Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-29 / 123. szám
SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. május 29., szombat HÍREK Megemlékezést tartottak a szlovákiai Párkány temetőjében: első világháborús magyar és csehszlovák katonasírok előtt tisztelegtek. Az 1919. május 30-án lezajlott párkányi csatában egymással szemben álló magyar hadsereg (a Tanácsköztársaság serege) és a Csehszlovák Légió harcosai közül elesett tizennyolc magyar és csehszlovák katona sírjánál a Párkányi Magyar-Szlovák Baráti Társaság állított emléktáblákat. Az orosz-dél-koreal jószomszédi kapcsolatok fejlesztése mellett szállt síkra pénteken a Kremlben megtartott találkozóján a két ország államfője. Borisz Jelcin és Kim De Dzsung egyaránt kiállt az Északkelet-Azsia biztonságáról kezdeményezett, a két Korea, Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és Japán részvételével tartandó hatoldalú tárgyalások gondolata mellett. Hazaengedik a kórházból Václav Havel cseh államfőt, mert egészségi állapota jelentősen javult. Hja Kötik, Havel kezelőorvosa közölte, hogy a 62 éves elnököt még legalább egy hétig otthoni kezelésben részesítik. Nem vet be atomfegyvert India a Kasmírba behatolt muzulmán fegyveresekkel szemben kirobbant harci cselekmények során - jelentette be az újdelhi kormánykoalíció szóvivője. Érvénytelenítette az orosz határőrség Jurij Szkuratov orosz főügyész vadonatúj útlevelét, s ezzel megakadályozta, hogy Svájcba utazzon egy bűnüldözési konferenciára. Szkuratov főügyészi posztja az év elején ingott meg, miután a neve kapcsolatba került egy vesztegetési üggyel. A Kreml hivatalával szoros kapcsolatot fenntartó svájci Mabetex nevű cég pénzügyeit firtatták a nyomozók, de a szálak a Bere- zovszkij ipar- és sajtómágnás érdekeltségeihez is elvezettek. Megalakulhat a török kormány, miután sikerült tető alá hozni az új koalíciót. Bü- lent Ecevit kijelölt miniszterelnök, a Demokratikus Baloldal Pártjának (DSP) elnöke péntek délután aláírta a koalíciós jegyzőkönyvet Devlet Bahcelivel, a Nemzeti Cselekvés Pártjának és Me- sut Yilmaz volt kormányfővel, a Haza Pártjának elnökével. Milosevics egyszerűen „postásnak” nevezte Csemomirgyint Légiriadó a tárgyalások idején A NATO a folyamatosan növekvő légiflottának és a tiszta égnek köszönhetően újabb széles körét bombázta csütörtökön a jugoszláviai célpontoknak. Minden gép sértetlenül visszatért - jelentette szokásos reggeli közleményében a NATO. Péntek kora délután ismét légiriadót rendeltek el Belg- rádban, egy esetleges újabb NATO-támadás veszélyére figyelmeztetve a lakosságot - és a jugoszláv fővárosban tárgyaló Viktor Csemomirgyint, valamint vendéglátóit. Ekkor már csaknem három órája tartottak az orosz elnök balkáni különmegbí- zottjának megbeszélései Szlobodan Milosevics elnökkel és más magas rangú jugoszláv vezetőkkel. A jugoszláv államfő, akit a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűnökkel vádol, és ezért nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene, egy nyilatkozatában Csemomirgyint „postásnak” minősítette, aki minden változtatás nélkül közvetíti a NATO követeléseit. Szabó János honvédelmi miniszter egynapos hivatalos látogatásra pénteken Németországba utazott. Rudolf Scharping német védelmi miniszter vendégeként a NATO-tagországok hadügyi tárcáinak vezetői informális megbeszélésükön áttekintették az európai védelmi képességek fejlesztésének lehetőségeit, valamint a délszláv helyzet időszerű kérdéseit. Megállapították: a konfliktus kihat egész Európa biztonságára. A miniszterek ismételten felhívták a belgrádi vezetés figyelmét, hogy a légicsapások leállításához mindenképpen teljesíteni kell a nemzetközi közösség öt feltételét, amely nélkül lehetetlen a békés rendezés. Soros György magyar születésű amerikai üzletember és tudománypártoló mecénás csütörtökön a washingtoni Johns Hopkins egyetemen mondott beszédében éles szavakkal ítélte el a Koszo- vóval kapcsolatos amerikai stratégiát. Úgy vélekedett, hogy Amerika nem kényszerítheti bombázásokkal behó- dolásra az egész világot. A gazdag és befolyásos üzletember egyetértett azzal, hogy a Nyugatnak joga volt katonailag fellépni Jugoszláviával szemben, de a megvalósítás mikéntje, annak következménye éppen ellentétes az eredeti szándékokkal, hiszen a beavatkozás nyomán Belgrád felgyorsította az albánok kiűzését Koszovó- ból. Ugyanakkor kijelentette: * nagy hiba volt, hogy Washington kizárta a szárazföldi beavatkozást. A NATO-hadügyminiszterek Európa védelmi képességéről tárgyaltak FOTÓ:FEB/REUTERS Megélénkült a nagyhatalmak kémtevékenysége Európában Aligha meglepő, hogy a balkáni háború közepette nyüzsögnek a kémek Belgrádban. Gordon Thomas, a hírszerzés brit szakértője szerint a CIA már régen becsempészte oda ügynökeit. Amikor világossá vált, hogy Szlobodan Milosevics gondokat okoz majd a Nyugatnak, az amerikai kémszolgálat ügynökei „alámerültek”. Nyelv- és helyismeretük alapján éppúgy beolvadnak a környezetbe, mint a CIA testvérintézményének, a brit MI6-nak az emberei. Mind az amerikaiak, mind a britek a céljaikat szolgáló műholdak segítségével tartják az összeköttetést a hazai főhadiszállással s küldik értesüléseiket. Munkájukban számíthatnak a washingtoni és a londoni központok támogatására, amelyek a legkorszerűbb technikát alkalmazva figyelik a jugoszlávok hírforgalmát. A cheltanhami brit lehallgató központ szorosan együttműködik az amerikai NSA-val: mindkét központban a szakemberek ezrei figyelik a világot, benne most különösen mindazt, ami Jugoszláviában telefonon, az e-mail forgalomban és különböző más csatornákon lebonyolódik. Nem maradnak el a kémkedési versenyben a franciák sem. Külföldi hírszerzésük, a DSGE emberei szintén ott vannak Belgrádban, Koszovóban, hogy első kézből tájékoztathassák kormányukat a fejleményekről a veszélyes tűzfészekben. A brit szakértő szerint a németek nemigen vannak jelen hírszerzőikkel a belgrádi hadszíntéren, míg az oroszok és a kínaiak annál inkább. Az előbbieknél a volt KGB kipróbált szakembereit vetik be, míg a kínaiak még a harcok kirobbanása előtt vagy 100 ügynöküket telepítették a jugoszláv fővárosba. Az már csak „hab a tortán”, hogy a nyugati szövetségesek egymást is figyelik. Különösen az ipari kémek szorgalmasak. A mobiltelefonokba, az elektronikus levelekbe is befészkelik magukat, csakhogy hasznosítható információt tudjanak meg. Megjöttek a Varacskos disznók, az A-10-esek is Bevetették a taszári F-18-asokat (Folytatás az 1. oldalról) Megérkezett az három A 10- es harci gép is pénteken Ta- szárra, amelynek itteni állo- másoztatása szerepelt a NATO korábbi kérésében. Ezt Erdélyi Lajos, a Magyar Honvédség szóvivője közölte. Hozzátette: ezeket a repülőgépeket kizárólag kutatómentő feladatra használják majd. A Somogyi Hírlapot katonai szakértők úgy tájékoztatták, hogy a Vvaracskos disznónak is nevezett harci gépeket valójában páncélozott földi célpontok megsemmisítésre fejlesztették ki, tankö- lőknek is említik, miután az Öböl-háborúban sikerrel alkalmazták páncélosok ellen, szárazföldi csapatok támogatására. Ezek a repülőgépek alacsonyan repülnek és nagy erejű gépágyukkal vannak felszerelve. Megtudtuk azt is: a NATO kérésére a Magyar Köztársaság kormánya hozzájárult ahhoz, hogy a szövetség 18 darab A-10-es repülőgépet telepítsen Taszár repülőterére. Információnkat Erdélyi Lajos dandártábornok megerősítette. Azt is elmondta: a beleegyezést az Oszággyűlés korábbi határozata alapján adták meg, amely a szövetség részére lehetővé teszi Magyarország légterének és repülőtereinek használatát. A Ferihegyi repülőtéren jelenleg 16 darab KC- 135-ös üzemanyag-szállító repülőgép, Taszáron pedig 24 darab F- 18-as vadászgép és 3 darab A-10-es repülőgép állomásozik. Arra a kérdésre, hogy az újonnan érkező A-10- esek milyen céllal indulnak majd Jugoszlávia felé, a szóvivő annyit mondott: ezek a repülőgépek a koszovói válság megoldását célzó NATO-erő- feszítésekben vesznek majd részt. Erdélyi Lajos a gépek érkezésének időpontjáról nem kívánt nyüatkozni, ezért csak annyit mondott, azok az elkövetkező napokban érkeznek meg Taszárra. Izrael terjeszkedik Benjamin Netanjahu teljesen visszavonul