Somogyi Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-14 / 86. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. április 14., szerda Hajdan virágzó gazdaság emlékét őrzik A szárazföld hajótöröttjei Gázlópusztán tapintható a csönd. Dömi, a gyerekek kedvenc kutyusa sem je­lez az idegen láttán, csak a gyöngytyúkok és a pec­kes kakas mondja szapo­rábban a magáét. Az egy­kori tangazdaságból ma­radt szolgálati lakásban Gázlópuszta „robinsonjai- ként” négy család él. Gázlópuszta A tizennégy éves Herczeg Ni­koletta és göllei barátnője a kiöregedett Zsiguli mellett múlatja az időt. Élvezik a meghosszabbított szünetet. Körülöttük csibék, libák, per­lekedő pulykák - ahogy Niko­letta mondja - gyöngyösök. — Imádok itt élni. Ilyen csönd, nyugalom nincs sehol — mutat körbe. Sztropkó János, a ház ura a krumpliföldről érkezik. Két­éves kora óta a pusztán él, s még nem fordult meg a fejé­ben, hogy elköltözzön. Pedig mint az új gazda, Maurer György, a Kapos-Agro Rt képviseletében elmondta: a gazdaság egykori munkása jóhiszemű, jogcím nélküli la­kosként él a házban. Szom­szédja, Klopfer Zoltán két bátyjával tengeti itt életét. Most éppen a tavaszi mun­kákban segédkeznek. — Saját pénzünkön raktuk rendbe a házat — mutat a né­hány éve még romos épületre Sztropkó János. — Most ve­zették be a telefont, nem va­gyunk már úgy elzárva a vi­lágtól. Csak a közlekedés... A kétkilométeres, kátyús utat gyalog vagy a rozzant Zsigán kell megtenni. A mentő is majd' egy óra alatt ért be a mamáért. A benzinköltség pedig tetemes. A gázlópusztai éjszakában — közvilágítás híján — legföl­jebb a szentjánosbogár mutat utat. Boltot legközelebb Fo­nóban találnak; hetente két­szer oda járnak bevásárolni. A tangazdaság hajdan vi­rágzó telepén sertéseket, bi­kákat tenyésztettek. Néhány éve még a Széchényi-urada- lom hatalmas gazdasági épü­letei is álltak. Most csak egy árválkodik. Széchényi Vilmos jobb sorsra érdemes kasté­lyának német és osztrák ké­rői rendre elmaradnak. So­kallják az épület árát, melyre lerobbant állaga miatt jócs­kán kell költeni. A hatalmas parkot csak Sztropkó János gondozza. Ám hogy a puszta lakói mégsem fordultak el tel­jesen a világtól, azt Nikoletta életvidám hangja bizonyítja. — Csinálunk, mi itt olyan bulit, hogy csak no... — A hársasberki halastónál jö­vünk össze a horgászokkal, meg a környékbeli fiatalok­kal. Zenészek muzsikálnak; olykor százan is ropjuk a szabad ég alatt. Halászlevet, körömpörköltet főzünk. Alig várom május elsejét! Gázlópuszta fölött még a madár is ritkán száll. Mégis van egyfajta égi szárnyas, amely zúgásával éjszaka megzavarja a lakók nyugal­mát s amelytől leginkább az asszonyok és gyerekek fél­nek. A nagy testű fémmada­rak moraja nem hagyja fe­ledni, hogy a hajdani Szé- chényi-birtok lepusztultan is e világ része. Várnai Ágnes Földben az olajnak való Kilencvenöt hektáron földbe került a napraforgó, melynek gyomirtását is el­végezték tegnap a kisgya- láni Petőfi szolgáltató szö­vetkezet gazdaságában. Lepusztult a telep, vittek minden mozdíthatót Tejjel termelt nyereség Két hét szünet Egy héttel meghosszabbították a tavaszi szünetet a taszári, a nagy­berki és a göllei általános is­kolákban. A környék diákjai a húsvétot követő héten is élvezhették a szabadságot. Mint azt az érintett iskolák képviselői elmondták: az ed­dig kihasználatlan szabad napok terhére nyújtották meg a tavaszi szünetet, ezért nem lesz hosszabb a tanítási év. E héttől kezdődően már ismét iskolapadban ülnek a diákok. Megtérítik a költségeket Szerencsésnek mondhatja magát a nagyberki önkor­mányzat, mert egy március­tól hatályos jogszabályválto­zás lehetővé teszi, hogy az időközi polgármesteri válasz­tás igazolt költségeit az állam megtérítse. Ez az összeg, Ka- posvölgyiné dr. Hangyái Margit jegyzőnő szerint vár­hatóan mintegy 150-200 ezer forint lesz. Az április 25-ére kitűzött választáson egyéb­ként kilenc jelölt indul; va­lamilyen formában mind­annyian kötődnek a telepü­léshez, de van, aki csak tár­sadalmi megbízatású pol­gármesterként vállalná a posztot. Erdélyi tárlat Magyaror­szág, Erdély, hallj új hírt címmel erdélyi népművészeti kiállítást rendeznek holnap 18 órakor a somogyjádi kul- túrházban. Az önkormány­zat, az Illyés Gyula művé­szeti iskola és a Vízfakasztó Szent László kör rendezvé­nyén dr. L. Szabó Tünde me­gyei főépítész mond beveze­tőt. Kórustalálkozó A nagyba­jomi vegyeskar lesz a házi­gazdája a szombaton 18 óra­kor kezdődő dél-somogyi kó­rustalálkozónak. A nagyba­jomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában a házi­gazdákon kívül Balatonke- resztúr, Barcs, Csurgó, Gyer- gyószárhegy és Nagyatád da­los-zenés követei lépnek fel. KlSGYALÁN Babócsai Balázs elnök el mondta: a napraforgót két­három évig nem termesztet­ték, de olajáért most ismét el­vetették. Á sok csapadék mi­att az idén a háromszáz hek­tárra tervezett búzának csak a felét rakták földbe. Nyolcszáz hektáron befejezték az őszi mélyszántást is. A hetvenhat hektáron ve­tett repcére kétszer került műtrágya, s a rovarirtó keze­lést is elvégezték. Folyamat­ban van a 34 hektár új telepí­tésű lucerna gyomirtása, amit a 150 hektáron vetett búzáé követ. Utóbbi már a fejtrágyát is megkapta. A 700 hektárra tervezett kukorica a jövő héten kerül a földbe. Idén 16, 5 millió forintott fordítottak új gépek vásáriásásra. (Várnai) Valamivel több mint félmil- liárd forint nyereséget ho­zott 1998-ban a kisgyaláni Petőfi szolgáltató szövet­kezet büssüi szarvasmar­hatelepe. Csapó Gyula szarvasmarha-ágazatve- zető mégis attól tart: nem sokáig bírják a versenyt. BÜSSÜ Adottságai és a fejlesztést te­kintve ugyanis a telep messze elmarad a batéi és a kazsoki tehenészet mögött. Épületei, berendezései elhasználódtak, vagy illetéktelen kézbe kerül­tek. Mindennek, ami mozdít­ható volt, „lába kelt”. A ha­talmas istállóknak szinte egyetlen ép ablaka nincs. A mostoha körülmények miatt egyre több borjút veszítenek. — Gondot jelent, hogy a 33 dolgozó legtöbbje szakkép­zetlen, s közel a fele rossz szociális körülmények között élő cigány. Csak a fejőnek és a gondozónak van szakmun­kás képesítése. Az uniós csat­lakozás végleg eldöntheti a sorsunkat — vélekedik az ágazatvezető, aki 1976 óta dolgozik itt. Három éve 280 magyar tarka és holsteinfriz fajtát te­nyésztettek, s az állomány azóta mindössze hússzal csökkent. A vágómarha iránti kereslet azonban megcsap­pant; az utóbbi három évben Kaposváron nem is vágtak. A Pini Hungary nyomott, 150 és 180 forint közötti áron veszi át kilóját. Az árcsökkenés oka, hogy a termékekbe egyre kevesebb hús kerül, export híján pedig csak a rak­A bodrogi önkormányzat pályázaton nyert kilenc­venezer forintjából ősho­nos fákat telepítettek a falu civil szervezetei. Bodrog Az egész települést, köztük iskolásokat és nyugdíjasokat megmozgató akción — ame­lyet a Bodrog Környezetéért Klub szervezett a közel­múltban — több, mint ötve- nen vettek részt. Tizenöt, Somogy megyére jellemző fajból ötszáz fát ültettek el, köztük magaskőrist, gyer­tyánt, tölgyet, madárcse­resznyét, vadalmát, mogyo­tári készletek nőnek. Állami támogatást nem kapnak, csak az állatok kijelölésére és törzskönyvezésére igényel­hetnek a földművelésügyi hi­vataltól. Az alacsony termelés miatt 200-ra kívánják csök­kenteni az állatok számát, s így az állományt a jelenlegi három helyett, egy telepen tudnák elhelyezni. Ezzel az állománnyal próbálják előál­lítani a szokott tejmennyisé­get is. Az utolsó három de­kádban naponta 2700 liter, extra minőségű tejet nyertek. — Jó a fejési technikánk és megfelelő a tej hűtés - magya­rázza a nyereség okát az ága­zatvezető. — A gépeket — bár már tíz éve vásároltuk — fo­lyamatosan karban tartjuk. Állandó partnerünk a dom­bóvári Tolnatej Rt; az extra li­terjéért most magasabb árat: 61 forint 50 fillért fizet. Ha a zsírtartalom meghaladja a 3,6, a fehérjetartalom a 3,25 százalékot, többlet pénzhez jutunk. A takarmányt ma­gunk termesztjük: száz hek­táron lucernát, nyolcvanon silókukoricát vetettünk. Eh­hez csak ásványi anyagokat és fehérjét vásárolunk. Egy li­ter tej önköltsége negyvenhat forint volt, ugyanakkor öt­venöt forintért, némi nyere­séggel sikerült értékesíteni. Az épületek fölújítása s a gé­pek cseréje nélkül azonban nem sokáig tartható a szín­vonal. A nyereséget ugyanis a növénytermesztési ágazat fej­lesztésére fordították. Végső megoldásként akár a telep fölszámolása is szóba jöhet. Pénzt ugyanis nemigen adna érte senki. Várnai Ágnes rócserjét. A fákból egyebek között jutott a sportpályá­hoz, a temetőbe, a szabad­idő parkba, de a két falurészt összekötő út mellé is.- A közterületek és utak menti fák ültetése mellett az általános iskolánál oktatást segítő kertet is kialakítottak, ahol minden fának van gaz­dája - mondta Szegvári Zol­tán, a Bodrog Környezetéért Klub vezetőségi tagja. - Azért, hogy megismerhessék a gyerekek a fákat, a minta­kertbe valamennyi telepített fajból ültettek. Emellett minden iskolás felvállalt egy fát, amelyet a jövőben gon­dozni fog, és figyelemmel kíséri fejlődését. (Szélesi) Diákok gondozzák a csemetéket Őshonos fákat ültettek Bognár István csak a saját kezére támaszkodhat fotó: kovács tibor Két kezükkel építettek új otthont Kutyaharapás lett a veszte Bognár István háza keríté­sének dőlve szemléli a ka­zsoki utca gyér forgalmát. Az asszonyát várja, aki a kaposvári kórházban láto­gatta meg négy- és egy­éves gyermekeit. Egy fer­tőzés miatt ugyanis mind­ketten kiszáradtak. Most infúzióval pótolják a fo­lyadékveszteséget. KAZSOK Az utóbbi években rájár a rúd a családra. A férfi két éve ha­tározta el, hogy szociálpoliti­kai támogatással építkezni kezd. A mindössze 45- négy­zetméter alapterületű tömés­házat szerette volna szebbre, egészségesebbre cserélni. Ál­lattenyésztő volt, de sokáig a Tungsram kaposvári gyárá­ban dolgozott. 1992-től azonban munkanélküli lett, majd mintegy fél évig a hely­beli önkormányzat foglalkoz­tatta. Az asszony sorsa ha­sonlóan alakult. Kétmillió­kétszázezer forint szociálpo­litikai támogatással és tenni- akarással mégis belevágtak az építkezésbe. A férfi szerint kocsmában öt még nem látta a falu. A 4 gyerek után kapott pénz minden fillérjét a csa­ládra fordították. Lebontották az istállót, gyűjtögették a tég­lát, faanyagot. A sógor gépe­ket adott, felesége és fiai vé­gezték a segédmunkát. Mun­kájuk eredményeképpen ripsz-ropsz elkészült a 106 négyzetméteres téglaépület. Akkor jött a baj. Bognár Ist­ván kezét a saját kutyája ha­rapta át, és a sebe elfertőző­dött. Többszöri műtét után is alig mozog a kézfeje. Szeren­csére a balesetig elkészült a ház belső tere. Csak a külső vakolat hiányzik. A betonkeverő a nagy munkák emlékét idézve áll az udvaron. Munkáskézre vár. Bognár István pedig arra, hogy újra kézbe vehesse a vakolókanalat. Mint mondta: a jövő héten nekilát a mun­kának. Addig talán a kicsik is felgyógyulnak, s együtt lesz a család. Várnai Ágnes Polgármester­randevú A megyei közgyűlés el­nökének javaslatára pol­gármesteri gyűléseken találkoznak ezentúl a te­lepülések első emberei. Többek között ez hangzott el tegnap az Igáiban meg­tartott első találkozón, me­lyet dr. Gyenesei István, a megyegyűlés elnöke kez­deményezett. A környező négy település tizenhét fő­iskolás és egyetemista di­ákja itt vehette át a Somo- gyért Egyesület alapítvá­nyának 135 ezer forint ér­tékű ösztöndíját, melyet dr. Gyenesei István a kurató­rium elnöke és az érintett települések polgármesterei nyújtottak át. V. Á. FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Rövidesen a vízben is eveznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom