Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-12 / 135. szám

1999. június 13. A szakmunkástanuló gyakorlati oktatásá­ért nem szabad pénzt kérni. Ez az el­mélet. A gyakorlat más: főleg a kere­sett szakmákban ta­rifa van, s előre kell fizetni! Most van a gyakorlati oktató­szerzés Ideje. FOTÓ: TÖRÖK ANETT' A somogyi iparosok egy része nem kertel: nyíltan megmondja a szülőknek, hogy évente mennyiért hajlandó gyakorlati foglalkozás­ban részesíteni cseme­téjüket. A szülő már nem döbben meg az 50-80 ezer forinton; an­nak örül, hogy nem 120-at kér a jó nevű mester. A csemetéből pedig fodrász, kozmeti­kus, szakács, cukrász, autószerelő vagy fog- technikus lesz. Ma ezek a slágerszakmák A nagyobb üzemek, gyárak megszüntették a szakmunkás-tanulók gyakorlati lehetőségét. Maradtak hát az iparo­sok, akiknek nem kell fizetni a diákmunkáért. Közülük többen rájöt­tek, adózásmentes be­vételre viszont szert te­hetnek. Szájról szájra járt a hír: hova, s meny­nyiért lehet elszegődni. A 25 ezer forintos tele­fonkötvény j egyeztetés idején volt olyan vállal­kozó, aki közölte a csa­láddal: majd ha látja a nevére kiállított érték­papírt, akkor folytat­hatják a tárgyalást... A fogművesség is igencsak pénztárca- nyitogató mesterség. Nemcsak a koronára vagy alsó-felső proté­zisre várók számára az, hanem a leendő szak­embereknek is. Az egyik anya állítja, hogy fia után háromszázezer forintot fizetett egy ösz- szegben előre a három évre. Sokan nemhogy háromszázezret, még százat sem tudnak ösz- szeszedni, ám a szülő mindenre képes. Még arra is, hogy kölcsönt vegyen fel lakásfelújí­tásra, és a pénzt a fog­művesnek adja, ő meg marad a régi, kopott fa­lak között és fizeti a ka­mattal emelt részlete­ket. Persze, nem kell ál­talánosítani. A szakképzésben részt vevő intézmé­nyek, és az érdekképvi­seletek próbálnák a szőnyeg alá söpörni a jelenséget. Van, aki mindezt rágalomnak, az iparosok lejáratásá­nak nevezi, ám a leg­többen tisztában van­nak azzal, hogy zseb­ből zsebbe vándorol a tanulópénz. A kényszerű válásra is akad példa: a szülők hiába fizettek szép summát előre, a mester- mivel elégedetlen volt- kirúgta inasát vagy éppen az inas gondolta meg magát és bejelen­tette: nem ilyen lovat akart. A kifizetett ösz- szeg - természetesen - maradt. Aztán kidobott pénz az is, amikor a vizsga után nem talál helyet magának a fiatal. Mestere nem tudja fog­lalkoztatni, az önálló üzletre meg nincs elég tőkéje. Parkolópályára kerül a szép reményű ifjú, s mire lenne hely, már nem is vonzza a fe­hér köpeny és a süte­ményillat. A cukrász­ból culáger lesz a feke­tegazdaságban és köz­ben munkanélküli se­gélyért kuncsorog. Az inaséveket sokan megemlegetik. A tizen­éves fiatalok egy része szeretne tanulni, és ott „lábatlankodik” a mű­helyben, de nem min­dig jut feladathoz. Nem a szakmába vágó mun­kákkal bízzák meg, ló- tifutinak tartják. Aztán amikor eljön a gyakor­lati vizsga, a most mu­tasd meg, akkor a fod­rász szentségei, ha ta­nulója belevág a kedves vendég fülébe. A szakképzési tör­vény előírja: annak, aki inast tart: munka­ruhát, védőfelszerelést kell biztosítania, és az étkeztetéséhez is hoz­zá kell járulnia. Sőt, ha a gyakorlóhely más te­lepülésen van, még utazási költségtérítés is megilleti. Ha az ipa­ros tanulószerződést köt, akkor a minden­kori minimálbér 10 százaléka is jár havon­ta. Sokan legyintenek erre. Az első évben való­ban kevés az esély ar­ra, hogy hasznot hoz­zon a tanuló. A másod- és harmadévben vi­szont profitálhat már belőle a vállalkozó, aki gyakran elfelejti: egy­kor ő is ilyen csetlő- botló suhanc volt. Lőrincz Sándor Közéből Hetedik oldal ■Dombon egymás hátán vágják a fát n I I I I I I I I I I I I I A falu elmozdította polgár- mesterét, most az egykori el­ső ember följelentett két képviselőt. Kastélyosdom- bón ismét áll az önkormány­zati bál. Falopással vádolja a képviselő- testület két tagját a falu előző polgármestere. Állítása szerint a képviselők az önkormányzati te­rületek mellett az ő földjéről is kipusztították a fát. Ez a két fel­jelentett képviselő munkálko­dott tavaly leginkább azon, hogy elmozdítsák a polgármestert. — Az önkormányzat legelője az én földem szomszédságában van — mondja a károsult Nagy M. László —, s amikor a legelő szélét vágásra kijelölték, a mi­énkből is kijelöltek egy jó dara­bot. Cserjéket, tölgyfát vágtak ki és vittek el a földemről, közel hatvanezer forint kárt okozva ez­zel Elmondta: azért tett följelen­tést a két képviselő ellen a barcsi rendőrségen, mert ők jelölték ki a vágásra szánt területeket, rá­adásul egyikük udvarán, bi­zonyítékként, ma is ott van az elorzott tölgy nagy része. A korábbi első ember azt is elmondta: nem ő az egyedüli, akit ilyen módon megkárosítot­tak a képviselők. Megkérdőjelez­te, hogy az önkormányzatnak egyáltalán joga volt-e a legelő­höz nyúlni, ugyanis — mint mondta — tudomása szerint az a terület máig nincs a falu tulajdo­nában. — A legelő az önkormányza­té, és a szélét valóban kiméret­tük és odaadtuk vágásra a hely­belieknek. Azzal a céllal tettük, hogy megtisztítsák a területet. Ezzel a helybeliek is jól jártak, hiszen égy-egy család 5-6 köb­méter fát hazavihetett — mondja Kirizs Zsolt polgármester, aki en­nél többet nem tud a történtek­ről. — Ha a vágások kapcsán két helybeli polgárnak vitája támadt, azt a feleknek maguknak kell el­intézniük. Az önkormányzat eb­ből inkább kimaradna. Nagy László Egy erős képviselő A halált hozó szék gazdája Az utóbbi években öt helyi önkormányzati képviselő hunyt el Sió­fokon. Valamennyien Nagy Sándor széke mellől. — El kellett gondolkodni azon: hogy lehet-e ennyi véletlen? A harmadik ese­tet követően azt mondtam a többieknek: üljenek el mellőlem. Egyikük, dr. Gruber At­tila ezt tette. — Mondtam Nagy Sán­dornak: ne vicceljen, én fel vagyok vértezve min­den ellen — emlékezett vissza. — Hülyeségnek vettem az egészet. Csak­hogy történt két újabb eset, miközben több hely­csere is volt a választások illetve a terem újra bútoro­zása miatt. Az egyik tár­sunk azon a széken ült, ahonnan elültem, a másik pedig azon, ahonnan újra odébb kerültem. Mintha én is tovább vinném a bajt. Egyébként mondtam már Nagy Sándornak: visszatelepedem mellé. Nehogy mással tragédia történjen. Nagy Sándor mellett most dr. Nádasy Tamás belgyógyász orvos ül. A másik hely sajnos üres, oda szeptember végén vá­lasztanak képviselőt. Már az is felvetődött: Nagy Sándort külön ültetik, mellette a székeket üresen hagyják... Gruberral egyébként történt már fura eset is. Még Törökkoppány pol­gármestere volt, amikor egy éjjel ufók jártak a falu­ban. Többen esküdtek rá, hogy látták. A felesége a kislányukkal volt terhes. Miután a kislány megszü­letett és megtanult beszél­ni, elmesélte annak az éj­szakának a történetét; pél­dául hogy a különös figu­rák körbetáncolták a na­pocskát is... Nagy Sándor azt mondta: nála nem ta­lál célba a vallás, s nem hisz mendemondákban sem. Gyakorlatias ember, sikeres vállalkozó, aki nem bonyolítja az életét olyan dolgokkal, amelyek megmagyarázhatatlanok. Elmentem vele a nagy- berényi „boszorkányhoz”, Ursinyi Julikához, fejtené már meg Nagy Sándor rej­télyét.- Nagyon határozott egyéniség, akinek aurája kiszoríthatja azét, aki kö­zel kerül hozzá — állapí­totta meg, miután meg­tudta a születési dátumát is. Hatalmas a kisugárzá­sa, s ennek csak kevesen tudnak ellenállni. — A tragédiáknak nem te vagy az okozója — sum­mázott végül a képviselő­nek. — De olyan erővel rendelkezel, hogy ha rá­szánnád magad, hozzám hasonlóan gyógyító em­ber is lehetnél. Czene Attila A LIBAMÁJ DRÁGA, A STRICIK ENGEDNEK AZ ÁRAKBÓL A sarkon elhalasztották az áremelést A sült kacsamáj egész évben drága a Balatonnál. A lányok futtatói azonban meglehet jobban értenek a vendégcsa­logatáshoz az éttermek veze­tőinél: az előszezonban ol­csóbban mérik a husikát... A legjobb placcokat elosztják ma­guk között a stricik; „közgazdasá­gi alapon” vagy fenyegetéssel, ököllel intézik az ügyet, de előfor­dult már, hogy ez volt a kártyacsa­ta tétje. A Balaton-parti települé­seken a testüket egész évben kí­náló cigánylányokat, a konyha­pénzt kiegészíteni 'szexszel pró­báló háziasszonyokat és az ősi mesterséget „hobbiból” űzőket lassan kiszorítják a bájakat kínáló román, ukrán profik. Vera szerint eddig kifejezetten jót tett az üzletmenetnek az, hogy az elmúlt hetekben felújították a Balaton-parton a 7-es főutat. — Az egyik sáv több helyütt is gyakran le volt zárva, aztán meg a gépkocsik elé a maximális sebes­séget 3.0 kilométerre korlátozó táblákat tettek ki. Az autók lépés­ben döcögtek — emlékezett. — A férfiaknak volt idejük mustrálni a lábaimat. Sokan nálam vezették le az idegességüket. Közben körbe-körbe pillant. Tekintete feszültségről árulkodik. Később elárulta, ezen a helyen ta­valy megverte két strici. Másnap látta, hogy két - szerinte lestra­pált — nőcikét állítottak ide. Azért csábos mosolyt vet az ablakon ki­könyöklő sofőrök felé; beharapja alsó ajkát, egy alkalommal pedig a fenekét is megriszálja. Egyre nyűgösebben válaszolgat, az üz­let számára fontosabb a diskurá- lásnál. A szomszédos település kocs­májában azt állítja a csapos, hogy nála jóféle fröccsöt meg helyi gyü­mölcsből főzött pálinkát kapni, de nőt nem. — Bomba üzlet lehetne ez — mondta. — Csakhogy aki ide jár, annak az alkohol a legfontosabb, arra költi a pénzét. A maradék ap­róért pedig a ronda nő sem fek­szik össze akárkivel. Nem is jön­nek ide, tudják, hogy itt ugyan nem fognak maguknak kuncsaf­tot. De olyan előfordult már itt is — hajolt közelebb —, hogy italo­zás közben összebarátkoztak ket­ten, jól berúgtak, aztán hátra mentek az udvarba. De azoknak úgy kell — legyintett a levegőbe. Azt mondja, hogy a Balaton- parton sok helyet tud, ahol szexre is hajlandó táncoslányok muto­gatják magukat. Tavaly hatezer forintnál kezdődött a szolgáltatás ára, ami fél órányi együttlétet je­lent, extrák nélkül. A csapos sze­rint a stricinek van ötödik meg ha­todik érzéke is; az egyikkel meg­érzi a rendőr fenyegetését, a má­sikkal pedig „belövi” úgy az ára­kat, hogy az se alacsony, se magas ne legyen. A délszláv háború mi­att kevesebb a turista, kicsi a ke­reslet, erre való tekintettel való­színűleg elhalasztják egyelőre az áremelést — gondolkodott hango­san. A prostitúció terepe egyre in­kább áttevődik a magánházak­Nyomott árakon kaphatók a lányok FOTÓ: TÖRÖK ANETT hoz, az úgynevezett panziókba, amelyek kis étteremmel, bárral is rendelkeznek. Tavaly csak Siófo­kon hat „bordélyházat” számolt fel információnk szerint a rendőr­ség. Tíz kerítő ellen indítottak büntetőeljárást. Összesen 518 lányt állítottak elő a kapitányság­ra, de javarészt pillanatok alatt megjelent egy ügyvéd, aki kivitte őket újra az utcára. Szélmalom­harcnak tűnik, amit tesznek: egy helyütt felszámolják, másutt feltá­mad a prostitúció. Óriási a keres­let a pénzen vásárolható testi örö­mökre: turisták, tévelygő férjek habzsolják ismeretlen ölekben a szexet. Pedig tudják: a legtöbb csak addig mosolyog, amíg a páci­ens a pénztárcáját veszi elő. Utá­na gyorsan szeretne túllenni az egészen... (Czene) IfeűTÜFjF jj mn. ...*■"'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom