Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-07 / 105. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. május 7., péntek 11 A fejlettséget tekintve tovább nőtt a régiók közötti eltérés Közép-Magyarország az élen A VILÁG PIACAIN Alacsony a búza ára A korábbi évek hasonló idő­szakának adataihoz képest - az utóbbi hetekben ta­pasztalt kedvezőtlen időjá­rás ellenére - nem mutatko­zik nagyobb elmaradás az Egyesült Államokban a ku­korica vetési munkálatai­ban, így ez nem hordoz ma­gában különösebb veszélyt a termésre nézve, követke­zésképpen nem drágíthatja az árakat a kockázati pré­miummal. Ugyanakkor egyéb tényezők némileg el­lensúlyozzák ezeket a hatá­sokat. így például a kukori­caexportnak a korábbi he­teknél kedvezőbb mutatói a keresleti oldal növekedésé­nek számlájára írhatók. Ja­pán, Tajvan, Dél-Korea, Egyiptom és Mexikó na­gyobb tételt vásárolt s ez az árak erősödését hozta. A kukorica ára jelenleg FOB Mexikói-öbölben - tonnánként 92-93 dollár között mozog. Az amerikai piacon a búza ára meglehetősen nyomott volt a héten. Az alacsony árakat a piacelem­zők a kukoricapiacnak és a búza szempontjából ked­vező időjárásnak tulajdonít­ják. A fellendülő amerikai exportforgalom - főként Egyiptommal, Japánnal, a Fülöp-szigetekkel és Taj­vannal kötöttek az utóbbi hetekben jelentősebb üzle­tet -, illetve a már amúgy is alacsony árak korlátot szabhatnak a búzaár to­vábbi mélyrepülésének. A búza - FOB francia ki­kötőben - jelenleg 91-93 dolláron cserél gazdát. Gajdos Márton Civilek válaszúton A Környezettudományi Központ 1993-ban alakult, hogy független intéz­ményként segítse a ma­gyar gazdaságnak a fenn­tartható fejlődés elveivel összhangban álló átala­kulását. A központ tegnap „Civil jövő” címmel szak­mai tanácskozást rende­zett Budapesten. Budapest A találkozón megjelent szakemberek előadásaikban azt vizsgálták, hogy a non- profit szervezetek milyen jogi és főleg milyen gazda­sági körülmények között tudnák a leghatékonyabban végezni munkájukat. Meg­fogalmazódott az az igény is, hogy a mindeddig egy­mástól elkülönülten mű­ködő non-profit szervezetek tevékenységének koordiná-. lására egy tanácskozó testü­letet kellene létrehozni. Dr. Éri Vilma, a központ ügyvezető igazgatója la­punk kérdésére elmondta, hogy a non-profit-törvény által megfogalmazott admi­nisztrációs kötelezettségek, illetve a szervezeteket sújtó gazdasági elvonások visz- szavetik munkájukat. Ettől elsősorban a kisebb kör­nyezetvédő csoportok szenvednek. Hiányolja, hogy a kormány - noha hi­tet tesz a modern környe­zetvédelem alapelvei mel­lett - a szervezetek finanszí­rozási lehetőségeivel nem foglalkozik érdemben. (Antal) Hamis volt a bor Hírek Agrárfórum A magyar agrárkivitel az összes ha­zai export egynyolcadát adja, de kiegyensúlyozó szerepet tölt be az export­szaldóban - hangoztatta csütörtökön Kósa Ferenc, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Miniszté­rium helyettes államtit­kára az agrárfórumon tar­tott vitaindítójában. Tízmilliárdos kár A Gaz­dasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmérése szerint a jugoszláv háború miatt Magyarországot eddig mintegy 10 milliárd forin­tos kár érte, ami messze alatta van a GDP 0,25 szá­zalékának - mondta Balás Péter, a Gazdasági Minisz­térium helyettes államtit­kára csütörtökön. BUX A Budapesti Érték­tőzsde hivatalos részvény- indexe, a BUX 4,72 száza­lékkal emelkedett csütör­tökön, a szerdai záróér­téknél 298,33 ponttal ma­gasabban, 6605,99 ponton zárta a kereskedést. A magas részvényforgalom mellett az árfolyamok fo­lyamatos erősödése jelle­mezte a kereskedést. A kárpótlási jegyek ára az előző napi 450 forintról 430 forintra csökkent. Média a vállalatoknál PR, reklám, média a válla­latok, cégek, intézmények életében címmel konfe­rencia kezdődött a salgó­tarjáni Népjóléti Képzési Központban a Közleke­déstudományi Egyesület központi és Nógrád me­gyei szervezete, a MÁV Rt. rendezésében. Razzia a húspiacon Raj­taütésszerű ellenőrzésre lehet számítani a vágóhi- dakon és húsboltokban a hét eleje óta. Erről Tor- gyán József földművelés- ügyi és vidékfejlesztési miniszter körlevélben rendelkezett. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 382,45 Japán jen (100) 192,62 Svájci frank 156,10 USA-dollár 232,14 Euró 250,99 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. A Központi Statisztikai Hi­vatal legfrissebb, végle­ges adatai szerint 1997- ben is tovább nőtt a kü­lönbség az egyes régiók között a helyben előállí­tott GDP-t tekintve. A régiók fejlettsége 1997-ben - a bruttó hazai termék területi megoszlása alapján mérve - tovább differenciálódott. A bruttó hazai termék 8541 mil­liárd forint volt. A régiókban előállított hozzáadott érték Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon az átla­gosnál nagyobb ütemben emelkedett, Nyugat-Dunántú- lon átlagos mértékben nőtt, Dél-Dunántúl és a keleti or­szágrész növekedése elmaradt az országos átlagtól. A közép-magyarországi ré­gió vezető szerepe változatlan, Az utóbbi időszak legin­kább terjedő banki szol­gáltatása a forint alapú bankkártya, hiszen míg ta­valy az első negyedévben csak a pénzintézeti ügyfe­lek 17 százaléka rendel­kezett ilyennel, addig az idén már 25 százaléka — közölte a GfK Hungária Pi­ackutató Intézet. Budapest A GfK a teljes felnőtt lakossá­got reprezentáló 1.000 sze­mély megkérdezése alapján megállapította: a legnépsze­rűbb banki szolgáltatás az át­részesedése a bruttó hazai termékben 0,6 százalékponttal tovább emelkedett, és így 1997-ben 42,2 százalékot tett ki. A dunántúli területek ré­szesedése 0,3 százalékponttal nőtt, míg a keleti országrész részesedése 0,9 százalékpont­tal visszaesett. Az egy főre jutó GDP 1997- ben 841 ezer forint volt, 156 ezer forinttal több, mint az előző évben. A régiók e mu­tató alapján képzett sorrendje nem változott, de az egy főre jutó GDP jelentős és növekvő különbséget mutat. Az egy főre jutó GDP alapján 1996- ban és 1997-ben Eszak-Ma- gyarország és Közép-Magyar­ország között 2,15-szörös, il­letve 2,22-szeres, Észak-Ma- gyarország és Budapest között 2,71-szeres, illetve 2,78-szo- ros, Nógrád megye és Buda­utalási forintbetét-, illetve fo­lyószámla, míg a második a forintos takarékbetét, a har­madik pedig a forint alapú bankkártya. A bankkártya-tulajdonosok körében legnagyobb növeke­dés a férfiak, a 39 évesnél fiata­labbak, a középfokú végzett­ségűek, az 50.000 lakosúnál kisebb településen élők, illetve a budapestiek körében tapasz­talható. A felmérés szerint az első negyedévben folytatódott az a trend, amely szerint a bankokkal való kapcsolat egyre inkább hozzátartozik a mindennapi élethez: míg ta­valy az első negyedévben az pest között 3,28-szoros, illetve 3,55-szörös az eltérés. A bruttó hazai termékből Közép-Magyarországon az or­szágos átlag másfélszerese, míg Észak-Magyarországon a 67 százaléka jutott egy la­kosra. A mutató még Nyugat- Dunántúlon haladta meg az országos átlagot, Dél-Dunán- túlon, és Dél-Alföldön 78 szá­zalékát, Észak-Alföldön 69 százalékát érte csak el az or­szágos szintnek. A GDP növekedése 1997- ben a megyék egy főre jutó hozzáadott értékében jelentő­sebb elmozdulásokat eredmé­nyezett. Az országos átlagnál jóval gyorsabban fejlődő Fejér megye ebből a szempontból - elsősorban a feldolgozóipar teljesítményének növekedése révén - megelőzte a megyék között 1994 óta élen álló Győr- Moson-Sopron megyét. Az or­szágos átlag alatti 20 százalé­kos sávba tartozók közül Csongrád és Zala megye meg­őrizte helyét, míg Komárom- Esztergom és Tolna megye sorrendje megváltozott. Tovább folytatódott az egymáshoz közel álló fejlett­ségű megyékben az egy főre jutó GDP kiegyenlítődése. Ezek az országos átlag 70-80 százaléka közötti sávban he­lyezkednek el, és közöttük esetenként csupán 3-5 ezer forint volt az eltérés. A 9. he­lyen álló Veszprém megyé­ben és a 18. helyre sorolódott Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében megtermelt egy főre jutó hozzáadott érték közötti különbség is csak 90 ezer fo­rint volt. Az egy főre jutó ér­tékek alapján képzett sorrend átrendeződött, de ez a kis el­térés miatt relatív elmozdu­lást jelent a korábbi évekhez képest. 1.000 megkérdezett közül 637-en tartoztak legalább egy bank ügyfélköréhez, addig idén már 704-en. Ehhez hasonló mértékben csaknem tíz százalékkal nö­vekedett az ügyfelek által igénybe vett szolgáltatások száma is. A GfK felmérése ki­mutatta azt is, hogy a szolgál­tatások terjedésével együtt a lakosság egyre nagyobb igé­nyeket támaszt a bankokkal szemben. Minden korábbi felméréshez képest fontosabb lett egy pénzintézet megbízha­tósága, a tanácsadás elvárása, és az egy helyen igénybe ve­hető sokféle szolgáltatás. Az Országos Borminősítő Intézet (OBI) a múlt évben 424 alkalommal tett sza­bálysértési eljárásra ja­vaslatot, amely 106 üze­met, 158 borkimérést, il­letve piacot és 160 egyéni termelőt érintett. A hatósági borellenőrzések múlt évi tapasztalatait ösz- szegző jelentés szerint az OBI 103 kereskedelmi itallerakat- ban, üzemi raktárban, 765 kereskedésben és 3555 boro­zóban tartott helyszíni vizs­gálatot. Az ellenőrzéseket az tette különösen időszerűvé, hogy a múlt évben lépett ha­tályba az új bortörvény. Az intézet szakértői az ellenőr­zésekkor 8736 hektoliter bort zároltak. Ennek értéke vala­mivel meghaladta a 46 millió forintot. A fogyasztásra alkalmat­lannak ítélt és később meg­semmisített bor mennyisége 7434 hektoliter volt. A meg­semmisített bor összértéke meghaladta a 38 millió forin­tot. A szakértők szerint a leg­nagyobb gondot a nem pa­lackozott és hamisított borok okozták. Szintetikus alma­savval hamisított borokat zá­roltak Kecskeméten, Tabdon, Soltvadkerten és Kiskőrösön. A RÉGIÓK SORRENDJE AZ EGY FŐRE JUTÓ GDP ALAPJÁN 1995-1997 1. Régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. Régió: Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. Régió: Nyugat-Dunántúl ( Györ-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió: Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) f e™«» * 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) -í“ti.IIAl,físs Felmérték a bankokat Nagyító alatt a bányászat A hazai kőolaj és föld­gázkészlet folyamatosan csökken, a kőolajmezők elöregedtek, hiszen 1937 óta folyik rajtuk a terme­lés, ezért a MOL-nál egy stratégia váltásra