Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-05 / 30. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. február 5., péntek Nagy forgalom a csokonyavisontai fürdőben Új kezelőépületet építését tervezik a vison- tai fürdőnél, hogy megszüntessék a jelenlegi zsúfoltságot, s ezzel együtt állandóvá tegyék a szakorvosi rendelést. Az új épületszárny építése mintegy 11-12 millió forintba kerülne. A vendégek tavaly 30 ezer alkalommal vették igénybe a medencefürdőt és 25 ezerszer a gyógy­kezeléseket. Képünkön: Egy téli hétvége forgalma a termálfürdőben fotó: pölöskei tiborné Sok panaszos keresi föl az új államtitkári referenst Törvénysértésre vadászik A mi falunk híres embere A nagy horgász Védett fákat vágtak ki A Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóság sérelmére követ­tek el falopást ismeretlenek Berzence környékén. A védett területről vágták ki, nagyobb mennyiségben. A kár felmé­rése még tart; az ügyben a csurgói rendőrök nyomoznak. Megrongálták a buszt Béla- váron megrongáltak egy autó­buszt. Vezetője az utolsó járat után éjszakára leparkolt; az üres busznak ismeretlenek ki­vágták a gumijait, megrongál­ták az ajtaját, leszakították tömítéseit. Nem vittek el semmit, és nem is próbálták elindítani a buszt. A kár mint­egy 20 ezer forint. Főzőkonyha Drávatamásiban Mintegy ötvenmillió forintos beruházásban új főzőkonyhát építenek a drávatamási szociá­lis otthonban. Az új épületet a mostani ebédlő köré építik, s a beruházás részeként az étke­zőt is felújítják. Gyűlés a gazdáknak Teg­nap este gyűlésen vettek részt a kálmáncsai gazdálkodók. Rózsa László falugazdász be­számolt az egybegyűltek kis­termelőknek az új támogatási formákról és tájékoztatta őket az agrárszféra változásairól. Betörtek Gyékényesen Tolvajok járnak a Dráva men­tén; 300 ezer forint értékű ék­szert és készpénzt vittek el egy csurgói lakásból, Gyéké­nyesen pedig 250 ezer forint értékben háztartási és mű­szaki cikkeket. A városban egy helybeli, Gyékényesen egy osztrák lakását törték fel. Új önkormányzati lakások Újabb önkormányzati laká­sokat építenek Barcson. 15 otthont a közelmúltban adtak át, s most az épület folytatá­saként újabb tízet építenek. A városközpontban, a bu­szállomással szemben épülő lakásokat áprilisában adják át. Az újabb lakások építési költsége 29 millió forint. Mel­léjük megfelelő nagyságú gépkocsiparkolót építenek, valamint új utat és járdát. Legtöbb gondja a szövet­kezetekkel van az FVM új — barcsi — államtitkári re­ferensének, aki a somogyi és baranyai földművelés- ügyi hivatalokkal együtt­működve igyekszik rendet tenni a vidéken. Dráva mente Páti Erzsébet augusztusban kapta megbízását az FVM-től. Az új referens munkába lépé­sét nem mindenki nézte jó szemmel. A barcsi országgyű­lési képviselő például A ko­misszárvilág feléledése cím­mel készített interpellációt vele kapcsolatban. — Sokan fordulnak hozzám panasszal, és az is tény, hogy sokan nem szeretnek — mond­ta Páti Erzsébet. — Nyilván azok, akikkel szembe kellett helyezkednem egy-egy ügy­nek a kapcsán. — Sok ilyen ügy van: tevé­keny részese volt a babócsai vadászvitának, s legutóbb ugyanitt egy 10,6 hektáros tölgyes szövetkezeti vágását állíttatta le. Most a nemzeti park által kisajátított föl­dek körül vizsgálódik. — Nagy területeket sajátí­tott ki a nemzeti park a Dráva mentén. A törvény kimondja, hogy az ezért kapott pénzt ki kell osztani a valódi tulajdo­nosok között. Most egyebek közt azt vizsgáljuk, hogy a térségben miért csak egyetlen szövetkezet — a vízvári — tette meg ezt. — A példákból úgy látszik, mintha többnyire a szövetke­zetek lennének a rosszfiúk. Nincs ebben egy kis szövetke­zeti boszorkányüldözés? — Szó sincs üldözésről, csak konkrét esetek vannak. Nem általánosíthatunk, hi­szen például a vízvári szövet­kezettel jól együttműködünk. Persze az is igaz: nincs túl jó véleményem a szövetkeze­tekről. Eddig kiválóan megél­tek a különféle támogatások­ból. A jövőben azonban kide­rül: melyik gazdálkodott jól és melyik nem. — Többnyire az egyszerű emberek kémek segítséget. Mi az oka, hogy szövetkezetek nem keresik meg gondjaikkal? — A vízvári kért már taná­csot, a többiek valóban nem. Ennek személyes okai lehet­nek. Túl sok olyan ügyben kerültünk össze, amelyben velük szemben kellett állást foglalnom. A vízváriak a kisa­játított földek miatt is hoz­zám fordultak, és biotermesz­téssel kapcsolatban is kértek már tanácsot. — Államtitkári referensként nem lennedolga szaktaná­csot adni. — Szaktanácsot természete­sen a szakértő kollégáim ad­nak, én nem is tudnék, hiszen nem vagyok mezőgazdász. Pszichológia szakon végez­tem, és korábban gyógypeda­gógusként dolgoztam. — Két megye gazdálkodói keresik meg gondjaikkal. Ba­ranyából vagy Somogybái ér­kezik több panasz? — Baranyában jóval keve­sebb a panasz, ott jobban fi­gyeltek a törvények betartá­sára. Somogy északi részén, az értékesebb Balaton parti területek miatt már több a gond, s a legrosszabb a hely­zet Dél-Somogyban. — Nagy volt a földvásárlás a somogyi horvát falvakban; kétszer annyit fizettek a terü­letekért, mint amennyit értek, s nem készültek adásvételi szerződések. Van-e e körül szabálytalanság? — Hetvenezer forintért vá­sárolták meg a területek hek­tárját a vevő megbízottjai, éppen az érték a kétszeresé­ért. Szerződést nem kötöttek, csak a tulajdoni lapot kérték el. Ebben még nincs semmi­lyen szabálytalanság. Az okát csak találgatni tudjuk, min­denesetre több földtulajdo­nost figyelmeztettünk a dolog veszélyeire. — Mi a következő feladata az államtitkári referensnek? — A nagyobb termelőket szeretném fórumra összehív­ni, hogy tájékoztassam őket a családi gazdálkodás jövőjéről és támogatottságáról. Nagy László Több híres embere is van a falunknak. Mi Plecskó Mi­hályt választottuk, aki Víz­váron született, és itt lakik a Szabadság utában. Igen sokan ismerik; szerepelt már a televízióban is. Vízvár Mikor otthonában megláto­gattuk, szemünk-szánk tátva maradt a csodálkozástól, annyi érmet és oklevelet mu­tatott. Sőt, egy gyerekkéz nagyságú horgot is, amivel élete legnagyobb halát fogta. — Misi bácsi lakott-e régen más faluban? — Mindig itt éltem, a Dráva mellett — mondta Plecskó Mi­hály. — Nem is vágyódott el va­laha a Dráva-partról? Nem bizony. Nagyon szeretem ezt a vidéket. — Mit szeret legjobban ezen a környéken? — A Drávát. Nemzeti kin­csünk ez a folyó. S ide kötött a munkám is, de soha eszembe sem jutott, hogy elmenjek erről a tájról. Na­gyon szép ez a vidék. A ter­mészet szépségét Petőfi is di­cséri verseiben, Arany a Wa­lesi bárdokban vadat s halat emleget; itt Dél-Somogyban igen sok a hal, és jelentős a vadállomány. — Sok időt tölt a Dráván, s horgászott is. Mire, és melyik volt a legnagyobb fogása? — Régen a legtöbb falusi emberek halászott. Hálóval, csapóhoroggal, mikor mire volt szüksége. Akkor ez biz­tosította a megélhetést. Fog­tam én is rengeteg halat; so­Munkába állt a falugond­nok Rinyaújlakon. A szol­gálat elindításával egy sor szolgáltatás ingyenessé vált a helybeliek számára. RlNYAÚJLAK Mintegy egymillió forintot nyertek a falugondnoki szol­gálat működtetésére, s e tá­mogatást öt éven át kapják Ri­nyaújlakon. Emellett 2,7 mil­lió érkezett az ehhez szüksé­ges kisbusz megvásárlására, s 970 ezer forinttal a megyei te­rületfejlesztési tanács is hoz­zájárult a szolgálat létrehozá­sához. A településnek így 1,3 millió forintjába került csak a jármű, és évi 3-400 ezerben lesz a szolgálat fenntartása — kát eladtam. Szép halak vol­tak: kecsegék, csukák. A leg­nagyobb fogásom egy 18 ki­lós ponty volt.- A halételt szereti-e?- Nagyon. Azt hiszem, nem is tudnék róla lemon­dani.- Hallottuk, hogy nagy­szerű halételeket készít. A ha­lászlét például hogyan?- Vegyes halászléhez egy személyre körülbelül fél kiló halat számítunk. Először be­vagdalom a halat, azután só­zom, megdinsztelem; papri­kázom, s ízlés szerint ízesí­tem. Ha kész a leve, abban még fél óra hosszat főzöm.- Szokott főzni másnak is?- Igen.- A falunk része a Duna- Dráva Nemzeti Parknak. Misi bácsi örül ennek?- Nem örülök neki. Ez nem nemzeti park, csak annak csúfolják. Mert láttátok volna csak hatvan évvel ezelőtt; ak­kor semmi ilyen nem volt, mégis szebb volt itt minden. Plecskó Mihálynak sok ki­tüntetése van. Negyven évig dolgozott a Pécsi Vízügyi Igazgatóságnál; a faluban ő volt az utolsó vízmester. Rózán Balázs-Pércsi Miklós 7. osztályos tanulók Körzeti Általános Iskola, Vízvár * * * Kedves gyerekek! Várjuk falu­tok, városotok híres, érdekes embereit bemutató írásoto­kat. A terjedelem kettes sortá­volsággal gépelt, két oldalnál lehetőleg ne legyen hosszabb. A szerzőket megajándékoz­zuk, A borítékra írjátok rá: „A mi falunk (városunk) híres embere!” tudjuk Peti Csaba polgármes­tertől. — A szolgálat ez évi költségvetése 1,4 millió forint. A falugondnok már munká­ba állt, a 12 személyes Hyun­dai autóbuszon szállítja a gye­rekeket Csokonyavisontára iskolába, hetente egyszer pe­dig fürdőjárattá alakul a helyi idősek számára, s ezenkívül az önkormányzat napi teendő­ibe is besegít. Ebédet hord, or­voshoz szállít, gyógyszert irat annak, aki maga nem tudja ezt megtenni... A falugondnokság sok vál­tozást hozott a helyiek szá­mára. Egyebek között ingye­nessé vált a gyerekek isko­lába szállítása, és a fürdőjára­tért sem kell fizetniük a ri- nyaúj lakiaknak. N. L. Szolgálathoz segítség, ingyenes fürdőjárat Falugondnok kisbusszal Harminc család közös gondja, baj van a gázkazánnal Méteres víz a pincékben Elárasztotta a víz a so- mogytarnócai pincéket. Legalább harminc család gondja ez; egyik-másiknak a pincéjében már méternyi magasan áll a talajvíz. SOMOGYTARNÓCA — A szivattyúm a múlt héten folyamatosan dolgozott; na­ponta 500 liter vizet kellett a pincéből kiemelni. Itt lakom 1972 óta, de ilyet még nem láttam — mondta az Aranyosi utcában lakó Bencsik István. — Igen nagy gondot okoz ne­künk ez, és a pincémben van a gázkazán; sokszor már az is vízben állt. Soha még ilyen magas nem volt itt a talajvíz, mint az utóbbi évben, és fel­tehetőleg baj van az elveze­tésével. A Zöldmező utca tel­jes talajvize a mi pincéink­ben gyűlik össze. Csaknem harminc házban van ilyen gond, sok pincében egy méter magas a víz. Ben- csikékhez hasonlóan több családnál is vízben állnak a fűtőkazánok. — A pincék használhatat­lanok; ott tönkremegy a krumpli, a répa, arról nem is beszélve, hogy a házak álla­pota is romlik. A biztosító­hoz pedig hiába kopogtat­tunk be — mondja Szöllősi Mihály, a településrész ön- kormányzatának a vezetője, maga is károsult. — Interpel­láltam már ebben az ügyben a képviselő-testület ülésén is. Azt kértem: vizsgálják meg a levezető árkok álla­potát, és ahol szükséges, té­tessék rendbe. Csak remélni tudjuk a mielőbbi segítséget. Feltételezik a kárvallottak, az érintett utca lakosai, hogy azért nem folyik el a víz, mert sok helyütt letöredez­tek, leszakadtak a levezető árkok hídgyűrűi. Ha valóban ez az ok, mielőbb hozzá kell látni a rendbe tételükhöz. A közterületeken az árkok rendezése az önkormányzat dolga lenne, a lakosok pedig a házuk előtti bejáró és a körgyűrű rendbe tételéért fe­lelősek. Nagy László Szöllősi Mihály: Használhatatlan a pince, pedig szivattyúzzuk a vizet fotó: nagy Rendbe teszik a telkeket Rendezi az elhagyott telke­ket és egyebek között a szeméttelepet is a kálmán­csai közhasznú brigád. KÁLMÁNCSA Héttagú a közhasznú brigád s az idén a községben dolgo­zik; a munkacsoport nagy­sága negyedévente változik, és az összetétele is. Farkas László polgármester elmond­ta azt is, hogy évente össze­sen mintegy harminc embert tudnak majd foglalkoztatni ebben a munkabrigádban. Az árkok tisztítása, a közterüle­tek karbantartása mellett fel­adatul kapják azt, is, hogy rendbe tegyék az elhagyott la- josházi telkeket és a kálmán­csai szeméttelepet is. N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom