Somogyi Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-27 / 72. szám
Közelről 1999. március 28. Negyedik oldal ADÓCSALÓK: ITT AZ APEH Fantomcégek Fél év alatt 82 fantomcéget törölt a nyilvántartásból a megyei cégbíróság. Az Apeh bevételei nőttek, az adórendőrség több ügyben is nyomoz már. A feketegazdaság elleni küzdelem azonban többnyire titokban folyik. Az év végén mintegy 30 ezer járulék-folyószámlát kezeltek az Apeh- hez került osztályon. Ezeknek a felén társadalombiztosítási hátralék van, és minden harmadik túlfizeté- ses. Schillingemé Orbán Mária, a megyei Apeh tervezési és elemzési osztályvezetője szerint az idei bevallásokban szereplő összegek 99 százalékát befizetik az ügyfelek. A Somogyi Hírlap azt is megtudta, hogy javult a behajtási munka. További adattal azonban a megyei igazgatóság nem szolgált. Megtudtuk viszont Burillák Attilától, az Apeh sajtófőnökétől, hogy országosan 70 milliárd forinttal nőtt a hatóság bevétele az első két hónapban. Az adórendőrséggel kapcsolatban elmondta: egymillió forintnál nagyobb, esetenként a félmilliárd forintot is meghaladó ügyekkel foglalkoznak, zömmel csődbűntettel, adó-, illetve tébé- csalással. Pusztai József, az Apeh megyei bűnügyi igazgatóságának vezetője azzal egészítette ezt ki, hogy folyamatosan kapják a be- és feljelentéseket. Hatan dolgoznak, főleg adócsalások ügyében, de egyelőre még egyik esetben sem fejezték be a vizsgálatot. Viszonylag szűk tevékenységi körük van, így jobban tudnak összpontosítani ezekre, és gyorsabban felgöngyölíthetik az eddig évekig húzódó, bonyolult és nagy összegű ügyeket. Somogybán 7 ezer bejegyzett gazdasági társaság, közülük mintegy kétezer nem adta le az 1997. évre vonatkozó mérlegét. Ezer ellen megindult már a felügyeleti eljárás. Dr. Torma Ákos, a megyei cégbíróság elnöke azt tapasztalta, hogy a felszólítottak 60 százaléka pótolja a beszámolót. A többi esetben az ismételhető 100 ezer forintos bírságok után a bíróság végelszámolót rendelhet ki, majd csődfelszámolást indíthat. Az ezer cégből 82-t töröltek a novemberben hatályba lépett törvénymódosítás óta. A fantomcégek mérlegbeszámoló alapján történő kiszűrését egyébként Somogybán alkalmazták először, már 1996-97- ben, és a parlamenti elfogadás előtt is értek el ezzel eredményeket. Katona József Íffűszonoí bűncselekmény az ifjak számláján ^ I Unalomból loptak I Gyékényesi és zákánytI lakásokat, pincéket tört fel és autót lopott az a fiatalkorúakból álló banda, amelyet nemrég kaptak el a csurgói rendőrök. I I I I 1 I A fiatalokat 25 rendbeli bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, a nyomozás most zárult le, s az ügy vádemelési javaslattal a megyei ügyészségre kerül. A srácok nem voltak válogatósak, vittek mindent ami az útjukba akadt, illetve amit a kifosztott lakásokban találtak; telefont, horgászbotot, rádiót, gázpalackot... Még olyan telefonelemet is elemeitek, amit a tulajdonosán kívül más semmire sem használhat. Félmillió forintot meghaladó a kár. A félmillió egyébként másfél hónap termése. A fiúk között egy sincs, aki betöltötte volna már a 18. életévét. Jó heccnek fogták föl az egészet. Kalandnak. Unatkoztak, nem volt jobb dolguk, ezért mentek lopni. Valamennyien rendezett családban, biztos anyagi körülmények között élnek: nem voltak ráutalva a bűncselekményből származó haszonra. Ilyen haszon egyébként nem is keletkezett, hiszen a lopott holmit nem értékesítették, a zsákmány 90 százaléka előkerült és vissza lehetett szolgáltatni gazdájának. N. L. I I I I I I J 1929. március 28-án este rendkívüli esemény szemtanúi lehettek az éber kaposvári polgárok, hiszen a hold gyenge fényében a somogyi megyeszékhely felett feltűnő árny nem volt más, mint a repülés egyik úttörőjéről Graf Zeppelinnek nevezett óriási német léghajó! A hatalmas ballon 10 óra 45 perckor a Lonka-hegy, illetve a Donner irányából lépett be a város légterébe. A tompa, egyenletes, mély motorbúgás megremegtette az ablakokat, amelyek csakhamar kinyíltak, s megteltek kíváncsiakkal. A Turul és a Korona szállók előtt több százan verődtek össze. Az emberek éljeneztek és kendőiket lobogtatták, amint a léghajó szivarszerű alakja mind jobban kirajzolódott a sötét égbolt előterében. A Zeppelin szemmel láthatóan lelassított a város felett, gondolájának ablakaiból ömlött a vörös fény... Az esemény hatalmas szenzációt keltett Kaposváron, pedig a Zeppelin-rendszerű merev vázas, kormányozható léghajók mögött akkor már csaknem 30 éves múlt állt. A történet még a boldog békeévekben kezdődött a kies fekvésű Bodeni-tó partján, amikor egy 62 éves, már rendelkezési állományba helyezett német tábornok, Ferdinand von Zeppelin gróf hidrogénnel töltött léghajójával át akart repülni a víz felett. Akkor 1900. július 2-át írták. A kísérlet biztatóan indult, ám 17 percnyi repülés után eltört a magassági kormány, behorpadt a burok, és a léghajó a tóba zuhant. Szerencsére senki sem sérült meg, és a gróf folytathatta kísérleteit. Zeppelin léghajóinak aranykora az első világháborúban jött el — mint ismeretes, ilyen repülő alkalmatosságról még London ellen is intéztek bombatámadást. A léghajózás történetének legmozgalmasabb időszaka a fegyvernyugvással lezárult ugyan, de a német léghajózásnak nem vetett véget a világháborús vereség, a repülőgépek nyilvánvaló fölénye és az sem, hogy Ferdinand von Zeppelin 1917-ben elhunyt. A németek ezután a távolsági közlekedésben kezdték alkalmazni a léghajókat: körülrepülték a Földet, s eljutottak az Északi- sarkra is. A Graf Zeppelin 1929 márciusában Kis-Ázsiából volt visszatérőben Németországba, amikor parancsnokai úgy döntöttek: legcélszerűbb, ha útba ejtik Magyarország nyugati megyéit is. Este fél 11 után egy derék somogyi polgár telefonon értesítette a kaposvári postát, hogy a Graf Zeppelin akkor repült el Kadarkút felett, és a megyeszékhely irányába tart. Ami ezután következett, az még sokáig beszédtéma maradt. A Somogyi Újság pl. így lelkendezett: „Kaposvár is látott csodát... Megérintette a XX. század szédületes technikájának lehelete. Sötét és csillagos égbolt alatt csendesen búgva megjelent egy fényszórós csoda, amely olyan, mint egy szivar, és úszik, mint valami nagy titok, valami sejtés a levegő tengerében...” A léghajó teljesen ki volt világítva, ebben utóbb minden szemtanú egyetértett, a tekintetben viszont nagyon is eltértek a vélemények, hogy a Zeppelin milyen magasan repült. Volt, aki szerint csak 60-70 méterre lebegett a város fölött, míg mások arra esküdtek, hogy legalább 500 méteres magasságban járt. A Kaposvárt is meglátogató Zeppelin ezüstszürke teste 236 méter hosszú, 30,5 m széles és 34 m magas volt. Pazarul berendezett társalgóval, hideg-meleg vízzel, elektromos konyhával szerelték fel, vázát négyszer lakkozott erős pamutszövettel vonták be, amelyre külső védőburkolatként alumíniumszövetet erősítettek. A léghajó lelassított ugyan Kaposvár felett, de nem állt meg, és postazsákot se dobtak le róla. Egyenesen északi irányba tartott, a gimnázium és a posta fölött azonban balra fordult, a belváros felett elhúzva megkereste a fonyódi vasútvonalat, s azt követve hagyta el Kaposvár légterét. Az emberek utóbb Lengyeltótiban és Fonyódon is szinte megbűvölten bámulták a hatalmas „szivart”. A Graf Zeppelin a Balaton és a Bakony felett átvágva (Budapestet tehát elkerülve) Bécs felé haladt, s másnap reggel simán leszállt Friedrichshafenben. Útja egész Európában nagy érdeklődést keltett. A Magyar Távirati Iroda már kevéssel 11 óra után információt kért a Qraf Zeppelin kaposvári felbukkanásával kapcsolatban, s éjfél után még a bécsi rádió is bemondta, hogy a nevezetes alkotmány elhaladt a somogyi megyeszékhely felett... Lehmann kapitány, aki a Graf Zeppelint Kaposvár fölé vezette Egy kaposvári újságíró, Sebők György a léghajó somogyi vizitje után néhány hónappal, 1929 nyarán meglátogathatta a Bodeni-tó partján a Zeppelinművek friedrichshafeni gyártelepét, s a messziről már megcsodált „repülő szivarnak” ezúttal a fedélzetére is feljutott. „Leírhatatlanul felemelő érzés fogott el, amikor a legendás hírű ezüst színű Graf Zeppelint közvetlen közelről megláttam” — emlékezett. A hírlapírót az is kellemesen lepte meg, hogy a gyár múzeuma ekkor őrizte még az Új-Somogy című kaposvári napilap 1929. március 29-i számát; a német léghajó somogyi látogatásáról ez az újság számolt be a legrészletesebben. A Gráf Zeppelin somogyi útja persze nem a német léghajósok, hanem a kaposvári bámészkodók számára volt igazán emlékezetes. „Soha el nem felejthető élmény — írta az egyik szemtanú. — Mindenki ezt mondja, és aki látta a Graf Zeppelint Kaposvár felett, az nem is felejti el soha.” Nagy Zoltán AZ IGAZAN FEJLETT ORSZÁGOKNAK MEGOIZHATO BUNOZOI VANNAK rettegés (f)oka „Vannak még problémák, de a lakosság objektív biztonságérzete jobb, mint a szubjektív” — íme, a rendőrség helyzetelemzése. Lefordítva: a rendőrség szerint nem azt érezzük, amit illene... A képlet egyszerű: annyi vért, erőszakot, bűncselekményt látunk magunk körül, hogy félünk. Bár a jelenség nem pusztán jogi — sokkal inkább pszichológiai, szociológiai sőt politikai — kérdéseket vet fel, a Jogi beszélgetések jó alkalom volt arra, hogy erről is kicseréljék tapasztalataikat a résztvevők. A választási programok központi kérdése volt a köz- biztonság javítása, azaz — ahogy dr. Körinek László egyetemi tanár fogalmazott előadásában — a „majd megoldom én, te rettegő állampolgár” kezdetű ígéret. Milliárdok a rend védelmére, több ezer rendőr, kellően megbecsülve... A jó szándék azonban ez esetben visszafelé is „elsülhet”. Túlhaladott és veszélyes az a nézet, hogy az állampolgároknak semmit sem kell tenni, mindent megoldanak helyettük. Másrészt egyesekben ezek a megnyugtatónak szánt kijelentések azt erősítik: ha van megoldandó feladat a bűnüldözés terén, ha ennyire meg kell védeni az egyszerű embert, akkor bizonyára van mitől félni. Kiderült: még azt sem tudjuk biztosan, hogy mitől félünk... Egy nemrégiben készült felmérés szerint a magyarok fele fél attól, hogy valamilyen bűncselekmény áldozatává válik. Elsősorban a nők, az idősek, a falun élők és a rossz anyagi helyzetben levők rettegnek. Pedig a bűncselekmények áldozatai — a tapasztalatok szerint — rendszerint férfiak, középkorúak, városban élők és tehetősek. A félelem tehát nem közvetlen, hanem az az oka — s ez főleg a rendőrség álláspontja — hogy egy-egy bűncselekmény sokkal nagyobb nyilvánosságot, hírverést kap mostanában, úgy tűnik: minden nap történik valami borzalmas... Pedig csak az információk lettek gyorsabbak és pontosabbak. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik — ez pedig a sajtó álláspontja — hogy ha nem volnának véres bűnügyek, nem is jelenhetnének meg a médiákban. De téma van, sőt egyre több: míg más országokban 15 év alatt duplázódik meg a bűn- cselekmények száma, nálunk ehhez mindössze másfél év kellett. És mindezek ellenére, bármilyen hihetetlen, még ennél is több gyilkosságot, rablást, robbantást is „meg tudnának emészteni” a magyar emberek — legalábbis más országokkal való ösz- szehasonlításokból ez derül ki — ha kiszámíthatóbb lenne a körülöttük levő vüág. De aki fél a munkanélküliségtől, a betegségtől, a szegénységtől, retteg a főnökétől — addig nem lesz képes legyűrni az emelkedő bűnözés okozta szorongását sem. Annál is inkább, mert a magyarországi bűnügyi helyzet is kiszámíthatatlan: egy országnak odáig is el kell jutni a fejlettségben, hogy „megbízható” bűnözői legyenek.. (Jakab)