A leköszönő izraeli kormány Kelet-Jeruzsálemig kiterjesztette a legjelentősebb ciszjordániai zsidó település határát. Móse Arensz távozó védelmi miniszter írta alá azt a rendeletet, amely 1300 hektárral megnöveli a húszezer lakost számláló Maale Adumim köz- igazgatási területét. Az izraeli rendőrséggel és telepesekkel való erőszakos összetűzésbe torkollott csütörtökön a palesztinok tüntetése a kelet-jeruzsálemi Ras El-Amuban. A palesztinok az ottani új zsidó lakónegyed építési munkálatainak megkezdése miatt tüntettek. Az építkezés Erwin Mos- kowitz amerikai multimilliomos által megvásárolt földterületen az előző választások utáni napokban kezdődött meg, miután a régészeti hatóság engedélyezte azt, valamint az akkori védelmi miniszter, Jichak Mordeháj is áldását adta rá annak idején. A zsidó lakónegyed és az arabok által is használható középületek létesítését azért kifogásolják a palesztinok, mert az Kelet-Jeruzsálemben van. Izraelben a leköszönő kormányfő és pártvezető, a képviselőségtől is visszavonuló Benjamin Netanjahu csütörtök este találkozott utoljára híveivel Tel-Avivban, s egyben megválasztották ideiglenes utódát Ariel Sáron személyében. A párt végleges vezetőjének megválasztására a szabályzat szerint három hónap elteltével kerül sor. Pataki kormányzó tervei New York állam magyar származású kormányzója, George E. Pataki letette a garast - Bush mellett. A republikánus Pataki párt- és kormányzótársát, a texasi George W. Bush elnökjelöltségét fogja támogatni. Pataki kormányzónak aztán mindjárt nekiszegezték a kérdést: netán Bush mellett elindul - alelnökj élőkként? A lakonikus válasz: „Ez a.nap az elnökségről szól.” Sokan úgy vélik: Pataki azért szerepel annyit mostanában, mert New York szenátori helyére pályázik, vagy „még valami ennél is magasabb posztra. Clinton fizetése ugyanannyi, mint elődjéé volt harminc évvel ezelőtt Sokat keresnek az államférfiak Az Egyesült Államok elnöke, jelenleg a Föld legnagyobb hatalmú személyisége, kénytelen-kelletlen beérni évi kétszázezer dollárral, azaz mintegy 49 millió forinttal. 30 év óta nem emelték az amerikai elnökök fizetését. Emiatt Bili Clinton a többi kormányfőhöz mérten (az USA első számú polgára egy személyben államfő és miniszterelnök) meglehetősen közepes anyagi juttatásban részesül. Gerhard Schröder német kancellár éves fizetése - átszámítva - 56, Jacques Chirac francia köztársasági elnöké 78 millió forint, Obucsi Keizo japán miniszterelnököt évi 52,6 millió forint illeti. Az amerikai törvényhozás napirendre tűzte az elnöki munkadíj módosítását. Ha a képviselők elfogadják a javaslatot, akkor Clinton utódját négyszázezer dollár illeti majd meg. A jelenlegi elnök számára azonban már kései a javaslat, mert ha megszavazzák is, ő nem kaphat többet. Az amerikai alkotmány ugyanis kimondja: a hivatalban lévő elnök fizetése nem változtatható. Persze Clinton és családja elsősorban nem az elnöki fizetésből él. Korlátlan rendelkezésére áll a Fehér Ház és személyzete, a Camp David-i hétvégi rezidencia, páncélozott luxusautók raja, továbbá repülőgépek és helikopterek, valamint évi százezer dollár útiköltségtérítés és ötvenezer dollárnyi napidíj. A kormányzati fizetések, jövedelmek meghatározására hivatott bizottság tíz évvel ezelőtt megállapította: az elnököt és családját alkotmányosan megillető szolgáltatások értéke félmillió dollár. Az amerikai élet sajátossága, hogy az elnökön kívül minden vezető politikus rendszeresen kap az infláció mértékének megfelelő fizetésemelést. így fordulhat elő, hogy az alelnök, aki harminc évvel ezelőtt alig harmadannyiból volt kénytelen kijönni, mint a „főnöke”, most 175 400 dollár évi illetményt élvez. „Alig kevesebbet” Bül Clintonnál. (Kulcsár) Tvr-hét A tévénézés a programválasztásnál kezdődik Válasszon a legjobb helyről! Áttekinthető műsorismertető, legtöbb háttérinformáció a Tvr-hét-ben Szerencsenyár! 3. forduló A hét sztárja: Beleznay Endre Mindig más bőrébe bújva A GNM Művek szőke úthengere Paul Newman, az örökmozgó Tvr-hét - a műsorújság Előfizetői forródrót Telefon: 488-5621 Fax: 488-5689
