Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-15 / 112. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Fiatalok 1999. május 15., szombat Egészségügyiek búcsúja 30 védőnő és 33 diplomás ápolónő intett búcsút az alma maternek tegnap a POTE kaposvári tagozatán. A ballagó diplomás ápolókat dr. Kopa János professzor, főiskolai tanár, a védőnőket dr. Gyódi Gyula tagozatvezető, az intézmény igazgatója búcsúztat­ta.Dr. Vörös Tamás megyei főjegyző fogadta Somogy polgáraivá a hallgatókat fotó: lang Orgona és kürtszó mellett ballagtak a Nagyboldogasszony Katolikus Gimnázium 12. osztá­lyosai tegnap délután ballagtak el. A harminchat végzőst diáktársaik búcsúztatták, s miután iskolájukat végigjárták, a kaposvári székesegyházban köszöntötte őket az intézmény igazgató­ja és Balás Béla megyéspüspök. fotó: lang Klubban az álom Kriszta az Amerikából kapott fotón kedvencét, Amandát mutatja fotó: kovács S.O.S. A legkisebb magyar egyházme­gyében alig százan vagyunk, akik mindenre elszántan szol­gáljuk Jézus Urunkat és az ő hí­veit. Ez kevés. Közülünk töb­ben betegek, sokan túl vannak nyugdíjhatárukon. Az egyre so­kasodó közösségeink viszont vezetőre várnak. Tengernyi a munkánk és nagyszerű teljesen a szeretetnek élni. Isten újabb és újabb nemzedékeket hív erre az áldozatos, de nagyon szép életre. Ha megérzed hívását, ne tétovázz, dönts bátran. Akit va­lóban papnak hív, annak erőt is ad. írd le életrajzodat a kérel­meddel együtt. Küldd el friss ke­resztleveleddel, utolsó bizonyít­ványoddal és lelkivezetőd aján­lásával június 6-ig. Címünk: 7400 Kaposvár, Zárda u. 4. Tel: 82/312-700. A felvételin, amely június 21-én, hétfőn délelőtt 11 órakor kezdődik, mindent meg­beszélünk Szeretettel várlak Balás Béla püspök Éjféli körjárat Néha nagyon nehezek a hajna­lok. A fáradt, zúzott, felhúzott, lehangolt társaság hazafelé ké­szülődne, de nincs semmi, ami hazavihetné. Nem jön autóval, mert inni is szeretne, vagy ha autóval jött, hát úgy még rosz- szabb. Régi óhaj az, hogy a pénteken, szombaton szóra­kozni vágyók hazajussanak va­lahogy. Nem csak a városba, de a városon túlra is, adott eset­ben a Pannon egyetem kollégi­umában lakók. Kellene egy busz éjfél, vagy hajnali egy kö­rül. Ezért kereste meg a kapos­vári diákpolgármester, Békési Bernadett a Kaposvári Tömeg- közlekedési Rt ügyvezető igaz­gatóját. — A diákság részéről valós az igény — mondta Torma Kál­mán. Am számszerűsíteni kell előbb a kérést. Külön gondot okoz, hogy a hajnali három kö­rül kelő sofőrök egyikének munkanapja ezáltal csaknem huszonnégy órás lesz, illetőleg nem egy esetben felmerültek már problémák a szórakozóhe­lyekről hazainduló fiatalokkal. Minden nehézség megoldha­tó. A szándék pedig mindkét részről adott. A Tömegközleke­dési Rt igazgatója az első meg­beszélés után pár nappal felvá­zolta javaslatát, amely szerint pontban éjfélkor indulna egy busz. A diákságnak kellene vá­lasztani, hogy két megadott út­vonal közül melyiken. A Volán ragaszkodik hozzá, hogy ez a járat menetjegyes legyen, de a busz így is jól fog jönni a haza­jutni vágyóknak. (Sz élesi) Van, aki akkor boldog, ha focizás közben lezúzhatja a térdét, mások zenekarokat bálványoznak, egyesek szí­nészekért epekednek. És van, aki egy tévésorozat megszállottja. Tudjátok például azt, hogy mi lesz a Merlose Place című amerikai sikersorozat vége? Mert Beck Krisztina pontosan ismeri a zárójelenetet. Leleste az internetről. Ettől függetle­nül nem szalasztja el az utolsó néhány részt sem. Igen, lezá­rul Amanda, Jaké, Michael és a többiek története. Krisztina bánatára. De nem fenyegető­zik öngyilkossággal, mint ko­rábban annyi amerikai rajon­gótársa. Hogy is ne! Inkább előveszi a több, mint hetven videókazettát és megnézi újra a történetet videóról elejétől a végéig. A toldis diáklány az iskolá­ból hazatérve rögtön a számító­gép elé veti magát, az internetet böngészi, Merlose Place infor­mációkat kutat. Külföldi újsá­gok sorozatról szóló cikkeit for­dítja. Mindezt nem öncélúan teszi. Azt szeremé, ha minden Merlose Place-őrült megismer­né a filmsorozat sztárjainak magánéletét és mindent, amit a A rotterdami Ichthus taní­tóképző fakultása és a ka­posvári Csokonai Vitéz Mi­hály Tanítóképző Főiskola közötti kapcsolatok ápolá­sa érdekében létrehoztak egy csereprogramot, mely­nek célja a két ország pe­dagógusképzési tapaszta­latainak cseréje. Idén két végzős diáklány, Dénes Vanda és Király Erika láto­gatott három hónapra a holland városba. A tavaly beadott pályázatok feltételei között a jó tanulmá­nyi eredmény, a középfokú nyelvtudás és a közéleti tevé­kenység minősége is szere­pelt. A lányok szerint a tan­székek ajánlása is nagy sze­repet játszott abban, hogy vé­gül éppen rájuk esett a vá­lasztás. — Erika az ének-zene, én pedig kommunikáció szakos­ként, a magyar műveltségte­rületről jutottam hozzá eh­hez a páratlan lehetőséghez — mondta Dénes Vanda. — A főiskola több ország rokon intézményeivel is hasonló kapcsolatban áll, mi mégis sorozatról érdekesnek tart. Krisztina tavaly augusztusban alapította Merlose Place rajon­gói klubját, melynek már hu­szonhat tagja van. A Dunántúl­ról csak egy lány jelentkezett. Krisztina a klubtagoknak sztár­információkat, hangkazettákat, amelyekre a történet legjobb­nak tartott jeleneteit vette fel, saját tervezésű újságot ad - mellesleg újságíró szeretne len­Hollandiát néztük ki ma­gunknak. Régóta érdekelt bennünket az ottani emberek kulturális sokszínűsége, élet­módja, szokásai. Az Erasmus/Socrates prog­ram ösztöndíja fedezte a hall­gatók utazását, szállását és egyéb költségeit. A lányok egy egyetemisták által bérelt magánlakásban kaptak szál­lást, Rotterdam egyik belvá­rosi negyedében. Onnan in­dultak a rengeteg kirándulás­ra, melyeken az összes na­gyobb holland várost bejár­ták. — Az építészeti értékek megcsodálása mellett a vidé­ki túrákra szenteltük a sza­bad időnk legnagyobb részét: megcsodáltuk a rengeteg tuli­pánfajtát, madárfajt, és a fo­gyóban lévő szélmalmokat is. Izgalmas kávéházi beszélge­téseink és piacnapi bevásár­lásaink nyomán a végére még a holland nyelv szókészlet­ének legfontosabb elemeit is elsajátítottuk. Emellett kivé­teles gasztronómiai élménye­inknek köszönhetően kony­haművészeti tudásunk is gazdagodott. ni. Legnagyobb segítsége édes­anyja, aki - mint Kriszta emlí­tette - nem ismeri a film törté­netét. Édesapja, látva az igyeke­zetét és az akaratot, beletörő­dött már lánya hóbortjába. Szenvedélyét Kriszta egy mon­datban összefoglalja. — Hogy miért a Merlose Place a kedvencem? Olyan életről szól, amilyen talán itt soha nem lesz. (Andrics) A felejthetetlen kirándulá­sok mellett azért a holland felsőoktatásba is betekintést nyerhettek. Minden héten egy napot a tanítójelöltek kö­zött töltöttek el. — Ott nincsenek olyan szi­gorú keretei az oktatásnak, mint nálunk: a kreativitásra és az egyéni érdeklődésre építenek. Már négy éves kor­tól tanulják az angol, a német és a francia nyelvet, sőt ké­sőbb még egy holt nyelvet is. Ami nem tetszett, hogy az el­lenőrzés és az értékelés hiá­nya miatt sok tehetség nem hozza ki magából azt, amire képes lenne. A tanítóképzést illetően viszont csak irigy­kedhetünk: magas színvona­lú, elismert képzést kapnak a jelöltek, és az iskola után sem elhelyezkedési, sem eg­zisztenciális gondokkal nem kell szembesülniük. A németalföldi városok különleges hangulatán túl ta­lán ez is szerepet játszik ab­ban, hogy lányok már alig várják a nyarat, hogy vissza­térhessenek tanulmányújuk színhelyére, az újdonsült ba­rátok közé. Takács Zoltán Szélmalmok és pedagógusképzés Ösztöndíjjal Hollandiába Fórum Fiatalok! Ez itt a ti oldalatok! Ha gáz van a suliban vagy otthon, senki nem ért meg titeket, meg szeretnétek osztani valakivel élményeiteket, vagy egyszerűen csak krónikus véleménynyilvánítási kényszeretek van, írjatok nekünk! Címünk a következő: 7401 Kaposvár Pf:31. E-mail címisomogyi- hirlap @ axels.hu. A táncsicsosok francia kapcsolata A Táncsics Mihály Gimnázium két éve csatlakozott az Euró­pai Unió Socrates programjához. Ennek keretében idén har­minc diák négy kísérőjével részt vehetett egy francia utazá­son. Kaposvár testvérvárosa Catres, és a gimnázium testvéris­kolája Jean Monnet Collége adott otthont a tanulóknak egy hétig. A francia kapcsolatot dr. Ferdinándi Csabáné már öt éve ápolja. Horvátország és Szlovénia érintésével jutottak el Olaszországba. Megnézték Vicenzát, Genovát és Padovát, ahol a restaurálás miatt lemaradtak Leonardo da Vinci Utolsó vacsorájáról. Franciaországban bejárták Carcasson, Albi, Toulouse, St. Tropez, Marseilles, és Monte Carlo városát. A táncsicsos tanulók megkóstoltak minden ételkülönlegessé­get, beleértve a kígyót is. Meglepő volt számukra még a köz­lekedés is, hiszen az iskolásokat külön iskolabuszok szállít­ják, s minden családnál legalább két autó van, s ez a tény na­ponta forgalmi dugóhoz vezet. A táncsicsosok műsorral is kedveskedtek a házigazdák­nak. A néptáncosok mezőségi, karikázó, és somogyi kanász- táncot mutattak be. Fellépett az énekkar, szavaltak franciául Ady Endre és József Attila vérset. A műsor után az egyik fran­cia tanár ezeket a szavakat mondta Böhm József kísérőtanár­nak: Mindezt látva már értem, miért olyan nagyszerűek a ma­gyarok. Vörös Andrea és Kacskovics Tímea A szép beszéd Taroltak az országos Kazinczy Ferenc-verse­nyen a Csokonai Vitéz Mihány Tanítóképző Főiskola hallgatói. Göb Judit első lett, Kovács Gábor pedig a harmadik helyet szerez­te. Felkészítő tanáruk dr. Kemya Róza volt. fotó: török anett

Next

/
Oldalképek
Tartalom