Somogyi Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-22 / 67. szám

SOMOGYI HÍRLAP 4 Somogyi tájak 1999. március 22., hétfő Nyomasztó adósság terhe Az alapítvány 23 millió forinttal tartozik a falunak Zsámbok István polgármester az Őszi Fény otthon lakói körében fotó: fábos erika Életre kelt hagyományok, tapasztalatátadás Titkok a nyuszilakban Versmondók Vésén Szava­lóversenyt rendezett pénteken a vései általános iskola; a megmérettetésen az alsótago­zatosok vettek részt. A pro­dukciókra nemcsak a pedagó­gusok, hanem a szülők és so­kan a falu lakói közül is kí­váncsiak voltak. A verseny győztese Kun János lett; a második Simon Evelin, a harmadik pedig Beke Szabina. Korszerűsítik a világítást A kelevízi körjegyzőséghez tar­tozó önkormányzatok döntöt­tek az idei fejlesztési koncep­cióról. Mindhárom település tervez olyan feladatokat, ame­lyekhez pályázati támogatásra is szükség lesz. Hosszúvíz a belvízelvezetést, Gadány a panziója fűtését, Kelevíz pe­dig a közvilágítást szeretné pályázati pénzből korszerűsí­teni. Világítására évente 1,5 millió forintot fordít a falu. A spóroláshoz 31 lámpatestet kell takarékosra cserélni. Tervek az iskolához Elké­szültek a somogyfajszi általá­nos iskola felújítási tervei. Ezek szerint 14 millió forint­ból két tanteremmel bővíte­nék az intézményt, és felújí­tanák a régi helyiségeket is. A munkák a nyár elején kez­dődnek, s a következő tanév kezdetére már elkészülnek a felújítással. Szőcsényi túljelentkezés A megye legfiatalabb körjegyző­ségébe néhány hónapon belül már a másodszor választanak új jegyzőt. Az álláshirdetés ezúttal fölkeltette a figyelmet: dr. Juhász Zsuzsanna helyére kilencen pályáztak. Lelki tanács húsvétra Meg­jelent a Marcali Katolikus Új­ság márciusi száma; ebben emlékeznek meg a lap első születésnapjáról is. Az írások többsége a húsvéttal foglal­kozik: az ünnep vallási, lelki és népi vonatkozásaival. Be­számol a múlt hét végi lelki napról, s bemutatja Király Pétert, az X-esek alapítótag­ját is az olvasóknak. Somogyfajszon néhány éve kiszámították: ha idősott­hont épít a falu, az munkát ad a mestereknek amíg épül, munkalehetőséget te­remt amikor elkészül, az ott lakók pedig - több mint 30 ágyasra tervezték - az ál­landó lakosok számát növe­lik. Aztán rájöttek, hogy ez nem is ilyen egyszerű... SOMOGYFAJSZ Amikor az építkezés elkez­dődött, még minden szépnek látszott. Aztán amikor az ott­hon félig elkészült, elfogyott a pénz. Zsámbok Istvánt, a törekvő falu polgármesterét persze nem olyan fából farag­ták, hogy a pénzhiány eltán­torította volna tervétől. A mentő ötletre sem kellett so­kat várni: az állam havi apa­názsából - amit a működő otthonnak folyósít - bő egy év alatt befejezik az építést, az­tán majd visszafizetik a „köl­csön vett” pénzt. Ahogy a be­ruházás kezdetekor, ismét el­Rendőrkézre került végre Szent Vendel. A védőszent öt hónapig hiányzott a szenyéri templomból. SZENYÉR A kis falu középkori templo­mából ismeretlen tettesek novemberben ellopták a barmok védőszentjét, Szent számolták magukat. Ezúttal az Állami Számvevőszék vizsgálata józanította ki a ta­lálékony falufejlesztőket. Az így szerzett 11 millió forintot kamatostul kellett visszaadni az állam kasszájába. A tör­lesztés megviselte a falut: már éppen lemondtak volna az otthon befejezéséről, ami­kor újabb ötlet érkezett. Ala­pítványt hoztak létre a munka befejezésére. Az Őszi Fény Otthon Ala­pítvány vállalta: minden kö­vet megmozgat, az önkor­mányzat, a munkák kivitele­zője pedig azt, hogy 35 millió forintért beköltözhető álla­potba hozza az épületet. A 35 millióból aztán 48 millió lett. Éppen annyi, mint Somogy- fajsz egyéves költségvetése.- A 13 millió forintos több­letköltséget az alapítvány nem akarta vállalni, így 23 millió forinttal tartoznak - mondta Zsámbok István. - Az alapítványban nem volt befo­lyásunk, hogy érvényesíthes­sük az akaratunkat. Vendelt. Mondhatnánk azt is, hogy utolsónak. A templom­ban ugyanis az őszön már harmadszor jártak hívatlan vendégek, s alapos munkát végeztek: egyetlen szobrot sem hagytak. Az értékes, fá­ból faragott Szent Vendel- szobrot az országhatárról té­rítették vissza a rendőrök. A műkincskereskedő orgazda- Ez az adósság nagy terhet ró az alapítványra - mondta dr. Vida Zsuzsanna, az ala­pítvány elnöke. - Elismerjük a tartozásunkat, de az elsőd­leges feladatunk az idősek el­látása. Hozzá tartozik a törté­nethez, hogy azt gondoltuk, sokkal könnyebb lesz majd a benépesítés. Ezt a 23 millió forintot csak úgy tudjuk kifi­zetni, ha újabb lakrészeket sikerül értékesíteni. Az utóbbi időben megnöveke­dett az érdeklődés, ami biz­tató számunkra és megnyug­tathatja a falu vezetőit is.- Az eddigi eredményeket látva, én már egy kicsit kétel­kedem - mondta Zsámbok István. - Rengetegen érdek­lődnek, de még mindig csak hét lakója van az Őszi Fény otthonnak. Úgy döntöttem, hogy ezután én tárgyalok majd az idősekkel. Talán job­ban szót értünk velük, mint a fiatalokkal. A pénzünkhöz ugyanis csak akkor juthatunk hozzá, ha minden hely elkel az otthonban... Fábos Erika ugyanis külföldre szánta, s 400 százalékos haszonnal akart túladni rajta. Az üzlet azonban az utolsó pillanat­ban — szerencsére — meghiú­sult. A szenyéri szobrot azonban egy ideig még a rendőrségen tartják: a vizsgá­lat befej eztéig ugyanis bűn­jelként még a marcali kapi­tányságon marasztalják. F. E. Jeles napok szokásainak újjáélesztésével kínálja vendégeit Bonnyán a So­mogy kertje üdülőfalu. A falusi vendégfogadásban jártas mesztegnyői honis­mereti egyesület vállalta: segít a munkában, s aján­dékul adja a tapasztalatait. Mesztegnyő A testvérkapcsolatot a múlt hónapban kötötték. Ennek legfontosabb célja az, hogy a még élő szokások mellett föl­elevenítsék a már feledésbe merülő népi hagyományokat, legalábbis azokat, amelyek az erre fogékony emberek éle­tébe beilleszthetők. A közös „hittérítés” során bárki meg­ismerkedhet a tojásgurítás, a Kéthely adott otthont a hét végén a második kis­térségi dalostalálkozónak. A rendezvényen kilenc kó­rus, több mint kétszáz lel­kes amatőr vett részt. Kéthely A dalosok első találkozóját tavaly rendezték meg Tabon. Kéthelyre a legjobbnak járó vándorkupával együtt került a rendezés joga. A címvédők bebizonyították: nemcsak énekelni tudnak, hanem egy kórustalálkozót is hibátlanul megszerveznek, méghozzá dalolva. Id. Juhász János, a rendezvényt életre hívó az Advocatus Alapítvány elnöke elmondta: céljuk a somogyi értékek méltó meg­őrzésén túl az volt, hogy a szerényebb anyagi körülmé­nyek között dolgozó civil szervezetek is bemutatkozási lehetőséget kapjanak és $neg- ismerjék egymást. Németh Lajos, a házigazda település zöldág-járás, a tűzugrás vagy az ólomöntés hajdani hagyo­mányaival, s a régiek ételeivel és mindennapi szokásaival.- Minden hónapban egy hét végét szentelünk a közös ha­gyományőrző programoknak — mondta Kövesdi Tibomé, a mesztegnyői hagyományőrző egyesület elnöke. — Nálunk a faluházban is vannak hasonló rendezvények, az együttgon­dolkodás mégis eszünkbe jut­tatott olyat is, melyekről kissé már megfeledkeztünk. Leg­közelebb, nagyszombaton vesszük sorra a húsvéthoz kapcsolódó szokásokat. A nyuszilakban tojásfestéssel, locsolóversekkel és egyszerű népi ajándékok készítésével várjuk az ünnepre készülő- dőket. (Fábos) polgármestere a rendezvény megnyitóján az értékek közül ugyancsak a barátságot emel­te ki; erre kiváló alkalom a da­lostalálkozó, mert ilyenkor az emberek könnyebben meg­nyílnak. Erre nemcsak az éneklőknek volt szüksége, hanem a zsűri tagjainak is. Az ítészek között ugyanis a tele­pülések polgármesterei ültek, akik — miután eldöntötték, hogy ki dalolt a legjobban — elvonultak, hogy a nótás hangulat után a településeket érintő komolyabb és időszerű ügyeiket is megtárgyalják — baráti hangulatban. A dalos főszereplők közül a zsűri a Látrányi Népdalkórust ítélte a legjobbnak. Husi Gyu­la, az Aranypáva-díjas dalkör vezetője elmondta: a 24 tagú kórus az idén 25 éves, így első születésnapi ajándékuk is az elismerés. Ezt megün­nepelték azon a bálon is, ahol a résztvevők újfent számot adtak énektudásukról és tánctudásukról is. (Fábos) Rendőrkézen Szent Vendel Zenei aláfestés a polgármesterek találkozójához Barátságból daloltak Vidáman ropták a táncot Kéthelyen a dalosok fotó: fábos erika Ősember a strandon A múltkutató Eöry Béla, rekonstruált hajdani puzdrával és nyilakkal Eöry Béla évtizedek óta megszállottan kutatja a neolitikum emberének életkörülményeit. Kedvenc kutatási területétől mégis sikerült — ha csak kis Időre is — eltéríteni: könyvben is megírta Balatonberény első ötezer évének fonto­sabb történéseit. Balatonberény Az 50 oldalas kis könyv a hely- történeti füzetek első kiadvá­nya; ezt a hét végén a szerző kiállításával egybekötve mu­tatták be a helyi localpatrió- táknak. A kiadvány — bár évekkel ezelőtt határoztak a megjelenéséről — hasznos elő­futára lehet a falu millenni­umra készülődésének. A tör­ténelemben jártas helybéliek­nek ugyanis éppen annyi ér­dekes és új információval szolgálhat, mint a laikus olva­sónak, de a diákok is haszon­nal forgathatják. — Balatonberény a megye legősibb települései közé tar­tozik, hiszen már 6500 évvel ezelőtt is éltek itt emberek — mondta Eöry Béla. — A kör­nyék számos ásatásának érté­kes leletei mellett a faluban ta­lált emlékek is erre utalnak, amiket a legkülönbözőbb he­lyeken találtak. A legtöbb építkezéseken került fel­színre, de például a mai sza­badstrandon is találtak őskor­ból származó nyomokat. A tudományos részletek mellett a könyv érdekessége az a fejezet, amelyben Eöry Béla egy kőkori falu — lehetne éppen Berény is — életét regé­nyes formában is megírta. A múltkutató, aki a kísérleti ré­gészet segítségével egyedül­álló felismerésekre jutott a neolitikummal kapcsolatban, a könyv folytatása mellett több tervet is dédelget. Ezek közül a legnagyobb, hogy lét­rehoznak Balatonberényben egy régészeti parkot. A tervet pártfogolják a falu civil szer­vezetei is, az önkormányzat­ban pedig Horváth Zoltán al­polgármester az elképzelés támogatója. A park elkészülne a millenniumra: egy bronzkori és egy Árpád-kori házat építe­nének fel benne dr. Költő László és dr. Honti Szilvia ré­gész tervei alapján. A látogatók pedig nemcsak nézelődhetné­nek itt, hanem az akkori kor­nak megfelelő használati tár­gyakat - kőbetétes sarlót, hají­tódárdát, egyszerű ékszereket — is barkácsolhatnának Eöry Béla segítségével, aki arra az időszakra viseletében is neoli­tikum korabeli emberré vál­tozna — ahogy legszebb álma­iban mindig. Fábos Erika Kapcsolatok két városban Harmadszor mutatkoz­nak be künzelsaui alko­tók Marcaliban. Egy kép­zőművészeti s egy fotó- kiállítás után újra látha­tók egy kapcsolat képei. Marcali Nyolc künzelsaui alkotó munkáit mutatja be a Ber- náth Galéria a Kapcsolatok című tárlaton. Künzelsau- ban több amatőr és hivatá­sos művész képeiből válo­gatták ki a tárlat anyagát. Az olaj- és akvarell munkák Marcali testvérvárosának jellegzetes képeit tárják elénk. A szimbolikus cím nemcsak a két városra utal: a művészek és szülőváro­suk kapcsolatára is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom