Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-03 / 78. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1999. április 3., szombat Színes húsvét 11 A HÚSVÉT JELES NAPJAI VI RÁG VASÁRNAPPAL kezdődik a húsvét. Ez a nap a 8. századtól ünnep, amelyen szentelt pálma-, illetve olajfaágakkal, barkával tartanak körmenetet. A Biblia szerint a Jeruzsálembe bevonuló Krisztus az őt pálmaágakkal és örömujjongással fogadó galileai zarándokok között a templomba ment, és kiűzte onnan a kufárokat, majd visszatért Bethániába. NAGYCSÜTÖRTÖKÖN került sor a Bibliában megörökített utolsó vacsorára. Jézus eközben mosta meg tanítványainak lábát. Júdás csókjával akkor árulta el a Gecsemáné-kertben imádkozó mesterét. Az utolsó vacsorán kovásztalan kenyeret (ma böjti pászka) és kesernyés ízű növényeket fogyasztottak, emlékezvén az egyiptomi rabság keserűségeire. Négy kupa bort is ittak, mindegyiknek megvolt a maga vallási jelentősége. A jeru- zsálemi Bibliothecal Resources Study Center igazgatója kiderítette, hogy nem a Leonardo da Vinci képén látható sorrendben ültek Jézus és a tanítványok az asztalnál. A Mester nem középütt, hanem balról a második széken foglalt helyet. NAGYPÉNTEK az elfogott Jézus szenvedéseinek, megaláztatásának keresztre feszítésének és halálának a napja. A mai Via Dolorosán, a mintegy 600 méter hosszú Fájdalmak útján cipelte Jézus keresztjének fél mázsás mellfáját; a legalább másfél mázsás hosszanti gerendát külön szállították a megfeszítés helyszínére, a Golgotára. A nagy T-alakú keresztre feszítetteknek nem a tenyerébe, hanem a könyökük és az orsócsontjuk között, az alsókarjukba verték a szögeket a zsoldosok. A kutatók kiderítették, hogy Jézus sírja a kivégzés helyétől néhány méternyire, az Arimathiából való József kertjében volt. A sírkamrát egy nagy kővel zárták le, hét római katona őrizte. A holttestet abba a gyolcskendőbe csavarták, amelyet ma a torinói lepel néven őriznek az olasz város dómjában. Tudományos vizsgálatok kimutatták: anyaga a 2000 esztendővel ezelőtti Jeruzsálem körül termett növények rostjait tartalmazza. A test lenyomata valóban egy megfeszített férfié, és a Pilátus által veretett rézpénzek nyomait is fölfedezték rajta. NAGYSZOMBAT a húsvét előttí szombat. A három szent nap egyike, amelyet a vigíliának (virrasztásnak) szentelnek, emlékezve arra az éjszakára, amelyen Jézus Krisztus feltámadt. Az esti szertartás elején, illetve végén ezt az emlékezést szolgálja a húsvéti gyertya, a húsvéti öröm-ének és a feltámadási körmenet. HÚSVÉT VASÁRNAP reggel Mária Magdaléna és János anyja, Mária a sírhoz mentek, ám a követ elgördítve, a kamrát üresen találták. A kutatók feltételezése szerint a sír őrzésére kirendelt légiósok nem vették komolyan a parancsot, és leré- szegedtek, majd mély álomba merültek. A két asszony nem sokkal éjfél után ért a sírhoz, akkor, amikor egy előző földrengés utórengése dübörgött át Jeruzsálemen. A felriadt katonák babonás félelmükben elmenekültek. A holttest eközben tűnhetett el a sírból. HÚSVÉT HÉTFŐN írják az evangélisták — Jézus megjelent az Emmausba tartó tanítványai, majd még két alkalommal a tizenegy apostol előtt, hogy végül a hitetlenkedő Tamás is meggyőződhessen: a megfeszített Mester valóban feltámadott halottaiból. Ugyanezen a napon sok ezer zarándok elhagyta Jeruzsálemet — derítették ki a kutatók. Közülük csak kevesen hittek a Názáreti feltámadásában. A tanítványok a szamarai úton indultak Galileába. Lukács, Márk, Mátyás, János és Péter is másmás módon beszéli el találkozását a Mesterrel, aW végül felszállt a mennyek országába, hogy helyet foglaljon az Úr jobbján. A legendákkal gazdagított történet, vagy történetekkel fűszerezett legenda egyszerre szép, megható és élő. Immár csaknem két évezred óta. Búfelej tőnek tojáspatkolás Kiss Kálmán patkóit tojásai mindenütt sikert aratnak Húsvétkor ott lesz a Néprajzi Múzeumban a kaposvári Kiss Kálmán is, akinek patkóit tojásait tucatnyi kiállításon megcsodálhatták már az érdeklődők. Keramikus feleségével rendszeresen hívják bemutatókra, s közben arról faggatják, hogy mekkora türelem kell ehhez a hobbihoz. Állítja, hogy nagyon sok, de a legjobb stresszoldónak tartja hobbiját. Kiss Kálmán főtörzsőrmester stressz-gaz- dag környezetben él; tűzoltó. Két évtizede már úgy indul a bajba jutottakhoz, hogy nem tudhatja, mi vár rá. Ez az állandó stressz az oka, hogy a vonulós tűzoltók többsége idő előtt nyugdíjba kényszerül. Véletlenül lett tojáspat- koló. Egyszer elkísérte feleségét Budapestre, a kerámiák zsűrizésére, s akkor látott meg egy vitrinben remekbe szabott darabokat. Elhatározta, hogy ilyet ő is készít, mert nincs olyan, amit az ember ne tudna megcsinálni. Az első, kissé elnagyolt munka még ma is megvan, rajta az évszám: 1992. Azóta nagyon sok pulyka-, illetve libatojást patkóit meg. Ezek a legideálisabb darabok. A többinek nagyon vékony a héja. így is előfordul, hogy a közel harminc órás munka végén, az utolsó „patkószeg” beverésénél elreped az egész. Ilyenkor sóhajt egy nagyot, pihen egy kicsit és kezdi elölről a türelemjátékot. Tavaly kiállított Grazban, s eljutottak már munkái Németországba, az Egyesült Államokba, Olaszországba, sőt Peruba is. Azt mondja, ha egyszer nyugdíjba megy, akkor nyit egy olyan boltot, ahol mindenféle népművészeti tárgyat meg lehet vásárolni, s természetesen lesz benne egy műhely is a tojáspatkoláshoz, ahol nem csak ő, de a legkisebb fia is élhet a közös szenvedélynek. Nagy Jenő Színek, népi játékok Miért kell húsvétkor a tojást festeni? Miért a nyuszi tojja az ajándékokat? Ezekre, a húsvétkor időszerű kérdésekre L. Kapitány Orsolya néprajzkutató válaszolt. A tojás ősidők óta a termékenység jelképe. Varázserőt is tulajdonítottak neki, főleg a tél elmúltával, tavasszal. A tojásdíszítésnek azonban csak a 17. század óta van hagyománya. A hímes tojás így vált a gyerekek ajándéktárgyává, amelyhez népi játékok is kötődtek. A keresztények továbbra is piros színre festették az ünnepi tojásokat. A paraszti kultúrában a növényi eredetű festékek kerültek előtérbe: a diófalevél zöldes-barnás, a gubacs fekete, a hagymalevél sárgás színe. A különböző színbe öltöztetett tojásoktól a bő termést, termékenységet vártak. — Milyen festési technikát ajánl azoknak, akik nem ragaszkodnak a népieshez, ám egyszerűen elkészíthető, mutatós tojásokat szeretnének a húsvéti asztalra tenni? — A levélnyomatos vagy a több színű vízfestékbe mártott technikát ajánlom. Ezenkívül tojásfestő lapokkal, tablettákkal, matricákkal is dekoratív tojásokat készíthetünk. Ezekkel biztos a siker. — Ma már a hímes tojások mellé játék, édesség is kerül a nyuszifészekbe. Ez is a hagyomány része? — Az ajándékozás újabb keletű szokás, amely nemrégiben a városból indult útjára. Ugyanúgy összefonódott a húsvéttal, mint a nyuszi tojta tojás. E két dolog nem kapcsolódik a népi kultúrához. Érthetetlen, mégis elfogadjuk. L. Kapitány Orsolya szerint húsvétkor egy ősi kultikus hagyományt elevenítünk meg. E jeles nappal is magyarságtudatunkat erősítjük. Csodálatos dolognak tartja azt is, hogy a 21. század küszöbén — modern köntösbe öltöztetve ugyan — de még mindig élnek ezek az ősi, vallási szokások. Kovács Gabriella Húsvéti nyuszi: ha hiszel benne, létezik Ranschburg Jenő pszichológus szerint az esetek túlnyomó részében semmiféle traumát nem okoz, ha a gyerekek szembesülnek azzal az igazsággal, hogy a húsvéti nyuszi valójában nem is létezik. Sőt, ezt a „titkot” általában már sokkal hamarabb ismerik, mint amikor a szülő elkezdi felvilágosítani őket. A gyerekek hosszú éveken keresztül egyszerre hisznek az ajándékozó mesefigurák létezésében, miközben már azt is sejtik, hogy az egészet csak a felnőttek találták ki. A gondolkodásnak ez a kétsíkúsága többnyire hat-hét éves korra szűnik meg. A szakértők szerint a szülők akkor járnak el helyesen, ha a gyerekek kérdéseire így válaszolnak: ha hiszel a húsvéti nyuszi létezésében, akkor van. Ebben az esetben ugyanis nem követjük el azt a hi bát, hogy csak a nyers igazsághoz ragaszkodunk, de nem megyünk bele egy hamis mesébe sem. Engedni kell, hogy a gyerekek megteremthessék maguk fantáziavilágát. Húsvét világünnep A kereszténységnek a húsvét a legnagyobb ünnepe. Jeruzsálemben már az első század 60- as éveiben megünnepelték Isten Fiának, Jézus Krisztusnak a feltámadását. A húsvét előtti ünnepkört a 40 napos nagyböjt vezeti be. A 40-es számot jól ismerjük a Bibliából: Izrael népe 40 esztendeig bolyongott a sivatagban, Mózes 40 napig tartózkodott a Sinai-hegyen, Isten közelében, 40 napig prédikált a bűnös Ninivében, Jézus pedig szintén 40 napig böjtölt a pusztában. Korunkban különösen fontosnak tekintik a feltámadásba vetett hitet. Ebben az évszázadban már legalább 175 millió ember vált az erőszak, a. gyűlölet, a vallási- lelkiismereti meggyőződés, a politikai hitvallás, az ideológiák áldozatává. Az emberiségnek nagy szüksége van tehát a hitre, a felebaráti szeretet csodákat művelhet az emberrel. Narancssárga holland hús vét A húsvéti tojás piros. Legalább is így gondoljuk mi. Am ahány ház, annyi szokás. Hollandia nemzeti színe a narancs, és ennek megfelelően húsvét tájékán nem csak a sajtok héja, a tulipánok szirma öltözik narancssárgába ebben az országban, hanem minden: így a húsvéti tojás is. A tulipánok hazájában meglepve tapasztaltam, hogy már hetekkel ezelőtt aranyesővel, sárga tojásokkal és a napsugár színeivel díszítve várták Jézus feltámadásának ünnepét. Itt a gyerekek nem a kertek alatt keresik a csokitojást, inkább vallási ünnepként, lelki megtisztulásként emlékeznek a kétezer évvel ezelőtt történtekre, és szüleikkel együtt elmennek a templomba. Amszterdamban, Hágában és Rotterdamban vasárnap délben a dómban felcsendül Bach Máté passiója. A kisebb falvakban is orgonakoncertekkel köszöntik a húsvétot. A munkahelyeken füstölőket és gyertyákat gyújtanak. Az iskolákban az uzsonnásdobozokból előkerülnek az első főtt tojások. Délelőtt a gyerekek mókás kalapokat készítenek, fából készült tojással, krepp-papírral, luftballonnal, pillangókkal, virágokkal ékesítik, így vonulnak a szünetekben a folyosón, majd hazafelé a parkokon keresztül. Az áruházak polcain előre színezett tojások sorakoznak, festetlen társaik fajtánként szortírozva tornyokban állnak. Ugyanis a lúdtojás meg a pettyes pici fürjtojás nem csak a kalapokon mutat jól, hanem az ünnepi tányéron is, bár olyan elterjedt húsvéti eledelt, mint Magyarországon a füstölt sonka, nem találunk mellettük. Természetesen tojásfestés sem maradhat el, ám az emberek krókuszokat, jácintokat, nárciszokat rajzolnak rájuk, miután ihletet merítettek egy tavaszi sétából. Húsvét előtt kinyit Keukenhof, az ország kertje, ahol több száz hektáron illatoznak a frissen vágott növények. A kertészek hajnalban, amikor még minden harmatos, nekivágnak a határnak, és a bimbózó virágokat lenyesik, hogy helyet adjanak a következő egészséges hajtásnak. Akik ellátogatnak Keukenhofba, az utak mentén halomba rakott tulipánból, csillagvirágból, rózsából, liliomból és egyéb gyönyörűségből szabadon vihetnek a családi vázába. A vonat ablakából látni lehet az újszülött háziállatokat. Vidéken az állattartás nagyon elterjedt: a pónik, a bárányok és a kecskék mindenhol szabadon kószálnak, végtelen kalandvágyuknak csak a szomszédos csatorna vet gátat. A szélmalmok tövében pelyhes szőrű, göndör barikák legelnek. Hollandiában igazi tavasz van. Arany a napsugár a harsogó zöld fű selymes, a lányok miniszoknyában és szandálban süttetik magukat a csatornák mentén. Erre a néhány napra az egész éven át makacsul szitáló eső is elállt. Nem csoda, ha a hollandok azt kívánják üdvözlőkártyáikban, hogy legyen olyan friss a húsvétod, mint a tavaszi rügy, olyan szabad, mint a fiatal madarak, sugárzó, mint a napsütés. Majd narancssárga borítékban bedobják a piros postaládába. Dénes Vanda Patkolják, gyöngyözik, batikolják, festik, azsúrozzák A tojás a feltámadás jelképe A tojás ősi egyetemes szimbóluma az emberiségnek. Jelképe az élet keletkezésének, a termékenységnek, az újjászületésnek. Á hímes tojások díszítéseiben ma is fellelhetőek a mágikus — óvó, védő, rontás- és bajelhárító — motívumok. A tojás a keresztény vallásban vált a feltámadás jelképévé. Számos hagyomány, népszokás fűződik a húsvéti tojáshoz. A krónikák szerint például az ünnepet megelőző negyven napos böjt alatt nem csak húst, de tojást sem volt szabad enni. A böjt után legközelebb csak húsvét vasárnap reggelén lehetett enni a pap által a templomban megszentelt tojásból. A néphagyomány szerint a családnak közösen kellett elfogyasztania egy szentelt tojást, azért, hogy ha eltévednének, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást és haza találjanak. A hiedelem feltehetően a nagycsalád összetartozását szimbolizálta. A korabeli krónikák szerint a húsvéti tojást festették, legtöbbször azonban — karcolással, viaszírással — „hímezték” is. Nálunk az elmúlt évszázadban készült többek között csokoládéból és drágakőből is. A tojásokra értő kezek pingálják rá az ország egy- egy tájának jellemző motívumait. Apró szögekkel patkolják, batikolják (méhviasz- szal fedik be), gyöngyözik és azsúrozzák a locsolkodók népszerű ajándékát.
