Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-18 / 41. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. február 18., csütörtök Polgármesterek fóruma 9 Formálódó régió Somoggyal együtt három megye alkotja azt a dél­dunántúli régiót, amely most formálódik az uniós elvárásoknak megfele­lően. Minden polgármester elemi érdeke, hogy ez a szerveződés összeálljon és jól működjön — mondta Rajcsányi Péter ország- gyűlési képviselő (Fidesz- MPP), aki egyben az or­szággyűlés területfejlesz­tési bizottságának elnöke. Kaposvár A megye országgyűlési kép­viselői csoportjának képvise­leti céljairól szólva kiemelte az ipari parkok szerepét — az elmúlt két évben 11 ipari park jött létre a régióban —, vala­mint a kis- és középvállalko­zások támogatását. Mint mondta, elkötelezettek a me­zőgazdaság megerősítésében, mert a falvak aktív korú la­kosságának helyben kell munkát adni. Felhívta a fi­gyelmet a termelés és a ter­mékfeldolgozás fejlesztésére, az idegenforgalom szerepére, hiszen e terület bevétele igen jelentős. Somogy komoly vonzerővel rendelkezik, de a versenyképesség fenntartá­sához új turisztikai termékek megjelenésére is szükség van, kiaknázatlan lehetősé­geket rejt például a gyógy- és termálturizmus, a vadászat. Á régiós felzárkózás alapja a jó közlekedés: úgy tűnik, újra előkerül a déli autópálya terve, amely Somogy számára fontos lenne. A somogyi polgármesterek és jegyzők fórumán a jelen­lévő országgyűlési képviselők is szót kértek. Herényi Károly (MDF) a Balaton-part von­záskörzetébe tartozó telepü­lések gondjairól szólt. Sajátos helyzetben vannak, hiszen a dél-dunántúli régión kívül — a Balaton okán — még két másik megyével is kapcsolat­ban vannak. Épp ezért célsze­rűnek tartaná egy balatoni régió létrehozását. Közös gondjuk, hogy a Balaton és környéke eddig nem megfe­lelő súllyal szerepelt a terü­letfejlesztésben, pedig a part vonzáskörzetébe tartozó te­lepülések között nagyon sok az elmaradott. Az idegenfor­galom húzóágazat — mondta, melynek elsősorban központi forrásokat kell megpályáznia. Francz Rezső országgyűlési képviselő (MSZP) a megye déli peremén fekvő települé­sek gondjait, szegénységét említette meg, mondván azt a vidéket minden út és minden út tervezet elkerüli, rajtuk a déli autópálya sem segít. A kisközségek fejlesztését, na­gyobb arányú támogatását sürgette. Pásztohy András (MSZP) pártjának somogyi csoportja nevében a közlekedés fejlesz­tését, a zsáktelepülések el­zártságának megszüntetését, a gázellátás továbbterjeszté­sét, a szennyvízprogram el­indítását, a gyógyturizmus fellendítését emelte ki. Az ag­rártámogatásokat nehezen elérhetőnek tartja, a somogyi polgármestereket azonban együttműködőnek, a falvakat a világra nyitottnak mondta. Szabó József Andor (Fidesz- MPP) mondandója után a te­nyerek is összeverődtek, mert éreztette, hogy fontos­nak tartja az elnéptelenedő falvak, a megszűnő iskolák sorsát. Jaj annak a település­nek — mondta —, amely nem kapja meg a kedvezménye­zett besorolást, ugyanis enél- kül semmi pénzhez nem jut. Szorgalmazta a kistelepülé­sek önszerveződő közössé­gének létrehozását, hogy a te­rületfejlesztési tanács előtt megfelelően képviselhessék érdekeiket. A rendezvénynek előre nem várt vendége volt Sze- remley Béla miniszteri főta­nácsadó, aki az új típusú szö­vetkezeti rendszer főbb gon­dolatait ismertette. Úgy véli, csak a gazdálkodók összefo­gásával lehet érdemben meg­jelenni és megfelelő minősé­get vinni az uniós piacokra. Közép-Európa legjobb pro­jektje készült el nálunk, esze­rint a mezőgazdaságban nem az egyedi szövetkezeteké és vállalkozásoké a jövő, hanem a termékpályás szövetke­zésé. Izményi Éva Mérlegen az önkormányzatok Herényi Károly (balról) Rajcsányi Péter és dr. Németh Jenő FOTÓ: LANG RÓBERT Somogyra a stabilitás jel­lemző: minden ötödik te­lepülésen választottak új polgármestert, az önkor­mányzatok tevékenysé­gének törvényessége ja­vult, a vagyonuk gyara­podott. Dr. Németh Jenő, a megyei közigazgatási hivatal vezetője jelle­mezte így a somogyi ön- kormányzatok tavalyi működését a polgármes­terek és jegyzők tegnapi kaposvári fórumán. Kaposvár A hivatalban 25 706 ügyira­tot iktattak az elmúlt évben, vagyis a területi koordináció munkatársai nem ültek a babérjaikon. Kiemelt fel­adatként kezelték a polgár­barát közigazgatás megte­remtését, ennek gyakorlati megvalósítását szolgálja a csaknem egy éve átadott közszolgáltató és informá­ciós központ, amelynél több mint 19 ezren érdeklődtek. Az államigazgatási kollé­gium gondoskodik a területi államigazgatási és a rendé­szeti állami szervek együtt­működéséről, és a gazdasági kamarák szervei is bekap­csolódnak a munkába. A szakmai napokon, tovább­képzéseken 2700 szakember vett részt. A hivatal egy komplex törvényességi vizsgálatot és hatvan ágazati ellenőrzést tartott, 28 105 döntést kellett felülvizsgálnia. Ezek alapján dr. Németh Jenő úgy érté­kelte, hogy az országos át­lagnál jobb a somogyi ön- kormányzatok tevékenysé­gének törvényessége, több­ségében betartják a központi és a saját maguk által hozott szabályokat. A hivatalnak 309 észrevételt és 230 jelzést kellett tennie. Jelenleg ki­lenc jegyző hiányzik, 10 ön- kormányzat még nem vá­lasztott alpolgármestert, 12 törvénytelenül tette ezt. — Az önkormányzatok néha nem tartják be a határ­időket, több esetben meg­szegték a - hatásköri szabá­lyokat, és zárt ülést tartot­tak, amikor erre nem lett volna lehetőség — össze­gezte a hiányosságokat dr. Németh Jenő. — A kinevezé­sek és megbízások, pályáz­tatások nem minden esetben felelnek meg a jogszabályi követelményeknek. Hat esetben kezdeményeztünk felelősségre vonást, minden alkalommal a jegyző soroza­tos és súlyos mulasztása mi­att. A törvényességi észrevé­telek megalapozottságát mutatja, hogy csak egyetlen önkormányzat nem értett egyet azzal. Az elmúlt évben 8198 ha­tósági ügy volt, jelentősen emelkedett az illeték-, illetve csökkent a szabálysértési ügyek száma. A külföldiek 1175 ingatlanszerzési ké­relmet nyújtottak be, 411 bevándorlási kérelmet bírált el a hivatal, és nőtt a polgári szsolgálat engedélyezését ké­rők száma. Az elsőfokú dön­tések törvényességének ja­vulására utal a helybenha­gyó döntések két százalékos emelkedése. Visszaesett a bírósági felülvizsgálati kez­deményezési kedve az ügy­feleknek, különösen az épí­tésigazgatásban szembe­tűnő a visszaesés (121-ről 83-ra). A közigazgatási hatá­rozatok bírósági felülvizsgá­latának általánossá tétele óta tavaly volt a legmagasabb a pernyertességi arány, amely meghaladta a 95 százalékot. Profilt is tisztítanak A minisztériumból tovább adjuk azokat a feladato­kat, amelyek regionális vagy megyei szinten ellát­hatók - mondta dr. Szeg­vári Péter, a Miniszterel­nöki Hivatal helyettes ál­lamtitkára. A kabinet erősíti az önkor­mányzatok és a kormány kö­zötti partneri viszonyt. Kor­mányhatározat született ar­ról, hogy a helyi adók és a he­lyi szolgáltatásokból szár­mazó bevételeket növeljék a központiak hátrányára — mondta dr. Szegvári Péter. — Ezt már jövőre figyelembe vesszük az állami támogatá­sok odaítélésekor, hogy első­sorban a kis helyi forrásokkal rendelkező települések kap­hassanak központi segítséget. Célunk, hogy kiszámíthatób- bak legyenek az önkormány­zatoknak a hosszabb távon rendelkezésre álló források. A közigazgatás fejlesztés során valamennyi feladatot áttekintik, hogy kiderüljön: melyeket lenne célszerű a vállalkozói vagy a nonprofit szférában ellátni. Másrészt közelebb kívánják vinni a szolgáltatásokat a polgárok­hoz. A kistérségekben a kor­mány összefogásra buzdítja a településeket. Az állami normatívákba és a támogatási rendszerekbe olyan ösztön­zőket épít be, amelyek pél­dául a körjegyzőségek és a körzeti iskolák működtetését szorgalmazzák. Támogatást adnak a térségfejlesztési tár­sulások létrehozásához, a programok és a pályázatok készítéséhez, a foglalkozta­tási programokhoz, ame­lyeknek az infrastrukturális hátterét is területfejlesztési pénzekből kívánják megte­remteni. Az MFB és a Magyar Vállalkozás-fejlesztési Ala­pítvány regionális fiókjain ke­resztül hosszú lejáratú hite­lekkel, vállalkozási fejleszté­sekben történő részvétellel és mikrohitelekkel támogatják a beruházásokat. Fontos, hogy forrástérképeket biztosítsa­nak az önkormányzatoknak és a kistérségeknek. A településeket szolgálni A közigazgatási szerke­zetváltás során olyan megoldást kell választani, amelyik a települések ér­dekeit szolgálja a legjob­ban. Ezt dr. Gyenesei Ist­ván, a megyei közgyűlés elnöke mondta a fórumon. A megyei önkormányzat élő, közvetlen kapcsolatra törek­szik a településekkel, a so­mogyi polgárokkal, emelte ki az elnök, hozzátéve: a megye szabadon választott koordi­náló, érdekegyesítő szerepé­nek elősegítéséhez kölcsönös bizalomra, széles körű tájé­koztatáson alapuló együtt­működésre van szükség a te­lepülésekkel. A régiók létre­jöttével pedig még inkább felerősödik a települések döntéshozó szerepe. Dr. Gyenesei István hangsú­lyozta: a megyei önkormány­zat és a települések érdekkö­zössége természetesen ala­kulhat ki, nincs közöttük alá- fölérendeltségi viszony, sem érdekellentét. A bizalmi lég­kör és az összefogás létrejötte fontos állomásaként emlí­tette, hogy tegnapelőtt a me­gyei közgyűlés egyhangúlag fogadta el az idei költségve­tést, és tapssal ismerte el an­nak előterjesztését. A megyei területfejlesztési tanács elnöke felhívta a fi­gyelmet, hogy március elején kiírják a pályázatokat, amely mintegy 950 millió forint el­osztását teszi lehetővé. A döntéskor előnyben részesí­tik azokat a pályázatokat, amelyek a térségi funkciókat és a munkahelyteremtést szolgálják, valamint a megyei területfejlesztési tervvel összhangban vannak. Dr. Gyenesei István elmondta: a pályázatokon való sikeres szereplés érdekében szakmai és gyakorlati segítséget nyúj­tanak, szakértőket ajánlanak, és kistérségenként tájékozta­tót tartanak. Segítséget nyúj­tanak a minisztériumi célelő­irányzatok felkutatásában, a Phare pályázati lehetőségek megismerésében. Készül a megyei terület- rendezési terv és koncepció alapján a megye fejlesztését szolgáló programok véglege­sítése. Összefoglalója megta­lálható a kistérségi közpon­tokban, és az interneten is mindenki számára elérhető. A hét társulás és a jogtaná­csosi iroda szakemberéi is segítik az önkormányzatokat a pályázati rendszerek feltá­rásával, információkkal és a programok menedzselésével. f benzin: '99-ben re 99 Ft * SUZUKI ‘ 5,7 1/100 km-es átlagfogyasztást feltételezve, 165,60 Ft/I benzinárral, az akcióban értékesített, új, hazai gyártású Suzukikhez ajándékozott Mol-chipkártya értékének levonásával kalkulált őászeg. A Magyar Suzuki ajánlata a raktérkészlet erejéig érvényes. ... hogy a benzin akkor sem lesz olcsóbb, ha Suzukival jár? Dehogynem! A Suzuki legújabb akciójában a február 28-ig, illetve a készlet erejéig vásárolt, hazai gyártású az első. 9999 krn-en csak 99 Ft-ba kerül a benzin literje.* Bármilyen hihetetlen, mégis igaz: egy új Suzukival most évekkel visszaforgathatja a Mol-töitöállo­mások számlálóit... És ami a legjobb: az időutazás végeztével, amikor a benzin már Önnek sem lesz olcsóbb, egy Suzukihoz akkor is kevesebb kell majd belőle. www.suzuki.hu « I * /

Next

/
Oldalképek
Tartalom