volt szükség. Budapest Ezt Magyart. Dániel, a Ma­gyar Olaj- és Gázipari (MÓL) Rt vezérigazgató-helyettese mondta el tegnap Szolnokon. A városban a MÓL Rt. támo­gatásával s a Magyar Geofizi­kusok Egyesülete szervezé­sében kezdődött kétnapos szakmai ankét, immár a harmadik találkozó annak a rendezvénysorozatnak a ke­retében, amelynek célja, hogy elősegítse a különböző szakterületek képviselőinek eredményesebb együttmű­ködését. A résztvevők döntő többsége MOL-os szakember, de képviseltetik magukat egyetemi tanszékek, geofizi­kai mérésekkel foglalkozó cégek, olajipari mélyfúró vál­lalatok és szakmai hatósági szervezetek. Magyart Dániel a fórumon közölte: új straté­giájuk lényegében arra irá­nyul, hogy a cég a külföldi olajkutatási-termelési tevé­kenységet próbálja mind szé­lesebb körben megalapozni. A földgáz esetében más a helyzet, miután magyar geo­lógiai viszonyokból adódóan az igények nagyobb hánya­dát tudják hazai termelésből fedezni — fűzte hozzá. Megállapította: a hazai kő­olaj- és földgázbányászat meghatározó Magyarország energiamérlegében, s a szén- hidrogén termelés gazdasá­gos is, mert vannak azért olyan mezők, ahol olcsó, jö­vedelmező a termelés. A MÓL Rt jövőjéről úgy vé­lekedett: a nemzetközi vi­szonyok között csakúgy lehet talpon maradni, ha a pénz­ügyi és a gazdasági szemléle­tet tovább erősítik, hiszen olyan időszakot élünk ami­kor világszerte napirenden van a vállalatok egyesülése, felvásárlása. A MÓL Rész­vénytársaságnak ebben a helyzetben nagy fogékony­ságot kell mutatnia az új üz­leti lehetőségek iránt — húzta alá. Középpontban a termelői ár A mezőgazdasági termelői árak színvonala március­ban 3,7 százalékkal ala­csonyabb volt, mint egy évvel korábban — állapítja meg a KSH gyorsjelenté­sében. Ezen belül a növényi termé­kek árszínvonala 0,9, az élő állatoké és állati termékeké 7,4 százalékkal csökkent 1998 márciusához képest. A növényi termékek közül a gabonaféléket 6,3, a zöldség­féléket 27,9 százalékkal ala­csonyabb áron értékesítették a termelők, mint a múlt év azonos időszakában. Az élelmezési burgonya árszín­vonala 21,2, a gyümölcsöké 17,2, az olajos növényeké 18,1, a musté és a boré 8,9 százalékkal emelkedett 1998 márciusához képest. A vetőmagvak árszínvo­nala 50 százalékkal lett ma­gasabb. Az élő állatok árai közül változatlanul rendkívüli mér­tékű, 32,3 százalékos volt a vágósertés csökkenése az előző év hasonló időszaká­hoz viszonyítva. A sertésál­lománynak az igényekhez mérten túlzott felfutása to­vábbra is nyomja az árakat. A vágómarha és a vágójuh át­lagára nőtt, az utóbbi 17,5 százalékkal. Az étkezési tyúktojás termelői ára 5,7 százalékkal csökkent, a te­héntej ára 7,9 százalékkal nőtt a múlt év márciusihoz képest. Az idén márciusban a mezőgazdasági term ékt 1 termelői árának színvonala az előző hónaphoz viszo­nyítva 3,8 százalékkal emel­kedett. Ezen belül a növényi termékeké 7,2 százalékkal nőtt, az élő állatoké és állati termékeké pedig 0,7 száza­lékkal csökkent. Februárhoz képest a gabonafélék árszint­jének emelkedése 6,6 száza­lék volt, a gyümölcsök ár­színvonalának növekedése januártól töretlen. Az élő álla­tok és állati termékek köré­ben a vágósertés termelői ára hónapok óta első ízben nem csökkent. A húsvéti felvásárlás jelen­tősen hatott a vágójuh ár­szintjére, amely 30,5 száza­lékkal nőtt. A vágóbaromfi, a tehéntej és a tyúktojás átlag­ára csökkent.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom