Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-14 / 111. szám

SOMOGYI HÍRLAP Korlátozással fenyeget a több milliós tartozás Elmaradt vízdíjak Elkészült a kistérség területfejlesztési programja Lehetőség a városnak FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Ha valaki Csurgóról kér­dezi Szászfalvi László polgármestert, akkor óhatatlan vissza kell menni a múltba. Nem azért, mert színes króni­kás lapokat, jeles szülöt­teket vall magáénak ez a település, hanem mert csak így érthetjük meg: honnan kellett elindulni­uk a városépítőknek. Sokáig nem illett beszélni a trianoni határok kijelölésé­ről s ennek hatásáról, de ar­ról az időszakról sem na­gyon szóltak az elmaradott­ság indoklásakor, amikor Ti- tót láncos kutyának nevez­ték, s a város közelében ak­nazárat telepítettek a határ­ra. Csurgó hiába volt fontos település, nem fejlesztették úgy, mint a többit, s az átok nem szállt el a feje felül. És ebből nem csak Csurgónak: a környékének is kára szár­mazott. Ezért van az, hogy amikor a polgármestert — aki országgyűlési képviselő is — a tervekről kérdezik, nemcsak a városról, hanem a környékéről is beszél. Elkészült Csurgó és térsé­gének területfejlesztési programja — mutatja a do­kumentumot Szászfalvi László, majd hozzáteszi, hogy első helyen szerepel az oktatás kérdése. A humán erőforrás alapoz meg min­den további lépést. Szerinte a foglalkoztatási és szociális gondokat együtt kell kezel­ni, ehhez viszont megfelelő intézményrendszer kell, amely nem nélkülözheti a partnerkapcsolatokat és a társulásokat. A stratégiai Szászfalvi László polgármester terv, amelyet a napokban te­kintenek át az érintettekkel, erre külön is kitér. Fontos szerepet kapott az iparfej­lesztés lehetőségeinek a vizsgálata, az idegenforga­lom és nem utolsósorban a mezőgazdaság. Szászfalvi László nem tit­kolja: amikor képviselőtár­sait, a parlament tisztségvi­selőit meghívja egy-egy csurgói látogatásra, akkor azt szeretnék elérni, hogy mások is lássák, nem csu­pán Északkelet- Magyaror­szágon vannak elmaradott térségek, hanem a Dél-Du- nántúl peremén is.- Az itteni emberek év­századokig a földből éltek, a mezőgazdaság újból fontos szerepet káphat, ha ezt a szabályzó rendszerek is le­hetővé teszik. Csurgó nem protekciót akar kijárni, de elvárja az őt megillető támo­gatást. Mert az itteni embe­rek tenni akarnak, bizonyí­tották ezt az elmúlt években is — állítja a város polgár- mestere. Nagy Jenő Vásár a virágok napján Levélben értesítette a Dél­zalai Vízmű a csurgóiakat: több millió forintra rúg a közműdíj-tartozásuk. Ha nem rendezik adósságu­kat, akkor vízkorlátozást is bevezethet. Miközben a vízmű fut a pénze után, kiderült, hogy a társas­házakban nincsenek közös képviselők, akikkel tárgyal­hatnának az illetékesek s akik beszedhetnék a közös költsé­geket. A társasházak fővízmé­rője és a mellék-vízmérők kö­A jó idő beköszöntővel folyta­tódott az utak helyreállítása Csurgón is. A Rinya-Dombó- menti Vízi Társulat megrende­lésére a marcali Közút Kft szer­dán befejezte az aszfaltburko­lat helyreállítását azokban az utcákban, ahol elkészültek a Évente félmillió csomag rétestésztát készítenek a csurgói termelőszövetke­zet üzemében. Tovább is nyújtanák a rétest, ha len­ne rá kereslet. A multinacionális kereskedel­mi üzletláncok hálózatához kapcsolódni azonban — Buncsák Sándor elnök szerint — úgyszólván lehetetlen. Tár­gyalták már a Pennyvel, a Met­ró áruházzal, a Spaarral, a Corával, de egyikkel sem jutot­tak egyezségre. Az elnök leg­nagyobb sérelme, hogy miköz­ben élelmiszerek sokaságát importáljuk, a hazai üzemek a zötti különbséget pedig a víz­mű nem tudja kivel megfizet­tetni. Kiderült az is, hogy ha van a társasházaknak közös képviselője, akkor nincs kö­zös alap, amelyből fedezni le­hetne az efféle költségeket. A vízmű szeretne hozzájutni a pénzéhez — ez érthető —, s ezért kilátásba helyezte, hogy ha kell, akkor vízkorlátozáso­kat vezet be. Felszólítást kül­denek azoknak a csurgói lako­soknak is, akiknek a vízóráját újra kellett volna hitelesíteni, de ezt elmulasztották. N. J. szennyvízcsatornázási mun­kákkal. Kivitelezői szerződést kötöttek a marcali Sztráda Kft- vel az Arany utcai járda meg­építésére. Elkészültek a helyi járatú autóbusz útvonalán a megállók öblözetei, s megcsi­nálták az alsoki fordulót is. piac gondjaival küszködnek. A nagy cégek vezetőivel csak közvetítők révén tárgyalnak, s ezek minél nagyobb hasznot szeretnének húzni mindenből. Pedig a csurgói rétestészta jó. Fagyasztás nélkül is eltartható harminc napig. A magánkeres­kedők és az áfész-boltok szíve­sen veszik. Ám az üzem egy héten így is csak három napot tud dolgozni. Az ürömben öröm, hogy legalább kam­pányidőben máshol foglalkoz­tathatják az asszonyokat. Hogy mi a csurgói rétestészta titka? A komáromi liszt, amelyhez hasonlót máshol nem őrölnek. N. J. Virágvásár, virágkötészeti bemutató, csendélet-kiállí­tás — tucatnyi program várja május 28-án a Csur­góra látogatókat, amikor hagyományteremtő szán­dékkal megrendezik a vi­rágok napját. Egy érdekes évforduló teszi időszerűvé: 980 évvel ezelőtt, egy 1019-ben keltezett okle­vél említi először Csurgó ne­vét. A régi iratokból az is kide­rül, hogy 1636-ban Török Bá­lint ostrommal vette be Csur­gó várát, s mindaddig ura volt, míg Szulejmán el nem fogatta, s Konstantinápolyba nem hurcoltatta. Felesége, Pemflinger Katalin 1543-ban költözött Csurgóra, s a króni­kák szerint Magyarország leg­szebb virágoskertjét hozta lét­re a vár környékén. A csurgó­iak szeretnék, ha ismét övék lenne az ország legszebb virá­goskertje, ezért is rendezik meg a virágok napját, ame­lyen átadják a Zistó rekreációs központot is. Különböző pá­lyázatokon összesen 10,2 mil­lió forintot nyert a város a Zistó környékének rendezésé­re, a szabadidőközpont kiala­kítására. A virágok napján megemlékeznek arról is, hogy 200 éve kezdett tanítani Csur­gón Csokonai Vitéz Mihály. S ezen a jeles napon bemutat­ják a kistérség értékeit, terveit összegző könyvet is. N. J. ________Hírek________ Ü gyfélfogadás havonta Nyugdíjügyben Csurgón is lesz ügyfélfogadás. A megyei nyugdíjfolyósító igazgatóság ezentúl minden hónap első csütörtökjén ügyfélfogadást tart a polgármesteri hivatal­ban; a nyugdíjjal kapcsolatos ügyeket itt helyben intézik. Támogatás a munkához A cigány kisebbségi önkormány­zat négyszázötvenezer forint támogatást nyert a foglalkozta­tás helyzetének javítására. Nemcsak szerszámokat vásá­rolhatnak, hanem akciókat is szervezhetnek a cigányok lak­ta területek rendbetételére. Leállnak a buszok A tanév befejeztével leállnak a helyi járatú autóbuszok Csurgón. Június 18-tól szeptemberig az alacsony kihasználtság miatt szüneteltetik a forgalmat, de az új tanév első napjától újra indítják a helyi járatokat. Védik a gesztenyefákat Megállapodott a városi önkor­mányzat a nagykanizsai Defen- zor Kft-vel, hogy szakemberei ismét végezzék el a vadgeszte­nyefák lemosó permetezését. Ezzel az atkázómolyok pusz­títása ellen védik a Széchenyi és a Petőfi téren álló öreg fákat. Népszerűek a vásárok Egy­re nagyobb az érdeklődés a város heti vásárai iránt; ezeket a Petőfi téri parkolóban tart­ják, ahol szombatonként in­gyen pakolhatnak ki a kister­melők és árusok. A buszpálya­udvar mögötti napi piacon is egyre több az árus; ezekben a napokban elsősorban zöldség­féléket és palántákat kínálnak. A madarak és fák napját a jövő héten, kedden rendezik meg a közösségi házban. Az óvodásoknak kiírt rajzpályá­zat eredményhirdetését is ak­kor tartják, s a kicsik legszebb munkáit kiállításon is bemu­tatják a nagyközönségnek. 5 TI HL STIHL Szerszám és Kisgép Szaküzlet Nagyatád, Damjanich u. 1. Tel.: 82/453-521 Részletfizetési lehetőség 10% befizetésével, max. 36 hónapra Kínálatunkból: Stlhl motorfűrészek, Stlhl bozótvágók, kapálógépek, fűnyírók, sövényvágók, szerszámgépek, kéziszerszámok. STIHL bozótvágók és Viking fűnyírók 10-15%-os árengedménnyel kaphatók. (nu> Aszfaltozták az utat Tovább nyújtanák a rétest Ügyes kezű asszonyok nyújtják az üzemben a tésztát fotó: kovács tibor Vágja ki, mert szüksége lehet rá! A SOMOGYI HÍRLAP hirdetésfelvevő helyei J Csurgón és környékén Varga Imréné, Csurgó, Kert u. 47. A takarékszövetkezetek csurgói, zákányi, berzencei, barcsi, babócsai, csokonyavisontai, darányi, lakócsai, homokszentgyörgyi, szuloki, vízvári irodájában Egyre becsesebb a vörös - Minőségét jól mutatják az aranyérmek Rangot adnak a bornak Palackokba zárja saját termelésű vörös borát a csurgói Ureczky Attila. Az ötletet Németországban kapta, ott élő szállodás barátjától, aki mindössze egyetlen márkáért adott neki egy különleges ké­szüléket. Senki ne gondolja, hogy egy­szerű dolog palackozni a szőlőhegyben érlelt nedűt. Vegyük például a palackokat! Orosházán minden vevőt szí­vesen látnak, de csak raklap­nyit, vagyis ezer üveget ad­nak. S kell hozzá parafadugó, ami ez esetben Portugáliából származik, továbbá üvegzáró fólia, és természetesen címke is, amelyről megtudhatjuk, hogy ki, mikor és hol készí­tette a bort. Egy-egy palack nedű máris 400-450 forintba kerül. Ha ez így van, márpe­dig Ureczky Attila pontosan számolt, nehezen érthető, hogy miként kínálhatják 70-80 forintért a termelői bort. A csurgói gazda nem mondja, de sejtette: ilyesmi csak akkor történhet meg, ha szőlőt sem látott az a „bor”. Biztosan észre vette már az olvasó, hogy vörös bort nem lehet ilyen olcsón kapni. Ureczky Attila szerint azért, mert azt nagyon nehéz hami­sítani. Ezért is nagy a becsü­lete manapság vörös bornak. A csurgói borok minőségét a különböző versenyeken élért aranyérmek is mutatják. A gazda azt mondja, nem mindegy, hogy mikori palac­kozását visz a zsűri elé. A friss töltést legalább egy hétig állva pihentetni kell, s csak azután szabad elfektetni a flaskákat. Az igazi sikert persze az jelenti, ha a csurgói palacko- zású vörös bort a rangos vá­rosi rendezvényeken kínálják a vendégeknek. A hegyi gaz­dák máris arra készülnek, hogy együtt palackoznak. Eh­hez tucatnyi előírásnak kell megfelelni, s külön helyiség is szükséges, de az önkor­mányzat azt ígérte, hogy se­gíteni fog. Nagy Jenő Ureczky Attila a maga termelte, híres vörös borral fotó: kovács tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom