Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-02 / 126. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. június 2., szerda Osztopáni győztesek Az osztopáni iskola az idén is megrendezte a hagyományos győzelem-kupát. A nagyba­jomi körzet által támogatott leány-kézilabdatornán az osztopáni csapat nyert, Ta- szár és Mernye előtt. A kü- löndíjakat legjobb mezőnyjá­tékosként Bogdán Ágnes osz­topáni, a legjobb góllövőként Kiss Erzsébet taszári, a leg­jobb kapusként Magács Haj­nalka taszári kézilabdázó vette át. A legjobb hazai játé­kos Bogdán Agnes. Sántos szórakoztat Szom­baton rendezik meg a falu­napot Sántoson. A szórakoz­tató rendezvények sorában különféle vetélkedők, bemu­tatók, sportversenyek zajla­nak, és a bátrabbak traktor­húzásból is összemérik ere­jüket. Nagy sikerrel rendezték meg a diák- és DADA-napot a kadarkúti iskolában s a mű­velődési házban. A helyi vál­lalkozók, az ÁNTSZ megyei szervezetének, a kaposvári tűzoltó-parancsnokság és a rendőrkapitányság bűnmeg­előzési alosztályának munka­társai támogatták a rendez­vényt, amelyen hetven tele­pülés hatszáz diákja vett részt. Petörkei falunap Szomba­ton újra benépesül a Petörke- völgy, ahol szkanderbajnok- ság és tátikabemutató épp­úgy lesz, mint főző-, bor- és sörivó-verseny. A tűzijáték­kal záruló falunapon neves előadók szórakoztatják a résztvevőket. Balatont koszorúztak A balatonboglári Megértés nyugdíjas egyesület meghí­vására a sántosi Őszirózsa nyugdíjas klub tagjai is részt vettek a Balaton koszorúzási ünnepségén. Másnap, a gá- losfai Esthajnal idősek klubja által rendezett öregek napjá­nak voltak a vendégei. A környező települések nyugdí­jasaival kellemesen töltötték a délutánt. Közös vacsorával és bállal zárták a napot. Az idén is üvegművészek Mekkája lesz a Goszthony-kúria Türelem, békülési szándékkal Goszthony Mária fényképe lóg a műterem falán. Talán munka közben a fiatal Iparművészek, üvegesek, a középiskolások és főis­kolások is felpillantanak néha az egykori tulajdo­nosra. S ha nem is éreznek iránta hálát — csak elbe­szélésekből és H. Bognár Zsuzsa vagy Horváth János Milán tanulmányaiból is­merhetik —, annak azért örülnek, hogy buja nö­vényzettel körülölelve van egy csöndes, romantikus hely, ahova érdemes visz- szajönni, s ahova vissza­várják őket. BÁRDIBÜKK Andor István, a Goszthony Mária Alapítvány és Nemzet­közi Üvegművészeti Alkotó­telep kuratóriumi elnöke a kalauzunk. Nem titkolja: még fő a feje amiatt, hogy a levál­tott s ezért megsértődött ku­ratóriumi tagoktól vajon visz- szakapják-e a két, összesen egymillió forintot érő hűtő­kemencét, amit a Nemzeti Kulturális Alaptól nyert az alapítvány. A fiatal házigazda azt mondta: már bíróságon van az ügy. Az NKA hiába nyilatkozott többször is, hogy Bárdibükköt illetik a kemen­cék, még nem kerültek vissza Tokodról. A kivált tagok ugyanis oda vitték, és tavaly ott rendezték meg a 8. üveg- szimpoziont, ami tulajdon­képpen csak az első volt... S hogy jönnek az idén is Bárdibükkbe az „élő glasszi- kusok”? Egy tucatnyian min­den bizonnyal. Augusztus 15-23. között a magyarokon kívül néhány szlovák, cseh, holland és amerikai üvegmű­vész is dolgozik a hutáknál. Előtte egy ifjúsági üvegszim- pozion zajlik, a budapesti és a kaposvári iparművészeti­sekkel és egy francia testvér­iskola diákjaival. A kilencedik találkozónak egyébként a tü­relemüveg lesz a témája. Andor István a legújabb üvegtárgyakat mutatja fotó: török anett — A bányászok, az elítéltek csináltak ilyeneket — magya­rázta Andor István. — Előre­gyártott üvegbe építettek kü­lönféle életképeket, tárgyakat. Most ezt próbáljuk ki; nem akarjuk formailag megkötni a művészeket. Az idei szimpo- zion több fajta türelemről is szól, amelybe belefér a békü- lés. Felajánlottam: mindig szí­vesen látjuk itt azokat, akik elpártoltak tőlünk. Pedig nem kellett volna így elválnunk, csak szerettük volna megosz­tani a feladatokat. Goszthony Mária kúriája — amit a megye örökölt — fel­éledt Csipkerózsika-álmából. Január óta folyamatos az üvegolvasztás. A Kozma La­jos kézműves-ösztöndíjasok itt készítik munkáikat, s gyakran jönnek ide diákok is, hogy megismerkedjenek ez­zel az ősi technikával. Az épületre legalább 15-20 mil­lió forintot kellene költeni. Az építőiparisok most fognak hozzá a tetőjavításhoz. Megtudtuk: az alapítvány szemet vetett a szomszédos portára, s ha azt 5,5 millió fo­rintért megszerezhetik, hosz- szú időre megoldódnak az elhelyezési gondok. Akkor közös területen lesz a szállás, a kiállítóhely, a műhely, és jóval többen alkothatnának az öreg fák alatti hutáknál. Goszthony Mária is örülne ennek... Lőrincz Sándor Veszélyes belvizek Az esőzések újra megemel ték a belvízszintet. Az ön- kormányzatok tehetetle­nek, a házfalak nedvesek. Kiskorpád-Jákó-Kadarkút Kiskorpádon három, Vörös­marty utcai lakos följelentette az önkormányzatot és a köz­útkezelőt. Több mint 3 millió forint kárelőleget kérnek, s úgy látszik: bíróságra kerül az ügy. Az önkormányzat rendszeresen szivattyúztatta a vizet. Mást nem tehetett; fő­leg, hogy a megyei területfej­lesztési tanács is elutasította vis maior pályázatukat. Az egyik lakó hétfőn elhelyezést kért, ám az illetékesekkel nem jutott dűlőre. A közút­kezelő munkatársai megmér­ték az áteresz-szinteket. Most vizsgálják: ki a felelős. Kadarkúton volt olyan ud­var, ahol csónakázni lehetett. A házfalak süllyednek, rom­lik a padozat. Az önkor­mányzat a közelmúltban rendelt meg egy új tervet, ám még nem tudja, honnan sze­rez pénzt a kivitelezéshez. Jákóban a sorompó felé vezető útról, szerencsére, már eltűnt az átfolyás. Elvé­gezték a kátyúzást, és a falu másik részén is kitisztították az árkokat. L. S. A tulajdonosok rátaláltak a biztos pontra Üzem a hűtőházhoz Az ország első, jelentős gesztenyeültetvénye Somogybán van. A Sark­pont Rt tulajdonosai több ezer csemetét tele­pítettek a Zselicbe. Bánya Azt tartják: diófát és geszte­nyét az unokájának ültet az ember. Nem túl kései ha­szonnal kecsegtet ez a vál­lalkozás? - kérdeztük Bö- röcz Ildikó igazgatót. — Az oltott fák már öt év múlva teremnek — mondta a fiatal közgazda. — Az igaz, hogy 10-15 év után fordul­nak igazán termőre, de a cég hosszú távra tervez. A gyerekeink pedig ugyan­csak látnak fantáziát a gesz­tenyefeldolgozásban. Egyed Károly gépészmér­nök, a cég ügyvezetője már kissrácként arról álmodott: egyszer neki is lesz geszte­nyése. Zalai nagyszüleinél mindig élvezettel majszolta a gesztenyét, de pucolni nem szerette. Aztán Somogyba került, s Bányán létrehozott egy feldolgozóüzemet, amit hamarosan a 80 millió forin­tért épített és 800-1000 tonna fagyasztott áru tárolá­sára alkalmas hűtőház mellé telepít. A saját ültetvénnyel pedig a kiszolgáltatottságu­kat akarják csökkenteni, hi­szen eddig az ország külön­böző pontjairól vásárolták a szelídgesztenyét. — Világgazdasági kihívás ez — mondta Böröcz Ildikó. - A magyar vállalkozások kapacitása elég kicsi, így nem igazán lehet világpiacra lépni a termékekkel. Ezért a fejlesztés, bővítés nemcsak belső, hanem külső kényszer is. Mint megtudtuk: a hűtő­házban most szezonális munkával készített, három­féle gesztenyemasszát tárol­nak. Hamarosan más, általuk előállított konyhakész fa­gyasztott élelmiszer — zöld­ség, gyümölcs — kerül ide. S ahogy bővül a cég profilja, egyre több helyi és környék­beli munkásnak ad kenyeret. A négygyerekes, fiatal há­zaspár Bányán él, s úgy véli: megtalálták a maguk világát. S talán a számításukat is, a másik két fiatal tulajdonos­társsal együtt. Egy görög bölcs azt mondta: adj egy szilárd pontot, és kifordítom sarkából a világot. Egyedék — úgy látszik — ráakadtak egy szilárd pontra. Ez a Sarkpont, ami angolul Cornerstone. Azt je­lenti: mérföldkő, alapkő, a föld pólusai. Most rajtuk a sor, hogyan hódítják meg a piacot és a világot. (Lőrincz) Böröcz Ildikó Igazgató FOTÓ: TÖRÖK ANETT Besurranó pénztolvajok Két ismeretlen pénztolvaj asszondon szintén meglepe- után is nyomoz a kaposvári tés érte az egyik házigazdát, rendőrkapitányság. Az egyik ugyanis egyik délután csak egy ráksi házból emelt el a hűlt helyét találta százhatva- minap százezer forintot. Kis- nezer forintjának. Nyelvre épít az iskola A kadarkúti Általános Is­kola Vendéglátóipari Szakközépiskola és Diák­otthon épületében két számítástechnikai tante­rem is alkalmas a legkor­szerűbb nyelvoktatásra. Kadarkút Horváth Sándomé igazgató büszkén újságolta: az ország­ban fellelhető, nyelvoktatássá kapcsolatos valamennyi CD megtalálható itt. A kiejtést fej­lesztő relaxa-módszer tovább­lépést jelenthet a nyelvokta­tásban, s nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok is gya­korolhatnak így. Az ovisok is tanulhatnak németet és an­golt. Az intézmény az ősztől egy 120 órás, középfokú nyelvvizsgára felkészítő tanfo­lyamot indít gyerekeknek, fel­nőtteknek. Pályázati pénzből már megrendeltek egy mobil nyelvi labort, ami bárhova, bármikor betelepíthető. Dr. Komjáti Tibomé angol­tanár örül a korszerű techni­kának, s mint mondta: a két idegen nyelvet - főleg, hogy választhatnak - nem érzik kö­telező rossznak a tanulók, mint egykor az oroszt. Persze, köztük is akadnak gyengék és közepesek, de jó pár kiemel­kedő diák is van. Többen an­golul leveleznek, és - mint Tá- lasné Pandur Rózsa igazgató- helyettestől megtudtuk - az iskola szeretne bekapcsolódni a Socrates programba. Ezzel a lehetőséggel tovább mélyül­hetnek a kapcsolatok, hiszen a nyelvi környezet gazdagítja a kommunikációt. (Lőrincz) Pályakezdő fiatalok útját egyengetik Alkotóház az ófaluban Bálint Angelika a jövőjét szövi fotó: török anett Egy hajdani vegyesboltot alakított át alkotóházzá a bányai ófaluban a Panoráma Egyesület. A zsalugáte­res épületbe pályakezdő munka­nélküliek vittek életet. Bánya Sármezei Ferenctől, az alkotóház ter­mékigazgatójától megtudtuk: az Or­szágos Foglalkoztatási Alaptól nyertek pénzt a fiatalok foglalkoztatására. A régi falusi környezet szakmáinak fel­élesztésével korán felhívták magukra a figyelmet. Vesszőfonó, szövő-, ko­sárfonó-, asztalos- és kertészműhely működik a faluközpontban lévő ház­ban, ahol tízen dolgoznak. Egyelőre tizennyolc hónapra szól a fiatalok szerződése, és az eredmé­nyességüktől függ, hogy továbbra is megkereshetik-e a kenyerüket. A cél az, hogy később önerőből, s önállóan megálljának a "maguk lábán. A fél éve működő alkotóházban szép gyapjú­szőnyegek, szőttesek, térítők, párnák készülnek, fonott áru és szárazvirág­kompozíció is van az alkalmi bemuta­tóteremben. Bálint Angelika a szövőszék fölé gör­nyedve egy falvédőt készített. Gyorsan járt kezében a „hajó”, s a fiatal lány ar­cán is látszott: szeret szőni. A Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári Ál­lattenyésztési Karán végzett, de nem sikerült elhelyezkednie, ezért próbál­kozik most a régi népi mesterséggel. Azt vallja: csak alapos munkával lesz egyenletes a textüia, s nem kevered­hetnek a stílusok. Ezt a vásárlók is ész­reveszik. Azért kedvelik míves népi szőtteseit. (Lőrincz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom