Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-29 / 123. szám

SOMOGYI HÍRLAP 12 Kultúra 1999. május 29., szombat Laczkó András: Simon István Színes kaleidoszkóp Ámor rádiója Milanóban A Radio 105 nevű milánói adó profilt váltott: berendezke­dett, hogy ingyenes szolgálta­tásként a szerelmi csalódás­ban szenvedők az éter hullá­main hódíthassák vissza ked­vesüket. Az üzleti fogás be­vált: a hallgatók száma négy­millióval nőtt, a vállalkozás pedig egyre terebélyesedik. Szegény Cllntonók Rossz idők járnak az elnöki párra. Adóbevallásuk szerint 504 109 dollárt kasszíroztak, s 89 951 dollár adót kellett fizet­niük, kevesebbet, mint ko­rábban. Az elnöki fizetés 200 ezer dollár volt, a többi bevé­tel tőkekihelyezések hozadé- kaiból jött össze. Tartozásaik már 18 millió dollárra rúgnak, s akkor még nem esett szó a Paula Jonesnak fizetendő te­kintélyes hallgatási pénzről. Óriáskerék a Temzén Az ezredfordulón nemcsak egy hatalmas kupola gyönyörköd­teti Londonban a turistát: óri­áskereket is terveznek a Temze partjára. A 135 méter magas attrakció 35 méterrel magasodik majd a Big Ben fö­lé, s 32 gondolájából jó idő­ben 40 kilométerre ellátni. Sophie Marceau visszatér Rövidesen újra a mozikban láthatjuk Sophie Marceau-t. Új filmjében egy jóképű étte­remtulajdonos szomszédnőjét alakítja, aki nem fogadja a vendéglős heves udvarlását. Az viszont cselhez folyamo­dik, s hős lovagként siet segít­ségére. A nyáron bemutatan­dó film a 33 éves Sophie Mar­ceau nagy visszatérése lesz. Nyugdíjban a latin szerető Jesulin de Ubrique nemcsak a megannyi spanyol torreádor egyike: a „latin szerető” meg­testesítőjének tartják Hispáni­ában. Nemcsak a bakfisok, hanem az érettebb hölgyek is rajonganak a 25 éves torréró- ért: egy-egy fellépésekor ken­dőiket, sőt elragadtatásukban gyakran még melltartójukat és bugyijukat is az arénába ha­jították. A szexszimbólum most közölte: visszavonul. Veszekedett Turner s John “A tervekkel ellentétben nem megy közös turnéra Tina Tur­ner és Elton John. Az énekes bejelentette: meghajol Tina tehetsége előtt, de annyira kü­lönböző a stílusuk, hogy nem tud vele dolgozni. Ilyesmit mondott Elton John szóvivője is. Szerencse, hogy nem út­közben jöttek rá. A gondok akkor kezdődtek, amikor egy próba alkalmával Tina erősen bírálta Elton zongorajátékát, az pedig kitessékelte a próba­teremből a rock-nagymamát. Rohan az idő. Csaknem ne­gyedszázada már, hogy Simon István, a 20. századi magyar irodalom egyik legrokonszen­vesebb lírikusa nincs már kö­zöttünk. Életét és életművét ma szinte teljesen körülveszi a csönd. Ennek a méltatlan hall­gatásnak a föloldásában nagy segítséget nyújthat Laczkó András most megjelent köny­ve. Az ismert kaposvári tanár és irodalomtörténész a Balas­si Kiadó Kortársaink című so­rozatában adta közre Simon Istvánról szóló monográfiá­ját. E monográfia nemcsak életrajz: a költői műelemzé­sek gazdag tárháza is, össze­foglalása Simon István élet­művének. Minden nagy alko­tó sok szállal kötődik szülő­földjéhez. így van ez Simon Istvánnál is. Bazsi, a kis Bala- ton-felvidéki falu ezernyi színben ragyog költészeté­ben. Láthatatlan karja szere­tőn nyúlt utána, egészen a költő élete végéig. Addig az alig ötven évig, ami a sors­tól a költőnek adatott. Simon István még nem volt 20 éves, mikor az Egyre magasabban versei napvilágot láttak. Gáláns férj Frederic von Anhalt herceg, Gábor Zsa- zsa kilencedik ura. Ezt most újra bebizonyította. Az 55 éves herceg úgy gon­dolta: felesége iránti szerelmét a legjobban úgy fejezi ki, ha filmre viszi a művésznő életét. Simon István is a „fényes szelek” nemzedékével rob­bant be az irodalmi életbe. Az első jelentős kötetek megje­lenése az ötvenes évekre esett. Ennek a fejezetnek Laczkó András A népiesség nyomdokain címet adta. Az ötvenes évek három megha­tározó költőegyénisége két­ségkívül Juhász Ferenc, Nagy László és Simon István volt. Két életmű: Nagy Lászlóé és Simon Istváné már végleg le­zárult. És 1945 utáni kitűnő költőink közül talán senkit sem ért annyi méltatlan tá­madás, mint Simon Istvánt... Hogy az 50-es évek sema­tizmusa az ő költészetére is rányomta bélyegét? De vajon kiére nem?! Laczkó András szavaival „az élet jelenségei­ből a biztatót, az örömre okot adót emelte ki.” Külön feje­zetben mutatja be az Új Hang szerkesztőjét. A folyóirat 1952-ben indult a fiatal alko­tók orgánumaként, s „oldalai megteltek a korszakra jel­lemző nyugtalansággal.” Az eltelő években Simon István szavai is szikárabbá, árnyal- tabbakká váltak. „Megrostál­tam a szavakat” — vallotta a költő. És ennél a vallomásnál érdemes megállni. Bár megfi­gyelhető a „hangváltás színek és árnyak között”, Simon Ist­ván költészete végig egységes maradt, messze mindenféle avantgárdtól. Az idilli képe­ket azonban 1956 után egyre inkább fölváltotta a lírai ön­elszámolás, az összegezés; mintha érezte volna szűkre szabott élete sorát. Ahogy Laczkó András írja: munkás­ságában meghatározó lett „a világ belső átértékelése.” Egy rövid recenzió kereté­ben nincs lehetőség a teljes életmű bemutatására, hiszen Simon Istvánnak már életé­ben 21 kötete megjelent. Csak a sarkalatos kérdéskö­röket emelhettük ki. És ami Laczkó monográfiájának még nagy érdeme: nemcsak a köl­tő és prózaíró portréját raj­zolta meg gazdag árnyalattal. Az állandóan lobogva élő (égő) közéleti ember is előttünk áll. Mert Simon Ist­vánnak mindene volt a má­sokért élés, a másokért cse­lekvés is... Még valamiről szólni kell: a Kortárs élén el­töltött évekről. Az 1964-1971 közötti időszakról. Mennyire pezsgett akkor az irodalmi élet! Simon István a teljes magyar irodalom orgánumá­vá akarta tenni a folyóiratot. Nem rajta múlt, hogy ez nem mindig sikerült. Közben a költőt betegségek kínozták és támadások pergőtüzében állt. Mint főszerkesztő és mint költő is. A legfájdalmasabb az volt számára, hogy azzal vá­dolták: költészete megrekedt, nem tud megújulni... 1975-öt írunk. A Rapszódia az időről Simon István életében megje­lent utolsó kötete. Ez a val­lomás még egyszer felidézi a szülőföld vonzását, az „ott­honhoz való hűség érzését.” És bizonyítja, hogy Simon István 49 évesen örökre visz- szatért Bazsiba, a szülőföld végső ölelésébe. S mintha hallanánk szavait a kökényes erdőszélről: „Napsütött, tava­szi hegyek, virágzó sok kö­kénybokor. A habzó, fehér tengeren a szél lágy hullámot sodor...” Dr. Sipos Csaba Filmre viszik Zsázsát „Már évek óta keresem az iga-1 zit, aki megszemélyesíthetné Zsázsát a filmben, de Ameri­kában nem találtam rá. Most viszont Németországban fel­tűnt egy csinos, szőke műsor­vezető, Susan Stahnke, aki amúgy is filmkarrierről álmo­dik. Benne megvan az az ele­gancia, ami Zsazsában is elva­rázsolt engem” - mondta Fre­deric herceg. Sőt, hajlandó Stahnke kisasszonyt örökbe fogadni, hogy nemesi címe le­gyen. Ettől mindketten azt remélik, hogy Hollywoodban is könnyebben kinyílnak az aj­tók a színésznőjelölt előtt. KÖNYVAJÁNLÓ TERMÉSZETKALAUZ Szántók és mezők világa Sorozatunk ökológiai össze­foglalói a természet össze­függéseit világítják meg. íme, néhány fejezetcím: Közép-Európa kultúrtájai, Sztyepek, rétek és szántó­földek, A mezők növény- és állatvilága, Ökológia és ökonómia, Agrárpolitika és veszélyeztetett fajok, illetve A természetvédelem lehető­ségei és esélyei (Magyar Könyvklub 1590 Ft) KILÁTÓ SOROZAT Mexikó Mexikó falvainak, városai­nak, tájainak és régészeti le­lőhelyeinek felfedezése olyan, mintha egy izgalmas történelemkönyvet lapoz­nánk végig: az olmékektől a toltékokig, a majáktól az az­tékokig, Emiliano Zapatától Marcosig, aki az általa veze­tett legutóbbi indián felke­lés eseményeiről Lacandón őserdejéből küldi beszámo­lóit az Internetre. Mexikó kultúrák és művészi kifeje­zésformák metszéspontját képező, ezernyi ellentmon­dással teli, elbűvölő or­szág. (Biográf 2980 Ft) VARGA KATALIN Tündórforgó A világ legkülönbözőbb tá­jairól származó regék, mondák, hiedelmek ismer­tetését, átköltését illeszti be könyvébe az írónő. A 8-10 éves gyerekek számára ezek a betétek — a görög-római, skandináv-germán, finn­ugor, ázsiai és a magyar népi mondavilág motívumai — nemcsak érdekesek, ha­nem műveltségüket világ­képüket is tágítják. A könyvből kibontakoznak a különböző kultúrák mesevi­lágának meglepő összefüg­gései, rokonságuk, de kü­lönbözőségük is. A mese­A fent felsorolt könyvek 10 százalék engedmény­nyel megvásárolhatók boltjainkban. Törzsvásárló­inknak további engedményeket adunk. Fókusz könyvesbolt Kaposvár, Fő u. 13. 82/314-213. Stúdium Könyvesbolt, Kaposvár, Fő u. 20. Könyvesház Kaposvár, Teleki u. 24. 82/424-963. Antikvárium és Könyvkereskedés Kaposvár, Múzeum köz 2. 82/416-944. Könyvesbolt Kaposvár, Honvéd u. 2. Bagoly Könyvesbolt Kaposvár, Honvéd u. 9. 82/420-552. Holló Könyvesbolt Marcali, Széchenyi u. 1/c. 85/312-776. beli időutazás igaz és tartós élményt nyújt minden olva­sójának. (Ciceró 2900 Ft) GÜNTHER SÁTOR Feng Shui a harmonikus élet művészete Érezzük jól magunkat ott­honunkban, legyünk egész­ségesek és boldogok - ezt kínálja a feng shui, a tár­rendezés ősi kínai tana, amely nálunk is egyre több követőre talál. (Holló és Társa 1690 Ft) KEN FOLLETT Az Éden kalapácsa Amikor a fenegyereknek te­kintett John Trath rádiós élő műsorában hírt ad egy em­beri kéz által előidézett földrengéssel fenyegető ter­roristacsoportról, akkor a veszélyt csak nagyon keve­sen veszik komolyan. A fia­tal kora ellenére tapasztalt és kemény FBI-ügynökre, Judy Maddoxra osztják ki a feladatot, hogy felvegye a harcot a magát Éden kala­pácsnak nevező terrorista- csoporttal. Nyomozása so­rán Judy kapcsolatba kerül Michnel Ouarcusszal, a tu­dós szeizmológussal, aki rádöbbenti, hogy szándé­kos emberi beavatkozással is lehet földrengést elő­idézni. (Gabol490Ft) így írunk mi... - A kögázos alkotók társaságának újabb antológiája Biztató bátortalannak Harmadszor jelentkezett a KATT, a közgázos alkotók köre. Formás füzetben, harminckét oldalon egy (kor)osztálynyl diák — me­részen, kamasz-kivagyi­sággal mutatják fel a ver­seiket, rajzaikat. Érdekes gyűjtemény — tanévi tükör. Kíváncsiságot keltő irodalmi zsengék; a kapos­vári Noszlopy közgazdasági szakközépiskola adta közre ezúttal is növendékeinek tolipróbálgatásait. Két éve alakult meg itt a diákok ön­képzőköre, hogy tágabb teret nyisson a művészetek iránt fogékony és nyugtalan ka­maszoknak, segítse ebbéli szárnypróbálgatásaikat. S itt az így írunk mi..., a karcos- dacosan hangzó KATT — Közgázos Alkotók Törtető Társasága — újabb kötete: félszáz vers, vallomás és köz­tük néhány szép grafika. Egy kicsit mindig más a külső — írták ajánlásukban. S termé­szetesen más a tartalom. A versekben: bimbódzó szere­lem, vágyak és csalódás, sok­szor a kétségek szele süvít, s az új háború okozta döbbe­net. Megkapó Bancsics Gergő és Vitai Gábor pár írása, s ígéretesek Csapó Renáta több versének szép képei. Csapó Ferenc alkotásaival pedig biz­tos, hogy később kiállításo­kon is találkozunk. Sorolhat­nánk még; sajátos, sokszínű világ képeit villantja fel mindahány. S bár sokszor botladoznak a sorok és „ko­mor a gondolat”, figyelni kell az utat keresőkre: tizenéves én-központú életükön átsüt a magány. Kétszeres haszna van en­nek a kis kötetnek, amely Rónayné Marek Györgyi pat­ronáló tanár bábáskodásával született. Szembesülhetnek egykori önmagukkal — húsz vagy harminc év múlva is — a mai diákok, s biztatást ad az útnak indulóknak. S úgy ér­zem megtestesült benne a sokrétű nevelés igénye — és az a cél, hogy „élet lengje be” az iskolát. K. F. Noé bárkája az özönvízen Hétezer éves emlékek - Kutatók vizsgálták az ősi legendát Az özönvíz legendája, Noé bárkája föltehetőleg té­nyeken alapul. Még a víz­özön helyszíne is nagyjából ott lehetett, ahova a Biblia teszi. A habokból csak az Ararát csúcsa emelkedett ki a Szentírás szerint. A Földközi-tenger és a Fekete tenger közti térségben 7500 évvel ezelőtt valóban megtör­ténhetett a gigantikus ára­dás, amelyet háromezer évvel később idézett föl először a Gilgames eposz, később pe­dig megszületett Noé legen­dája, amely már bekerült az Ótestamentum szövegébe is. William Ryan és Walter Pitman, a New York-i Co­lumbia egyetem kutatói sze­rint a jégkorszakban, mintegy 15 ezer éve a jégképződés nyomán jelentősen csökkent a tengerek vízszintje. A Boszporusz, a Fekete- és a Földközi-tenger közti átjáró szárazra került, elhomokoso- dott. Amikor pedig a jégkor­szak végén megindult az ol­vadás, épp ellenkezőjére for­dult a folyamat. A Földközi­tenger vízszintje emelkedni kezdett, és mint valami du­gót kilökte a Boszporuszt el­záró homokpadot. Az embe­rek, akik abban az időben a Fekete-tenger partvidékén él­tek, visszamenekültek ko­rábbi hazájukba, Mezopotá­miába. A számítások szerint néhány hónap leforgása alatt a Földközi-tenger felől érkező víztömeg nagyobb területet árasztott el, mint Florida. Az özönvíz legalább három hónapig tartott — vélik a kuta­tók —; ez lehetett az emberi­ség történelmének legna­gyobb árvízkatasztrófája. A menekülő embereknek na­ponta legalább öt kilométert kellett megtenniük a gyerme­keikkel, valamint javaikkal, ál­lataikkal. S a zúdulva tovaro­hanó víztömeg mennydörgés­hez fogható hangot is adott, amely akár 100 kilométer tá­volságból is hallható volt. A New York-i kutatók új el­méletének legnagyobb gyen­géje, hogy azt mindeddig egy­értelműen megbízható arche­ológiái lelet nem támasztja alá. Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom