Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-20 / 91. szám

SOMOGYI HÍRLAP 2 Világtükör 1999. április 20., kedd Az eddiginél hevesebb akciók A szövetségesek ismét bombázták Szabadka városát Hírháttér Ismét a Reichstagban „A mai nap nemcsak a Bundestag, nemcsak Berlin, ha­nem egész Németország számára emlékezetes lesz” - hangzott el azon a hétfői ünnepségen, amelynek során a német törvényhozás ismét, ünnepélyesen birtokba vehette a berlini Reichstagot. Emelkedett szavakat használt Gerhard Schröder kancellár is: szerinte a „ber­lini köztársaság” újraéledése szimbolikus esemény a német újraegyesülés folyamatában. Olyan lépés, amely azt mutatja, hogy Németország a jövőbe, nem pedig a múltba tekint. Ennek kihangsúlyozása aligha véletlen, hiszen a II. Vilmos által emeltetett, 1894-ben felavatott parlament sokáig a német parancsuralmi rendszer jelképe volt. Leégését 1933-ban a nácik a demokratikus berendezke­dés elleni támadásra használták ki. A hitleri korszakban így nem is itt ülésezett (ha ülésezett) a törvényhozás, a világháború befejezését, Berlin elestét mégis a Reichstagra tűzött lobogók jelképezték a leghívebben. (Apró mementó: a szovjet katonák 1945-ben keletkezett falfirkáit - emlékeztetőként - most is megőrizték.) A tegnapi avatásban persze nem a grandiózus, modern üvegkupolával megkoronázott épület újjászületése a lényeg, hanem az, hogy egy évtizeddel az országegyesí­tés után a német parlament visszatér eredeti székhe­lyére, s ezzel lezárul egy történelmi korszak. Jelzi, hogy a gazdaságilag és politikailag újból megerősödött, de immár az európai integráció tudatos híveként fellépő Németország új szerepet tölthet be. Elemzők szerint az is jelképes, hogy az állam „súlypontja” kelet felé toló­dik: a bonni „szövetségi falu” helyett a lengyel határtól alig egy órára lévő Berlin az igazi főváros. Bár a neheze még hátra van: a teljes átköltözés a ter­vek szerint az ősszel fejeződik be. A minisztériumok átköltöztetése hozzávetőleg 11 milliárd dollárt emészt fel. Szondy Gábor Nem hoztak meglepetést a török választások Bülent Ecevit az élen Nem követelt áldozatokat és nem okozott jelentős anyagi károkat a NATO ál­tal hétfő hajnalban a vaj­dasági Szabadka körze­tére mért légi csapás. Új­vidéken a tartományi kor­mány műemléképületét rongálta meg egy rakéta. KOSZOVÓ A NATO légiereje az utóbbi 24 óra folyamán megsemmi­sített három hidat, amely a koszovói tartományt Szerbiá­val kötötte össze. A szövetség a Jugoszlávia elleni légi csa­pásainak során vasárnap éjjel támadta a leghevesebben az országot. A Tanjug jelentése szerint a Jugoszláviát 27 nap óta légi Mindennapos kép Belgrádból csapásokkal sújtó NATO leg­újabb támadásaiban nem kí­mélt sem polgári lakosságot, sem gazdasági létesítménye­ket. Belgrádon kívül más vá­rosokban is légiriadót jelez­tek a légoltalmi szirénák. Felkészülés a békére Az etnikai tisztogatásoktól terrorizált koszovóiak tízez­rei számára vált lehetetlenné szülőföldje elhagyása, mi­után a szerbek hirtelen lezár­ták a határokat - közölte hét­főn Genfben az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztossága (UNHCR). „A jelek szerint a határok átjárhatatlanok, az okokat nem ismerjük” - je­lentette be a svájci városban Kris Janowski, az ENSZ hu­manitárius szervezetének szóvivője. Tájékoztatása szerint az Albániával közös határon hajnali három órakor szűnt meg a forgalom, s hasonló a helyzet a macedóniai és mon­tenegrói átkelőknél is. „Na­gyon aggódunk, mert a me­nekülők rettegnek” - fűzte hozzá Janowski. Javier Solana NATO-főtit- kár. hétfőn közölte, hogy a jövő hét elején vetik be az amerikai Apache-helikopte- reket. A szövetség huszon­négy gépet készít fel a harcra. Az alacsonyan repülő heli­kopterek bevetésével a NATO fokozni kívánja a jugoszláv hadsereg elleni légi csapásait: közvetlenül a szárazföldi csapatok páncélozott jármű­veit fogják támadni. Solana szerint ha véget ér­nek a légitámadások, és tető alá hozzák a tűzszünetet, a NATO harmincezer katonát küld Koszovóba. A katonák többsége francia, brit és né­met lesz, azzal a feladattal, hogy „szavatolják a biztonsá­got és a menekültek visszaté­rését hazájukba”. Solana is­mételten cáfolta, hogy a NATO-erők szárazföldi beve­tésére készülnének. Hangsú­lyozta, hogy a szervezet foly­tatja légi csapásait, és „állha­tatosan törekszik a győze­lemre”. Oroszország nem küld újabb hadihajókat az Adriára - jelentette ki hétfőn Moszk­vában Borisz Jelcin orosz el­nök, aki azt szorgalmazza, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök járuljon hozzá a békefenntartó erők koszovói telepítéséhez. A NATO-akciók körzetében csak az orosz Limán felderítő hajó tartózkodik, de koráb­ban szó volt arról, hogy egy nagyobb orosz hajóraj is a térségbe indul. Jelcin ezt most teljesen kizárta. A Szí­riái orosz haditengerészeti bázisra mindamellett új úszódokkot küldenek, mint azt korábban Igor Szergejev védelmi miniszter közölte. „Arra van szükség, hogy Milosevics elnök hozzájárul­jon a békefenntartó akcióhoz. Különben ha a NATO száraz­földi akcióra szánja el magát, nagyon sok áldozat lesz” - fi­gyelmeztetett az orosz elnök. Bizonyos hangsúlyváltás a Kreml politikájában, hogy Jelcin most meglehetősen kendőzetlenül bírálta Milose­vics makacsságát a nemzet­közi erők vezénylésével kap­csolatosan. Az orosz elnök reményét fejezte ki, hogy kü­lönmegbízott ja, Viktor Cser- nomirgyin meggyőzi a jugo­szláv elnököt, akit már régen személyesen is ismer. Cá­folta, hogy Csernomirgyin megbízatása miatt vitába ke­verednének a kormánnyal, s kizárta a párhuzamosságokat az orosz külpolitikában. Hazánk „rendületlen” Bili Clinton amerikai elnök vasárnap telefonbeszélgetést folytatott a Szerbiával határos országok - Albánia, Magyar­ország, Románia és Bulgária - vezetőivel, közölte David Leavy, a Fehér Ház nemzet- biztonsági Tanácsának szóvi­vője. Leavy bejelentése sze­rint az említett országok ve­zetői egyetértésüket hangoz­tatták a NATO Koszovóval kapcsolatos fellépésével, és arra az álláspontra helyez­kedtek, hogy Szlobodan Mi- losevicset el kell szigetelni, az általa megvalósított bruta­litás és elnyomás nem ma­radhat megválaszolatlanul. Clinton elnök - tette hozzá a szóvivő - köszönetét mon­dott együttműködésükért ezeknek az országoknak, és megerősítette: az atlanti szö­vetség folytatni kívánja a légi­támadásokat mindaddig, amíg el nem érik a kívánt cé­lokat. A nemzetbiztonsági tanács szóvivője azt is elmondta,. hogy az elnök a katonai terü­letre is kiterjedő együttmű­ködés elmélyítésére törekszik az említett országokkal. Madeleine Albright vasár­nap tévényilatkozatban cá­folta, hogy Magyarország olajszállítmányt engedett volna át Jugoszláviába. Az amerikai külügyminiszter „rendíthetetlen” NATO-szö- vetségesként írta le hazánkat. Az MSZP-frakció ülése „Nincs napirenden száraz­földi hadművelet, még ke­vésbé egy Magyarország terü­letéről induló, északi beavat­kozás Koszovóba - mondta Martonyi János külügymi­niszter azt követően, hogy hétfőn beszámolt az Ország- gyűlés szocialista frakciójá­nak a jugoszláviai konfliktus­ról. Szabó János honvédelmi miniszter a frakcióülésről tá­vozóban elmondta: tájékoz­tatta az MSZP képviselőcso­portját a Magyar Honvédség felkészüléséről és a véde­lemmel kapcsolatos intézke­déssorozatról, amelyről min­den országgyűlési képviselő­nek tudnia kell. Törökországban a szava­zatok 56 százalékának összeszámlálása után to­vábbra is Bülent Ecevit kormányfő Demokratikus Baloldal Pártja (DSP) vezet az előrehozott parlamenti választásokon. Ankara A baloldali nacionalista DSP- re az eddigi adatok szerint a választók 21,9 százaléka adta voksát. A jobboldali naciona­lista Nemzeti Cselekvés Párt­jára, az MHP-re a szavazatok 17,9 százaléka jutott. Ez a párt 22 évi távoliét után most visszakerülhet a törvényho­zásba. Erősen megcsappant az iszlámbarát Erény Pártjának támogatottsága, amely a harmadik helyen áll a voksok 15,7 százalékával. Utána kö­vetkezik Mesnt Yilmaz volt miniszterelnök vezette kon­zervatív-jobboldali Haza Pártja 13,6 százalékkal, majd Tansu Ciller asszony, ugyan­csak korábbi kormányfő, majd külügyminiszter Igaz Út Pártja (DYP) 12,1 százalék­kal. Az eddigi részeredmé­nyekből arra lehet következ­tetni, hogy csak az említett öt párt szerezte meg a parla­mentbe jutáshoz szükséges tíz százalékot. Bülent Ecevit várhatólag kulcsszerepet tölt majd be a kormányalakítás­ban. FOTÓ: FEB/REUTERS HÍREK Az EBRD-ről Magyarország arra szeretné ösztönözni az Eu­rópai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, hogy az a jövőben erő­teljesebben forduljon a piacgazdaság fejletlenebb szakaszá­ban lévő kelet-közép-európai országok felé, mivel a térségbeli együttműködés fejlesztéséhez Magyarország számára fontos, hogy ezen országok is minél gyorsabban végrehajtsák a szer­kezeti átalakításokat - közölte Járai Zsigmond pénzügymi­niszter Londonban, az EBRD közgyűlése alkalmából. Újabb előrelépés történt Brüsszelben: öt tárgyalt témakör­ből hármat ideiglenesen lezártnak nyilvánítottak hétfői talál­kozójukon az Európai Unió és Magyarország főtárgyalói brüs­szeli találkozójukon - jelentette be Juhász Endre nagykövet. A Balkán rendje és stabilitása a környező országok számára meghatározó fontosságú biztonságuk szempontjából - jelen­tette ki Werner Fasslabend osztrák szövetségi védelmi minisz­ter hétfőn Budapesten, miután találkozott Szabó Jánossal, a honvédelmi tárca vezetőjével. Érvénytelen volt az olasz választói rendszer módosítása cél­jából megtartott népszavazás, mivel a résztvevők száma nem érte el a szükségeset - közölték hivatalosan Rómában. Anto­nio di Pietro egykori államügyész, a politikai intézmények modernizálását várták a népszavazástól. Mégis lesz mecset Názáretben: az izraeli vezetés engedé­lyezte egy kis muszlim imaház építését a kereszténység egyik legjelentősebb zarándokhelyének, az Angyali Üdvözlet temp­lomának tőszomszédságában - jelentette be hétfőn Benjamin Netanjahu kormányfő egyik tanácsadója. Hozzátette: ez kompromisszumos döntést jelent részükről. Meghalt Willi Stoph, az NDK egykori kormányfője, 84 éves korában - közölte hétfőn a PDS szóvivője Berlinben. Stoph a második világháborúban a Wehrmacht tiszthelyetteseként ke­rült szovjet hadifogságba, ahol csatlakozott az „új Németor­szág” létrehozását szorgalmazó, Sztálin támogatásával létre­jött tiszti csoportosuláshoz. Az NDK egykori második minisz­terelnöke az újraegyesítés óta visszavonultan élt Berlinben. A Postabank Invest Rt. (1051 Budapest, József nádor tér 1.), hivatali helyisége: 1051 Budapest, József nádor tér 10.1. em., Titkárság, telefon: (06-1)266-2144, fax: (06-1)266-0765 megbízás alapján, külön-külön értékesíteni kívánja az alábbi ingatlanokat: 1. cím: Siófok, Fő u. 174-176. I. em. 21. 2. cím: Siófok, Fő u. 174-176. pinceszint 8. hrsz.: Siófok 6453/4/B/21 területe: kb. 52 nm megnevezés: üzlethelyiség hrsz.: Siófok 6453/4/A/8 területe: kb. 17 nm megnevezés: garázs 3. cím: Székesfehérvár 0258/2 hrsz.: Székesfehérvár 0258/2 területe: kb. 4066 nm megnevezés: telek melyekre vételi ajánlatok benyújtását várja. Az ajánlattevők csak forintban megjelölt, (az áfát is tartalmazó) bruttó árra vonatkozó, egyösszegű fizetéses ajánlatot nyújthatnak be mindegyik ingatlanra külön-külön. Az ajánlatok értékelési szempontja: az ajánlati ár nagysága (forintban), egyösszegű fizetés szerződéskötéskor. Az ajánlatok benyújtásának helye: 1051 Budapest, József nádor tér 10. (Postabank Fiók) Az ajánlatok benyújtásának határideje: 1999. május 14. 13 óra. Az ajánlatok benyújtásának módja: személyesen, meghatalmazott útján vagy postai úton 1999. május 14-ig igazolt postára adással, ajánlott postai küldeményben, 5 (1 eredeti, 4 másolati) példányban. Meg kell jelölni az eredeti illetve a másolati példányt. Az ajánlatot tartalmazó borítékra kérjük, írja rá: „Ajánlat, jelige: az ingatlan közigazgatási címe”. Az ajánlatkérő fenntartja magának azon jogát, amely szerint az értékesítési eljárást akár egészben, akár részben eredménytelennek nyilváníthatja, indoklás nélkül. Az ajánlattevő köteles az ingatlanra vonatkozó adatokat ellenőrizni. Az ingatlanokkal kapcsolatban részletes felvilágosítást Berettyón Júlia, a Postabank Invest Rt. munkatársa nyújt munkanapokon, hivatali helyiségében vagy telefonon (tel: (06-1)266-2144). Az ingatlanok megtekinthetők munkanapokon, előzetes egyeztetéssel. Az írásos tájékoztató beszerezhető az ajánlat benyújtásának helyén. W ~3

Next

/
Oldalképek
Tartalom