Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-03 / 78. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. április 3., szombat Ötvenéves a NATO Magyarország évszázadokon át Európa történelmének, politikájának és kultúrájának középpontjában állt. A hidegháború azonban mesterségesen kettéválasztotta Európát, és Magyarországot is elvágta a kontinens nyugati felétől. Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország NATO-hoz való csatlakozása mindenekelőtt azt demonstrálja, hogy Európában megszűntek az elválasztó vonalak. Most már valamennyi ország saját maga választhatja meg helyét és szerepét a nemzetek közösségében. Magyarország NATO-csat- lakozása olyan időszakban valósul meg, amikor a szövetség egy újabb mérföldkőhöz érkezik: a NATO fennállásának 50. évfordulóját ünnepli. A NATO-tagál- lamok fél évszázadon keresztül együtt munkálkodtak azon, hogy közös védelmük hozzájáruljon egész Európa békéjéhez, stabilitásához és biztonságához. Javier Solana főtitkár köszöntője a Magyar Külügyminisztérium kiadásában most megjelent A NATO-tag Magyarország cimú kötetből. Európa biztonsági környezetében jelentős változások történtek az elmúlt több mint 50 évben. Különösen a hidegháború befejezése után nyíltak új lehetőségek és jelentkeztek új kihívások Európa biztonsága szempontjából. Válaszul erre az új környezetre és arra a nagy lehetőségre, amit az új körülmények nyújtanak, lényegesen megváltozott az Európa biztonságáról alkotott felfogás, és a NATO hozzákezdett átalakulása átfogó programjának kidolgozásához. Ennek keretében a NATO létrehozta a Partnerség a békéért programot, az Euro-atlanti Partnerségi Tanácsot, a NATO-Oroszország Közös Tanácsot és a NATO-Uk- rajna Bizottságot. E struktúrák megteremtésével Európa valamennyi országának lehetősége nyílik arra, hogy együttesen megvitassa a biztonsági kérdéseket. Emellett közös kiképzésben vehet részt, közösen tevékenykedhet a békefenntartásban és a válságkezelési műveletekben, beleértve a humanitárius feladatokat is. Mindez példa nélkül áll a történelemben. Ma már 27 ország, köztük Oroszország vesz részt a szabad és egységes Európa újjáépítésének folyamatában. A gyakorlati együttműködés megvalósítására irányuló törekvések nem voltak hiábavalók. A Boszniában jelenleg végbemenő események és a NATO-nak a koszovói válság megoldása érdekében kifejtett erőfeszítései kétségtelenül bizonyítják, hogy a szövetség képes határozottan válaszolni az ilyenfajta kihívásokra, és hogy az integrálódó partnerországok bevonhatók a konfliktusmegelőzéssel és a béketámogató missziókkal összefüggő életbe vágó feladatokba. A szövetség azonban nemcsak a pillanatnyi feladatokkal foglalkozik, hanem arra is gondot fordít, hogy jobban felkészüljön a jövő biztonsági kihívásaira. Ennek fényében a NATO arra törekszik, hogy megőrizze erejét, és képes legyen politikai-katonai szövetségként működni. A NATO 50. évfordulója nem egyszerűen a fogadalmak felújítása, vagy a múlt ünneplése, hanem az átalakulás és a megújulás csúcspontja is. K folyamat révén egy új NATO-t kovácsolunk össze, amely a 21. században is hozzájárul a biztonsághoz és a stabilitáshoz. Magyarországnak is megvan a szerepe e törekvések megvalósításában az Atlanti Szövetséget alkotó és megtestesítő demokratikus nemzetek családjának értékes új tagjaként. A fő cél: a kirobbant válságok kezelése helyett a megelőzés A szövetség az új évezred küszöbén Különös egybeesése a történelemnek, hogy az új évezred küszöbén a NATO-nak minden eddiginél nagyobb kihívással kell szembenéznie. Egyfelől soha eddig át nem élt feladatokat ró az Északatlanti Szerződés Szervezetére a koszovói béke megteremtése, másfelől elengedhetetlenül szükséges a szövetség stratégiai koncepciójának megújítása. Madrid A fennállásának ötvenedik évfordulóját április 4-én ünneplő NATO az 1997-ben Madridban megrendezett csúcstalálkozón döntött a korszerűsítésre szoruló stratégiai koncepció felülvizsgálatáról. Egyébként ez volt az a tanácskozás, amelyen a szervezet határozott a bővítéséről, és meghívta az első körben csatlakozó Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot tagjai sorába. Mindkét elhatározás történelmi fontosságúnak bizonyult, hiszen először léphettek be a szervezetbe olyan államok, amelyek korábban másik katonai tömb - a megszűnt Varsói Szerződés - integráns részei voltak. A koncepció elfogadását idén április 24-re, a washingtoni csúcstalálkozó idejére tervezik, amelyen már teljes jogú tagként a három frissen felvett ország vezetői is részt vesznek. A dokumentum szövegezése az elképzeltnél jóval lassabban indult be, mert a szövetségesek figyelmét és energiáját a koszovói válság kötötte le. A jugoszláv helyzet rendezésének módja sokáig vita tárgyát képezte a NATO- ban, és a meghozott brüsszeli döntések nemcsak a koncepció megszövegezésére, hanem a tartalmára is hatással voltak. A leglényegesebb - és nemcsak formai - változás, hogy a koncepcióban a szövetség fő céljait és alapfunkcióit kimondó rész megelőzi a stratégiai környezet meghatározását. A Washingtoni Szerződés ötödik cikkelye, amely most elsőbbséget élvez, alapfeladatként a kollektív védelmet tartalmazza, és ezt az ösz- szes tagállam nemcsak elfogadja, hanem továbbra is támogatja. Az új tagországok szempontjából ez a definíció olyan biztonsági garanciát jelent, amely már középtávon is megmutatkozik a védelmi költségek csökkentésében, illetve átcsoportosításában. Itt érdemes rámutatni Magyarország egészen különleges helyzetére. Jelenleg ugyanis hazánk az egyetlen olyan tagállam, amely nem határos a szövetséggel, viszont a befizetett tagdíj fejében a Magyar Honvédség gyakorlatilag a világ legmodernebb integrált hadseregének részévé vált. S bár elsősorban a harcászati fölszerelések korszerűsítésében még igen sok feladat hárul ránk, ha vállalt kötelezettségeinknek eleget teszünk, idővel le lehet faragni a további kiadásokból. Ugyanakkor az új koncepcióval kapcsolatban nem az a kérdés, hogy a NATO-nak van-e, illetve lehet-e a kollektív védelmen kívül más feladata. Ezt vitatni épp a boszniai, a jugoszláviai (koszovói) tapasztalatok birtokában aligha lehet. Az Egyesült Államok igen markánsan viseli azt az álláspontot, hogy világosan ki kell mondani: szükség esetén a NATO saját területén kívül és - indokolt esetben - külső felhatalmazás nélkül is felléphet. Ezen álláspont alátámasztására azt hozzák fel, hogy nemcsak a már kirobbant fegyveres konfliktus veszélyezteti a tagországokat. Gyulay Zoltán Madrid, ahol a bővítésről is döntöttek fotó: feb/reuters Idegnapok Jugoszláviában Wolfgang Schüssel a Vajdaságban is népirtástól tart Menekültáradat Ibrahim Rugóvá, a koszovói albánok mérsékelt irányzatának vezetője pénteken vissza fog térni Pristinába, a tartomány székhelyére - közölte egy szerb rendőrségi forrás. Rugóvá előző nap Belg- rádban Szlobodan Milosevics jugoszláv elnökkel találkozott, majd az éjszakát a jugoszláv fővárosban töltötte. Belgrád Vajdaságot...” A jugoszláv tömegtájékoztatás szerint egy polgári személy életét vesztette, egy másik pedig megsebesült, miután a NATO péntekre virradóra légitámadást hajtott végre egy délszerbiai település ellen. A NATO légitámadása következtében megrongálódott a Belg- rádból Magyarország felé vezető nemzetközi főútvonal egyik Duna- hídja is. A szerb televízió felvételein jól látható, hogy a Beska településsel egy vonalban lévő híd kisebb károkat szenvedett. (Beska a Vajdaság székhelyétől, Újvidéktől 30 kilométerre délkeletre fekszik.) Pénteken visz- szaérkeztek az észak-olaszországi Aviano légitámaszpontjára a Jugoszlávia bombázásának kilencedik hullámában részt vevő repülőgépek. A bombázások kilencedik éjszakáján mintegy száz gép indult bevetésre: az Avi- anóban állomásozó összes gép a levegőbe emelkedett. A péntekre virradóra befejeződött bombázási hullámmal az Avianóban lévő gépek összesen már több mint ezerszer szálltak fel. Wesley Clark, a hen amerikai védelmi miniszter további 12 darab F-117-es típusú lopakodó vadászbombázót vezényelt át a NATO- erők kötelékébe. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg felszólította a NATO-t, hogy indítson szárazföldi hadműveletet Jugoszlávia ellen, vagy pedig szállítson fegyvereket a Koszovó függetlenségéért küzdő szervezetnek. A fogoly katonák sorsa A szerbek által foglyul ejtett három amerikai katona fölött „igen gyorsan ítélkeznek” majd, és börtönbüntetést fognak kapni - közölte pénteken a jugoszláv hadsereg vezérkarához közel álló forrás. „A három katona börtön- büntetést fog kapni, amelyet felfüggesztenek, mihelyt a stratégiai helyzet ezt megengedi” - tette hozzá. Az Európai Unió külügyminiszterei április 8-án Luxemburgban rendkívüli ülést tartanak, amelyen a koszovói helyzetet vitatják meg. Ezt pénteken Brüsszelben Emma Bonino, a bizottság humanitárius segélyezések ügyében illetékes tagja jelentette be. Budapesti tüntetés Tüntetést rendezett^ Budapesten az Egyesült Államok nagykövetségének épülete előtt a magyarországi szer- bek közössége. A néhány száz tiltakozó elítélte a NATO légicsapásait. A NATO-tagországok a koszovói humanitárius kaFOTÓ: FEB/REUTERS Szerb tüntetők Budapesten FOTÓ: FEB/Dlósi IMRE A hivatalos jugoszláv közlés szerint Milosevics és Rugóvá találkozójuk során egyetértettek abban, hogy a koszovói konfliktust „politikai eszközökkel” kell megoldani. Nyugaton gyanakvással fogadták a híreket, és Javier Solana NATO-főtitkár kétkedésének adott hangot. Újabb híd sérült meg Edgar Bukcley, a brit védelmi minisztérium szóvivője közölte: bizonyítékok vannak a birtokukban arra nézve, hogy Milosevics „államcsínyt” készít elő Montenegróban a Belgráddal szembeszegült Milo Djukanovics elnök megbuktatására. Wolfgang Schüssel osztrák külügyminiszter szerint súlyos veszély fenyegeti a Vajdaságot is. A politikus kijelentette: „Milosevics olyan valaki, aki minden eszközzel meg akarja tisztogatni etnikailag Koszovót és esetleg Jugoszlávia más részeit is, például a zömmel magyarok lakta NATO európai erőinek főparancsnoka azt kérte az amerikai kormányzattól: küldje a Földközi-tengerre a Theodore Roosevelt repülőgép-hordozót és a kötelékébe tartozó kísérőhajókat, hogy vízről indítható Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket is bevethessenek a jugoszláviai hadműveletben. William Cotasztrófa megállítása mellett a jövőben jelentős anyagi erőket mozgósítanak a menekülteket fogadó országok támogatására - tartalmazza a Kormányzati Koordinációs Csoport pénteki üléséről kiadott közlemény. A humanitárius segélyezési programban Magyarország is részt vesz. Hírek A pápa húsvéti szertartásai II. János Pál pápa az idei nagypénteken is személyesen gyóntatott meg tucatnyi hívőt a római Szent Péter-székesegyházban. A Szentatya szombat este személyesen részesít felnőttkori ke- resztségben néhány hívőt, köztük Boros Renátát, a szentszéki magyar nagykövetség munkatársát. Jelcin leváltotta a főügyészt Méltatlan magatartása miatt az orosz elnök menesztette Jurij Szkuratovot. A főügyész a róla rejtett kamerával készített felvételeken, amelyeket időközben nyilvánosan is bemutattak, két kéjhölgy társaságában látható. Szkuratov egyébként a héten vaskos jelentést terjesztett elő közismert személyiségeket érintő vesztegetési pénzekről. tani levelezőtársánál olyan leveleket is találtak, amelyeket a rendőrök feltételezése szerint a börtönlelkész csempészett ki. Ausztria Carlos kiadatását kéri A Franciaországban elkövetett terrorcselekményeiért életfogytiglani börtönbüntetését töltő terrorista, Carlos kiadatását kérte hivatalosan is Franciaországtól Ausztria. Az ok az OPEC bécsi miniszteri konferenciája ellen még 1975 decemberében végrehatott véres támadás és a túszejtés. Áttelepítés Észak-Koreában A phenjani hatóságok a fővárosból és más nagyvárosokból összesen kétmillió embert kényszerítenek vidékre. így próbálják feléleszteni a romokban heverő mezőgazdaságot. Pándy András segítőre talált A belga hatóságok átkutatták a 14 gyilkossággal gyanúsított belga-magyar Pándy András börtöncelláját, illetve a börtön lelkészének hivatalát és annak magánlakását is. A nyomozókat az indította a kutatásra, hogy Bécsben Pándy otMagyar vagonok föltartóztatása Az orosz vámosok a brjanszki vasúti vámkezelésnél tételesen átvizsgálják a Magyarországról érkezett árut, elsősorban a konzervipari termékeket. Ez hatalmas torlódást okoz, többtucatnyi vagon vesztegel már itt hetek óta.
