Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-19 / 115. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. május 19., szerda Nagyon érzékeny ágazat a turizmus Vízben a szerencse Német, osztrák és holland vendégek a fürdőparadicsomban A hazai vendégek mellett főként német, osztrák és holland turisták keresik föl Gunarast. A fürdőpa­radicsomban az idén leg­alább kétszázezer látoga­tóra számítanak. Gunaras Felkészültek a szezonra; a strand május óta várja a vendégeket, a gyógyfürdő egész éven át. Bár az első napokban gondot okozott a rossz idő, a szakemberek jó idényt várnak. Miillemé Ker­tész Mária idegenforgalmi vezető szerint mindent meg­tettek ennek érdekében, az összes karbantartást, felújí­tást jókor befejezték. — Az idegenforgalom sok beruházást kíván, de csak így lehet előbbre jutni. A jugoszláv háború nem okozott jelentős kiesést. FOTO: TOROK Gunaras híre egyébként tá­voli országokba is eljutott: Kanadából is jött vendég és Liechtensteinből is várnak látogatót. A fürdésen kívül kulturális programot is aján­lanak nekik. Átlagosan tíz- tizenkét éjszakát töltenek a fürdővárosban. Kikapcsoló­dásként a színes rendezvé­nyekkel egybekötött Pál- napi vigasságot és az egyre népszerűbb a Dombó expót javasolják. (Harsányi) Közmunkások tréningje Ügyelnek a biztonságra Buszra várók panasza Egyik somogyaszalói olva­sónk arra vár választ: mi­ért nem veszi föl naponta a 6.50-kor és 6.55-kor In­duló autóbusz sofőrje a Somogyaszaló alsó busz­megállójában várakozó utasokat. Elmondta, min­den hónapban megvásá­rolják a havi bérletüket, s ennek ellenére többször kénytelenek kocsival be­utazni a városba. Somogyaszaló Helmeczi Mihálytól, a Kapos Volán területi igazgatójától megtudtuk, a települést 6.25 és 7.15 között öt autóbusz érinti Kaposvár felé jövet; az utasok száma változó, ezért néha Somogyaszalóban a már zsúfolt járatra nem tudnak felszállni a várakozók. A beje­lentést követően május 5-én Somogyaszaló alsó megálló­helyénél ellenőrzést tartot­tak. Megállapították: az autó­buszok szabályosan megáll­nak s felveszik a várakozó utasokat. A buszsofőrök is elmondták, hogy minden reggel megálltak — az előírá­soknak megfelelően — azon a megállóhelyen, de volt olyan, hogy a 6.50-es (ecsenyi) és 6.55-ös (balatonlellei) járaton nem volt szabad hely, így csak a 7.05-ös siófoki járat vette föl az utasokat. Előfor­dul, hogy csúcsidőben a me­gyeszékhelyhez közeli tele­püléseken átmenő járatokon már nincs szabad hely. Vi­szont rövid időn belül jön a következő járat. — Társaságunk igyekszik mindent megtenni az utazás biztonsága és kulturáltsága érdekében — mondta a terü­leti igazgató. — Az elmúlt két évben több fejlesztést végez­tünk, és a Somogyaszalón át­haladó öt járat közül az Ecsenyből, a Balatonlelléről és a Siófokról jövő új, nagy befogadóképességű kocsi. Az utasforgalmat ezután is rend­szeresen vizsgáljuk, és ha in­dokolt, megtesszük a szüksé­ges intézkedéseket. Reménykednek az apró fal­vak polgármesterei: a köz­munkaprogrammal Ismét visszavezethetik a mun­kába és rendszerességre szoktathatják a tartósan ál­lás nélkül maradiakat. Kapós mente Mivel legalább száz munka- nélküli kell a programhoz, a kis települések társulásban pá­lyáztak, s ha szerencséjük volt, nyertek is. Felújították az iskolát, a művelődési házat, orvosi rendelőt, és hozzákezd­tek az évtizedekig elhanyagolt árkok tisztításához, a belvíz- elvezetéshez. A látványos eredménynek mindenki örült. A falvakban élők egy része viszont nem tudta, hogy a polgármester - például Bő- szénfán - szinte napi harcot vívott, hogy időben és ne itta­san jöjjenek munkába az em­berek, s ne törjék össze a szer­számokat. Mert ez is benne van a pakliban. S benne lesz az idén is, mi­kor új pályázatokat fogalmaz­tak a jegyzők, a polgármeste­rek. Azzal a szándékkal, hogy a Dél-dunántúli Regionális Közmunkafórum kedvezően bírálja el a pályázatot, s akkor újra felcsillan a remény: igaz, önerőt is felhasználva, de gya­rapodhat a falu, és a segélyek­nél valamivel több pénzt kap majd az állástalan. Meg mun­karuhát, mert ezt is vehetnek az önkormányzatok. Hordták is büszkén néhol a Közmun­kás feliratú „egyenruhát”. A kocsmában is gyakran ebben jelentek meg. S akadt olyan is, aki a feliratos öltözetében ült be a templomba. Mert ez volt az egyetlen jó ruhája... Közmunkára általában a leg­alacsonyabb iskolai végzett­ségűek jelentkeznek, köztük a többszörösen hátrányos hely­zetű romák. A megyei munka­ügyi központ munkatársai is látják: esetenként elég nehéz tisztességes munkára szoktat­ni őket. Talán a közmunká­soknak szervezendő tréning - erre is költhetnek az önkor­mányzatok - enyhíti a gondo­kat. A társulások vélhetően élnek a lehetőséggel, hiszen a kurzus alapismereteket ad a képzetlen munkaerőnek. Munkaerkölcsről éppúgy szó lesz, mint életvezetésről, de ehhez az is kell: akarja is az ál­lástalan. Ne hivatkozzon arra, hogy őt megkülönböztetik! S ha az önkormányzat egy da­rab földet ad neki, vetőmagot vesz, ne utasítsa vissza: kö­szönöm, nem kérem. Nem szoktam én a búzavetéshez... Lőrincz Sándor Dr. Szíjártó István alezre­des, kapitányságvezető, akit az Év dombóvári rend­őre címmel tüntettek ki. Dombóvár Dr. Szíjártó István közrend- védelmi munkájáért kapta a képviselő-testület által alapí­tott díjat, Bisof Attila száza­dos pedig a bűnügyi területen elért eredményért. A kapitány azt vallja: az eredmények igazolják a munkát. Céljuk az, hogy mindenki bizton­ságban érezze magát. S az eredmények: tavaly 13,1 százalékkal kevesebb bűncselekmény történt, mint egy évvel korábban. Pedig a rendőrök helyzete nem irigy­lésre méltó. A városnak ugyan alig 21 ezer lakosa van, de 15 község és a gunarasi üdülőfalu is hozzájuk tarto­zik. Az utóbbit évente leg­alább 200 ezer vendég keresi föl. Fontos a városnak a tu­rizmus, a vendéglátás, így mindent megtesznek azért, Nem jutottak dűlőre a csornai iskola ügyében. A falu határában álló fél­kész falak sorsa továbbra Is bizonytalan. CSOMA Nemrég megnézte a megyei önkormányzat képviselője és egy építész is — tudtuk meg Király Péter csornai polgár- mestertől. De a napokban kézhez kapott jelentés nem biztat sok jóval. Az iskolának szánt épület — sajátos kialakí­tása miatt — nehezen haszno­sítható más célra. Hét éve kezdték építeni, de 1994-ben abbahagyták. Azóta többen érdeklődtek az épület iránt, de csak jelképes összeget fi­hogy minél többen jöjjenek. S a jó infrastruktúra mellett az egyik fontos vonzerő a biz­tonság. Ezt értékelik is a láto­gatók. — A biztonságra költeni kell, de megéri — mondta a rendőrkapitány. Az ebből származó közvetlen és köz­vetett haszon egyaránt fon­tos, arra alapozni lehet. — Nem mindegy, hogy a vá­rosba látogató milyen élmé­nyekkel tér haza. Ha ellopnák az autóját, többet nem jönne, sőt, az ismerőseinek sem ajánlaná. Fontos a határozott, udva­rias fellépés — vallja a kapi­tány. Időnként a figyelmezte­tés hatásosabb, mint az azonnali bírság. A dombóvári kapitányság egyébként napi kapcsolatban áll a somogyi rendőrökkel, mert a bűnözés nem ismer megyehatárokat. Példa is volt rá: épp akkor kaptak el egy öttagú bandát, amely Szabadiban mintegy 160 ezer forint kárt okozott. Harsányi Miklós zettek volna érte. Akadt köz­tük vállalkozó is, aki azt hitte: olcsón megkaparintja a főút­vonal melletti területet. — Szeretnénk végre meg­nyugtatóan lezárni ezt az ügyet — mondta a polgármes­ter. — Volt olyan jelentkező, aki azt gondolta, hogy min­denáron meg akarunk szaba­dulni az iskolától. Tévedett. Várhatóan néhány éven belül rendeződik az anyagi és jogi egyeztetés. Addig azonban csak romlik a félig kész épület állaga. Időnként hívatlan vendégek is fölkeresik, s amit lehet, el­visznek. A kötelező felada­tokkal küzdő önkormányzat­nak pedig nincs pénze az épület őrzésére. H. M. Dr. Szíjártó István kapitányságvezető fotó: török anett Jobb sorsra vár az iskolatorzó Hírek Hajmásl Hóvirágok 53 taggal megalakult Hajmáson a Hó­virág nyugdíjasklub, amely az önkormányzat és a SOMA alapítvány szentbalázsi teleháza közösen működtet. A Kontra Zoltánná vezette közösség a hajmási kultúrházban tartotta első összejövetelét. Videón ismerkedtek más klubok tevékenységével és megbeszélték az éves programot. Alapítványi estet rendeznek pénteken a mezőcsokonyai általános iskolában, ahol az intézmény tanulói mutatkoz­nak be. Az est bevételét az iskola szépítésére fordítják a rendezők. Ovisok gyereknapja Kadarkúton az óvoda szervezésé­ben szombaton pünkösdi gyereknapot tartanak Az ovisok verses-zenés műsora mellett bábozás, sportverseny és egy óvodatörténeti kiállítás is várja az érdeklődőket. Permetezőgépet loptak A csornai Nagy-hegyen egy hét­végi házat látogattak meg ismeretlen tettesek. Kapálógépet, gázpalackot loptak, egy szekrényt is magukkal vittek 80 ezer forint értékben. Eddáról Erdélybe A székelyföldre látogatnak az eddei képviselő-testület tagjai. A Megyei János polgármester ve­zette csoport a falugondnoki busszal május 22-én indul útnak és öt napig élvezik az erdélyiek vendégszeretetét. Síppal-dobbal a gyerekekért A Surján menti dáridó nem lakodalom és nem Is szüreti bál. Még akkor sem, ha Nyit- rai István bőszénfal polgár- mester személyében akadt egy Lagzi Lajcsijük és al­kalmi zenekarukban a kör­nyékbeli polgármesterek szolgáltatták a talpalávalót. Surján völgye Kis Bank Lajos szentbalázsi polgármester gyermekhar­monikával, Fehér Margit, Cse- rénfa első embere szaxofon­nal, a gálosfai Kővári Ferenc gitárral, a hajmási Török Sándor cintányérral, a sántosi Horváth József pedig dobbal igyekezett eljátszani néhány ldszemelt nótáját. A Lagzi Laj­csit alakító, vékony dongájú polgármester zakója alá rejtett Tüllszoknyás „balerinák” a színpadon - a Hattyúk tavában kispárnával „parancsolt tekin­télyt”, ám ez semmit nem vont le sikeréből, népszerűségéből. S nem kellett szégyenkezniük az 50 év körüli, egyenként mázsányit nyomó férfi majo- retteknek sem, „kecses” moz­dulataikat legföljebb a színpad bánta. Akár csak a Hattyúk ta­vát lejtő, kissé élemedett korú dundi hölgyekét. A közönség dőlt a nevetéstől, s a nyugdíja­sokkal egyetemben hajnalig ropta a táncot. A Surján menti dáridót jókedvükben találták ki Szentbalázs térségének első emberei, hogy síppal, dobbal, cintányérral, nótával és tánc­cal próbáljanak pénzt gyűjteni a ■ környékbeli, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek­nek. Ezt az alapítvány révén a kicsik kirándulására, nyaralá­sára szánták. Az ifjakat, öre­geket egyaránt megmozgató dáridó először Bőszénfán ara­tott sikert, s hozott 154 ezer forintot az alapítványnak. Ezt követte a cserénfai 15 ezer fo­rinttal, s az ennek dupláját hozó hajmási rendezvény. 200 ezer forintot „dáridóztak ösz- sze” a környékbeliek. (Várnai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom