Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-17 / 89. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. április 17., szombat Bombázás a magyar határ közelében Ibrahim Rugóvá albán vezető ismét Belgrádban tárgyalt FOTÓ:FEB/REUTERS Nem követelt halálos áldozatokat, a környéken fekvő lakóházakban viszont károkat okozott a NATO által csütörtök este a vajdasági Szabadka körzetében végrehajtott légi csapás. Belgrád Ezt Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke közölte péntek hajnalban. Beszámolója szerint az atlanti szövetség a Szabadka északkeleti részén fekvő Kis- radanovac városrészre (Mali Radanovac), illetve a szomszédos Teszlatelepre (Tes- lino Naselje) mért csapásokat. A két városrészben egy légvédelmi egység és két laktanya található, ám ezeket a jugoszláv fegyveres erők a NATO-csapások veszélye miatt - sok más kaszárnyához hasonlóan - feltehetően korábban kiürítették. A robbanások döreje a határ menti Horgoson is hallatszott. A Szabadka központjában lévő házakban a padlók és ablaküvegek megremegtek, ám ez utóbbiakat a légnyomás itt már nem törte ki. Belgrád kérte a Biztonsági Tanács sürgős összehívását, és a koszovói menekültek gépjárműve ellen (tévedésből) végrehajtott bombázás elítélését. A jugoszláv hatóságok péntekre gyásznapot hirdettek azon áldozatok emlékére, akik a hét közepén egy gépkocsioszlop elleni NATO-csapás során vesztették életüket. Jugoszlávia csak olyan országok által kidolgozott koszovói béketervek tanulmányozására hajlandó, amelyek nem vesznek részt a NATO-támadásokban - jelentette be a jugoszláv külügyminisztérium szóvivője. Nebojsza Vujovics ezzel gyakorlatilag elutasította azt a német béketervet, amelyet a NATO tagországai és Viktor Csemomirgyin koszovói kérdésekkel foglalkozó orosz különmegbízott is üdvözölt már. A belgrádi szóvivő megismételte, hogy országa semmiféle formájú külföldi katonai erő Koszovóba telepítését nem fogadja el. Az orosz törvényhozás pénteken - egyelőre csak keretként - nagy többséggel elfogadott határozatában támogatásáról biztosította az orosz-fehérorosz unióhoz való jugoszláv csatlakozási kérelmet, s felszólította Borisz Jelcin elnököt és a kormányt, hogy haladéktalanul tegye meg e szövetséghez szükséges lépéseket. Kijev viszont ellenzi a szövetség létrehozását. Bolgár és horvát kormánytagok Szlobodan Milosevics jugoszláv államfő távozását sürgették egy pénteki londoni gazdasági tanácskozáson mondott beszédükben. Borislav Skegro horvát miniszterelnök-helyettes közölte: a horvát vezetés szerint Milosevicset el kell távolítani a hatalomból. Alek- szander Bozskov bolgár miniszterelnök-helyettes pedig úgy fogalmazott: ha a jugoszláv államfő hatalmon marad, semmi sem változhat. Ibrahim Rugóvá mérsékelt koszovói albán vezető pénteken Belgrádban találkozott Milan Milutinovics szerb elnökkel és Nikola Sajnovics jugoszláv kormányfőhelyettessel. Rugóvá kimerültnek, de egészségesnek hatott az újságírók szerint. Az orosz külügyminisztérium pénteken üdvözölte a találkozót, a hivatalos jugoszláv vezetés és a koszovói albán közösség képviselője közötti újabb közvetlen tárgyalásokat. Moszkvában megerősítették, hogy Oroszország változatlanul kész minden eszközzel elősegíteni a koszovói válság politikai rendezését célzó párbeszédet. A koszovói albán kisebbség elűzése teljes erővel folytatódik, ami arra utal, hogy a szerb hatóságok a dél-szerbiai tartomány egész albán lakosságától igyekeznek megszabadulni - mondta pénteken az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője. Az elmúlt 24 órában legkevesebb 12 ezer koszovói érkezett a szomszédos Macedóniába, Albániába és Montenegróba. A következő néhány napban menekültek tízezrei követhetik a legutóbbi csoportokat - közölte Genfben Kris Janowski szóvivő. Az otthonukból elűzöttek befogadására egész Európa felkészült. Közben a NATO egységei folyamatosan készülnek arra, hogy tovább fokozzák a katonai nyomást Belgrádra. Az észak-olaszországi Avia- nóból naponta százötven bevetésre indulnak el a harci gépek. A légiflottát újabb 60 helikopterrel kívánják megerősíteni, és a Pentagon több ezer tartalékos behívását is tervezi. A belgiumi Zeebrug- gében 350 katonai jármű várakozik, hogy humanitárius segítséget nyújthasson Albániában. Blokád zavar nélkül Szlovák gazdák tüntettek az import ellen A szlovákiai gazdák ás élelmiszer-termelők péntek délben fél órára eltorlaszolták az ország összes határátkelőjét. Oroszvári A termelők az élelmiszer- és az agrártermékek „mértéktelen beáramlása” ellen tiltakoznak. Vezetőjük a rajka- oroszvári (rusovcei) határátkelőn azt mondta: ha a pénteki országos tüntetésnek nem lesz foganatja, akkor ennél radikálisabb eszközökhöz is készek folyamodni. A délben kezdődött tiltakozó akció alkalmából Szlovákiában országszerte megszólaltak a szirénák. A mezőgazda- sági gépekkel eltorlaszolt határátkelőkön az egészségügyi és a gyorssegélyt szolgáló járműveket átengedték. A közös határszakasz egyik átkelőhelyén sem okozott komolyabb fennakadást a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara válságstábjának demonstrációja, délután egy órára már mindenütt helyreállt a forgalom - közölte Krisán Attila ezredes. A határőrség szóvivője elmondta: az átkelőhelyek legtöbbjén csak félpályás útlezárást alkalmaztak a tüntetők, így a 30 perces demonstráció miatt sehol sem torlódott össze hosszabb kocsisor. A vírusok elpusztítása Vita a terrorizmustól való félelem jegyében A fekete himlő, az emberiség egyik legszörnyűbb járványos betegsége milliókat ölt meg a történelem különböző korszakaiban, és még ebben a században is pusztított. Húszéves világméretű együttműködéssel azonban sikerült a halálos betegséget felszámolni: az utolsó esetet 1978-ban jegyezték fel, amikor az Egyesült Államokban egy laboratóriumból véletlenül kikerült kórokozó idézett elő halálos betegséget. A felelős orvos öngyilkos lett. Élő himlővírusokból azóta csak Amerikában, illetve egy szibériai laboratóriumban tartanak tenyészetet. Nemzetközi megállapodások szerint hamarosan ezeket is el kellene pusztítani, bár sok szakember ezt a leghatározottabban ellenzi. Bizonyosra veszik ugyanis, hogy titokban terroristák, netán terrorista országok maguk is rendelkeznek a biológiai hadviselésre alkalmas vírussal. Abban az esetben pedig, ha megpróbálnák azt bevetni, a védekezés egyetlen módja, ha beoltják a lakosságot. „Tartalék” vírusok híján azonban nem lehetne oltóanyagot termelni... Az elővigyázatosság hívei arra is figyelmeztetnek, hogy a Szovjetunió annak idején tonnaszám gyártott biológiai fegyvereket, jóval azután is, hogy csatlakozott az azokat eltiltó 1972. évi egyezményhez. Sőt: mind többen emlegetik az iraki biológiai fegyverek valóságos arzenálját, amely egy olyan diktátor kezében, mint Szaddám Húszéin, világméretű katasztrófát is okozhat. Az Egészségügyi Világszervezet májusban rendez tanácskozást: mi legyen a fennmaradt tenyészetekkel. Általános várakozás szerint azokat biztonsági meggondolásokból meg fogják tartani. FEB Hatórás űrséta a Mirről A Mir orosz űrbázis két űrhajósa, Viktor Afanaszjev orosz parancsnok és Jean-Pierre Haigneré francia fedélzeti mérnök pénteki űrsétája során a külső tudományos berendezések begyűjtésével, illetve kihelyezésével foglalatoskodott. Űrsétájuk 6 óra 19 percig tartott. Török választás: Koszovó és Kurdisztán árnyékában A koszovói vérontás és menekültáradat idén Törökországban sok ember számára megkeserítette az áldozati ünnepet. A kurban bayrami, az Ábrahámra való emlékezés, amely a vallási elmélyülés és a felszabadult vidámság három napja, most a hívő muzulmánok és a világi beállítottságúak számára egyaránt szomorúsággal telt. Demirel elnök a palotájához közeli mecsetben két kőszáli kecskét áldozott, Billent Ecevit kormányfő azonban nem tartotta meg a mohamedánok kötelező vallási előírását, nem mutatott be állatáldozatot. Az ünnepen is irodájában dolgozott; fogadta az albán nagykövetet, majd a külügyminisztériumban tájékozódott a koszovói tragédia részletei felől. Törökország példát ad szolidaritásból: 20 ezer albán menekültet fogad be. Már 1992-ben, a boszniai háború idején is kitett magáért. Emberiességi megfontoláson kívül Ankarát az is segítségre indítja, hogy a jugoszláviai Koszovóban és Szandzsákban - az oszmán idők 500 évének örökségeként - megközelítőleg 70 ezer török hittestvére él. A közvéleményt hidegen hagyja, hogy április 18-án általános parlamenti és törvényhatósági választásokat tartanak. Nemcsak azért, mert a választók kiábrándultak a politikából a gyors kormányváltozások, a sorozatos maffia- és megvesztegetési botrányok miatt. A nyilvánosságot sokkal inkább a balkáni és a kurdisztáni háború foglalkoztatja. A Hürriyet című napilap vezércikkben adott hangot az általános félelemnek: a NATO-ban egyre gyakrabban és hangosabban beszélnek arról, hogy hasznosítani akarják azokat a tapasztalatokat, amelyeket a török haderő a járhatatlan hegyvidékeken szerzett az elszakadásra törekvő kurd felkelőkkel szemben. „A Nyugat békeidőkben távol tartja magától Törökországot, de amikor szükség van rá háborúban, akkor a törököket elsőnek akarja olyan arcvonalra küldeni, ahol a legsúlyosabb veszteségek várhatók - írta.” A választásokról végképp elterelte a figyelmet, hogy a Kurd Munkáspárt, a PKK fegyveres szárnya az utóbbi napokban véres robbantásos merényleteket követett el. Cselekedte ezt annak ellenére, hogy a Márvány-tenger szigetbörtönében perére váró Abdullah Öcalan pártelnök már a harmadik „békeüzenetét” intézte a török kormányhoz. Javasolta, hogy az új összetételű parlament és kormány megalakulásáig „járják a társadalmi béke, a megbékélés és a testvériség útját.” Felszólította Ankarát, hogy kezdeményezze a 15 éve húzódó viszály megoldását, válaszlépésként a PKK lemond az erőszakról, és felkészül a „törvényesség korszakára”. A merényletek azonban hiteltelenné tették Öcalan ígérgetéseit. Kiderült: már nem ura hadainak. Embereinek egy része nyilvánvalóan önállósította magát, és szembefordult „a terrorizmusról a békestratégiára való áttérés” politikájával. A külföldiek máris lemondták az áprilisra szóló törökországi szállodafoglalások hatvan százalékát. Idén 11 millió külföldi látogatót vártak az évente nyolc milliárd dolláros devizabevételt biztosító és 2,5 millió embernek kenyeret adó idegenforgalomban. Vural Savas államügyész a választások előtt be akarja til- tatni a Demokrácia Néppártját, a demokratikus kurd Hadepet. Azzal vádolja, hogy a PKK „parancsvégrehajtója”. Savas hadjáratot folytat a Fa- zilet, az iszlámbarát Erény Pártja betiltatásáért is. Szerinte a Fazilet nem más, mint a korábban „vallási gyűlöletkeltés, izgatás és uszítás” miatt a török hadsereg vezérkara által betiltatott Jólét Pártjának, a Refahnak az „új kiadása.” A vezérkar most ismét tudatta, hogy „minden áron megvédi a társadalom világi berendezkedését”. E szavak egyértelműen a Fazilet ellen irányultak, amely jelenleg a török nemzetgyűlés legerősebb pártja. A Fazilet a bírálatok kivédése végett legutóbb „világia- sította” arculatát. Tagadja a párt vallási jellegét, feladta az EU-val szembeni fenntartásait, „több demokráciát” óhajtana a katonák befolyásának visszaszorítása útján, sőt a nyugat-európai kereszténydemokrata pártok irányában szeretne tájékozódni. A kampányban a nacionalista baloldali Ecevit kormányfő Demokratikus Baloldal Pártja (DSP) vezet a Fazilet előtt. Utána következik a közelmúltban „maffiakapcsolatok” miatt lemondatott konzervatív-jobboldali Mesut Yilmaz Haza Pártja (ANAP), a szintén jobboldali Tansu aller asszony Igaz Út Pártja (DYP) és a szociáldemokrata Deniz Baykal Köztársasági Néppártja (CHP). A nagyvállalkozók Ecevit és Yilmaz pártkoalícióját szeretnék. A nacionalista Ecevit, aki még ma is sütkérezik az 1974- es ciprusi partraszállás elrendelésének hazai dicsfényében, a muzulmán fundamentalizmus, a Fazilet és a kurd szeparatizmus elleni küzdelem élvonalában hadakozik. Ő civilben kiváló költő és műfordító, egyebek közt a középkori török népi misztika egyik legjobb ismerője. Esélyeit javítja, hogy számíthat a misztikus alevita közösség támogatására. A mintegy 8-10 millió al- evi Törökországban mindenkor az atatürki világi eszmék elkötelezett hívének számított, és sok nagy művészt adott Törökországnak. Ciller asszony a kampányban „az igaz hit védelmezőjeként” lépett fel. Minthogy ez „a vallással való visszaélésnek” minősül, ügyészségi vizsgálat lett belőle. Á „parlament szépasszonya” azt állította, hogy a Milliyet című lap riportere jelentette fel. Aydin Dogan sajtómágnás, a Milliyet, a Hürriyet és a Radikal tulajdonosa azóta összes lapjaiból kritikai össztüzet zúdít- tat a botrányhősnőre, nyilván zsugorítva a DYP szavazótáborát. Ciller retiküljében azonban még lapul egy ütőkártya: újra összeállhat az iszlámbarátokkal... Flesch István Katonai járművek készenlétben
