Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-24 / 46. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. február 24., szerda Megyei körkép 3 VÉLEMÉNYÜNK Tópartiak felelőssége A Balaton körüli három megye egységes régiót alkot. A nagypolitika másképpen képzelné el a régiók határait. De bárhogy is alakuljon a közigazgatási megosztás, ha­tékony szervezet csak az lehet, amelyben a polgármes­terek együtt dolgoznak — ez a véleménye a francia Lo- ire-régió korábbi elnökének. Elmondhatja ezt, hiszen nem kívülálló; rendszeresen pénzt adnak a balatoni tu­rizmus és oktatás fejlesztésére. Az Európai Unióba belépni csak abban az esetben le­het, ha a brüsszeli követelmények szerint hajlandó kö­zös terveket készíteni a régióba szerveződött közösség. Régóta folyik a vita azon: ki a Balaton gazdája. Tegnap dr. Balázs Árpád, az önkormányzati szövetség lekö­szönő elnöke leszögezte: nincs kire áthárítani a felelős­séget. Az a parton élőké, másoktól csak kérni lehet. A Balaton a part bármely pontjáról nézve szép. Min­denütt vannak kincsek, amelyeket óvni érdemes. A tó életének szempontjából talán a helyi önkormányzatok szerepe a legfontosabb: ők rendelik meg a szennyvíz­csatorna-építést, ők csalogatják a turistákat. Az utóbbi időben mintha javulna közöttük a viszony; a polgár- mesterek túlnyomó része már a harmadik ciklusát tölti, volt idejük megbarátkozni egymás gondolataival. Keszthelyen leheltek életet nem sokkal a rendszervál­tás előtt kis idővel az 1904-es alapítást követően a Bala­toni Szövetségbe. A politikai megállapodás értelmében most — Füred és Siófok után — ide kerül az elnöki tiszt. A szervezet a tíz év alatt nagy utat tett meg — még ha kerülővel is. Czene Attila Ésszerűbb vízdíjakat A bogiári Sós Zoltán a Balatoni Szövetség társeláöh Kaposvári Egyetem alakul (Folytatás az 1. oldalról) — Folyamatos szabálysértést követtem el amiatt, mert nem volt megfelelő elnöki hatás­köröm — emlékezett vissza dr. Balázs Árpád. — Amikor azonban egy minisztérium­ból pénteken törvényszöveg érkezett véleményezésre, s határidőül a hétfő volt megje­lölve, nem volt mód a köz­gyűlés összehívására, hogy megvitassa a témát. A Balatoni Szövetség tavaly a kitűzött céljait az ország- gyűlési és a helyi önkor­mányzati választások miatt, ugyanis a tagok között meg­nehezült a kapcsolattartás, csak részben tudta megvaló­sítani. Ugyanakkor sikerült elérni, hogy a szervezet sza­vazati jogot kapjon a Balatoni Fejlesztési Tanácsban. Bár el­sőrendű feladatuk a balatoni önkormányzatok munkájá­nak koordinálása, nyitottak a tizenegy kistérségi régió felé is. Az elnökség személyi ösz- szetételének megállapításá­nál némi vita keletkezett. Veszprém megyei részről azt javasolták: minden kisrégió képviselője kapjon helyet az elnökségben, mert a folyama­tos munka feltétele a jó in­formációáramlás. Szűcs László balatonlellei polgár­mester ugyanakkor el­mondta: Somogybán kevés nagy, az északi parton pedig sok kicsi társulás van, s emi­att Veszprém javára billenne az egyensúly, amelyet azért tartani kellene. Az elnökségi tagok neve később válik is­mertté, a. felügyelő bizott­ságba azonban már tegnap beválasztották a siófoki dr. Gruber Attilát. Tegnap a közgyűlés részt­vevői megfogalmazták a leg­fontosabb teendőiket. Az élre a magasnak ítélt vízdíj ész­szerű csökkentése érdekében folytatott tárgyalások kerül­tek. Akaii polgármesterasz- szonya azt kérte: tegyenek hathatós lépéseket annak ér­dekében, hogy az április 1-én életbe lépő szabályozásból töröljék azt a passzust: szennyvízcsatorna nélkül a háttértelepüléseken sem le­het építkezni. — Különben másutt építke­zik az összes fiatal, veszélybe kerülnek a kis települések — mondta. Vizsgálni fogják an­nak lehetőségeit is: hogyan működhetne önállóan a Bala­toni régió. Az idén Michel Duthillene, a francia Loire-réigió korábbi elnöke és Polonyi Kornél, a Veszprém megyei közgyűlés volt alelnöke kapta a Balaton- díjat. Czene Attila (Folytatás az 1. oldalról) — Több évig tartó folyamat veszi kezdetét azzal, hogy a kormány február végéig be­terjeszti a parlamentnek az egyetemi integrációra vonat­kozó törvényjavaslatot — mondta Pokomi Zoltán okta­tási miniszter. Közölte: a ka­binet az érintett intézmé­nyek, a koalíciós partnerek és az ellenzék javaslatai alapján több ponton korrigálta az ok­tatási tárca tisztán szakmai szempontok alapján kidolgo­zott elképzeléseit a felsőokta­tási integrációról. A korrek­ciók a tervek megvalósítható­ságát szolgálták. A javasolt intézményi struktúrának 2000. január el­sejére kell működőképes ál­Somogyban több mint 200 külföldi dolgozik. Számuk az utóbbi időben folyama­tosan nő. Megyei körkép A megye kínálata, a gazdasági lehetőségek egyre több kül­földi érdeklődését keltik föl. Oroszlán Andrea, a megyei munkaügyi központ munka­társa elmondta, az elmúlt év végén 304 külföldinek volt érvényes munkavállalói en­gedélye. Összesen tizenöt nemzet polgárai próbáltak Somogybán szerencsét. lapotba kerülnie. Az ötéves fejlesztési programra ötven- milliárd forintot használnak majd fel. Pokorni Zoltán sza­vai szerint az integráció célja a jó színvonalú képzés felté­teleinek megteremtése, a ku­tató egyetemek létrehozása, illetve az, hogy az intézmé­nyek be tudják tölteni regio­nális szerepüket. — A rugal­mas felsőoktatás a tudás alapú gazdaság nélkülözhe­tetlen eleme — fogalmazott. A kormányzati elképzelések alapján a keszthelyi Georgi- kon a Veszprémi Egyetem ka­raként működne, a kaposvári állattenyésztési kar és a Cso­konai tanítóképző főiskola pedig Kaposvári Egyetem né­ven egyesülne azzal, hogy munkakörben talált magának rövidebb-hosszabb ideig tartó megélhetést. Jóidéig a lengye­lek vezették a listát: hivatalo­san 69 dolgoztak megyénk­ben, a kaposvári cukorsilót építették. Ugyancsak magas volt a románok aránya, akik elsősorban az építőiparban helyezkedtek el. Főként nyári hónapokban dolgoztak a Ba­laton parti építkezéseken, va­lamint szakács vagy konyhai kisegítőként. Több kínai nyi­tott üzletet vagy éttermet, s vietnamiak is dolgoznak me­gyénkben. 2002-ig egy új tudományterü­leten kell kart létrehozniuk. A Tessedik Sámuel Főis­kola székhelye Szarvason lenne. A Budapesti Közgaz­daságtudományi Egyetemből és az Államigazgatási Főisko­lából Közgazdasági és Állam- igazgatási Egyetemet hozná­nak létre, az ELTE pedig a fő­városi pedagógusképző inté­zeteket integrálná. A program forrása az a vi­lágbanki hitel, amelyről még az előző kormány kötött szerződést, és amelyet ké­sőbb a jelenlegi kabinet rész­ben módosított. Pokorni Zoltán elmondása szerint az átalakítás összesen kilencvenkilenc kart és mint­egy ötven intézményt érint. A legmeszebbről talán a 32 mongól varrónő érkezett, akik egy kisüzemben találtak munkát. Akadt a munkaválla­lók közt néhány amerikai, szír, jemeni illetve iráni szak­ember is. A külföldiek között 75 volt felsőfokú végzettségű: tanár, orvos, mérnök. A hol­land és német mezőgazdasági cégek helyi képviseletén több külföldi munkatársat alkal­maznak: dolgoztak Görgete­gen és Hedrehelyen is. Az idén várhatóan még több kül­földi akar megyénkben elhe­lyezkedni, ezt támasztják alá az év eleji adatok is. H. M. Hírek Meghalt a gyalogos Bele­halt sérüléseibe az a 32 éves bőszénfai fiatalember, akit tegnap délután fél háromkor Bőszénfa és Gálosfa között ütött el egy motorkerékpáros. A jármű 43 éves gálosfai so­főrje hazafelé tartott az MZ típusú motorral, amikor egy­előre tisztázatlan körülmé­nyek között elütötte a vele szemben közlekedő gyalo­gost. Feltehető, hogy a moto­ros nem jobbra tartva haladt. A vezetőt könnyű sérülések­kel kórházba szállították. CD írók Fonyódról Ezer embernek adnak munkát a fonyódi Fonyton Kft, amely a Philips professzionális gyár­tóbázisa. Itt készülnek a vi­lágpiacon vezető Philips lé­zer-optikai egységei. Ezek a berendezések már nemcsak a lemezek leolvasását, hanem írását, illetve újraírását is el­végzik. Az egyre keresettebb berendezéseknek a fonyódi gyár a legnagyobb összesze­relője Európában. Tej a mikeieknek Százöt­ven mikei gyermek kap két deciliter tejet minden nap. Az önkormányzat havonta 13 ezer forintot költ az óvodá­sok, iskolások és az otthon ' nevelt gyerekek ilyen ellátá­sára. Hetven százalékát ál­lami támogatásból kapják. Fejlesztik a hálózatot Új megrendeléshez jutott a ka­posvári Radio-Net Kft. A cég szakemberei Szekszárdon ma egy mikrohullámú be­rendezés telepítését kezdik el. Az elmúlt egy hét alatt a munkához szükséges felsze­relést, valamint a szereléshez nélkülözhetetlen alapanya­gokat állították össze. Me­gyénkben legutóbb a bodrogi RLL-bázisállomás antenna- rendszerét javították. Felújított erőgépek A bala­tonszentgyörgyi Dél-Balaton mezőgazdasági szövetkezet­ben befejezték a téli nagyja­vítást. Az elmúlt egy hónap alatt hat MTZ traktort, három nagyteljesítményű erőgépet, valamint négy IFA teherautót és több munkagépet készítet­tek föl. Az alkatrész-, illetve a javítással kapcsolatos költség csaknem ötmillió forint volt, ami közel 10 százalékkal több a tavalyinál. Útépítés Nagybajomban korszerűsítik az úthálózatot, s ehhez 11 millió forintot nyertek a közlekedési mi­nisztérium pályázatán. A be­ruházásról, amely mintegy 15 millió forintba kerül, a legutóbbi ülésen is szó esett. Édes gyakorlat A kereskedelmi és élelmiszeripari szakiskolák diákjai a kaposvári Építőipari és Faipari Szakiskola tankonyháján végzik szakmai gyakorlatukat. Hideg- és melegkonyhai éte­lek, valamint cukrászipari termékek készítése közben szakoktatók irányításával tanulják a szakma alapjait. Az iskola felújított cukrászműhelyében ötven fajta süteményt és tortát sütnek a tanulók. fotó: kovács tibor Külföldiek állásnézőben Többségük — 222 — fizikai _____________________________________________________Téli hwok beuzemcén_______________________________________________________ O k étolajért jönnek, mi meg benzinért megyünk A héten az 2866 lelket számláló dél-somogyi nagyközség, Berzence mindennapjait igyekszünk nyomon követni. A falu, amely egyben az ország egyik kapuja is, a határ­forgalomnak köszönhe­tően újbóli virágkorát éli. Ha kedd, akkor piac van Nagyatádon és hosszú autó­sorok Berzencén. Igaz, ma már közel se akkorák, mint két évvel ezelőtt. 1996-ban rekord forgalmat bonyolított le a berzencei határforgalmi kirendeltség: 1 millió 229 ezer útlevelet kezeltek. Főleg a horvátokét. Nagy József ha­tárőr őrnagy a határállomás 1982-'es megnyitása óta itt szolgál. Több mint tizenöt éve parancsnokként. Emlék­szik még arra a csalódásra, amit az első év forgalma ho­zott, s arra is, hogy 1991-96 között hogyan emelkedett a határátlépések száma. Tavaly már milliónál kevesebben lépték át itt a határt: odaát is fogy a pénz, náluk meg emel­ték az áfa-visszatérítéshez szükséges összeghatárt, s komoly védővámokat vezet­tek be Zágrábban. Mindenki tudja, hogy a berzencei ha­tárállomást elsősorban azok a horvátok keresik fel, akik be­vásárolni jönnek. A nemzetközi árucsere for­galomnak sajátos formája alakult ki Berzencénél, odaát- ról főleg élelmiszerért jön­nek, mi — ha már átmegyünk — akkor maximum az első benzinkutat keressük meg, mert egy liter benzin hatvan forinttal olcsóbban kapható. Hol vannak már azok az idők, amikor a második üveg ko­nyakot dugdostuk az éber vámosok elöl. Apropó ko­nyak! Tegnap átruccantunk és megnéztem, ötven kuna egy liter a nevezetes Bádel- ből, ami 1600 forintnak felel meg. Egy pohár narancslé pedig éppen a duplájába ke­rül, mint egy pohár sör. Nem csoda, ha kedden délelőtt be­felé, délután kifelé van forga­lom a berzencei határállomá­son. Miczók János, a vámos parancsnok azt mondja, hogy a jelenleginél nagyobb for­galmat is elbírna Berzence. Ehhez psak annyit kellene tenni, hogy a nemzetközi te­herforgalom előtt is megnyis­sák. Persze ő is tudja, hogy ahhoz utak is kellenének mindkét oldalon. Meg odaát egy spedíciós kirendeltség. Ez egyelőre nincs, követke­zésképpen marad a magán export-import. A fél határát­kelő pedig le van zárva. En­nek egyedül a Kisváros forga­tócsoportja örült, néhány epizódot legalább nyugodt körülmények között forgat­hattak. Tegnap egyébként nem­csak a határon, a polgármes­teri hivatalban is nagyüzem volt. Kovács Zoltán polgár- mester elnökletével ülésezett a képviselő-testület. Vita nél­kül állapították meg, hogy nem romlott a közbiztonság, pedig a határállomások kör­nyékéről azt tartják, hogy vonzó a bűnözőknek. Né­hány perc alatt a napirend végére értek, megköszönték a körzeti megbízottak tevé­kenységét, s máris arról vitat­koztak, hogy miként emeljék a térítési díjakat az intézmé­nyeikben. Március elsejétől a bölcsődében napi 137, az óvodában százötvenkettő, a napköziben pedig százhetven forintot kell fizetniük a szü­lőknek. Jó hír viszont, hogy minden gyerek ingyen kap iskolatejet. Huber Jánosáétól, az óvoda vezetőjétől hallot­tam, hogy ők úgy próbálják változatossá tenni az étren­det, hogy időnként tejbegrízt készítenek, illetve kakaót ad­nak. Sok gyerek másként nem jutna ezekhez. Az ovi­sok huszonöt százaléka hát­rányos helyzetű. A nap szenzációja tegnap az volt Berzencén, hogy nem volt villany a falu felső ré­szén. Az egyik vezeték elsza­kadt a havazás miatt, s csak tegnap tudták kicserélni. A hirdetőtáblákra új falraga­szok kerültek. Ha valaki ed­dig nem tudta volna, most közhírré adjuk: ma este rész- közgyűlést tart Berzencén az áfész és a takarékszövetkezet is. Pénteken pedig ismét lesz diszkó a művelődési ház­ban. Nagy Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom