Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-20 / 91. szám
SOMOGYI HÍRLAP 2 Világtükör 1999. április 20., kedd Az eddiginél hevesebb akciók A szövetségesek ismét bombázták Szabadka városát Hírháttér Ismét a Reichstagban „A mai nap nemcsak a Bundestag, nemcsak Berlin, hanem egész Németország számára emlékezetes lesz” - hangzott el azon a hétfői ünnepségen, amelynek során a német törvényhozás ismét, ünnepélyesen birtokba vehette a berlini Reichstagot. Emelkedett szavakat használt Gerhard Schröder kancellár is: szerinte a „berlini köztársaság” újraéledése szimbolikus esemény a német újraegyesülés folyamatában. Olyan lépés, amely azt mutatja, hogy Németország a jövőbe, nem pedig a múltba tekint. Ennek kihangsúlyozása aligha véletlen, hiszen a II. Vilmos által emeltetett, 1894-ben felavatott parlament sokáig a német parancsuralmi rendszer jelképe volt. Leégését 1933-ban a nácik a demokratikus berendezkedés elleni támadásra használták ki. A hitleri korszakban így nem is itt ülésezett (ha ülésezett) a törvényhozás, a világháború befejezését, Berlin elestét mégis a Reichstagra tűzött lobogók jelképezték a leghívebben. (Apró mementó: a szovjet katonák 1945-ben keletkezett falfirkáit - emlékeztetőként - most is megőrizték.) A tegnapi avatásban persze nem a grandiózus, modern üvegkupolával megkoronázott épület újjászületése a lényeg, hanem az, hogy egy évtizeddel az országegyesítés után a német parlament visszatér eredeti székhelyére, s ezzel lezárul egy történelmi korszak. Jelzi, hogy a gazdaságilag és politikailag újból megerősödött, de immár az európai integráció tudatos híveként fellépő Németország új szerepet tölthet be. Elemzők szerint az is jelképes, hogy az állam „súlypontja” kelet felé tolódik: a bonni „szövetségi falu” helyett a lengyel határtól alig egy órára lévő Berlin az igazi főváros. Bár a neheze még hátra van: a teljes átköltözés a tervek szerint az ősszel fejeződik be. A minisztériumok átköltöztetése hozzávetőleg 11 milliárd dollárt emészt fel. Szondy Gábor Nem hoztak meglepetést a török választások Bülent Ecevit az élen Nem követelt áldozatokat és nem okozott jelentős anyagi károkat a NATO által hétfő hajnalban a vajdasági Szabadka körzetére mért légi csapás. Újvidéken a tartományi kormány műemléképületét rongálta meg egy rakéta. KOSZOVÓ A NATO légiereje az utóbbi 24 óra folyamán megsemmisített három hidat, amely a koszovói tartományt Szerbiával kötötte össze. A szövetség a Jugoszlávia elleni légi csapásainak során vasárnap éjjel támadta a leghevesebben az országot. A Tanjug jelentése szerint a Jugoszláviát 27 nap óta légi Mindennapos kép Belgrádból csapásokkal sújtó NATO legújabb támadásaiban nem kímélt sem polgári lakosságot, sem gazdasági létesítményeket. Belgrádon kívül más városokban is légiriadót jeleztek a légoltalmi szirénák. Felkészülés a békére Az etnikai tisztogatásoktól terrorizált koszovóiak tízezrei számára vált lehetetlenné szülőföldje elhagyása, miután a szerbek hirtelen lezárták a határokat - közölte hétfőn Genfben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). „A jelek szerint a határok átjárhatatlanok, az okokat nem ismerjük” - jelentette be a svájci városban Kris Janowski, az ENSZ humanitárius szervezetének szóvivője. Tájékoztatása szerint az Albániával közös határon hajnali három órakor szűnt meg a forgalom, s hasonló a helyzet a macedóniai és montenegrói átkelőknél is. „Nagyon aggódunk, mert a menekülők rettegnek” - fűzte hozzá Janowski. Javier Solana NATO-főtit- kár. hétfőn közölte, hogy a jövő hét elején vetik be az amerikai Apache-helikopte- reket. A szövetség huszonnégy gépet készít fel a harcra. Az alacsonyan repülő helikopterek bevetésével a NATO fokozni kívánja a jugoszláv hadsereg elleni légi csapásait: közvetlenül a szárazföldi csapatok páncélozott járműveit fogják támadni. Solana szerint ha véget érnek a légitámadások, és tető alá hozzák a tűzszünetet, a NATO harmincezer katonát küld Koszovóba. A katonák többsége francia, brit és német lesz, azzal a feladattal, hogy „szavatolják a biztonságot és a menekültek visszatérését hazájukba”. Solana ismételten cáfolta, hogy a NATO-erők szárazföldi bevetésére készülnének. Hangsúlyozta, hogy a szervezet folytatja légi csapásait, és „állhatatosan törekszik a győzelemre”. Oroszország nem küld újabb hadihajókat az Adriára - jelentette ki hétfőn Moszkvában Borisz Jelcin orosz elnök, aki azt szorgalmazza, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök járuljon hozzá a békefenntartó erők koszovói telepítéséhez. A NATO-akciók körzetében csak az orosz Limán felderítő hajó tartózkodik, de korábban szó volt arról, hogy egy nagyobb orosz hajóraj is a térségbe indul. Jelcin ezt most teljesen kizárta. A Szíriái orosz haditengerészeti bázisra mindamellett új úszódokkot küldenek, mint azt korábban Igor Szergejev védelmi miniszter közölte. „Arra van szükség, hogy Milosevics elnök hozzájáruljon a békefenntartó akcióhoz. Különben ha a NATO szárazföldi akcióra szánja el magát, nagyon sok áldozat lesz” - figyelmeztetett az orosz elnök. Bizonyos hangsúlyváltás a Kreml politikájában, hogy Jelcin most meglehetősen kendőzetlenül bírálta Milosevics makacsságát a nemzetközi erők vezénylésével kapcsolatosan. Az orosz elnök reményét fejezte ki, hogy különmegbízott ja, Viktor Cser- nomirgyin meggyőzi a jugoszláv elnököt, akit már régen személyesen is ismer. Cáfolta, hogy Csernomirgyin megbízatása miatt vitába keverednének a kormánnyal, s kizárta a párhuzamosságokat az orosz külpolitikában. Hazánk „rendületlen” Bili Clinton amerikai elnök vasárnap telefonbeszélgetést folytatott a Szerbiával határos országok - Albánia, Magyarország, Románia és Bulgária - vezetőivel, közölte David Leavy, a Fehér Ház nemzet- biztonsági Tanácsának szóvivője. Leavy bejelentése szerint az említett országok vezetői egyetértésüket hangoztatták a NATO Koszovóval kapcsolatos fellépésével, és arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Szlobodan Mi- losevicset el kell szigetelni, az általa megvalósított brutalitás és elnyomás nem maradhat megválaszolatlanul. Clinton elnök - tette hozzá a szóvivő - köszönetét mondott együttműködésükért ezeknek az országoknak, és megerősítette: az atlanti szövetség folytatni kívánja a légitámadásokat mindaddig, amíg el nem érik a kívánt célokat. A nemzetbiztonsági tanács szóvivője azt is elmondta,. hogy az elnök a katonai területre is kiterjedő együttműködés elmélyítésére törekszik az említett országokkal. Madeleine Albright vasárnap tévényilatkozatban cáfolta, hogy Magyarország olajszállítmányt engedett volna át Jugoszláviába. Az amerikai külügyminiszter „rendíthetetlen” NATO-szö- vetségesként írta le hazánkat. Az MSZP-frakció ülése „Nincs napirenden szárazföldi hadművelet, még kevésbé egy Magyarország területéről induló, északi beavatkozás Koszovóba - mondta Martonyi János külügyminiszter azt követően, hogy hétfőn beszámolt az Ország- gyűlés szocialista frakciójának a jugoszláviai konfliktusról. Szabó János honvédelmi miniszter a frakcióülésről távozóban elmondta: tájékoztatta az MSZP képviselőcsoportját a Magyar Honvédség felkészüléséről és a védelemmel kapcsolatos intézkedéssorozatról, amelyről minden országgyűlési képviselőnek tudnia kell. Törökországban a szavazatok 56 százalékának összeszámlálása után továbbra is Bülent Ecevit kormányfő Demokratikus Baloldal Pártja (DSP) vezet az előrehozott parlamenti választásokon. Ankara A baloldali nacionalista DSP- re az eddigi adatok szerint a választók 21,9 százaléka adta voksát. A jobboldali nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártjára, az MHP-re a szavazatok 17,9 százaléka jutott. Ez a párt 22 évi távoliét után most visszakerülhet a törvényhozásba. Erősen megcsappant az iszlámbarát Erény Pártjának támogatottsága, amely a harmadik helyen áll a voksok 15,7 százalékával. Utána következik Mesnt Yilmaz volt miniszterelnök vezette konzervatív-jobboldali Haza Pártja 13,6 százalékkal, majd Tansu Ciller asszony, ugyancsak korábbi kormányfő, majd külügyminiszter Igaz Út Pártja (DYP) 12,1 százalékkal. Az eddigi részeredményekből arra lehet következtetni, hogy csak az említett öt párt szerezte meg a parlamentbe jutáshoz szükséges tíz százalékot. Bülent Ecevit várhatólag kulcsszerepet tölt majd be a kormányalakításban. FOTÓ: FEB/REUTERS HÍREK Az EBRD-ről Magyarország arra szeretné ösztönözni az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, hogy az a jövőben erőteljesebben forduljon a piacgazdaság fejletlenebb szakaszában lévő kelet-közép-európai országok felé, mivel a térségbeli együttműködés fejlesztéséhez Magyarország számára fontos, hogy ezen országok is minél gyorsabban végrehajtsák a szerkezeti átalakításokat - közölte Járai Zsigmond pénzügyminiszter Londonban, az EBRD közgyűlése alkalmából. Újabb előrelépés történt Brüsszelben: öt tárgyalt témakörből hármat ideiglenesen lezártnak nyilvánítottak hétfői találkozójukon az Európai Unió és Magyarország főtárgyalói brüsszeli találkozójukon - jelentette be Juhász Endre nagykövet. A Balkán rendje és stabilitása a környező országok számára meghatározó fontosságú biztonságuk szempontjából - jelentette ki Werner Fasslabend osztrák szövetségi védelmi miniszter hétfőn Budapesten, miután találkozott Szabó Jánossal, a honvédelmi tárca vezetőjével. Érvénytelen volt az olasz választói rendszer módosítása céljából megtartott népszavazás, mivel a résztvevők száma nem érte el a szükségeset - közölték hivatalosan Rómában. Antonio di Pietro egykori államügyész, a politikai intézmények modernizálását várták a népszavazástól. Mégis lesz mecset Názáretben: az izraeli vezetés engedélyezte egy kis muszlim imaház építését a kereszténység egyik legjelentősebb zarándokhelyének, az Angyali Üdvözlet templomának tőszomszédságában - jelentette be hétfőn Benjamin Netanjahu kormányfő egyik tanácsadója. Hozzátette: ez kompromisszumos döntést jelent részükről. Meghalt Willi Stoph, az NDK egykori kormányfője, 84 éves korában - közölte hétfőn a PDS szóvivője Berlinben. Stoph a második világháborúban a Wehrmacht tiszthelyetteseként került szovjet hadifogságba, ahol csatlakozott az „új Németország” létrehozását szorgalmazó, Sztálin támogatásával létrejött tiszti csoportosuláshoz. Az NDK egykori második miniszterelnöke az újraegyesítés óta visszavonultan élt Berlinben. A Postabank Invest Rt. (1051 Budapest, József nádor tér 1.), hivatali helyisége: 1051 Budapest, József nádor tér 10.1. em., Titkárság, telefon: (06-1)266-2144, fax: (06-1)266-0765 megbízás alapján, külön-külön értékesíteni kívánja az alábbi ingatlanokat: 1. cím: Siófok, Fő u. 174-176. I. em. 21. 2. cím: Siófok, Fő u. 174-176. pinceszint 8. hrsz.: Siófok 6453/4/B/21 területe: kb. 52 nm megnevezés: üzlethelyiség hrsz.: Siófok 6453/4/A/8 területe: kb. 17 nm megnevezés: garázs 3. cím: Székesfehérvár 0258/2 hrsz.: Székesfehérvár 0258/2 területe: kb. 4066 nm megnevezés: telek melyekre vételi ajánlatok benyújtását várja. Az ajánlattevők csak forintban megjelölt, (az áfát is tartalmazó) bruttó árra vonatkozó, egyösszegű fizetéses ajánlatot nyújthatnak be mindegyik ingatlanra külön-külön. Az ajánlatok értékelési szempontja: az ajánlati ár nagysága (forintban), egyösszegű fizetés szerződéskötéskor. Az ajánlatok benyújtásának helye: 1051 Budapest, József nádor tér 10. (Postabank Fiók) Az ajánlatok benyújtásának határideje: 1999. május 14. 13 óra. Az ajánlatok benyújtásának módja: személyesen, meghatalmazott útján vagy postai úton 1999. május 14-ig igazolt postára adással, ajánlott postai küldeményben, 5 (1 eredeti, 4 másolati) példányban. Meg kell jelölni az eredeti illetve a másolati példányt. Az ajánlatot tartalmazó borítékra kérjük, írja rá: „Ajánlat, jelige: az ingatlan közigazgatási címe”. Az ajánlatkérő fenntartja magának azon jogát, amely szerint az értékesítési eljárást akár egészben, akár részben eredménytelennek nyilváníthatja, indoklás nélkül. Az ajánlattevő köteles az ingatlanra vonatkozó adatokat ellenőrizni. Az ingatlanokkal kapcsolatban részletes felvilágosítást Berettyón Júlia, a Postabank Invest Rt. munkatársa nyújt munkanapokon, hivatali helyiségében vagy telefonon (tel: (06-1)266-2144). Az ingatlanok megtekinthetők munkanapokon, előzetes egyeztetéssel. Az írásos tájékoztató beszerezhető az ajánlat benyújtásának helyén. W ~3