Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-03 / 101. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. május 3., hétfő Megyei körkép 3 Erősödő városmarketing Közhasznú társaság végzi majd Nagyatád valameny- nyi turisztikai és gazda­sági marketing, valamint Információs tevékenysé­gét, így közös irányítás alá kerül többek között a vá­rosi televízió, a helyi hír­lap, az önkormányzat in­teraktív kábeltelevíziós rendszere és ide kapcso­lódik a Tourinform-iroda Is. Nagyatád Mindez nem érinti egyelőre a kultúra és közművelődés in­tézményeit, a művelődési há­zat, a mozit, a városi múzeu­mot és a szoborparkot. Ezzel a módosítással fogadta el Nagy­atád képviselő-testülete a nagy vitát kavaró közhasznú társa­ság létrehozását, mellyel a vá­rosban eddig párhuzamosan végzett feladatokat kívánják hatékonyabban végezni. Döntöttek arról is, hogy Ár­pád fejedelemről nevezik el a 2. számú általános iskolát és szakiskolát, és vízrendezési feladatokra a térségi települé­sekkel közösen nyújtanak be közmunka pályázatot. Elfo­gadták a millenniumra elké­szülő Szent István-szobor tervjavaslatát is csakúgy, mint a Dózsa György úti idősek ott­honának mozgáskorlátozottak lakóotthonaként való haszno­sítását. Vita csak az Arany Kakas vendéglő bővítéséhez igényelt önkormányzati tulajdon el­adási ára miatt alakult ki, me­lyet végül 4 ezer forintban ha­tároztak meg négyzetméte­renként. B. M. Katonaanyákat köszöntöttek Két, öt katonafiút nevelt so­mogyi asszonyt köszöntöttek a megyei hadkiegészítő pa­rancsnokságon. Pájer Tamás ezredes, a Somogy Megyei Had­kiegészítő Parancsnokság parancsnoka köszöntötte az anyá­kat, majd a szennai Csendes Jánosnénak és a kőröshegyi Gipp Jánosnénak adta át ez elismerést. fotó: lang Róbert Jogászmérleg az évfordulón Hetvenötéves a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara. A 231 tagú testületben ünnepi közgyűlésen em­lékeztek meg a jeles év­fordulóról. Kaposvár 1924. július 20-án a királyi törvényszék 1. számú tár­gyalótermében alakult meg a Kaposvári Ügyvédi Ka­mara, az akkori jegyző­könyv szerint „az ügyvédség erkölcsi tekintélyének és anyagi jobblétének helyreál­lításáért”. S hogy együtt próbáljanak meg választ ke­resni az örök kérdésekre: meg lehet-e teremteni az ügyvédség egységes arcula­tát, a létszám emelkedése nem csorbítja-e a szakma tekintélyét, rangját, hivatás vagy üzlet-e ügyvédnek lenni...? Hetvenöt év telt el, az eb­ből az alkalomból megtartott ünnepi közgyűlésen azon­ban ugyanezeket a kérdése­ket tették fel a Somogy Me­gyei Ügyvédi Kamara tagjai. Dr. Fekete László, a kamara elnöke szerint a somogyi ügyvédség mindig is hallatta a hangját, országos fórumo­kon próbált megoldást ke­resni a testület gondjaira. A rendezvényen részt vett dr. Dávid Ibolya igazságügy­miniszter is, aki köszöntőjét egy személyes vallomással kezdte: Somogyba, Kapos­várra mindig más szívvel, nagyobb kedvvel jön, mint máshova, hiszen dél-dunán­túli ügyvédként valóban ha­zajön, s a somogyi ügyvéde­ket érdeklődő, tehetséges és kiemelkedő szakmai mun­kát végző kollégáknak ís­Dr. Dávid Ibolya és dr. Fekete László fotó: lang Róbert merte meg. Az ünnepen - vélte - bár a múltra, a gyöke­rekre, az elődökre gondo­lunk, a jövőről is kell szólni. A jogásztársadalmat legin­kább az EU-jogharmonizá- ció foglalkoztatja, ez az, ami egy közös cél érdekében egységessé teszi a jogászsá- got. Brüsszel pedig - a mi­niszterasszony szerint - nincs is olyan messze Ka­posvártól... A feladat nagy: megszerezni egy európai ismeretanyagot, képzéseket szervezni, nyelvi, nemzet­közi jogi ismereteket sze­rezni, hogy az ügyvédség ne „szoruljon” országhatárok közé. A gyökerekről, a múltról beszélt dr. Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara el­nöke is. Hangsúlyozta: most nagyon mélyeknek és erő­seknek kell lenni ezeknek a gyökereknek, hogy a napi gondokkal, az őket ért viha­rokkal meg tudjon birkózni az ügyvédség. Mert nemcsak az EU-csatlakozással kell foglalkozni, hanem azzal is, hogy az ügyvédek itthon el­ismert tagjai lehessenek a jogásztársadalomnak. (Jakab) Kitüntetett somogyi tűzoltók Nagyító alatt a felsőoktatás Védőszentjük, Szent Flórián ünnepének előestéjén tűzol­tókat tüntettek ki. Kiváló tűz­védelmi munkájukért tízen kapták meg a Széchenyi Ödön-emlékplakettet, köztük Nagy Jenő, a Somogyi Hírlap munkatársa. A tűzoltószövet­Harmincnégy iskola nevezett a megyei számítógép-kezelői versenyre, melyet Kaposvá­ron a Kinizsi Lakótelepi Álta­lános Iskolában rendeztek meg a hétvégén. Az első he­lyezett Koch Máté lett a Tán­ség elnökének dicséretét és jutalmat vett át Jobbágy Ist­ván százados, a kaposvári tűzoltóság munkatársa. Az el­ismeréseket tegnap adta át Miskolcon dr. Szárny Zoltán dandártábornok, az Országos Tűzoltószövetség elnöke. csics Mihály Gimnáziumból, a második Desics Gábor a Honvéd Utcai Általános Isko­lából, a harmadik helyet Pap Zoltán szerezte meg a Kodály Zoltán Általános Iskolából. Mindhárman kaposváriak. A főiskolai integrációval új fejezet kezdődik a hazai felsőoktatásban. A főisko­lai főigazgatók konferen­ciáján az átalakulással kapcsolatos legfontosabb feladatokról volt szó. Ezek részleteiről a hétvégén Kaposváron tárgyaltak. Kaposvár — A zökkenőmentes átállás érdekében már javában folyik a munka: a jövő évi határidő nagyon közeli — mondta a megbeszélés szünetében tar­tott tájékoztatón dr. Roóz Jó­zsef, a főiskolai főigazgatók konferenciájának elnöke. Az integrációval kapcsolatos végszavazást május végén tartják, s ezután jelentős ad­minisztrációs munka hárul a szakemberekre. A vagyon­átadás-átvételen kívül esedé­kes a szabályzatalkotás és az alapító okiratok kidolgozása is. A kaposvári megbeszélé­sen részt vett tizenöt szak­ember nyolcvankilenc főisko­lát képviselt. Leitner Sándor, a kaposvári tanítóképző főis­kola főigazgatója — többek között — a Kaposvári Egye­tem megalakulásából adódó új feladatokat, valamint az ezzel kapcsolatos hosszú távú esélyeket emelte ki. Szó volt a hazai kettős — egye­temi-főiskolai — képzésből fakadó intézményvezetési változásokról, valamint a szakképzési hozzájárulás ki­bővítéséről, amely — mint el­hangzott — a felsőfokú kép­zésben minőségi változást hozhat. A hosszabb gyakorlat ugyanis segíti a naprakész tudást elmélyítését, amit a fiatalok később is kamatoz­tathatnak. Az ezzel kapcsola­tos nyugat-európai tapaszta­latokat — hangsúlyozták töb­ben is — érdemes volna mi­hamarabb hazánkban is hasznosítani. (Harsányi) Diákok számítógépes versenye Hírek Tavaszi bérmálások Meg­kezdődtek a tavaszi bérmálá­sok. Balás Béla kaposvári megyéspüspök szombaton Tapsonyban 18, Meszteg- nyőn 37 fiatalt bérmált. Lepipálták a mezőnyt A II. Alpok-Adria pipaszívóverse­nyen részt vett a kaposvári Amphora pipaklub. Az auszt­riai Tritsach-ban megtartott rendezvényen 63 versenyző vett részt, csapatonként há­rom fővel. A kaposvári férfi csapat hatodik lett, a nők a középmezőnyben végeztek. Vaklárma Feleslegesen vo­nultak a tűzoltók szombaton Csákányba. A Béke utcából pajtatüzet jelentett az isme­retlen telefonáló, ám a hely­színen kiderült, hogy a riasz­tás vaklárma volt. A marcali és a keszthelyi egység egy- egy járművel vonult ki. Az idén eddig mintegy 20 eset­ben riasztották feleslegesen a lánglovagokat. Eltűnt okmányok Balaton- szemesen feltörték a mernyei falugazdász autóját. Kész­pénzt, személyes okmányokat, valamint hivatalos dokumen­tumokat loptak el. Az anyagi kár mellett gondot okoz, hogy kitöltött agrártámogatási hatá­rozatok is eltűntek. Motoros karambol Kaposvár és Toponár között tegnap fel­borult egy fogat. A lovaskocsi vezetője megsérült. Egy fo- nyódi nő súlyos égési sérülést szenvedett, őt helikopterrel szállították a pécsi honvéd­kórházba. A kaposvári Füredi úton egy idős kerékpáros férfit gázolt el az autó. Fénymásolók MNcm Zoom 1928-1999. Irodatechnika 71 év Color - Copy Irodatechnikai Kft. 7400 Kaposvár, Rákóczi tér 12/a. Tel./fax: 82/427-804, 30/9466-558 71 000 példány másolat ajándékba! Képviselet: Pécs: 30/9466-562, • Zalaegerszeg: 20/9447-269 Festő a panelsorról Mester Béla a képeivel segít másokon Visszaemlékszem, amit csak lehetett mindent te­lerajzoltam gyermekként. Sokszor olyat is, amit nem szabadott volna, mint például a házfalat - mondja Mester Béla festő, aki az MSZOSZ művészeti díját pénteken Budapesten vette át. A „Mestert” munka közben leptem meg. Felkerestem, me­séljen egy kicsit magáról, a munkájáról, hogy megérthes­sük azt, miért kap egy festő szakszervezeti kitüntetést. — Kaposváron születtem és mindig itt laktam - kezdi a visszaemlékezést a festőmű­vész. - Gyermekkoromban Ló­ránt János rajztanárom volt az, aki felfigyelt rám. Negyedikes koromban került az isko­lánkba és önzetlenül külön is foglalkozott velem. Tíz éves voltam, amikor egyik rajzomat elküldte Újdelhibe, egy nem­zetközi versenyre. Itt elnyer­tem az első díjat. Ekkor kap­tam rá komolyabban a fes­tésre, rajzolásra. Nyaranta a művésztelepekre jártam a fő­iskolások közé. Egy ilyen alka­lom hozta életem második je­lentős állomását: tizenhat éve­sen Pécsen önálló kiállításom nyílhatott. Akkor sem - és azóta sem - tudtam elszakadni a szürrea­lista, meseszerű és a néha már látomásszerű képektől. Ösz­tönösen alakultak az ecsetem alatt a formák és színek. Ekkor még szakirodalma sem volt a szürrealista festészetnek, csak annyit lehetett róla tudni, hogy van ilyen. Abban az idő­ben ugyanis ez egy veszélyes stílus volt. A művészetben a legközvetlenebbül ez a stílus hat az emberre, hiszen alap­gondolata a szabadság, a sza­bad szellem tükröződése. A szürrealista stílus nem visel el korlátokat és skatulyákat. Úgyhogy akkoriban, az irányí­tott művészi szellemben ez „veszélyesnek” számított. Azóta persze már sok cso­portos és egyéni kiállításom is volt idehaza és külföldön egy­aránt. Hat évig éltem a csalá­dommal 2 szobás panellakás­ban. Ekkor csak rajzolni tud­tam, grafikákat és pasztelleket készítettem. Hat évig nem fog­tam kezemben ecsetet. Ugyanis az olajfestéknek olyan erős a szaga, hogy ilyen kis helyen elviselhetetlen. Ek­kor viszont a különböző tech­nikák variálásával kísérletez­tem. Kialakítottam egy papír- szobrászathoz hasonló képvi­lágot és rétegképeket. Az egymást takaró rétegek izgal­mának megjelenítésével ját­szadoztam. Kíváncsi termé­szetem révén kipróbáltam más területeket, mint például az egyházi jellegű tábla- és fres­kófestészetet, de foglalkozom restaurálással és családi port­rék készítésével is. A restaurá­lásoknál néha az is előfordul, hogy a felajánlott összeg még az anyagköltséget sem fedezi. Legtöbbször azonban mégis elvállalom. Főleg ha egy kis falu templomát kell megszépí­teni. Fiatal koromban volt olyan időszak is, amikor el­mentem embereket, arcokat és tájakat festem. Ilyenkor leg­többször sonkát és kolbászt kaptam fizetségül. Tulajdonképpen a szak- szervezeti mozgalommal is így kerültem kapcsolatba, rögtön a felnőtt korom küszöbén. Nekem nagyon' tetszett a mozgalmi élet, függetlenül at­tól, hogy nem voltam párttag sosem. De mi, akik összetar­tozunk, mindig segítettünk egymásnak. Ha kellett pénzt adtunk kölcsön, de ami ennél is többet ért, hogy lelki prob­lémáinkon is átsegítettük egymást. Ekkor alakult ki az, hogy mivel én nem a vagyonos emberek közül való vagyok, ezért a képeimmel segítek. Festek, és a rászorulóknak ad­juk oda már évek óta az MSZOSZ-en belül, ők eladják vagy árveréseken értékesítik. Nyugdíjasok karácsonyi hangversenyére vagy a nyug­díjas egyesület különböző al­kalmaira, szegény és sérült gyerekek szervezeteinek vagy éppen az év munkáltatójának és szakszervezeti vezetőjének. Bálint Ildikó

Next

/
Oldalképek
Tartalom