Somogyi Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-06 / 55. szám

SOMOGYI HÍRLAP 4 Megyei körkép 1999. március 6., szombat Aranybetűs krónika Ünnepelt a héten a bar­csi Arany János általá­nos iskola. A hagyomá­nyos Arany-napokon dí­jakat osztottak, felke­rült az iskola bemutat­kozó anyaga az Inter­netre és elkészült az első Arany-antológia. Barcs Munkával ünnepeltek az Arany János iskola pedagó­gusai és diákjai; több házi­verseny zajlott ezekben a napokban, s az olvasási, mesemondó és versmondó verseny győzteseinek pro­dukciójából állt össze a ha­gyományos Arany napi iro­dalmi műsor, amit a kórus népdalcsokorral színesített. A pedagógustestület szava­zatai alapján idén Cservöl- gyiné Rácz Ildikó igazgató kapta az Arany-medált, amellyel minden évben a legjobb munkát végző pe­dagógust jutalmazzák. A nyolcadikos Cseresz­nyés Dániel munkája az is­kola világhálós bemutat­kozó anyaga. A fotókkal, gyerekírásokkal színesített anyag is ezen a héten ke­rült föl az Internetre. Aranyszó, aranybetű címmel készítette el első antológiáját az iskola. Má­jus elejére, az iskola fenn­állásának 20. évfordulójára jelenik meg könyv alak­ban. ‘N. L. Kevés a jégkár Viszonylag kevés kárt okozott az idei télen a ba­latoni jég. Balaton-part — Alaposan megerősítettük a védműveket, emiatt mindösz- sze százezer forintra tehető a kárunk — mondta tegnap dr. Horváth Gyula, a Balatoni Ha­józási Rt igazgatója. — A móló­ink meggátolták a jég mozgá­sát, s emiatt a hajóinkon karco­lás sem esett. Soha Szilveszter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség helyettes vezetője egy káresetről tudott csak beszámolni: egy zamárdi horgászkikötőt babrált meg a jég. A helyreállítása megkez­dődött. Három évvel ezelőtt, amikor a jég „kikúszott” a partra is, mintegy 35 millió fo­rintba került a helyreállítási munkálatok a Balaton déli partján. C. A. Szita Károly Az év polgármestere Szita Károly tegnap a magyar pol­gármesterek szekszárdi találko­zóján átvette Az év polgármestere címet. Kaposvár első embere ezt a kitüntetést szakmai munkájá­nak, városfejlesztő tevékenysé­gének köszönheti.- Mit jelent önnek a cím? — Kaposvár elismerését. Ez a díj a város polgáraié, hiszen Kaposvár la­kói akarták azt, hogy ez a város ne maradjon szürke középváros, hanem figyeljenek fel rá. Én csak megpróbá­lom megvalósítani azt, amit ők akar­nak. — Számított az elismerésre? — Meglepett. — Kik ítélték oda? — Fogalmam sincs... — A polgármester munkáját kik íté­lik meg? — A polgármester csak akkor lehet elismert a városában, ha azt valósítja meg, amit a programjaiban ígért a vá­ros lakóinak. — Tehát Kaposvár polgármestere Kaposvárért kapta ezt a díjat? — Én így tekintem. — Mit jelent önnek Kaposvár? — Mindent. Ebben a városban szü­lettem, itt jártam iskolába, ebben a városban dolgozom, itt élem az éle­temet két lányommal és a feleségem­mel. Látom, hogy a kaposvári lakók lokálpatriotizmusa erősödött. A min­dennapi beszélgetések kapcsán is ér­zékelem azt, hogy a kaposváriak mindig többet és jobbat akarnak. Az én feladatom az, hogy ezt megpróbál­jam megvalósítani. Nem harccal, nem szemben állásokkal, hanem a körül­mények biztosításával, hogy a követ­kező évezredben a kaposváriak job­ban élhessenek. — Hobbi, hivatás vagy életforma polgármesternek lenni? — Szeretem, amit csinálok. Ezért indultam újra a polgármesteri válasz­tásokon, és ezért kértem a város pol­gárainak bizalmát. Akkor tud valaki teljesíteni, ha azt a munkakört töltheti be, amit szeret csinálni. Nekem a vá­ros lakóinak jóvoltából megadatott ez. Hobbinak hát semmiképp sem nevezném. Nekem a hobbi az, hogy néha el tudok járni kosár- vagy röp­labdamérkőzésre, futballmérkőzésre. — A pályára vagy a lelátókra? — Most már inkább a lelátókra. A B- közép soraiban ülve, szurkolok a ka­posvári csapatért. — Kik a polgármester támaszai? — A kaposváriak. Egy város nem lehet sikeres akkor, ha nem együtt akarnak valamit elérni. Véget ért az a korszak, amikor magányos hősök al­kothatnak nagyszerű dolgot. Most nem a heroikus küzdelem, a magá­nyos hősök kora jött el, hanem a jó­zan polgárok szövetségéé, azoké, akik nemcsak egyéni érdekeik érvényesü­lését tartják fő szempontnak, hanem Kaposvár boldogulását is. És ezt csak közösség tudja elérni. Szita Károly Kaposvár polgármestere — Honnan tudja, hogy támogatják törekvéseit, mert hogy elképzeléseit támogatták az tény: 80,1 százalékkal választották meg. — Más mérce nem kell. — Honnan tudja, hogy jól csinálja? — Szándékosan keresem a lehető­ségeket, a város különböző csoportja­ival való találkozóra. — Kritikus város Kaposvár? — Igen. Arról szól, hogy mi hiány­zik még ebből'a városból? Nyilván­való, ha kritikai észrevételt hall az ember és többször hallja azt, akkor megerősödik benne, hogy ezen vál­toztatni kell. — Vannak álmatlan éjszakái is? — Jól alszom. Gondjaim vannak, de az álmaimat ezek nem zavarják. — Álmodik? — Ha dz ember nagyon fáradt, ak­kor elalszik, nem álmodik. Reggel há­romnegyed hétkor kelt mindig a fele­ségem és fél- vagy háromnegyed nyolcra a hivatalban vagyok. — Most mi a gondja? — Például az, hogy nem tudunk soha annyi szennyvízcsatornát, járdát építeni, annyi utat felújítani, amennyi kellene. Ugyanakkor folytatni kell azt a munkát, amely alapján Kaposvár el­hiszi magáról, hogy sikerre van ítélve, el tudta hitetni azt, hogy érdemes idehozni a befektetőknek a pénzt. A befektetők bizalmát egyszer lehet csak eljátszani. Megfogalmaztuk, hogy Kaposvár a lehetőségek városa. A lehetőség nem a polgármesteré, nem a képviselő-testületé. Nekünk az a feladatunk, hogy olyan körülmé­nyeket teremtsünk, hogy a lehetőség a városlakóké legyen. — Van példaképe? — Van. Kaposvár városépítő pol­gármestere, Németh István. — A maiak közül is? — Minden olyan kollégám, akitől valamit tanulhatok, és hála Isten, so­kan vannak ilyenek. — S akik öntől tanultak? — Én csak azt tudom, hogy mi is ki­találtunk olyan dolgokat, amelyek példaértékűek, és amelyek után a többi város érdeklődik. — Például? — Ilyen például a most már híressé vált közmunkaprogramunk. Akik önhibájukból kerültek nehéz anyagi helyzetbe, s eddig csak segélyből próbálták fenntartani magukat, azoknak segély helyett a munka le­hetőségét adjuk. Azt mondjuk: szok­janak le arról, hogy bejönnek a pol­gármesteri hivatalba és segélyért ko­pogtatnak. Segély nincs, munkalehe­tőséget adunk. Ha a munkát elfogad­ják, az elvégzett munka után tisztes­séges bért fizetünk. Ha a munkát nem vállalják, akkor a segélyből is kizárjuk őket. Ha újból visszajönnek segélyt kérni, akkor is csak a munka lehetőségét ajánljuk. Ez olyan prog­ram volt, amellyel elértük, hogy igazságosabban osszuk el a rendel­kezésünkre álló forrásokat, és a se­gély valóban ahhoz jusson, aki arra rászolgált. — Fideszes polgármester, sőt a Fi- desz-választmány alelnöke. Az a hír járja, hogy eddig háromszor mondott nemet Orbán Viktornak akkor, ami­kor kormányzati pozícióra kérte fel. — Egyszer sem mondtam nemet a miniszterelnöknek, aki még a kor­mányalakítás időszakában megkere­sett. Akkor azt mondtam a miniszter- elnök úrnak, hogy az a munka, ame­lyet elkezdtem, 1990-94 között még nem ért véget, s kértem, hogy támo­gasson abban, hogy ezt be tudjam fe­jezni. Ezért indultam újból a polgár- mesteri választásokon. — Tíz ember közül kilenc szeretne miniszter vagy államtitkár lenni. Ön nem szeretett volna? — Az embernek akkor szabad csak valamit otthagynia, amikor úgy érzi, hogy amire képes volt, azt megtette. Én még ezt nem éreztem Kaposváron, és most sem érzem. — Tehát még a Fidesz aranytarta­léka? — Nem tudom, én a magam módján Kaposvár polgármestereként a Fidesz Magyar Polgári Párt országos vá­lasztmányának alelnökeként mindent megteszek azért, hogy sikeres legyen a polgári kormány 1998 és 2002. kö­zött. — A választások előtt ön volt az egyik példa a Fideszben arra, hogy a polgármester mire képes. — Kaposvár ereje az egységben van: abban, hogv közösen akarjuk megva­lósítani elképzeléseinket. Ha megta­lálja a városvezető azokat a közös cé­lokat a város polgáraival, amelyek mindkét oldalról egyértelműen felvál­lalhatok, akkor egy város sikeres. Én ezért mondom azt, hogy mivel ez megvan Kaposváron, Kaposvár si­kerre van ítélve. — De most helyelosztás történik. A magyar közigazgatás nagy átrendezés előtt áll, amikor egy település státusza javulhat, romolhat vagy változatlan maradhat. Kaposvár régiós szerepre készül. — Nem az a fontos, hogy a település melyik intézményrendszer köz­pontja. Az első lépés az, hogy tegye alkalmassá magát egy feladata elvég­zésére. Most ezen dolgozunk. Ered­ménye alapján ez a város alkalmas arra, hogy regionális szerepköröket is betöltsön. Kaposvár Dél-Dunántúl földrajzi középpontjában van, de tud­juk, csak a földrajzi helyzet önmagá­ban kevés. Megvan viszont ehhez a szellemi kapacitás is Kaposváron: az embereknek van akarata, van egy na­gyon jól működő felsőoktatási intéz­ményrendszere, van egy a dél-dunán­túli igényeket is kiszolgáló repülőtere. Olyan infrastruktúra készül, amely közvetlen összeköttetést teremt az ország vérkeringését jelentő autópá­lyákkal. Vasúton könnyen megköze­líthető ez a város. Ezek együtt teszik alkalmassá regionális szerepre. — Németh István - azon példaképe — városfejlesztő polgármester volt. Ön milyen jövőt szán Kaposvárnak? — Németh István városfejlesztő munkáját kell folytatnunk és előbb- utóbb befejeznünk. — Hétfőtől szombatig Kaposvár pol­gármestere... — ...én hétfőtől hétfőig vagyok Ka­posvár polgármestere, feleségem leg­nagyobb bánatára. Többször meg volt a lehetőségem arra, hogy titkosítsam a telefonomat, de nem tettem. Amióta városvezető vagyok, a nevem és a te­lefonszámom a telefonkönyvben van. Nem mondom, hogy mindig örülök, ha hétvégén csörög a telefon, de ez is hozzátartozik a munkához. — Ezek a hétvégi telefonok miről szólnak? . — Az embereket foglalkoztató prob­lémákról. El kell hinni, hogy aki tele­fonál, annak mindig az adott prob­léma a legnagyobb. Mondjuk amikor leesett a hó, akkor az, hogy miért a háza előtt csinálták meg azt a nagy kupacot? — Mit tehet ilyenkor a polgármester? — Felhívja az ügyeletet. Vannak persze komolyabb esetek is. Telefo­nál, segítséget kér akinek elöntötte a víz a pincéjét. Ősszel, avarégetéskor azért telefonálnak, hogy szerezzünk érvényt a köztisztasági rendeletnek, amelyben tiltjuk bizonyos idősza­kokban az avarégetést, mert most te­regette ki a ruháit, és füstösen szedi be. — A sors úgy hozta, hogy ön ezred- váltó polgármestere lesz Kaposvár­nak. Milyennek képzeli el ezt a várost az ezredfordulót követő évtizedekben? — Olyan várost képzelek el a követ­kező évezred elejére, amelyben Ka­posvár valamennyi lakója elmond­hatja, hogy otthon érzi magát. Kercza Imre A Bank Austria Creditanstalt igazodik Somogy megye pénzügyi igényeihez Félmilliós bankavató Az új bank 500 ezer forinttal támogatja a kórház gyerekosztályát fotó: lang Tegnap óta 19 bankja van Kaposvárnak: hivatalosan is megnyílt a Bank Austria Creditanstalt fiókja. Kaposvár — Az, hogy Kaposváron egyre több bank nyit fiókot örömmel tölti el a gazdaság szereplőit — mondta Varga József az ipar­kamara elnöke megnyitójá­ban. — Ez jelzi ugyanis: a pénzintézetek is bíznak a vá­ros, a megye gazdaságának erősödésében. Hozzátette: Somogy nem a multik, hanem a kis- és közepes vállalkozások megyéje, és erre a bankoknak is figyelni kell. A Bank Austria Creditanstalt külön figyel erre a tényre — mondta Doffek Ágnes a bank vezérigazgató helyettese. El­mondta: a Kaposvári fiók a 23. az országban, és itt is, mint az összes többiben teljes körű szolgáltatást kínálnak. — Minden fiókunkban igyekszünk a helyi sajátossá­gokhoz alkalmazkodni, így Kaposváron a kis- és közepes vállalkozásokat valamint a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar igényeire figyelünk jobban — mondta a Somogyi Hírlap kérdésére Doffek Ag­nes. — Itt is arra számítunk, hogy egy-másfél év alatt már érzékelhető piaci részesedé­sünk lesz a banki szektorban. Ennek érdekében folyamato­san fejlesztjük a kínálatunkat és a technikai hátterünket is. A fiók vezetője, dr. Csernai Zol­tán is tisztában van azzal, hogy 19 bank közt meg kell harcolni az eredményekért, de mint mondta, felkészültek erre. A Bank Austria Creditanstalt — mint azt a vezérigazgató he­lyettes mondta — elsősorban a gyermekegészségügyre költi a támogatásokra szánt pénzét, így lesz ez Kaposváron is, és a megnyitó alkalmából ez egy 500 ezer forintos csekkben ju­tott kifejezésre, amit Kaposi Mór megyei kórház gyerekosz­tályának „Gyermekünkben a jövőnk” alapítványnak ajánlot­tak fel. V. O. Harmincéves az „izzó” Több, mint negyven ko­rábbi vezetőt hívtak meg tegnap, a kaposvári Vi­deoton MBKE Elektroni­kai Kft. üzemének 30 éves jubileumi ünnepsé­gére. Az 1969. januárjá­ban alapított „Izzó” ko­rábbi és jelenlegi vezetői, szakemberei találkoztak. Kaposvár A gyár, megalakulása után kétezer dolgozónak nyújtott biztos megélhetést. A gazda- ■ sági változások során, a tu­lajdonos és termékváltás után ma több mint nyolcszá- zan dolgoznak a cégnél, amely a Videoton HOLDING száz százalékos tulajdona. - Ez idő óta, mindig meghatá­rozó részei voltunk a város életének. - mondta Gerber András ügyvezető igazgató és hozzátette: közöttünk élt egy szólás, amely szerint a városban nincs olyan, aki ne lett volna, vagy ne lenne „iz- zós”. Napjainkban a cég több multinacionális vállalattal dolgozik szoros együttmű­ködésben, mint például a Philips, vagy a Sanyo. A fej­lődés eredményeképp ipari egységünk elnyerte az Ipari Park címet is. Azonban nem feledkezünk meg a korábbi munkatársainkról sem, hi­szen az eredmények az ő ke­zük munkáját is dicséri. A találkozón megalakítot­tuk a Kaposvári Elektromos Gyár Baráti Kört. Szeretnénk a találkozókból hagyományt teremteni, hogy a korábbi és jelenbéli dolgozók kicserél­hessék tapasztalataikat, kife­jezve azt, hogy mi mindnyá­jan egy csapathoz tartozunk, még ma is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom