Somogyi Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-24 / 69. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi Tájak 1999. március 24., szerda Festményekkel az Európai Unióról Tarolt az ötös fogat Ádám Yvett, mögötte Bartók Nikolett és Szűcs Anikó, mellettük Forgács Kitti és Szilágyi Lajos fotó: lang Róbert Forgács Kitti kalapján el­fér az Európa Unió. A taszárl általános iskola 7/b osztályos tanulója festményén egy kedves női fejre varázsolta a csodakalapot, mely az unió tagállamainak zász- laival díszítve olyan lett, mint egy szép, díszes tor­ta. így nem csoda, hogy ő nyerte el a német nagy- követség díját. ________Taszár________ K itti mellett ott sorakozott még négy díjnyertes társa. A tehetséges taszári diákok ta­roltak az Európai Informáci­ós Pont megnyitója alkalmá­ból hirdetett rajzpályázaton. A beérkezett 300 pályamun­kából 30-at állították ki a megyei önkormányzat aulá­jában, s ebből öt az iskolá­juk hírnevét öregbítette. Sápi Zoltánné rajztanár­nak nem kevés munkájába került a versengéstől elszo­kott gyermekeket meggyőz­ni: induljanak a nemes meg­mérettetésen. Szilágyi Lajos, a 7. béből egyedül képviselte köztük az erősebb nemet. Keramikus­nak készül, szeret rajzolni, de egy kicsit megtorpant mi­kor megtudta: az Európa Uniót kell képre varázsolni. Mint mondta: az idén ez nem volt tananyag, így csak a tanárnő lelkesítése, köny­vei és elbeszélései nyomán gyúlhatott lángra képzele­tük. Lajos még nem járt a kölni dómban, ám a fotót lát­va úgy megragadta a gótika remeke, hogy megfestette. Díjjal jutalmazták munkáját. — Egy japán rajzpályázat­ra is beneveztem, októberre várom az eredményt — mondja lelkesen. Rajzszak­körbe jár; édesanyja min­dent megtesz, hogy a drága eszközöket is megvegye. — Tudtam, hogy nem fo­gadják el a pályamunkámat, mert nagyobb volt, mint a megadott méret, de csak így tudtam megalkotni amit el­képzeltem — sóhajtott kese­rűen Ádám Yvett. A határok átjárhatóságát, a szabad munkavállalás és tanulás le­hetőségét egy összehajtott A3-as lapon festette meg. Kí­vülről a színes zászlók, belül az országhatárt leradírozó, szabadon élő és alkotó em­bereket ábrázolta. Vigasza, hogy az interneten majd bárki láthatja remekét. Az osztrák nagykövetség díját kapta Szűcs Anikó, áld a zászlók színeiben pompá­zó fák közé házat és béké­sen tevékenykedő embere­ket varázsolt. Bartók Niko­letta pedig kék háttérben, kör alakú csillagokkal az unió jelképét alkotta meg, s ezzel kiérdemelte a megyei közgyűlés díját. Az internet- böngészők ezt is láthatják. A fiatalok egyöntetűen vallják: a határok szabadsá­ga kaput nyit a lehetőségek­nek. Szorgalmasan tanulják az angol nyelvet, melyet az IFOR-katonák óráin némi amerikai színnel is ízesíte­nek. Azt mondják: az embe­rek kedvelik, ha környezetü­ket szép képek díszítik. Gondot csak az jelent, hogy a szép drága is, ezért nem tudják megvásárolni. És az, hogy a művészetből hazánk­ban ma még nehéz megélni. Várnai Ágnes Vendégfogadásban a pénz Lemondatták ingatlanáról a fiatalembert Gépkocsiba tuszkolták Kistérségi fórum A Kapos­vár környéki települések pol­gármestereinek részvételével rendeztek kistérségi fórumot Kaposmérőben a polgármes­teri hivatalban. Molnár Ist­ván, a megyei önkormányzat területfejlesztési főosztályve­zetője tartott tájékoztatót a pályázatokon induló vállalko­zóknak és civil szervezetek képviselőinek. Játékok a nyereségből Két­százezer forint tiszta bevétel­re tettek szert a hetesi iskola és az Önfeledt Gyermekmo­solyért Alapítvány jótékony- sági bálján, amelyet negyedik alkalommal rendeztek meg. A bevételből szabadtéri játé­kokat vásárol az iskola és az óvoda babaházát fejezi be az udvaron, ahol egy szabadtéri színpadot is építenek. Mernyén füstölögnek Az országos pipaszívó-verseny egyik nemzeti fordulóját Mer­nyén rendezik meg. Az őszi esemény előkészítéséhez már hozzáfogott Csontos Ferenc memyei falugazdász, a ka­posvári Amphora pipaklub titkára. A rangos rendezvé­nyen 30-40 szenvedélyes pi- pás vesz részt. Felújítják a ravatalozót Több mint félmillió forint sa­ját forrással pályázott a gadácsi önkormányzat a rava­talozó felújításáért. A Céda­pályázaton pedig egy fűnyírót szeretnének elnyerni. A na­pokban állították munkába a száznegyvenegy lakosú kis település egyetlen közmun­kását; az ő dolga lesz a közte­rület rendbetétele. Összefogás a jó útért A he­lyi vállalkozók és traktorosok is segítenek Ráksi rendezési munkáiban. Magukra vállal­ták az esők utáni kátyúzást, az utak gyalulását és a föld­munkák elvégzését. A szük­séges 150 méternyi járda épí­téséhez százezer forintja van a településnek, a hiányzó részt pályázattal pótolják. A mezőgazdaságról és a falusi turizmusról volt szó Az én falum címmel meg­rendezett tanácskozáson a szennai szövetkezet nagytermében. Szenna Helybeliek és a környékbeli te­lepülések képviselői ültek egy asztalhoz, hogy az európai uni­ós csatlakozás adta lehetősé­gekről váltsanak szót. A szen­nai önkormányzat, a Zselica Szövetség és a Bányai Panorá­ma Egyesület rendezvényén az agrártámogatások rendszeréről beszéltek, és arról, hogy a falu­si turizmusban is van pénz, csak sokan kételkedve fogad­ják. A mesztegnyői példa vélhe­tően „ragadós” lesz, és Szenná­ban is még több gazda kapcso­lódik be a vendégfogadásba. Lengyel Gábortól, a Bányai Panoráma Egyesület munka­társától megtudtuk: Az én fa­lum tanácskozás egy rendez­vénysorozat része; Mikében, Bőszénfán és Hedrehelyen is tartanak műhelyfoglalkozást. L.S. Személyi szabadságában sértették meg azt a huszon­hat éves patosfai fiatalem­bert, akit ismeretlen sze­mélyek arra kényszerítet­tek, hogy mondjon le egy ingatlan tulajdonjogáról. Patosfa Az elkövetők hétfőn reggel 8 óra körül jelentek meg a pa­tosfai férfi lakásán, ahol meg­verték, majd erőszakkal beül­A kadarkúti Általános Iskola Vendéglátói Szakiskola és Di­ákotthon tanulói évről évre sikeresen szerepelnek a me­gyei és országos tanulmányi versenyeken. Legutóbb a har­madéves szakmunkásképzős Frank Andrea második helye­Nemcsak a ház lakói, ha­nem a kiscsirkék is élve­zik a déli verőfényt. A nap­sütötte fal mellé telepítet­ték ládájukat. Nem mosta­nában érik el a rántani va­ló súlyt. Ignáczék pedig ezt várják már. OSZTOPÁN Az osztopáni faluvég dülede- ző házában három család él: apa és két fia. Kilenc éve Eddéről települtek ide. Ignácz János a száradó tarka ruhák mellett fát fűrészelt, ötvenöt éves apja a napon múlatta az időt - tétlenül. Orsós Zoltán - aki nem tudta még magyarosí­tani a nevét - a tüzet rakta. A két fiút közhasznú munkás­ként az önkormányzat foglal­koztatta. Most is mennének tették egy személygépkocsiba és Pécsre szállították. Ott egy nyilatkozatot írattak alá vele, amelyben lemondatták egy ingatlan tulajdonjogáról. A patosfai férfit ezután haza­szállították. A rendőrség őri­zetbe vett egy 43 éves pécsi la­kost s nyomozást rendelt el egy 24 éves ugyancsak pécsi személy, és ez idáig ismeret­len társai ellen. Információink szerint a tettesek nyomában vannak a rendőrök. zést ért el a megyei matemati­ka versenyen. Sebestyén Atti­lára ugyancsak büszke az is­kola; a harmadik osztályos szakácstanuló az országos szakmai versenyen tizen­egyedik lett, így Somogyból ő szerepelt a legjobban. dolgozni, de nincs hova. Lakásuk után ezért nem tudják fizetni az önkormány­zatnak a bérleti díjat. Néha ugyan eljárnak napszámba, de ez kevés a létre. Orsós Zoltán feleségét le­százalékolták, Ignáczné szin­tén munkanélküli, pedig kel­lene a pénz; két ötödikes gye­rekük van. A három család rokkant­nyugdíjból, gyermekvédelmi támogatásból él, s amit lehet, megtermelnek. Már eldugdos- ták a hagymát, elvetették a zöldséget, sárgarépát. Arról álmodnak: egyszer jut majd arra is, hogy rendbe rak­ják a felújításra már régen meg­érett házat. A tetővel kell kez­deni, mert beázik. Meg arról, hogy nem csak a hétvégeken kerül hús az asztalra. L. S. Ignáczék, Orsósék nem békéitek meg a munkanélküliséggel fotó: kovács Dobogós kadarkútiak Mozdulatlan romaiét Bútor László és Horváth Ferenc a rügyeket vizsgálja fotó: kovács tibor Az ősi fajtákban bíznak Ha nem zöldalmába, hanem a hazai ropogós, piros faj­tába harapnának a tévérek­lámokban, jobb piaca lenne a magyar gyümölcsnek. Nagybajom Horváth Ferenc, a nagybajo­mi almáskert egyik tulajdo­nosa is ezt vallja. Kevesen tudják, hogy az ősi magyar almafajták béltartalma, íze messze fölülmúlja a külföld­ről behozottakét. Csak a külcsín... A magán- tulajdonba került ültetvé­nyek gazdáinak egyelőre nem futja a drága, díszes csomagolásra, arra, hogy ka­tonás rendben kínálják az egyforma, hatalmas gyümöl­csöket. Pedig az uniós nor­máknak hamarosan meg kell felelni. A piacképesség érde­kében az ellenállóbb, egyedi zamatú, ősi magyar almafaj­ták - a húsvéti rozmaring, a starking és az aranypármen — újratelepítését tervezik. Egyelőre azonban a meglé­vőt féltik. Az almás alacso­nyabban fekszik az ároknál, s a sok csapadék miatt egy hétig vízben állt az ültet­vény. Lassan halad a lemosó permetezés is, pedig a rü­gyek már megjelentek, s ki­váló termést ígérnek. — A kedvezőtlen időjárás legalább tíz százalékkal eme­li a költségeinket. A kötött, agyagos talaj sem éppen al­mának való; a hiányosságo­kat csak rengeteg tápanyag­gal egyensúlyozhatjuk. Ez nagyon megemeli a költsége­inket. A termést — bár nem ipari alma — 90 százalékban csak ivóiéként tudjuk értéke­síteni. Arra van kereslet. Az árak alacsonyak; tavaly csak az 1996-os szinten tudtuk el­adni. Egyelőre Gutorföldre szállítjuk, de keressük az új partnereket is. Korszerű tá­rolóra lenne szükség, hogy ne potyázzuk el a termést. Az államtól megörökölt birtokon negyven környék­beli tulajdonos osztozik. Gond, hogy nem mindenki igazi gazdája még az ültet­vénynek. Bútor László példá­ul kénytelen volt megvenni az almása melletti birtokot, mert a föld tulajdonosa úgy elhanyagolta, hogy az övét is veszélyeztette. — Az volna jó, ha minél kevesebb kézben lenne a gyümölcsös, amit szabad tár­sulásos formában művel­nénk — mondta Horváth Fe­renc. — Állami támogatásra is csak így számíthatnánk. 10-15 gazda már összefogott: ültetvénytelepítésre, gépvá­sárlásra és tárolóépítésre ad­tunk be pályázatot. Legalább tíz év kell, hogy megteremt­sük a feltételeket. Hiszem, hogy lesz a somogyi almás­nak jövője. Várnai Ágnes Elismerés a mentésért A Harkányi László dombóvári vállalkozó által üzemeltetett Fór Life mentőhelikopteres csapat munkáját ismerte el az Országos Polgári Védelmi Pa­rancsnokság, amellyel hat éve működik együtt. Legutóbb a miskolci katasztrófán vetették be a helikoptert. A Fór Life-os csapat kiemelkedő tevékeny­ségét oklevéllel és pénzjuta­lommal honorálta a parancs­nokság, amelynek megbízásá­ból már több nemzetközi vé­delmi gyakorlaton is részt vet­tek. Jó ideje azonban hivatalo­san nem működhet a Fór Life, mert az egészségügyi minisz­tériummal még mindig nem tudott megegyezni a vállalko­zó, akinek a mentőhelikoptere a legmodernebb berendezé­sekkel van felszerelve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom