Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-16 / 88. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. április 16., péntek Ecsetet és önbizalmat kapott az öregektől Éjszaka fest a határőr Fuisz Gyula elsősorban az akvarell idő- és munkaigényesebb változatát kedveli Nagy igyekezettel, lelke­sen és tehetséggel készíti akvarelljeit a fiatal ha­tárőr, a babócsai alkotókör egyszemélyi utánpótlása. BABÓCSA Fuisz Gyula már gyerekko­rában is imádott rajzolni, de Taranyban — a szülőfalujá­ban — hiányzott az a közeg, amelyben kifejlődhetett vol­na a fiú művészi tehetsége és az önbizalma. Szerencsé­jére Babócsára nősült, ahol jó szemű amatőr képzőmű­vészek közé került. — Meg­láthatták bennem a rokon- leiket, és ecsetet erőltettek a kezembe — mondja. — Ad­dig csak az asztalfióknak rajzolgattam. Ha ezek a ba­bócsai művészemberek nem olyan erőszakosak, máig megmaradok magamnak. Sokat köszönhetek a babó­csai alkotókor nagy öregjei­nek, főleg Vezér Dezsőtől ta­nultam rengeteget. Jelenleg Nagyatádon lát­hatóak a fiatalember képei, kora nyáron budapesti kiállí­tás várja. Két kiállítás között pedig a határt őrzi. A bolhói határőr-kirendeltségen so­káig nem tudták róla, hogy civilben festeget. — Mára azonban a feletteseim is megismertek erről az olda­lamról, s most már el is vár­ják, hogy részt vegyek a BM országos képzőművészeti pályázatain — mondja a mű­vészetkedvelő határőr. Itt két éve első, tavaly második lett, és az idén is színvonalas FOTO: GYORGYFALVI ZITA képet küld a budapesti válo­gatásra. Leginkább az akva­rell idő- és munkaigénye­sebb változatát kedveli. Tá­jai és csendéletei fénykép részletességűek. Egy kép át­lag két hónap alatt készül el. — Ezzel van a baj, ugyanis leginkább az időnek vagyok szűkében. A munka és a csa­lád mellett — tíz hónapos a kisfiam — a festésre manap­ság nagyon kevés időm ma­rad. Pedig sok kép van még vissza. Más megoldás nem lévén, most rendszerint éjszaka fest a fiatal határőr. Amikor a családja már alszik, a ba­bócsai házban előkerül az ecset és az akvarellceruza, hogy gondoskodjanak gaz­dájuknak az újabb álmodni- valóról. Nagy László Felszámolják a szeméttelepet Kukorica a színpadon A hagyományőrző'fesztiválra készül a Rozmaring Költözik az idősotthon A Széchenyi-kastély egyik szár­nyába kerül át eddigi helyéről az idősek otthona Csokonya- visontán. Már megkezdték a szükséges átalakításokat, s várhatóan a nyáron már átköl­tözhet az intézmény. A költö­zéssel kétszerésére — tízről 20-ra — nő a helyek száma az otthonban, s egész évi ellátást biztosíthat az időseknek. To­vábbi előny az, hogy a közvet­len szomszédságukba kerül a konyha és a könyvtár. A fel­szabadult épületet a reformá­tus egyházközségnek adja át az önkormányzat. Tíz új lakás Tíz új önkor­mányzati lakás épül Barcson a városközpontban. Az ápri­lis végére ígért átadás a hosz- szú tél miatt két hónapot csúszik, így csak a nyáron költözhetnek be a lakásra vá­rók. Jelenleg a belső vakolá­son és burkoláson dolgozik a kivitelező Dráva-Modul gmk. Ébredező amatőrök Újraé­ledőben van az amatőrmoz­galom Darányban. Színját­szókor, táncsoport, ifjúsági és ismeretterjesztő klubok alakultak nemrég a helybe­liek kezdeményezésére. Az egyes csoportokat anyagilag is — összesen 1,1 millió fo­rinttal — támogatja az ön- kormányzat, s a vállalkozói alapon működő kultúrház- ban kaptak helyet. Orosz Lajos tárlata Orosz Lajos festményei láthatók ehónapban a barcsi munkaü­gyi kirendeltség mini galériá­jában. A marcali alkotó akva­relljeit mutatja be a barcsi­aknak. A tájképek és csend­életek április végéig láthatók. A drávai hajózásról A Drá­va hasznosításának egyes kérdéseiről és a hajóldkötő építéséről Fa Nándorral tár­gyalt Feigli Ferenc barcsi polgármester. Az ismert ha­jós jónak tartja ezeket a ter­veket, s szakmai segítségét is fölajánlotta a Dráva sportcé­lokra való hasznosításához. Állampolgári bejelentés nyomán kezdtek vizsgálód­ni az illetékes hivatalok képviselői a kálmáncsai szeméttelep körül. A beje­lentő szerint a telep illegá­lisan működik, és rendsze­resen egészségre veszé­lyes hulladék kerül oda. KÁLMÁNCSA A környezetvédelmi felügye­lőség és az ÁNTSZ már elvé­gezte a vizsgálatot. A súlyo­sabb vádat — az egészségre ártalmas hulladék ottlétét — nem sikerült bizonyítani, a hatóság szerint azonban az il­legális szeméttelepnek így sincs semmi helye a falu kö­zelében. — Az önkormányzat­nak meg kell oldania a köz­ségben a szilárd és folyékony hulladék rendszeres elszállí­tását — tudjuk Nagy Terézia jegyzőtől. — Az illetékes hiva­talok szeptember végét jelöl­ték meg határidőként, addig kell megkeresni a megoldást. Kálmáncsa vezetői a folyé­kony hulladék elhelyezéséről a homokszentgyörgyi önkor­mányzattal tárgyalnak, a szi­lárd hulladék elszállításáról pedig a kaposvári városgaz­dálkodási rt-vel. Az önkor­mányzatnál azt mondják: a fizető szemétszállítás beve­zetése miatt újabb illegális szemétlerakók kialakulása várható. — Előreláthatólag rögtön újabb helyet találná­nak szemetüknek. Hiszen a szemétszállítás bevezetésé­nek is éppen az a legnagyobb akadálya: nem könnyű elfo­gadtatni a többnyire kis jöve­delmű lakosokkal azt, hogy ezután fizetniük kell azért, ami eddig ingyen volt. N. L. Új koreográfiával és sok­sok tanulással készül az országos hagyományőrző fesztiválra a somogyud- varhelyi együttes. SOMOGYUDVARHELY Régi szokások, hagyományaik fölelevenítésére alakult két eve a Rozmaring hagyomány- őrző együttes. A summás- és zselléréletet dolgozza fel. Az új koreográfia is ehhez kap­csolódik. — A kukoricafosztást szeretnénk bemutatni, amely­nek nagy hagyománya volt Udvarhelyen — mondta Ba­logh Ferencné, a csoport veze­Hosszú szünet után újra ki­nyitott a rinyaújnópi bolt Az önkormányzat már szerző­dött egy vállalkozóval, így megoldódott a régi gond. RlNYAÚJNÉP Az önkormányzat rendbe té­tette az épületet, s kedvez­ményeket ígért a kis bolt mű­ködtetőjének. De erre sokáig nem akadt vállalkozó. Most végre sikerült megegyezni egy szentkirályi boltos há­zaspárral, s ők ismét kinyitják a kis falu boltját. — Az üze­meltető nem fizet bérleti dí­Készül Homokszentgyörgy története is. A falu dísz­polgára gyűjti hozzá az anyagot, és jövőre megje­lenik a fél évszázadot át­tekintő ünnepi kiadvány. Homokszentgyörgy A falu díszpolgárát, Hajdú Bé­lát nyugalmazott iskolaigazga­tót kérték fel Homokszent­györgy történetének megírá­sára. Az önkormányzat által megbízott krónikás komolyan veszi feladatát: gyűjti az anya­got, hogy jövőre a falunapra Ha szükségét látják a tulaj­donosok, megalakul az üdü­lőfalui részönkormányzat. CSOKONYAVISONTA Fórumon számol be a polgár- mester a nyaralótulajdono­soknak az üdülőfalut érintő fejlesztési elképzelésekről. Ezt tője. — Ezzel készülünk az or­szágos hagyományőrző fesz­tiválra. Mostanában ritkábban lépünk föl, de annál többet ta­nulunk. Legközelebb május­ban a babócsai nárcisznapo­kon lépünk a közönség elé. A Rozmaringban együtt ját­szanak szülők és gyerekek. — Kezdettől az volt a cél, hogy a hagyományok ápolása köze­lebb hozza egymáshoz a kü­lönböző nemzedékeket, s már sikerült beoltanunk a gyereke­inket is a néptánc, népzene szeretetével. Mindezt csak úgy lehet átadni a következő nemzedékeknek, ha együtt leljük benne örömünket. N. L. jat, sőt az önkormányzat vál­lalta az élelmiszerüzlet teljes rezsijét, csakhogy újra legyen boltunk - mondta Kiss Jó­zseféé polgármester. — A vál­lalkozó ígérete szerint a bolt ezután minden második nap nyitva tart, s árusít mindent, ami a napi élethez szükséges. Amióta kivonult innét az áfész, megoldatlan volt az el­látás. Mozgóárusok ugyan jártak erre, de nem ez az igazi megoldás. A falunak alig 80 lakosa van, zömmel idősek, s eddig nem akadt olyan vállal­kozó, aki erre a vásárlóerőre alapozni mert volna. N. L. megjelenhessen az ünnepi ki­advány. — Az első írásos em­lékek a településről 1423-25 közöttiek, s több mint fél év­század történetét kell még összegyűjteni — mondta. — A megyei levéltár adja ehhez az alapot. Igazi kutatómunkát jelent a vármegyei krónikák­ból kiemelni azokat az infor­mációkat, amelyek csak Ho- mokszentgyörgyre vonatkoz­nak. A református egyház irattárából is lehet meríteni. A közelmúlt történetét pedig fő­leg a levéltári jegyzőköny­vekből tudhatjuk meg. N. L. követően a tulajdonosok el­dönthetik: megalakítsák-e a tervezett települési részön­kormányzatot. Csík László polgármester gyors megoldást ígér a belvíz dolgában, lépése­ket a közbiztonság javítására, s mindenekelőtt járdát, kerék­párutat, ami összeköti az üdü­lőfalut és Csokonyavisontát. Újra megnyílt a bolt Készül a falutörténet Fejlődik az üdülőfalu Nevezetes gazdasszony Gadár Ferencné a kertben, kedves virágai között fotó: pölöskei tiborné Elismert háziasszonya a fa­lunak Gadár Ferencné. Híre van a tortáinak; barátok, ismerősök csak hozzá for­dulnak, ha születésnapi tor­ta kell vagy lakodalomban ennének valami finomat. Szülök A nevezetesebb események­nél a faluban rendszerint szóba kerül a neve. Díszes tortái már hozzátartoznak a szuloki ünnepekhez. Pedig soha nem tanulta a cukrász­mesterséget Gadár Ferencné és sosem dolgozott az édes­iparban, csupán jó érzéke volt hozzá. S bár elmúlt het­ven, még manapság is meg­keresik az ismerősök egy kis cukrászati „elsősegélyért”. — Ehhez is, sok máshoz is éreztem volna kedvet meg te­hetséget magamban, csak hát fiatalkoromban nem tanulhat­tam — mondta. — Egyedül ezt sajnálom az életben. Ötödik, legkisebb gyerekként varró­nőnek adtak, de azt a munkát sosem szerettem. Nem tudtam megülni sokáig egy helyben. Könnyű elhinni, hiszen 70 évesen is annyi a tetterő benne, mint egy fiatalban. Pedig nem hordta a tenyerén az élet. Negyvenéves volt, mikor elvesztette a férjét, magára maradt a két gyerek­kel. Fölnevelte őket, elvé­gezte — elvégzi még mindig — a férfimunkát is. Fát hasogat, állatot tart, műveli a kertet. 25 évet húzott le a téeszben. Hajnalok hajnalán kel: négy­kor, hatkor, ahogy a munka követeli. — Sok pillanat volt az életemben, mikor összerop­panhattam volna, de olyankor a gyerekeimre gondoltam — mondta. — Mindig tudtam: azzal nem oldok meg semmit, ha elhagynom magam. Húsz éve, hogy a gyerekei is kirepültek. Maga maradt. Nappal dolgozik, este hall­gatja a híreket és a misét. — A hírekből és a paptól is azt hal­lom, és én is úgy gondolom: ez az új maszekvilág nem ho­zott jólétet, viszont hátrá­nyukra változtatta meg az embereket. Régen akármilyen keserves volt is az élet, össze- tartóbbak voltak. Ma pedig mindenki elzárkózik. Én azért készítem a tortáimat, hogy örömet szerezzek annak a kisgyereknek, aki a születés­napjára kapja vagy annak a házaspárnak, amelyik ünnepli az ezüstlakodalmát. Az embe­rek legtöbbje manapság annyi mindent igyekszik szerezni, pedig csak örömet kellene többet. Nagy László Tudatformáló roma fiatalok Öntudatformáló trénin­get tartanak a romák­nak. Értékeikkel szeret­nék őket megismertetni. BABÓCSA A kisebbségi önkormány­zat szervezésében öntudat­formáló tréninget tartanak a romáknak. Előadásokat hallgatnak a romák törté­nelméről, kulturális ha­gyományairól és életmód­járól. A legérdekesebbnek Mendi Rózsa pszichológus és Teleki László politikus előadása ígérkezik, amely a romák lélektanát elemzi, s Horváth Aladáré, aki a ro­mák közösségi fölemelke­désének esélyeiről beszél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom