Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-10 / 107. szám

SOMOGYI HÍRLAP \ 1999. május 10., hétfő Másfél hónap nyeremény A győztes csapat: Bogdán Csaba, Odor Zoltán, Pánczél Zsolt és Véber Szabolcs A szócsényi erdőgazdasá­gi szakiskola csapata harmadik alkalommal nyerte meg a szakma ki­váló tanulója országos versenyt. Másnak a győ­zelmére eddig egyszer ke­rült sor: 1993-ban, az az­óta is nagy riválisnak számító csapatnak, az ásotthalmiaknak sikerült ez a bravúr. SZŐCSÉNY-PUSZTA A csapatban tagjai Bogdán Csaba, Ódor Zoltán, Pánczél Zsolt és Véber Szabolcs volt. A vándorserleggel együtt — ami a triplázásnak köszön­hetően már végleg az isko­lában marad — ők, a másik szőcsényi csapat négytagú legénységével együtt másfél hónapot is nyertek. Szak­munkás-bizonyítvánnyal a zsebükben mindannyian mentesültek a vizsgák iz­galmai alól. A hátralevő idő­ben csak a bizonyítványosz­tásra kell készülniük. — Ezt a szabadidőt azért igazán nem ajándékba kap­tuk — mondta Pánczél Zsolt. — Sokat készültünk, az utolsó három hónapban szinte csak ezzel foglalkoz­tunk, de megérte. A szóvivő amúgy az or­szág harmadik legjobb erdé­szeti szakmunkása. Ennek ellenére az erdő helyett in­kább tanulással szeretne foglalkozni, hogy rendőr vagy katona lehessen majd. A csapat többi tagja is érett­ségit szeretne szerezni, de ők — terveik szerint — to­vábbra is a fával foglalkoz­nak majd. A fiúk felkészíté­sében nyolcán vettek részt. Az elméleti és gyakorlati ta­nárok azonban megegyez­nek abban, a dicsőség az egész tantestületé. Mindenki hozzájárult valamivel a sike­rekhez, amiben azért annak is szerepe volt, hogy nem­csak a diákok, hanem a ta­náraik is szeretnek verse­nyezni. Az ugyanis nem csak a győztes csapatnak, de az iskolának is nagy dicső­ség, hogy három esztendeje minden évben a szőcsényi csapat tud a legtöbbet az or­szágban az erdészeti szak­máról. A pedagógusok ígé­rik, a győztesek pedig remé­lik: jövőre az új serlegbe is­mét a szőcsényi iskola nevét véshetik. Fábos Erika Továbbélő legendák - A költő nevét veszi föl az iskola Berzsenyire emlékeztek A zeneiskolák 38 növendékének versengése Kisdiákok furulyával Új utca Marcaliban Skerült megegyeznie 11 szőlőtulaj­donossal a marcali önkor­mányzatnak: ültetvényükből az év végéig utcát nyitnak. A 850-900 négyzetméteres tel­keket közművesítve, három­millió forintért árusítják. A 21 telek közül tízre már van vevő. Marcali 105. utcája az Öreghegy nevet kapja. Máltaiak az óvodáért Csaknem 400 ezer forint ér­tékű bútort s játékokat ado­mányozott a nemesdédi óvo­dának a máltai szolgálat köz­ségi csoportja: szekrényeket, szivacsos fekhelyeket - a régi, elavult csővázas, összecsuk­ható ágyak helyébe. A máltai csoport Schwarcz Antal veze­tésével öt éve rendszeresen támogatja az óvodát. Dán típusú szövetkezet Marcali környékén 23 gazda megalakította az Első Somo­gyi Beszerzési és Értékesítési Szövetkezetét. Az új, dán modell szerinti társulás tagjai 2500 hektár termőföldön gaz­dálkodnak, s abban bíznak: kevesebb gondjuk lesz az ér­tékesítéssel és könnyebben boldogulnak a piacon. Elnök­nek Csiha Sándor tapsonyi magángazdát választották. Illés a falu bikája Öregla­kon a hét végén zajlott le a hagyományos rendezvény, s címét megvédve újra Illés Já­nos nyert. A versenyzőknek kocsihúzásban, rönkemelés­ben és cipelésben kell bizo­nyítani rátermettségüket. A győztes buszsofőr, szabadide­jében pedig a helyi focicsapat hivatalos szállítója. Lőttek a gulyásnak Sokáig emlékeznek majd a somogy- simonyiak a majálisi rendez­vényre. Történt ugyanis, hogy a szórakozni összegyűlt falu­siak kis híján éhen maradtak. Az ünnepi futball mérkőzés utolsó percében a labda nem a hálóban kötött ki, hanem a kondérban. így a gulyásnak (gólt) lőttek, ezért rögtönözve zsíroskenyérrel verték el éh­ségüket a simonyi emberek. Berzsenyi Dániel szüle­tésnapját minden évben megünneplik Nikién. A hét végén az iskolások koszo­rúzással, a falu pedig dr. Merényi László történész előadásával emlékezett a 123. jubileumra. NlKLA Fontos a falunak, hogy őrizze a költő emlékét — mondta el Dómján Nándor, az általános iskola igazgatója. A település történetének egyik kiemel­kedő fejezet volt az az idő, amikor Berzsenyi Dániel itt élt. Máig büszkék erre a falu lakói; azért is, mert nincs olyan család Niklán, amelyik ne hallott volna a költőről va­lamilyen személyes történetet. Ezekből az eredeti forrásból származó elbeszélésekből a hetvenes évek derekán szüle­tett a Niklai hagyományok című könyv Hársházi István­nak, a nagy tiszteletnek ör­vendő, amatőr helytörténet­kutatónak a tollából. Ez a könyv szinte minden házban megtalálható, és első kiadása óta három éve újra megjelen­tették — a nagy érdeklődésnek köszönhetően. Dómján Nán­dor elmondta: tervezik, hogy a millenniumra kiadják e könyv folytatását is. A kéziratban maradt, érdekes anekdoták nemcsak a Berzsenyi-legendát építenék tovább, hanem érté­kes és izgalmas fejezeteket tartalmaznának a falu 20. szá­zadi történetéről, életéről is. Az iskolában nemcsak ezzel készülnek az évfordulóra. Az ünnepet névadóval is szeret­nék emlékezetessé szeretnék tenni, a hetvenes években ugyanis, amikor akarták, nem kapták meg az engedélyt ah­hoz, hogy az iskola Berzsenyi nevét viselhesse. (Fábos) A somogyi zeneiskolák 38 diákja versengett a hét végén. Kárpótlás volt ez a furulyástalálkozó, mert Somogy lemaradt az or­szágos versenyről. Balatonszentgyörgy Nem volt olyan zuga a kultúr- háznak a hét végén, amit ne töltött volna be a furulyaszó. Kósiné Koczkás Magdolna, a balatonszentgyörgyi Harmó­nia zeneiskola igazgatója rendezte meg itt a megyei fu- rulyástalálkozót, amelyen a zeneiskolák 38 növendéke vett részt öt korcsoportban. Egyetlen diák sem tért haza üres kézzel, mert mindenki kapott jutalmat - kazettát, könyvet, kották 7 a szereplé­sért. A zsűriben neves művé­szek foglaltak helyet, elnöke Perényi Péter a budapesti Au- los együttes művészeti veze­tője volt, segítői Perényi Éva Július elsejétől kommuná­lis adót helyett építménya­dót fizetnek és az iparűzési adót is kivetették Somogy- váron. A falu adóból szár­mazó bevételei így elérik a hatmillió forintot. SOMOGYVÁR Az új adórendelet a korábbi duplájára emeli a családok adóját, egyúttal azonban igaz­ságosabb tehervállalást hoz. A rendelet alkotói maguk is kényszerből hozták meg az amúgy jól kamatozó döntést, arra is ügyeltek: a többgyer­mekes családokat, a nyugdíja­sokat és a rossz körülmények között élőket a fizetéskor is 140 mesztegnyői szorgos­kodott a hét végén a há­rom szombat akció máso­dik fordulójában. A legfia­talabb résztvevő alig volt ötéves, a legidősebb pedig már 70 is elmúlt. Mesztegnyő A falu Pozsgai Lászlóné és Göndöcs Lászlóné kezdemé­nyezésére csatlakozott az or­szágos akcióhoz. A lényege: éljünk tisztább, rendezettebb környezetben. Első alkalom­mal a templom és az iskola környékét tették rendbe. Szombaton az idősebbek a temetőben a gondozó nélkül maradt sírokat tisztították és Fekete Anna furulyaművé­szek. Öt gyermeket jutalmaz­tak a verseny legjobbjaként: Horváth Líviát és Kozma- Petke Orsolyát, Mátrai Júlia tanítványait a szentgyörgyi zeneiskolából, Keresztes Hu­nort a lengyeltóti iskolából - Keresztes László növendékét - s a nagyatádi zeneiskola két diákját: Cseke Lillát és Kiskó Gergelyt, felkészítő tanáruk Kiss Albert és Nagy Sándor. Kicsit kárpótlás is volt ez a verseny, mert az idén elma­radt az országos vetélkedőt megelőző megyei zenei prog­ram. Két év múlva lesz újra országos találkozó, s akkor Balatonszentgyörgy ismét szívesen vállalja majd a me­gyei verseny házigazda sze­repét. S bár a zsűri hiányolta a község vezetőinek jelenlé­tét, a képviselő-testület leg­utóbbi ülésén 20 ezer forintot szavazott meg a magánzene­iskola támogatására. G. M. kedvezmények illessék meg.- Ez egy népszerűtlen döntés és ellenkezik az eredeti elkép­zeléseinkkel, terveinkkel - mondta Móring József Attila somogyvári polgármester. - Kényszerhelyzetben alkottuk a rendeletet. A falu gazdasági helyzete is olyan, hogy ezen másképpen nem tudunk úrrá lenni. Több mint 20 millió fo­rint a költségvetés hiánya. Egy részét az önhikis pályázaton akarjuk lefaragni, de a mara­dékot nekünk kell kigazdál­kodni. Takarékos a büdzsé, mégis csak a legszüksége­sebbre futja. Hogy a nehézsé­geket túléljük és a falu is többre jusson, összefogásra és türelemre van szükség. F. E. meg, beültették virággal, a fia­talabbak pedig az önkor­mányzati épületek környeze­tét és a falu központját szépít- gették. Ennek egyik leglátvá­nyosabb eredménye az a szik­lakért, amit egy tó is ékesít. Ezt Deák Mónika irányításával az iskolások készítették. A falu játszótereit is kitakarítot­ták, sőt Horváth Gyula felaján­lása folytán friss homok került a homokozókba is. Kollár György azzal járult hozzá az akció sikeréhez, hogy a porták elől elszállította a felesleges kacatot, háztartási hulladékot. A következő szorgos szom­bat szeptemberben lesz Mesz- tegnyőn, akkor a szemetet vi­szik el a falutakarítók. F. E. Közösen boldogulnak Faluszépítő összefogás A holládi varázsszőnyeg Hollódon 370-en laknak, s a mun­kaképes lakosság negyede mun­kanélküli. Nemcsak az ott élők küszködnek napi problémákkal, hanem a falu is. Nagy Tibor pol­gármester ezen a két gondon egy­szerre igyekszik segíteni. Hollád A település idei költségvetésében a korábbinál is nagyobb hiánnyal szá­molnak. Több mint 18 millió forintra rúgnak a kiadások, és alig 15 millió fo­rint az önkormányzat bevétele. Hol­lád nemcsak önhibáján kívül, de a fog­lalkoztatási adatok szerint is hátrá­nyos helyzetű település. A faluban 140 nyugdíjas lakik, a munkaképes korú lakosság egynegyede pedig munkanélküli. Ennek ellenére az el­múlt évek nem önsajnálattal teltek el; a település hitel nélkül átvészelte a szűk esztendőket, s mindig futotta még kisebb felújításokra, fejleszté­sekre is. A mostani helyzetben is sorra születnek a tervek arról, hogyan le­hetne kilábalni a nehézségekből. — A legnagyobb problémánk az, hogy nincs egyetlen munkahely sem a faluban — mondta Nagy Tibor pol­gármester. — A közlekedés nagyon rossz, még azt is megnehezíti, hogy valaki máshol keressen megélhetést. Ilyen körülmények között azt tartom a legfontosabbnak, hogy segítsünk ezeken az embereken. Addig ugyanis, amíg a faluban kilátástalan sorsú emberek élnek, Hollád sorsa sem fordulhat jobbra. Hogy javítson a helyzeten, a polgármester azt ta­lálta ki, hogy az önkormányzat maga szervez olyan tanfolyamokat, ame­lyekkel szakmához segítik a falu munkanélküli lakosait. — Olyan mesterségeket tanulhatná­nak meg itt, amelyeket az emberek kis befektetéssel és otthon is végezhetnek — mondta Nagy Tibor. — Két évvel ez­előtt a munkaügyi központ segítségé­vel kosárfonó és fonottbútor-készítő tanfolyamot szerveztünk, sikerrel. Az idén szőnyegszövő tanfolyamot sze­retnénk indítani. A munkaügyi köz­pont támogatásával kerülne sor erre is, a tanfolyam végeztével pedig valami kis anyagi segítséget is nyújtanánk az induláshoz. A polgármester szerint a másik kitörési pont az idegenforgalom lehet. A Balaton közelségét és a zalai gyógyvizeket egyaránt kihasználhatná a falu. Ennek érdekében folyamatosan szépítik a települést. Fábos Erika Nagy Tibor polgármester: Szeretnénk ezúttal szőnyegszövő tanfolyamot Indítani ■TAR 1 ÚTMUTATÓ £SORSELEMZES lTjlROT 2 KÁRTYÁVAL i HERCZEG KATA tSEGÍTSÉGÉVEL 06-90-2 ORVOSI TANÁCSOK Dr. BORSÁNYI VERONIKA pszichiáter főorvos segítségével 1. Álmatlanság 2. Merevedési zavarok 3. Pánikbetegség 4. Emésztési zavarok 5. Depresszió 6. Elmebetegségek ® 08-90-230*475 A hívás díja 99 Ft+áfa percenként+6.60+áfa kapcsolási díj

Next

/
Oldalképek
Tartalom