Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-24 / 46. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. február 24., szerda Belpolitika 7 Elakadt a maffiatörvény Alkotmányellenes a maf­fiaellenes törvénycsomag - derül ki az Alkotmánybí­róság keddi határozatából, így a szervezett bűnözés el­leni fellépés szabályairól szóló, a képviselők által az 1998. december 22-ei ülés­napon elfogadott, de ki nem hirdetett törvényt a köztársasági elnök átdol­gozásra visszaküldi az Or­szággyűlésnek. Budapest A törvényt - a kormány indít­ványára - az államfő azért küldte el az Alkotmánybíró­ságnak, mert a javaslat par­lamenti vitájában a szocia­lista és a szabaddemokrata képviselők nem értettek egyet a koalíciós képviselők­kel abban, hogy a rendőrségi és az idegenrendészeti tör­vénynek mely passzusai mó­dosíthatók egyszerű (s nem kétharmados) többséggel. A két ellenzéki párt véle­ménye szerint a korábban minősített többséggel elfoga­dott törvények csak a képvi­selők kétharmadának egyet­értésével változtathatók meg. A taláros testület ennek az álláspontnak adott igazat, amikor határozatában meg­fogalmazta: A képviselők két­harmadának igenlő szava­zata szükséges minden eset­ben, amikor olyan törvényt szeretnének módosítani vagy kiegészíteni, amelynek meg­alkotásakor is alapfeltétel volt a minősített többségű egyetér­tés. A formai kifogás megfo­galmazása után a maffiaelle­nes törvénycsomagnak neve­zett jogszabályt tartalmilag már nem vizsgálták az alkotmánybírák.- A minősített többség olyan fontos alkotmányos követelmény, hogy a szóban forgó jogszabály tartalmi vizsgálatára az Alkotmánybí­róság már nem is vállalkozha­tott - nyilatkozta a határozat kihirdetését követően Erdei Árpád alkotmánybíró, aki ugyanakkor kifejtette: a tör­vény tartalmi vizsgálata ese­tén bizonyára találtak volna olyan rendelkezéseket, ame­lyek megfelelnének az al­kotmányos követelmények­nek. Három alkotmánybíró viszont éppen azért fogal­mazta meg a többségtől el­térő különvéleményét, mert a testület érdemben nem vizs­gálta az eléjük terjesztett jog­szabályt, holott álláspontjuk szerint annak valamennyi rendelkezését külön-külön tartalmi alkotmányossági vizsgálat alá kellett volna vetni. Horváth Magdolna Sztrájkra készülnek az egészségügyi dolgozok Mi lesz a betegekkel? Az egészségügyi és szociá­lis dolgozók körében alá­írásgyűjtés kezdődik, ki­derítendő, hányán támo­gatnának egy esetleges sztrájkot. A lakosságot persze az Is foglalkoztatja, hogy mi történik a bete­gekkel, ha az orvosok és a nővérek sztrájkba lépnek. Budapest Az Egészségügyben Dolgo­zók Demokratikus Szakszer­vezetének vezetősége már va­lamennyi alapszervezetéhez elküldte ajánlását, amely a sztrájk esetén törvényes és elégséges szolgáltatások szintjéről szól. Bertái Olga szóvivő közölte, hogy két hét múlva az alapszervezetek ve­zetőinek országos értekezle­tén születik majd döntés a sztrájk meghirdetéséről. Ber­tái Olga hangsúlyozta, hogy nem pusztán a 16 százalékos béremelésért küzdenek, ha­nem az intézmények ellehe­tetlenülése ellen, a biztonsá­gos betegellátás fennmaradá­sáért is. Amennyiben az or­szágos értekezlet a sztrájk mellett dönt, a munkabe­szüntetések március második felére várhatóak. Az első lé­pésben feltehetően csak né­hány órás figyelmeztető sztrájkról lehet szó. Az egész napos munkabeszüntetés csak ezután következne. Ami az elégséges szolgálta­tásokat illeti, mindenütt helyben kell megállapodást kötni a szakszervezet és az intézmény vezetősége között - mutatott rá a szóvivő. Álta­lánosságban elmondható, hogy minden sürgős esetet el kell látni, ám a tervezett mű­tétek elmaradnak. A szakrendelők sebészetén mindenkit megvizsgálnak majd, de csaknem bizonyos, hogy a szemészeteken csu­pán a sürgős beavatkozást igénylő beavatkozásokat hajt­ják végre - szemüvegfelírás nem lesz. A háziorvosi rende­lőkben várhatóan semmilyen változást nem érzékelnek majd a betegek, mert az első orvoshoz fordulás joga a sztrájk idején is mindenkit megillet. N. Zs. Tarafás és Nyers lemondott A kormány kiterjesztené a közterület-felügyélők hatáskörét Tarafás Imre, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Fel­ügyelet (ÁPTF) elnöke, il­letve egyik helyettese, Nyers Rezső tegnap - február 28-i hatállyal - benyújtotta lemondását, amit Orbán Viktor minisz­terelnök el is fogadott - közölte este újságírókkal Borókai Gábor. Budapest A kormányszóvivő el­mondta: az APTF vezetői a köztük és a kormány között fennálló bizalomvesztés és feszültség feloldása érdeké­ben hozták meg döntésüket, miután Tarafás Imre hétfőn és kedden is találkozott Stumpf Istvánnal, a Minisz­terelnöki Hivatalt vezető miniszterrel. A kormány keddi állásfoglalásáról szólva Borókai közölte: a kabinet elismeri, hogy az ÁPTF a törvényes lehetősé­gek között mindent megtett feladata ellátása érdekében, nem tudta viszont maradék­talanul érvényre juttatni a kisbefektetők, kisrészvénye­sek érdekeit, egyebek mel­lett amiatt, mert nem tett ja­vaslatot a szükséges jogsza­bály-módosításokra. Ha a Ház is megszavazza, jelentősen bővül a jövőben a közterület-felügyelők jog­köre és eszköztára. A kabi­net a közbiztonság megerő­sítése érdekében lehetővé tenné számukra például a kerékbilincs, a gázspray és a testi kényszer alkalmazását. Szolgálati kutyát tarthatná­nak, kép- és hangfelvétele­ket készíthetnének, gyalo­gosokat és járműveket állít­hatnának meg. A kabinet elfogadta a vi­dékfejlesztési célelőirányzat idei felhasználásának szabá­lyait is a kormányülésen. Takács Mariann Tőzsdenézőben Az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága tegnap a Budapesti Ér­téktőzsdére látogatott. A tőzsde vezetői és a parlamenti bizottság találkozóján részt vett Szeke­res Imre, a bizottság szocialista elnöke is. fotó: feb/reuters Vita a balatoni építésről Nagy vita volt tegnap az országgyűlés önkormány­zati és rendészeti bizott­ságának ülésén, ahol a Ba­laton kiemelt üdülőkörzet egyes településein az épí­tési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló tör­vényjavaslatról tárgyaltak. Budapest Az átmeneti törvényre azért van szükség, mert az Alkot­mánybíróság megállapította, hogy az építési tevékenység átmeneti korlátozásáról szóló ÉVM rendelet alkotmányelle­nes, és azt 1999. március 31-i dátummal megsemmisítette — mondta dr. Lamperth Mó­nika országgyűlési képviselő (MSZP). — Ezeket a hiányzó szabályokat kellene most egy átmeneti törvénnyel pótolni addig, amíg az úgynevezett Balatoni törvény el nem ké­szül. A vita lényege az volt, hogy szabad-e módosítás nélkül elfogadni ezt a tör­vényjavaslatot, hiszen a kor­mánypárti képviselők több­sége is szükségesnek tartott bizonyos korrekciókat. így például módosító javaslatot adott be Rajcsányi Péter so­mogyi képviselő (Fidesz MPP) is. A kormány ugyan­akkor egyetlen egy módosító indítványt sem támogatott, mert ha van érvényben lévő módosító indítvány, akkor a parlament új munkarendje miatt egyszerűen nem hoz­ható meg az új törvény már­cius 31-ig. A képviselők amel­lett érveltek, hogy nem sza­bad már eleve tudottan rossz törvényt elfogadni, de az új eljárási rend miatt a kormány nem látott más lehetséges megoldást. Dr. Lamperth Mónika vé­leménye szerint nehéz hely­zetbe kerülnek a Balaton- parti önkormányzatok, ha változtatás nélkül fogadja el az országgyűlés a törvényter­vezetet, hiszen olyan hibák vannak benne, amelyek lehe­tetlenné teszik a végrehajtást, így például „véletlenül” ki­maradt a felsorolásból Bala- tonfenyves és néhány más balaton-parti település. Az MSZP-frakció azt javasolta, hogy Áder János házelnök hívja össze e törvény miatt megfelelő időben az ország- gyűlést, így lehetővé válik a módosító javaslatok elfoga­dása is. Ezt a jelen lévő kor­mánypárti képviselők nem támogatták. HÍREK Mentelmi ügyek Az Or­szággyűlés Mentelmi, Össze­férhetetlenségi és Mandá­tumvizsgáló Bizottsága ked­den nem függesztette fel sem Eörsi Mátyás (SZDSZ), sem Csurka István (MIÉP) men­telmi jogát. Eörsi ellen Si- micska Lajos, az APEH el­nöke, Csurka ellen a pártjá­ból kizárt Szabó Lukács füg­getlen képviselő kezdemé­nyezett eljárást. Vízlépcső 15 év múlva? Nemcsók János, az Ország- gyűlés Környezetvédelmi Bi­zottságának alelnöke elkép­zelhetőnek tartja, hogy a du­nai vízlépcső ügyében meg lehet egyezni a szlovákokkal alsó duzzasztás nélkül is. Nemcsók szerint azonban ti­zenöt év múlva biztosan meg kell építeni a duzzasztómű­vet, s addig hatalmas kár éri az országot. Glatz az esélyes A Magyar Tudományos Akadémia má­jusban tartja tisztújító köz­gyűlését. Sáry László, a jelö­lőbizottság titkára szerint az elnöki posztra a legesélye­sebb jelölt Glatz Ferenc, az Akadémia jelenlegi elnöke. Őt Vizi E. Szilveszter, az Akadémia alelnöke követi. Önkormányzati zárlat Az SZDSZ felszólítja a kor­mányt, hogy szabadítsa fel az önkormányzatok költségve­téséből zárolt 8,4 milliárd fo­rintot - közölte Wekler Fe­renc, a párt ügyvivője. Mint mondta: ezt annak érdeké­ben sürgetik a szabaddemok­raták, hogy kezelhetővé vál­hasson a közalkalmazottak körében tapasztalható bérfe­szültség. Kétmilliárdos program A garéi veszélyes hulladék ár­talmatlanításának 2000 vé­géig szóló programja 2,1 mil­liárd forintba kerül. A prog­ramot kedden már jóvá­hagyta a kormány is - kö­zölte Borbély János, a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Rektori konferencia Mé­száros Rezső, a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegye­tem rektorának személyében új elnököt választott keddi zárt ülésén a Magyar Rektori Konferencia. Mészáros meg­bízatása a jövő tanév végéig szól. A sofőrt kihallgatták A ja­nuár 24-én az ausztriai Deutschlandsberg közelében szerencsétlenül járt magyar busz sofőrje ellen letartózta- tási parancsot adtak ki. Gyorshajtók az élen Elkészült a tavalyi közúti balesetek statisztikája. A füzetnyl adatot Keres László rendőrezredessel, az Országos Rendőr-főka­pitányság főosztályveze­tőjével tekintettük át. A halálos balesetek száma (1237) csaknem 1 százalék­kal, a balesetekben életüket vesztettek száma (1366) mintegy 2 százalékkal csök­kent. Egyre több korszerű, erősített karosszériával, lég­zsákkal ellátott autó fut útja­inkon, ezért van ez a kicsi, ám örvendetes javulás. A köny- nyelműség, a felelőtlenség azonban még mindig kísért útjainkon: a súlyosan sérültek száma (8893) 6 százalékkal, a könnyebben sérülteké pedig (17 503) 7 százalékkal emel­kedett. Az okok között válto­zatlanul az ittas vezetés és a gyorshajtás vezeti a listát. Ha azt nézzük, hogy a megyék­ben előfordult balesetek hány százalékát okozták ittas veze­tők, akkor Nógrád vezet Bé­kés előtt. Ha az ittasan oko­zott balesetek számát tekin­tem, akkor az élen Pest megye áll, Győr-Moson-Sopron me­gye előtt. A tetten ért gyorshajtókat tekintve kicsit más a kép. Pest megyét (703) Borsod-Abaúj- Zemplén (398) és a főváros (355) köved. A közúti balesetek száma 1992-ben csökkenésnek in­dult, ám ez a tendencia 1997- ben megtört, s tavaly már meghaladta a 20 ezret. (Koós) Február 24-én Ezen a napon minden termékünk árából* vásárlás vagy előjegyzés esetén io% engedményt adunk! * egyébként is akciós termékek kivételével. Somogy-Domus Áruház Kaposvár. Bethlen tér 1. ■ Telefon: 82/311-933 £

Next

/
Oldalképek
Tartalom