Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-24 / 95. szám

SOMOGYI HÍRLAP 2 Világtükör 1999. április 24., szombat 1949 - 1999 Bevessen-e a NATO szá­razföldi alakulatokat és mikor? - ez volt annak a rendkívüli csúcsértekez­letnek a fő témája, ame­lyet a jubileumi megemlé­kezés előtt tartottak Wa­shingtonban. A kibővített észak-atlanti szövetség vezetői háromnapos ta­nácskozáson vesznek részt az amerikai fővá­rosban. A magyar küldött­séget Orbán Viktor mi­niszterelnök vezeti. Washington a NATO-csúcs jegyében tölti a hét végét. A kormányzati negyed egy ré­szét lezárták, az ott dolgozó állami alkalmazottakat sza­badságolták, a tömegközle­kedési eszközök helyett szi­rénázó, villogó limuzinok száguldoznak a Fehér Ház környékén. Az amerikai há­zigazdák eredetileg az 50. évfordulóhoz méltó, parádés ünnepségre készültek, ame­CSÁK ELEMÉR JELENTI WASHINGTONBÓL Ünnep - ünnepélyek nélkül A csúcs résztvevői értekezletet tartottak Koszovóról lyen a három új tagországot is köszöntik, de a koszovói háború miatt a rendezvény- sorozat visszafogottabbá vált. Nem húztak el az égen vadászrepülőgépek, de volt katonai tisztelgés, a fogadá­sokon elmaradt a szmoking és az estélyi, elég a sötét vi­selet, csökkentették a ban­kettek számát, viszont több érdemi munkamegbeszélést tartanak. Itteni megfigyelők úgy látják: a tagországok többsége immár hajlik arra, hogy ne csak a levegőből próbálják térdre kényszerí­teni Szlobodan MiloseVicset. Javier Solana főtitkár ugyan tegnap elismeréssel szólt ar­ról, hogy az elmúlt hónap­ban a NATO gépei 9000 sike­res felszállást hajtottak végre, de ő is kénytelen volt beismerni, hogy a belgrádi vezetés hajthatatlan maradt. A szövetség eredetileg azt tervezte, hogy a rendezési feltételek kikényszerítése, Szabó János és Végh Ferenc megérkezése FOTÓ: FEB/REUTERS azaz Milosevics kapitulációja után küld szárazföldi csapa­tokat Koszovóba, most vi­szont úgy tetszik, megfordul a sorrend. Bili Clinton amerikai elnök ezzel kapcsolatban azt mondta: „A szárazföldi csa­patok bevetése egyelőre csak lehetőség, de bizonyos felté­telek mellett megtörténhet.” „Gyorsan kell lépnünk, ha a körülmények megérnek” - fogalmazott George Robert­son brit védelmi miniszter. Az a kérdés, hogy megértek­területnek Macedóniát? A megemlékezés mind­azonáltal a napi feladatok mellett sem maradt el. Ott, ahol 50 esztendeje megtar­tották a NATO alakuló ülé­sét, péntek délben a 19 tagál­lam egy-egy katonája ünne­pélyesen elhelyezte országa lobogóját, és az állam- és kormányfők - köztük Orbán Viktor - méltatták a jubileum jelentőségét. A protokolláris rendezvé­nyekben bővelkedő első nap után ma a NATO-országok vezetői plenáris ülést tarta­nak, amelynek feladata az új stratégia elfogadása, a szö­vetség jövőbeni feladatainak meghatározása. Vasárnap az úgynevezett partnerorszá­gokkal tanácskoznak a NATO tagjai. Erre az értekezletre Oroszország - a NATO jugo­szláviai akciói miatt - nem fogadta el a meghívást, az orosz zászló mindazonáltal ott lobog a 25 partner nem­zeti jelképe között. A NATO-csúcsértekezleten tartózkodó Orbán Viktor mi­niszterelnök pénteken talál­kozott Gerhard Schröder né­met kancellárral. Új Marshall-segély előkészületei folynak Brüsszelben a balkáni térség újjáépítésére Belgrád végre enged a nemzetközi nyomásnak? Kitüntették Helmut Kohlt A volt német kancellár magas elismerésben részesült: Hel­mut Kohlnak az amerikai Ke­let-nyugati Intézet - a most első ízben odaítélt - az „Évti­zed Államférfija” kitüntető címet adományozta. A New York-i Manhattan szállodá­ban rendezett ünnepségen mintegy tucat hivatalban lévő és egykori állam- és kor­mányfő, köztük Orbán Viktor miniszterelnök lehetett ta­núja, amint George Bush volt amerikai elnök átnyújtotta a kitüntetést. Kohl, aki 1982 és 1998 kö­zött volt Németország kancel­lárja, rövid beszédében kö­zölte: a német nép és személy szerint ő maga úgy érzi, hálá­val tartozik az Egyesült Álla­moknak, ami különösen ér­vényes a második világhábo­rút követő évekre. A koszovói rendezésről hozzátette: „A borzalmas szenvedés ellenére, amely­nek Koszovóban tanúi lehe­tünk, mégis meggyőződé­sem: soha nem volt ennyi le­hetőségünk, hogy a szabad­ság új időszakába lépjünk.” Újabb „lopakodó”: a MiG-35-ös Kiválasztott közönség előtt mutatták be Moszkva mellett az orosz katonai repülőgép- ipar legújabb termékét. A MiG-35-ről van szó. Ez lép­hetne a jelenleg ismert leg­korszerűbb típus, a MiG-29 örökébe, amely a magyar lé­gierő felszereléséhez is hoz­zátartozik. A lehetséges utód 1,6-2,6- szoros hangsebességgel ké­pes repülni és erős hajtómű­veivel, korszerű felépítésével rendkívül mozgékony. Fegy­verzete mind a gép belsejé­ben, mind annak testén elhe­lyezhető, ami tovább nehezíti felismerését. A MiG-35-öst egyébként - az amerikai Lopakodó bom­bázó mintájára - jelentős mértékben műanyaggal bur­kolták, ami a felderítését igencsak megnehezíti. Miközben a nyugati szak­értők szerint az új orosz har­cigép műszaki tulajdonságai igen jók, éppen ezért kérdé­ses, lesz-e a válságos orosz ál­lamháztartásnak elegendő pénze arra, hogy sorozatban építsék. Ha nem lenne, máris van jelentkező: hírek szerint a kínaiak készek finanszí­rozni a további fejlesztést, amennyiben utána Kínában gyártják a MiG-35-öt. A hírügynökségek gyors­hírben jelentették, hogy Jugoszlávia elfogadta a nemzetközi katonai jelen­létet Koszovóban - kö­zölte pénteken újságírók­kal Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök jugoszláviai különmegbízottja. Belgrád Korábban eléggé ellentmon­dásos hírek érkeztek Viktor Csernomirgyin és a jugoszláv elnök, Szlobodan Milosevics tárgyalásairól, a megbeszélé­sek során a rendezéssel kap­csolatban állítólag elfogadott hat pontról. Ezek között Mi­losevics még elutasította a ka­tonai ellenőrzést, és kizárólag civileket engedett volna a tar­tományba. Carl Bildt volt svéd minisz­terelnök még nem döntött ar­ról, hogy elvállalná-e a bal­káni közvetítő szerepét - je­lentette ki Bildt pártjának szóvivője. Mellette két másik név is szóba került: Franz Vranitzky volt osztrák kancel­lár és Flavio Cotti svájci kül­ügyminiszter. Tervek a háború után A NATO-tagállamok 22,8 mil­liárd eurós segélyterven dol­goznak, hogy biztosítsák a Balkán hosszú távú stabilitá­sát, elősegítsék a demokrácia kibontakozását a délkelet-eu­rópai térségben. Meg nem nevezett német kormányille­tékesek elmondták, hogy a következő öt esztendőben évi átlag 4,6 milliárd euróra lesz szükség a térség - benne Ju­goszlávia - újjáépítésére, gazdaságfejlesztési terveire. A segélyalapot egy olyan jel­legű intézmény kezelné, mint a frankfurti székhelyű Újjáé­pítési Hitelügynökség, amely a második világháború után az újjáépítést célzó Marshall- tervet is kezelte. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank becslései sze­rint Bulgáriának, Romániá­nak, Albániának és Macedó­niának legkevesebb 9,2 milli­árd eurónyi hitelre van szük­sége, hogy ellentételezze a menekültek ellátásához s a külkereskedelmi hiány pótlá­sához szükséges költségeket. Az első lépést már megtet­ték a nyugati hatalmak, ami­kor Macedónia és Albánia számára két évre adósság- könnyítést biztosítottak, ami az Európai Uniónak 92 millió euróba kerül majd. A végösz- szeg azonban sokkal maga­sabb lesz - közölték a német források. (Egy euró körülbe­lül 250 forintnak felel meg.) Sok a katonaszökevény Jugoszláviában egyre nő a koszovói háborút elutasítók száma, amit az is megerősít, hogy a hadsereg példátlan kényszersorozási hullámmal igyekszik feltölteni sorait. A Connection nevű, a katonai szolgálatot megtagadók érde­keit képviselő német egyesü­let szóvivője, Rudi Friedrich elmondta: a NATO-csapások kezdete óta rendőri és kato­nai járőrök Jugoszlávia egész területén - utcán, buszokon - igazoltatják a fiatal férfiakat. Aki nem tud igazolványt fel­mutatni, azt elviszik. A „kényszerbehívók” cél­zottan irányulnak azon sze­mélyek ellen, akik fölemelték szavukat Milosevics elnök rendezést hátráltató háborús politikájával szemben. Gorán Milanovics, a Béke és Nemzetközi Megértés Kezdeményezés ügyvezetője Bonnban azt állítja, hogy az utóbbi hetekben ötvenezer fiatal tagadta meg a hadse­regbe való bevonulást, illetve szökött meg a seregből. Első­sorban montenegrói, vala­mint vajdasági román és ma­gyar fiatalokról van szó, akik nehezen látják be, miért kel­lene a szerbek érdekeiért fegyverrel harcolniuk. Az új­vidéki katonai börtön már zsúfolásig megtelt olyan személyekkel, akik el akarták kerülni a katonai szolgálatot. A büntetés öt évtől halálos ítéletig terjed. Támadás a tévé ellen A jugoszláv hatóságok szerint kilenc halálos áldozata van az RTS szerb televízió egyik belgrádi székháza elleni pén­tek hajnali bombatámadás­nak. Az adás újrakezdése után nem sokkal az RTS fel­vételeket mutatott lerombolt székházáról és a tűz oltásá­ról. A NATO gépei most éj­szaka hajtották végre az egyik legnagyobb pusztítást végző támadássorozatot, s ennek keretében más televíziós át­játszóadókat is támadtak. Milosevics interjúja közben szakadt meg a belgrádi tévé adása fotó: feb/reuters HÍREK Levélbomba Meciar pártjának Robbanó­anyagot tartalmazó levélbombát kézbesítet­tek a Meciar vezette Demokratikus Szlovákiá­ért Mozgalom székházába. Értesülések sze­rint a levélbombát Csehországban adták fel. A szerkezetet a tűzszerészek hatástalanították. Megbetegedések Csernobil miatt Bécsi jelentés szerint a 13 évvel ezelőtti csernobili atomerőmű-katasztrófa még ma is érezteti ha­tását - Ausztriában is. Egyre több orvostól ér­kezik jelzés, hogy nőtt a pajzsmirigy-megbe- tegedések száma, s ezt az 1992-től az osztrák tartományokban felvett statisztikai adatok is igazolják. Kérlelik Jasszer Arafatot Moszkva szerint a palesztinoknak el kell halasztaniuk államuk május 4-ére tervezett kikiáltását, és meg kell hosszabbítaniuk az Izraellel folytatandó tár­gyalásuk időszakát. Arafatot több ország ve­zetője is arra kérte, hogy a palesztinok gon­dolják át szándékukat, az önálló állam egyol­dalú kikiáltását, mert félő, hogy*az megtorló intézkedéseket vált ki Izraelből, például Cisz- jordánia egyes részeinek annektálását. Ukrajna a békepartnerség ellen A kijevi parlament pénteken úgy szavazott, hogy Uk­rajna függessze fel részvételét a NATO béke­partnerségi programjában, és állítsák le a ra­kétakilövő berendezések megsemmisítését. Elhalasztották a sztrájkot A négy legna­gyobb román szakszervezet május 24-ére ha­lasztotta a hétfőre meghirdetett általános sztrájkot. E döntéssel időt akarnak adni a kormánynak arra, hogy teljesíthesse ígéreteit. Lövöldözés, ezúttal Angliában Hat ember megsérült a karján és a lábán, amikor Man­chestertől északra, Rochdale-ben egy autóból rálőttekegy buszmegállóban várakozó uta­sokra. A rendőrség szinte percekkel a me­rénylet után elfogta a tetteseket. Dél-koreai rakétafejlesztés Az Egyesült Államok nem gördít akadályokat, hogy Dél- Korea közepes hatótávolságú rakéták fejlesz­tésébe kezdjen. Eddig Washington csak a 180 kilométer hatótávolságú rakétákat engedte, most azonban a 300 kilométer hatótávolsá­gúak kifejlesztéséhez is hozzájárulását adta. Amerika fél az ámokfutóktól Az Interneten szervezkedtek a denveri tömeggyilkos diákok Politikai beállítottságá­ból nem csinált titkot a két denveri tinédzser ámokfutó, akik szerdán vérfürdőt rendeztek isko­lájukban, s esztelen lö­völdözésük tizenöt halá­los áldozatot követelt. Utóbb maguk ellen fordí­tották fegyvereiket. Denver Hitler iránti feltétlen odaa­dásáról az egyik elkövető, Eric Harris még azon a saját internetes oldalon is beszá­molt, amelyet a diákok ön­kéntes alapon tölthetnek ki. S amikor társával, Dylan Klebolddal tüzet nyitott az iskola étkezőjében, már a második lövés leadása után a Führert kezdték el éltetni. Harris egyébként interne­tes web-oldalán azt is pon­tosan leírta, miként kell bombát készíteni. A képer­nyőt ördögökkel, robbanó­szerkezetekkel és halálfe­jekkel díszítette. A szöveges rész utolsó mondatát pedig németül írta le: „Ich bin ein Ausländer”, azaz „Én kül­földi vagyok” - állította ma­gáról. Az internetes cég szóvi­vője, Kim McCreery szerint még nincs teljesen bizo­nyítva, hogy az oldal való­ban Eric Harristól szárma­zik. Az aktuális tények mel­lett ugyanis gyakorta tűnnek föl hamisítványok is. A web- oldalt ennek ellenére termé-* szetesen a fölfedezést köve­tően azonnal leszedték a rendszerről, és az adatokat átadták kivizsgálásra a Szö­vetségi Nyomozó Iroda, az FBI szakértői számára. A de­tektívek azt remélik, hogy sikerül kideríteniük: vajon milyen elektronikus levele­ket — milyen címekre és tar­talommal — küldhették. Joggal föltételezik ugyanis, hogy Harris és Kle- bold egy ldterjedt hálózat tagjai voltak, és más hasonló tömeggyilkosságok előké­születeiben is részt vettek. (Gyulay)

Next

/
Oldalképek
Tartalom