Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-03 / 78. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. április 3., szombat Színes húsvét 11 A HÚSVÉT JELES NAPJAI VI RÁG VASÁRNAPPAL kezdődik a húsvét. Ez a nap a 8. szá­zadtól ünnep, amelyen szentelt pálma-, illetve olajfaágakkal, barkával tartanak körmenetet. A Biblia szerint a Jeruzsálembe bevonuló Krisztus az őt pálmaágakkal és örömujjongással fo­gadó galileai zarándokok között a templomba ment, és kiűzte onnan a kufárokat, majd visszatért Bethániába. NAGYCSÜTÖRTÖKÖN került sor a Bibliában megörökített utolsó vacsorára. Jézus eközben mosta meg tanítványainak lá­bát. Júdás csókjával akkor árulta el a Gecsemáné-kertben imád­kozó mesterét. Az utolsó vacsorán kovásztalan kenyeret (ma böjti pászka) és kesernyés ízű növényeket fogyasztottak, emlé­kezvén az egyiptomi rabság keserűségeire. Négy kupa bort is it­tak, mindegyiknek megvolt a maga vallási jelentősége. A jeru- zsálemi Bibliothecal Resources Study Center igazgatója kiderí­tette, hogy nem a Leonardo da Vinci képén látható sorrendben ültek Jézus és a tanítványok az asztalnál. A Mester nem közé­pütt, hanem balról a második széken foglalt helyet. NAGYPÉNTEK az elfogott Jézus szenvedéseinek, megalázta­tásának keresztre feszítésének és halálának a napja. A mai Via Dolorosán, a mintegy 600 méter hosszú Fájdalmak útján ci­pelte Jézus keresztjének fél mázsás mellfáját; a legalább más­fél mázsás hosszanti gerendát külön szállították a megfeszítés helyszínére, a Golgotára. A nagy T-alakú keresztre feszítet­teknek nem a tenyerébe, hanem a könyökük és az orsócsont­juk között, az alsókarjukba verték a szögeket a zsoldosok. A kutatók kiderítették, hogy Jézus sírja a kivégzés helyétől néhány méternyire, az Arimathiából való József kertjében volt. A sírkamrát egy nagy kővel zárták le, hét római katona őrizte. A holttestet abba a gyolcskendőbe csavarták, amelyet ma a torinói lepel néven őriznek az olasz város dómjában. Tudományos vizsgálatok kimutatták: anyaga a 2000 eszten­dővel ezelőtti Jeruzsálem körül termett növények rostjait tar­talmazza. A test lenyomata valóban egy megfeszített férfié, és a Pilátus által veretett rézpénzek nyomait is fölfedezték rajta. NAGYSZOMBAT a húsvét előttí szombat. A három szent nap egyike, amelyet a vigíliának (virrasztásnak) szentelnek, emlé­kezve arra az éjszakára, amelyen Jézus Krisztus feltámadt. Az esti szertartás elején, illetve végén ezt az emlékezést szolgálja a húsvéti gyertya, a húsvéti öröm-ének és a feltámadási körmenet. HÚSVÉT VASÁRNAP reggel Mária Magdaléna és János anyja, Mária a sírhoz mentek, ám a követ elgördítve, a kamrát üre­sen találták. A kutatók feltételezése szerint a sír őrzésére ki­rendelt légiósok nem vették komolyan a parancsot, és leré- szegedtek, majd mély álomba merültek. A két asszony nem sokkal éjfél után ért a sírhoz, akkor, amikor egy előző föld­rengés utórengése dübörgött át Jeruzsálemen. A felriadt kato­nák babonás félelmükben elmenekültek. A holttest eközben tűnhetett el a sírból. HÚSVÉT HÉTFŐN ­írják az evangélisták — Jézus megjelent az Emmausba tartó tanít­ványai, majd még két alkalommal a tizenegy apostol előtt, hogy vé­gül a hitetlenkedő Ta­más is meggyőződhes­sen: a megfeszített Mester valóban feltá­madott halottaiból. Ugyanezen a napon sok ezer zarándok el­hagyta Jeruzsálemet — derítették ki a kutatók. Közülük csak kevesen hittek a Názáreti feltá­madásában. A tanítvá­nyok a szamarai úton indultak Galileába. Lu­kács, Márk, Mátyás, János és Péter is más­más módon beszéli el találkozását a Mesterrel, aW végül felszállt a mennyek országába, hogy helyet foglaljon az Úr jobbján. A legendákkal gazdagított történet, vagy történetekkel fű­szerezett legenda egyszerre szép, megható és élő. Immár csaknem két évezred óta. Búfelej tőnek tojáspatkolás Kiss Kálmán patkóit tojásai mindenütt sikert aratnak Húsvétkor ott lesz a Nép­rajzi Múzeumban a kapos­vári Kiss Kálmán is, akinek patkóit tojásait tucatnyi ki­állításon megcsodálhatták már az érdeklődők. Kera­mikus feleségével rendsze­resen hívják bemutatókra, s közben arról faggatják, hogy mekkora türelem kell ehhez a hobbihoz. Állítja, hogy nagyon sok, de a leg­jobb stresszoldónak tartja hobbiját. Kiss Kálmán fő­törzsőrmester stressz-gaz- dag környezetben él; tűz­oltó. Két évtizede már úgy indul a bajba jutottakhoz, hogy nem tudhatja, mi vár rá. Ez az állandó stressz az oka, hogy a vonulós tűzol­tók többsége idő előtt nyugdíjba kényszerül. Véletlenül lett tojáspat- koló. Egyszer elkísérte fele­ségét Budapestre, a kerá­miák zsűrizésére, s akkor látott meg egy vitrinben remekbe szabott darabo­kat. Elhatározta, hogy ilyet ő is készít, mert nincs olyan, amit az ember ne tudna megcsinálni. Az első, kissé elnagyolt munka még ma is megvan, rajta az év­szám: 1992. Azóta nagyon sok pulyka-, illetve libato­jást patkóit meg. Ezek a leg­ideálisabb darabok. A töb­binek nagyon vékony a héja. így is előfordul, hogy a közel harminc órás munka végén, az utolsó „patkószeg” beverésénél elreped az egész. Ilyenkor sóhajt egy nagyot, pihen egy kicsit és kezdi elölről a türelemjátékot. Tavaly kiál­lított Grazban, s eljutottak már munkái Németor­szágba, az Egyesült Álla­mokba, Olaszországba, sőt Peruba is. Azt mondja, ha egyszer nyugdíjba megy, akkor nyit egy olyan boltot, ahol mindenféle népművé­szeti tárgyat meg lehet vá­sárolni, s természetesen lesz benne egy műhely is a tojáspatkoláshoz, ahol nem csak ő, de a legkisebb fia is élhet a közös szenvedély­nek. Nagy Jenő Színek, népi játékok Miért kell húsvétkor a to­jást festeni? Miért a nyu­szi tojja az ajándékokat? Ezekre, a húsvétkor idő­szerű kérdésekre L. Kapi­tány Orsolya néprajzku­tató válaszolt. A tojás ősidők óta a termé­kenység jelképe. Varázserőt is tulajdonítottak neki, főleg a tél elmúltával, tavasszal. A tojásdíszítésnek azonban csak a 17. század óta van ha­gyománya. A hímes tojás így vált a gyerekek ajándéktár­gyává, amelyhez népi játé­kok is kötődtek. A kereszté­nyek továbbra is piros színre festették az ünnepi tojáso­kat. A paraszti kultúrában a növényi eredetű festékek ke­rültek előtérbe: a diófalevél zöldes-barnás, a gubacs fe­kete, a hagymalevél sárgás színe. A különböző színbe öltöztetett tojásoktól a bő termést, termékenységet vár­tak. — Milyen festési technikát ajánl azoknak, akik nem ra­gaszkodnak a népieshez, ám egyszerűen elkészíthető, mu­tatós tojásokat szeretnének a húsvéti asztalra tenni? — A levélnyomatos vagy a több színű vízfestékbe már­tott technikát ajánlom. Ezen­kívül tojásfestő lapokkal, tab­lettákkal, matricákkal is de­koratív tojásokat készíthe­tünk. Ezekkel biztos a siker. — Ma már a hímes tojások mellé játék, édesség is kerül a nyuszifészekbe. Ez is a ha­gyomány része? — Az ajándékozás újabb ke­letű szokás, amely nemrégi­ben a városból indult útjára. Ugyanúgy összefonódott a húsvéttal, mint a nyuszi tojta tojás. E két dolog nem kapcso­lódik a népi kultúrához. Érthe­tetlen, mégis elfogadjuk. L. Kapitány Orsolya szerint húsvétkor egy ősi kultikus hagyományt elevenítünk meg. E jeles nappal is ma­gyarságtudatunkat erősítjük. Csodálatos dolognak tartja azt is, hogy a 21. század kü­szöbén — modern köntösbe öltöztetve ugyan — de még mindig élnek ezek az ősi, val­lási szokások. Kovács Gabriella Húsvéti nyuszi: ha hiszel benne, létezik Ranschburg Jenő pszicholó­gus szerint az esetek túl­nyomó részében semmiféle traumát nem okoz, ha a gye­rekek szembesülnek azzal az igazsággal, hogy a húsvéti nyuszi valójában nem is léte­zik. Sőt, ezt a „titkot” általá­ban már sokkal hamarabb is­merik, mint amikor a szülő el­kezdi felvilágosítani őket. A gyerekek hosszú éveken ke­resztül egyszerre hisznek az ajándékozó mesefigurák léte­zésében, miközben már azt is sejtik, hogy az egészet csak a felnőttek találták ki. A gon­dolkodásnak ez a kétsíkúsága többnyire hat-hét éves korra szűnik meg. A szakértők szerint a szülők akkor járnak el helyesen, ha a gyerekek kérdéseire így vála­szolnak: ha hiszel a húsvéti nyuszi létezésében, akkor van. Ebben az esetben ugyanis nem követjük el azt a hi bát, hogy csak a nyers igaz­sághoz ragaszkodunk, de nem megyünk bele egy hamis me­sébe sem. Engedni kell, hogy a gyerekek megteremthessék maguk fantáziavilágát. Húsvét világünnep A kereszténységnek a húsvét a legnagyobb ünnepe. Jeruzsá­lemben már az első század 60- as éveiben megünnepelték Is­ten Fiának, Jézus Krisztusnak a feltámadását. A húsvét előtti ünnepkört a 40 napos nagy­böjt vezeti be. A 40-es számot jól ismerjük a Bibliából: Izrael népe 40 esztendeig bolyongott a sivatagban, Mózes 40 napig tartózkodott a Sinai-hegyen, Isten közelében, 40 napig pré­dikált a bűnös Ninivében, Jé­zus pedig szintén 40 napig böjtölt a pusztában. Korunkban különösen fon­tosnak tekintik a feltámadásba vetett hitet. Ebben az évszá­zadban már legalább 175 mil­lió ember vált az erőszak, a. gyűlölet, a vallási- lelkiisme­reti meggyőződés, a politikai hitvallás, az ideológiák áldo­zatává. Az emberiségnek nagy szüksége van tehát a hitre, a felebaráti szeretet csodákat művelhet az emberrel. Narancssárga holland hús vét A húsvéti tojás piros. Legalább is így gondoljuk mi. Am ahány ház, annyi szokás. Hollandia nemzeti színe a na­rancs, és ennek megfelelően húsvét tá­jékán nem csak a sajtok héja, a tulipánok szirma öltözik narancssárgába ebben az országban, hanem minden: így a húsvéti tojás is. A tulipánok hazájában meglepve ta­pasztaltam, hogy már hetekkel ezelőtt aranyesővel, sárga tojásokkal és a nap­sugár színeivel díszítve várták Jézus fel­támadásának ünnepét. Itt a gyerekek nem a kertek alatt keresik a csokitojást, inkább vallási ünnepként, lelki megtisz­tulásként emlékeznek a kétezer évvel ezelőtt történtekre, és szüleikkel együtt elmennek a templomba. Amszterdamban, Hágában és Rotter­damban vasárnap délben a dómban fel­csendül Bach Máté passiója. A kisebb falvakban is orgonakoncertekkel kö­szöntik a húsvétot. A munkahelyeken füstölőket és gyertyákat gyújtanak. Az iskolákban az uzsonnásdobozokból elő­kerülnek az első főtt tojások. Délelőtt a gyerekek mókás kalapokat készítenek, fából készült tojással, krepp-papírral, luftballonnal, pillangókkal, virágokkal ékesítik, így vonulnak a szünetekben a folyosón, majd hazafelé a parkokon ke­resztül. Az áruházak polcain előre szí­nezett tojások sorakoznak, festetlen tár­saik fajtánként szortírozva tornyokban állnak. Ugyanis a lúdtojás meg a pettyes pici fürjtojás nem csak a kalapokon mu­tat jól, hanem az ünnepi tányéron is, bár olyan elterjedt húsvéti eledelt, mint Ma­gyarországon a füstölt sonka, nem talá­lunk mellettük. Természetesen tojásfes­tés sem maradhat el, ám az emberek krókuszokat, jácintokat, nárciszokat raj­zolnak rájuk, miután ihletet merítettek egy tavaszi sétából. Húsvét előtt kinyit Keukenhof, az ország kertje, ahol több száz hektáron illatoznak a frissen vágott növények. A kertészek hajnalban, ami­kor még minden harmatos, nekivágnak a határnak, és a bimbózó virágokat lenye­sik, hogy helyet adjanak a következő egészséges hajtásnak. Akik ellátogatnak Keukenhofba, az utak mentén halomba rakott tulipánból, csillagvirágból, rózsá­ból, liliomból és egyéb gyönyörűségből szabadon vihetnek a családi vázába. A vonat ablakából látni lehet az újszülött háziállatokat. Vidéken az állattartás na­gyon elterjedt: a pónik, a bárányok és a kecskék mindenhol szabadon kószál­nak, végtelen kalandvágyuknak csak a szomszédos csatorna vet gátat. A szél­malmok tövében pelyhes szőrű, göndör barikák legelnek. Hollandiában igazi ta­vasz van. Arany a napsugár a harsogó zöld fű selymes, a lányok miniszoknyá­ban és szandálban süttetik magukat a csatornák mentén. Erre a néhány napra az egész éven át makacsul szitáló eső is elállt. Nem csoda, ha a hollandok azt kí­vánják üdvözlőkártyáikban, hogy legyen olyan friss a húsvétod, mint a tavaszi rügy, olyan szabad, mint a fiatal mada­rak, sugárzó, mint a napsütés. Majd narancssárga borítékban bedob­ják a piros postaládába. Dénes Vanda Patkolják, gyöngyözik, batikolják, festik, azsúrozzák A tojás a feltámadás jelképe A tojás ősi egyetemes szim­bóluma az emberiségnek. Jelképe az élet keletkezésé­nek, a termékenységnek, az újjászületésnek. Á hímes to­jások díszítéseiben ma is fel­lelhetőek a mágikus — óvó, védő, rontás- és bajelhárító — motívumok. A tojás a keresz­tény vallásban vált a feltáma­dás jelképévé. Számos hagyomány, nép­szokás fűződik a húsvéti to­jáshoz. A krónikák szerint például az ünnepet megelőző negyven napos böjt alatt nem csak húst, de tojást sem volt szabad enni. A böjt után leg­közelebb csak húsvét vasár­nap reggelén lehetett enni a pap által a templomban meg­szentelt tojásból. A néphagyomány szerint a családnak közösen kellett el­fogyasztania egy szentelt to­jást, azért, hogy ha eltéved­nének, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást és haza találjanak. A hiedelem felte­hetően a nagycsalád összetar­tozását szimbolizálta. A ko­rabeli krónikák szerint a hús­véti tojást festették, legtöbb­ször azonban — karcolással, viaszírással — „hímezték” is. Nálunk az elmúlt évszá­zadban készült többek között csokoládéból és drágakőből is. A tojásokra értő kezek pingálják rá az ország egy- egy tájának jellemző motí­vumait. Apró szögekkel pat­kolják, batikolják (méhviasz- szal fedik be), gyöngyözik és azsúrozzák a locsolkodók népszerű ajándékát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom