Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-24 / 46. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1999. február 24., szerda Belpolitika 7 Elakadt a maffiatörvény Alkotmányellenes a maffiaellenes törvénycsomag - derül ki az Alkotmánybíróság keddi határozatából, így a szervezett bűnözés elleni fellépés szabályairól szóló, a képviselők által az 1998. december 22-ei ülésnapon elfogadott, de ki nem hirdetett törvényt a köztársasági elnök átdolgozásra visszaküldi az Országgyűlésnek. Budapest A törvényt - a kormány indítványára - az államfő azért küldte el az Alkotmánybíróságnak, mert a javaslat parlamenti vitájában a szocialista és a szabaddemokrata képviselők nem értettek egyet a koalíciós képviselőkkel abban, hogy a rendőrségi és az idegenrendészeti törvénynek mely passzusai módosíthatók egyszerű (s nem kétharmados) többséggel. A két ellenzéki párt véleménye szerint a korábban minősített többséggel elfogadott törvények csak a képviselők kétharmadának egyetértésével változtathatók meg. A taláros testület ennek az álláspontnak adott igazat, amikor határozatában megfogalmazta: A képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges minden esetben, amikor olyan törvényt szeretnének módosítani vagy kiegészíteni, amelynek megalkotásakor is alapfeltétel volt a minősített többségű egyetértés. A formai kifogás megfogalmazása után a maffiaellenes törvénycsomagnak nevezett jogszabályt tartalmilag már nem vizsgálták az alkotmánybírák.- A minősített többség olyan fontos alkotmányos követelmény, hogy a szóban forgó jogszabály tartalmi vizsgálatára az Alkotmánybíróság már nem is vállalkozhatott - nyilatkozta a határozat kihirdetését követően Erdei Árpád alkotmánybíró, aki ugyanakkor kifejtette: a törvény tartalmi vizsgálata esetén bizonyára találtak volna olyan rendelkezéseket, amelyek megfelelnének az alkotmányos követelményeknek. Három alkotmánybíró viszont éppen azért fogalmazta meg a többségtől eltérő különvéleményét, mert a testület érdemben nem vizsgálta az eléjük terjesztett jogszabályt, holott álláspontjuk szerint annak valamennyi rendelkezését külön-külön tartalmi alkotmányossági vizsgálat alá kellett volna vetni. Horváth Magdolna Sztrájkra készülnek az egészségügyi dolgozok Mi lesz a betegekkel? Az egészségügyi és szociális dolgozók körében aláírásgyűjtés kezdődik, kiderítendő, hányán támogatnának egy esetleges sztrájkot. A lakosságot persze az Is foglalkoztatja, hogy mi történik a betegekkel, ha az orvosok és a nővérek sztrájkba lépnek. Budapest Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének vezetősége már valamennyi alapszervezetéhez elküldte ajánlását, amely a sztrájk esetén törvényes és elégséges szolgáltatások szintjéről szól. Bertái Olga szóvivő közölte, hogy két hét múlva az alapszervezetek vezetőinek országos értekezletén születik majd döntés a sztrájk meghirdetéséről. Bertái Olga hangsúlyozta, hogy nem pusztán a 16 százalékos béremelésért küzdenek, hanem az intézmények ellehetetlenülése ellen, a biztonságos betegellátás fennmaradásáért is. Amennyiben az országos értekezlet a sztrájk mellett dönt, a munkabeszüntetések március második felére várhatóak. Az első lépésben feltehetően csak néhány órás figyelmeztető sztrájkról lehet szó. Az egész napos munkabeszüntetés csak ezután következne. Ami az elégséges szolgáltatásokat illeti, mindenütt helyben kell megállapodást kötni a szakszervezet és az intézmény vezetősége között - mutatott rá a szóvivő. Általánosságban elmondható, hogy minden sürgős esetet el kell látni, ám a tervezett műtétek elmaradnak. A szakrendelők sebészetén mindenkit megvizsgálnak majd, de csaknem bizonyos, hogy a szemészeteken csupán a sürgős beavatkozást igénylő beavatkozásokat hajtják végre - szemüvegfelírás nem lesz. A háziorvosi rendelőkben várhatóan semmilyen változást nem érzékelnek majd a betegek, mert az első orvoshoz fordulás joga a sztrájk idején is mindenkit megillet. N. Zs. Tarafás és Nyers lemondott A kormány kiterjesztené a közterület-felügyélők hatáskörét Tarafás Imre, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) elnöke, illetve egyik helyettese, Nyers Rezső tegnap - február 28-i hatállyal - benyújtotta lemondását, amit Orbán Viktor miniszterelnök el is fogadott - közölte este újságírókkal Borókai Gábor. Budapest A kormányszóvivő elmondta: az APTF vezetői a köztük és a kormány között fennálló bizalomvesztés és feszültség feloldása érdekében hozták meg döntésüket, miután Tarafás Imre hétfőn és kedden is találkozott Stumpf Istvánnal, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel. A kormány keddi állásfoglalásáról szólva Borókai közölte: a kabinet elismeri, hogy az ÁPTF a törvényes lehetőségek között mindent megtett feladata ellátása érdekében, nem tudta viszont maradéktalanul érvényre juttatni a kisbefektetők, kisrészvényesek érdekeit, egyebek mellett amiatt, mert nem tett javaslatot a szükséges jogszabály-módosításokra. Ha a Ház is megszavazza, jelentősen bővül a jövőben a közterület-felügyelők jogköre és eszköztára. A kabinet a közbiztonság megerősítése érdekében lehetővé tenné számukra például a kerékbilincs, a gázspray és a testi kényszer alkalmazását. Szolgálati kutyát tarthatnának, kép- és hangfelvételeket készíthetnének, gyalogosokat és járműveket állíthatnának meg. A kabinet elfogadta a vidékfejlesztési célelőirányzat idei felhasználásának szabályait is a kormányülésen. Takács Mariann Tőzsdenézőben Az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága tegnap a Budapesti Értéktőzsdére látogatott. A tőzsde vezetői és a parlamenti bizottság találkozóján részt vett Szekeres Imre, a bizottság szocialista elnöke is. fotó: feb/reuters Vita a balatoni építésről Nagy vita volt tegnap az országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottságának ülésén, ahol a Balaton kiemelt üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslatról tárgyaltak. Budapest Az átmeneti törvényre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az építési tevékenység átmeneti korlátozásáról szóló ÉVM rendelet alkotmányellenes, és azt 1999. március 31-i dátummal megsemmisítette — mondta dr. Lamperth Mónika országgyűlési képviselő (MSZP). — Ezeket a hiányzó szabályokat kellene most egy átmeneti törvénnyel pótolni addig, amíg az úgynevezett Balatoni törvény el nem készül. A vita lényege az volt, hogy szabad-e módosítás nélkül elfogadni ezt a törvényjavaslatot, hiszen a kormánypárti képviselők többsége is szükségesnek tartott bizonyos korrekciókat. így például módosító javaslatot adott be Rajcsányi Péter somogyi képviselő (Fidesz MPP) is. A kormány ugyanakkor egyetlen egy módosító indítványt sem támogatott, mert ha van érvényben lévő módosító indítvány, akkor a parlament új munkarendje miatt egyszerűen nem hozható meg az új törvény március 31-ig. A képviselők amellett érveltek, hogy nem szabad már eleve tudottan rossz törvényt elfogadni, de az új eljárási rend miatt a kormány nem látott más lehetséges megoldást. Dr. Lamperth Mónika véleménye szerint nehéz helyzetbe kerülnek a Balaton- parti önkormányzatok, ha változtatás nélkül fogadja el az országgyűlés a törvénytervezetet, hiszen olyan hibák vannak benne, amelyek lehetetlenné teszik a végrehajtást, így például „véletlenül” kimaradt a felsorolásból Bala- tonfenyves és néhány más balaton-parti település. Az MSZP-frakció azt javasolta, hogy Áder János házelnök hívja össze e törvény miatt megfelelő időben az ország- gyűlést, így lehetővé válik a módosító javaslatok elfogadása is. Ezt a jelen lévő kormánypárti képviselők nem támogatták. HÍREK Mentelmi ügyek Az Országgyűlés Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló Bizottsága kedden nem függesztette fel sem Eörsi Mátyás (SZDSZ), sem Csurka István (MIÉP) mentelmi jogát. Eörsi ellen Si- micska Lajos, az APEH elnöke, Csurka ellen a pártjából kizárt Szabó Lukács független képviselő kezdeményezett eljárást. Vízlépcső 15 év múlva? Nemcsók János, az Ország- gyűlés Környezetvédelmi Bizottságának alelnöke elképzelhetőnek tartja, hogy a dunai vízlépcső ügyében meg lehet egyezni a szlovákokkal alsó duzzasztás nélkül is. Nemcsók szerint azonban tizenöt év múlva biztosan meg kell építeni a duzzasztóművet, s addig hatalmas kár éri az országot. Glatz az esélyes A Magyar Tudományos Akadémia májusban tartja tisztújító közgyűlését. Sáry László, a jelölőbizottság titkára szerint az elnöki posztra a legesélyesebb jelölt Glatz Ferenc, az Akadémia jelenlegi elnöke. Őt Vizi E. Szilveszter, az Akadémia alelnöke követi. Önkormányzati zárlat Az SZDSZ felszólítja a kormányt, hogy szabadítsa fel az önkormányzatok költségvetéséből zárolt 8,4 milliárd forintot - közölte Wekler Ferenc, a párt ügyvivője. Mint mondta: ezt annak érdekében sürgetik a szabaddemokraták, hogy kezelhetővé válhasson a közalkalmazottak körében tapasztalható bérfeszültség. Kétmilliárdos program A garéi veszélyes hulladék ártalmatlanításának 2000 végéig szóló programja 2,1 milliárd forintba kerül. A programot kedden már jóváhagyta a kormány is - közölte Borbély János, a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Rektori konferencia Mészáros Rezső, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektorának személyében új elnököt választott keddi zárt ülésén a Magyar Rektori Konferencia. Mészáros megbízatása a jövő tanév végéig szól. A sofőrt kihallgatták A január 24-én az ausztriai Deutschlandsberg közelében szerencsétlenül járt magyar busz sofőrje ellen letartózta- tási parancsot adtak ki. Gyorshajtók az élen Elkészült a tavalyi közúti balesetek statisztikája. A füzetnyl adatot Keres László rendőrezredessel, az Országos Rendőr-főkapitányság főosztályvezetőjével tekintettük át. A halálos balesetek száma (1237) csaknem 1 százalékkal, a balesetekben életüket vesztettek száma (1366) mintegy 2 százalékkal csökkent. Egyre több korszerű, erősített karosszériával, légzsákkal ellátott autó fut útjainkon, ezért van ez a kicsi, ám örvendetes javulás. A köny- nyelműség, a felelőtlenség azonban még mindig kísért útjainkon: a súlyosan sérültek száma (8893) 6 százalékkal, a könnyebben sérülteké pedig (17 503) 7 százalékkal emelkedett. Az okok között változatlanul az ittas vezetés és a gyorshajtás vezeti a listát. Ha azt nézzük, hogy a megyékben előfordult balesetek hány százalékát okozták ittas vezetők, akkor Nógrád vezet Békés előtt. Ha az ittasan okozott balesetek számát tekintem, akkor az élen Pest megye áll, Győr-Moson-Sopron megye előtt. A tetten ért gyorshajtókat tekintve kicsit más a kép. Pest megyét (703) Borsod-Abaúj- Zemplén (398) és a főváros (355) köved. A közúti balesetek száma 1992-ben csökkenésnek indult, ám ez a tendencia 1997- ben megtört, s tavaly már meghaladta a 20 ezret. (Koós) Február 24-én Ezen a napon minden termékünk árából* vásárlás vagy előjegyzés esetén io% engedményt adunk! * egyébként is akciós termékek kivételével. Somogy-Domus Áruház Kaposvár. Bethlen tér 1. ■ Telefon: 82/311-933 £