Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-26 / 96. szám

Nyolcadik oldal 1999. április 25. A KODEXFESTO ALMA Egy nagy fekete táskában hurcolja életművét, a könyvek királyát ' '7 * **r „Kézzel másol­ja a Bibliát egy bencés rend valahol Ang­liában. 2004- re tervezik, hogy befeje­zik a kóde­xet.” Ezt a rövid hírt egy napilapban olvastam árclus- ban, és cso­dálkoztam. Akkor még nem is­mertem Baja Béla bácsit. Vajon mi hajthat egy embert hosszú évtize­deken át, hogy nap mint nap görnyedjen a papírjai fölött, és gót betűkkel má­soljon? Hogy csak olvasson és ír­jon, miközben szinte teljesen elve­szíti a látását. Mi késztethet egy embert arra, hogy nyolcvannégy évesen, botra támaszkodva is cipel­je magával a munkáját nagy fekete táskájában? A saját kezével írt és fes- j tett Szentírást. I éla bácsi úgy emlékszik, hogy a műteremben, ahol dolgozott, számolat- lanul repültek az órák. Nem percekben mérte az I időt, hanem oldalakban. Huszonhat éven keresztül érezte a le­küzdhetetlen kényszert, hogy mennie kell, el kell készítenie a Károly Gáspár for­dította Biblia kézzel írt kódexmásolatát. A történet kicsit szomorú, a könyv ugyanis nem készült el teljesen. Három év­vel ezelőtt elfogyott a francia merített pa­pír, elkopott a toll, amelyet „etetni” kellet a tintával, nincs már több arany és kék festék sem. És megfogyatkozott Baja Béla szeme világa is. Amerre néz, ott szürke folt ékte­lenkedik, körülötte dereng csak valamicske fény. Az öregember kackiás bajusza mögött mégis mindig mosoly bujkál, hiszen a látá­sáért cserébe ott van az ő saját Bibliája: a teljes Újszövetség, és majdnem az egész Ószövetség. A jeleneteken a négy-öt milli- méternyi arcokat nagyítóval is megnéztem. Valódi érzelmek tükröződnek rajtuk: cso­dálkozás, szeretet, félelem. Krisztus ezer arca ugyanaz a karakter a majdnem ne­gyedoldalnyi kezdőbetűkbe keretezett mi- niatúrákon. Baja Béla nem használt nagyí­tót, amikor festett. Az illusztrációk, a díszí­tések a saját motívumai. Azokat a jelenete­ket festette meg, amelyek megindították őt, miközben a középkori latin betűkkel írt, nehéz szöveget olvasta. I z egész úgy kezdődött, hogy a I banktisztviselő a háború után segédmunkásnak kényszerült. | Ahogy ő mondja: akkoriban nem tűrték meg a fehéringese- I két. Béla bácsi mindent elvál­Béla a kevéske nyugdíjából él. Nincs arra pénze, hogy a kódexet kiadassa. A nyolcszáz példány nyomtatása bele­kerülne vagy 9 millió forintba. Úgy tervezi, egy ideig még hurcolja a könyveket a táskájában, aztán majd öröklik a gyermekei. Béla bácsinak két asszonylánya van. Ők nem fejezhetik be a művet, nem ér­tenek ahhoz. Egyikük talajmechanikai labort vezet, a másik gyógyszerész­asszisztens.- Egy nő különben sem lenne ilyesmire képes - állítja az öreg­úr -, mert a nőt csak a pacák ér­dekli. Nem tudnak megülni és rajzolgatni, mert folyton elhúz a szívük. Erre vannak programoz­va, anyává kell lenniük. Április 23-tól kapható ^ az ügyes KÓPÉ POÉNOS REJTVÉNYLAP Csak 45 Ft! MEGJELENIK MINDEN MÁSODIK PÉNTEKEN 1 lalt, volt vécépucoló, segédkőműves, vízveze­ték-szerelő, hogy a családját eltarthassa. Az­tán egy épületgépészeti vállalatnál lett terve­ző. Ott kapott kölcsön egy szakadozott kis Bibliát, amelyet az 1700-as években adtak ki. Lenyűgözte őt nyelvezetének szépsé­ge. Mielőtt visszaadta volna a könyvet, el­kezdte kimásolni a neki tetsző részeket. A Szentírást nem illik ám csak úgy papírra hányni, hiszen az a könyvek királya. Béla bá­csi amúgy is festegetett, .hát nekiállt kódexstí­lusban lemásolni az írást.- Ki kellene adni nyomtatásban, hogy le­hessen a magyaroknak kézzel írt, igazi kó­dex Bibliája. De nem szeretném, ha egy ki­adó tetemes hasznot tenne a könyvekre. Én nem meggazdagodni akarok rajtuk. - Baja Jubileumi agányos az öreg már több mint egy évtizede. A gyere­kei Budapesten él­nek. Amikor két és fél évnyi beteg­ség után meghalt a felesége, tel­jesen egyedül maradt. Ahogy visszaemlékezik, látom az ar­cán, hogy bántja: sokszor ma­gára hagyta az asszonyt.- Mielőtt meghalt - meséli Béla bácsi elátkozta a kódexet. Nem bocsá­totta meg nekem a rengeteg eltékozolt időt. Baja Béla Kecskeméten lakik egy ház hato­dik emeletén. A tizediken, egy régi szárítóhe­lyiségben kis műterme őrzi vízfestékkel, pasztellkrétával készített aktjait, festményeit. Mostanában azzal tölti a napjait, hogy fel­megy oda, és beszippantja a régi képek sza­gát, a múlt illatát. Mindennap elüldögél ott fent, a tizediken, és elmereng, hogy mi­lyen is volt, amikor még dolgozhatott, mert látott. Huszonhat esztendő, mint egy mozifilm, úgy pergett le az életében. Mégis azt mondja, ha 1970-et írnánk, és leélhetné újra az éveket, most sem töltené mással az időt. Jó volt a cso­dás történetek bűvöletében élni, jó volt alá­zattal szeretni Istent. Csak ne veszne kárba, csak ne lenne az enyészeté mindaz, amit lét­rehozott! . 17 rejtvényt, 14 poént jflifi ■■■■■■■■■a NISSAN MICRA személygépkocsit nyerhet! *10.000 hff olvasónknak 10.000 ajándéki xL j r*-vj Xl/X^ HART FŐI TIM® 1 li vI V l. -í l- -i U 11 x • • • • • • •

Next

/
Oldalképek
Tartalom