Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-01 / 26. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1999. február 1., hétfő Megyei körkép 3 ___________ TÉLI NAPOK LÁBODON_________________________________________________________________ M edvesonka a Ceglédinél, francia krémes Hoffmannéknál Ezen a héten minden nap a 2284 lelket számláló délsomogyi település, Lábod életét követjük nyomon. A falu ünnepre készül, hiszen hamarosan első írásos említésének 800. évfordulójára emlékezhetnek. Ez azonban még odébb van, a hétköznapok problémái most előbbre valók. A falu közintézményein a gyász fekete zászlóit lobogta az időnként viharos erejű szél. A református gyülekezet vasárnap délelőtti istentiszteletén Németh Péter lelkipásztor emlékeztetett az ausztriai buszbaleset fiatal áldozataira. A faluszéli autókereskedés udvarán egy másik baleset borzalmas mementójaként áll a Volkswagen. A hétvégén egy nagyatádi fiatalasszony sietett Lábod felé. Éppen előzésbe kezdett, amikor elé vágódott egy szarvas. A kocsi a fák közé csapódott, eleje a felismerhe- tetlenségig összetört, vezetőjét súlyos sérülésekkel vitték kórházba. Az úton még mindig ott vannak a vérnyomok... A viharos szél homokfelhőt seper az utcákon. Pintérék házánál megtépázta a villanyvezetéket. Gyertyával kellett világítaniuk, a hűtőszekrényből pedig az udvarra pakoltak. Mentek is Lassú Istvánhoz, a polgármesterhez, hogy szerezzen már segítséget. Gyors telefon, s a szerelők már meg is érkeztek. — A kívülálló nem is hinné, hogy egy polgármestert mi mindennel keresik meg hétvégén is - hallom Lassú Istvántól. - Volt, hogy este tizenegykor kopogtattak, mert a férj kidobta az ágyneműt feleségestül, gyerekestől. Szállást kellett találni a családnak, míg helyreállt a béke. Most békesség ült a falura. A falu nevezetes vendéglőjében, Ceglédi Lászlónál népes társaság ünnepel. ígér Ferenc és Fodor Irén ötven éve mondta ki a boldogító igent. Az aranylakodalmon itt a fiuk és a lányuk is a maga családjával és a négy unokával. Azt mondja a fiatalabb ígér Ferenc, hogy ebben a rohanó világban azon gondolkodik el az ember, vajon ő megérhet-e hasonló szép ünnepeket. A polgármester gratulál a házaspárnak. A férjet jól ismeri, hiszen nem is olyan régen ő adhatta át neki a Lábod községért kitüntetést. Ceglédivel, a vendéglőssel délidő lévén az étlapot nézegetjük. A tulaj sem tudja fejből, hogy hányféle étket kínál. Húsféléből eljut húszig, aztán felhagy a számolással. Mert van itt cápa és strucc, szarvas és galambfióka, csikó szelet és medvesonka is. Nem véletlen, hogy a külföldiek kedvelik ezt az útmenti, elegáns éttermet. Az SFOR kamionosai mindig megállnak előtte, s a vadászok is szívesen szállnak meg nála. A medvesonkát, amit Erdélyből hoznak, de itt pácolnak, mindenképpen meg kell itt kóstolni. Mint ahogy Hoff- mannék francia krémesét is. Hoffmann Ferenc cukrászdája májusban lesz két éves. Régen kiszemelték a művelődési ház melletü helységet, de sokáig nem volt eladó. Ma egy átlagos hétvégére háromezer süteményt készítenek. Barcsról és Nagyatádról is jönnek hozzájuk törzsvásárlók. Főleg a francia krémesért. Hogy mi a titkuk? Egyszerű: a családnak is ez a kedvence. A Nagyatád felé vivő kanyarban újabb vendéglő nyílt. Lengyel József Hársfa vendéglője ma még csak presszó, de ha minden papír a helyére kerül, akkor étterem várja az utasokat. Lábodot kezdik felfedezni. Mi lesz itt, ha elkészül Csurgai úr lovastanyája a homokpusztai részen? Mondják, itt lenne a hazai lovasturizmus egyik fellegvára. Az elénk táruló kép már ma is sokat sejtet. Dr. Tóth László, aki a hétvégén ügyeletben volt, nem álmodozik. A két körzetben száz-száz beteg fordult meg a múlt héten. Az óvodában és az iskolában van olyan csoport, amelynek a felét ki kellett írni. Alig akad olyan tizennégy évnél fiatalabb, aki ne prüszkölne. Az isko- .lába máris össze kellett vonni az osztályokat, mert annyi volt hiányzó. S ez még csak nem is a járványok ideje. Nagy Jenő VÉLEMÉNYÜNK Forrás és prés Kivívták polgáraik rokonszenvét azok az önkormányzatok, melyek az elmúlt években nem emelték a helyi adókat. Nagy árat fizethetnek azonban ezért a népszerűségért az állami támogatások már körvonalazódó új rendszerében. Különösen igaz ez a Balaton-parti településekre. Ezeknél az önkormányzatoknál eddig rendre akadtak olyan, a privatizációból, terület- vagy részvényeladásokból származó többletbevételek, melyekből - az itt élők erszényének megcsapolása nélkül is - jutott fejlesztésekre. Ezek a források azonban lassan elapadnak, és az önkormányzatok azon kapják magukat, hogy saját bevételeik növelése nélkül fejlődésképtelenné, vagy legalábbis kiszolgáltatottá válhatnak. Az állam ugyanis, amely - úgy látszik - megelégelte, hogy csak rá mutogassanak, mint az adóprés kíméletlen szorongatójára, egyre szűkmarkúbban támogatja azokat az önkormányzatokat, melyek nem használják ki a törvényben kínált sajátforrás- növelési lehetőségeiket. A parti önkormányzatok többségének azt kell eldönteni, emelik-e majd a helyi adókat vagy vállalják, hogy lemaradnak szomszédaiktól a vendégcsalogató versenyben. A települések tehát rákényszerülnek, hogy önmagukon segítsenek, miközben polgáraik „nagy kalapba” kerülő adóforintjaiból jobbára a saját bevételekkel nem rendelkező falvakba jut több támogatás. Az újraelosztó állami törekvés ésszerűsége aligha lenne vitatható, ha a balatoni idegenforgalom bevételeiből eredő bővizű patak nemcsak erecskéken át szivárogna vissza a régió fejlesztésére. Sajnos, ezek is jórészt az újraelosztás csatornáiba terelődnek, elodázva így a minőségi turizmus fejlesztésének régóta halogatott tennivalóit. Bíró Ferenc A HÓNAP KÉZBESÍTŐJE A csillagok köszöntik A toponári Nagy Sándorné lett januárban a hónap kézbesítője. Meglepetésként érte a hír, nem értette: miért kapja ezt az elismerést? Mint mondta, ő csak a munkáját végzi, a tőle telhető legjobban. Már tizenhét éve. — Háromkor csörög az óra, mert negyed négyre hozzák az újságot. Kétszáznegyven helyen várják a híreket, sietni kell. Már mennek az első buszok, és sokan magukkal viszik az újságot. Állította: a toponáriak szeretik a Somogyi Hírlapot. Bár a településnek azon a részén, ahol ő hordja ki a lapot, főleg nyugdíjasok, idősek, nehéz anyagi helyzetűek élnek, egyre több az előfizető. Rábeszélni senkit nem szokott, mert - mint mondta - aki teheti, úgyis megveszi a lapot. — Három óra alatt megjárjuk a környéket. Szerencsére a férjem is sokat segít. A legnagyobb átok a havaseső, azt nagyon nem szeretjük, olyankor rongyot kell a lábunkra kötni, hogy el ne csússzunk. No meg a kutyák, amiket gazdáik „elfelejtenek” megkötni vagy bezárni. Már nem egyszer végződött sérüléssel az ilyen kuNagy Sándorné tyakaland, vannak olyan utcák, ahová életveszélyes bemenni. Nagy Sándorné szerint nem lehet megszokni a hajnali három órai kelést, a jeges utat és a harapós kutyákat. Viszont sok minden van, ami kárpótolja a kellemetlenségekért. Például hogy többet lehet a gyerekeivel, jut idő a háztartásra is. Meg a csillagok, amelyek hajnalban csodálatosak. Ilyenkor — mondja — bármennyire siessen is, nem a lába elé néz, hanem az ég csodáit figyeli. (Jakab) Törvénysértő döntések Az önkormányzati munkában nem elég a szakmai felkészítés, folyamatos segítségre, ellenőrzésre és számonkérésre van szükség — mondta dr. Kisgyura Attila, a közigazgatási hivatal főosztályvezetője, így összegezte az alakuló önkormányzati ülések somogyi tapasztalatait. Kaposvár A jegyzőket felkészítettük, hogy mit kell tenni az alakuló üléseken és különböző segédanyagokat adtunk ki — mondta a főosztályvezető. Hozzátette: ennek ellenére több önkormányzat törvényt sértett. Voltak akik az érvényben levő szmsztől elérőén alakítottak bizottságokat, nem tartották be a választásokra vonatkozó szabályokat, több mint tíz önkormányzat nem választott alpolgármestert, pedig ez kötelező. Néhány helyen nem a hatályos szabályok szerint állapították meg a képviselők, az alpolgármesterek tiszteletdíját. — Fontos, hogy az ön- kormányzatok már az első ülésen körültekintően dolgozzák át a szervezeti és működési szabályzatot, hiszen ez nagy segítséget nyújthat a további munkában — mondta dr. Kisgyura Attila. — Például több helyen vita van arról, hogy milyen munkáltatói jogokat gyakorolhat a polgármester a hivatalban. A törvény szerint egyes kérdésekben egyetértési jogot tarthat fenn magának. Ha ez nem kerül az szmsz-be, akkor később vita forrása. Az elmúlt négy évben mindössze két önkormányzat szabályozta szmsz-ben is a civil szervezetekkel való kapcsolattartás módját. Pedig ez ma már fontos. Persze vannak olyan települések is, amelyek szmsz-ben rögzítették, hogy minden rendeletalkotás előtt közmeghallgatást tartanak. Ez nem sikerült betartani. És voltak olyanok is, akik azt sem szabályozták, amit kellett volna. — A törvénysértéseket minden esetben föltárjuk — mondta a főosztályvezető, — és intézkedünk a törvényes állapot helyreállítása érdekében. (Lengyel) Igazgatóváltás a Nagyatádi Konzervgyárban Elbocsátások után az orosz piac ad reményt Február elsejével a 36 éves Csizmár Józsefet, az eddigi termelési és műszaki igazgatót bízta meg a Nagyatádi Konzervgyár Kft irányításával a Limpex Rt vezérigazgatója. Az eddigi vezető Mészáros László a hatvani gyár élére kerül. Nagyatád Mészáros László igazgató harminchét hónap után utolsó munkahetét töltötte Nagyatádon. 1996. január elsejétől hetente ingázott Hatvan és Nagyatád között. Kollégái szerint a kilencvenes évek‘közepének egyik legnehezebb időszakából vezette ki a gyárat és visszaszerezte viszont régi nevét. Ma ugyanazzal a feladattal küldték Hatvanba, mint annak idején Nagyatádra: csináljon rendet. — Három évvel ezelőtt mennyire volt mélyponton a gyár? — Komoly válságról nem beszélhetünk. A követelmény az volt, hogy növeljük a termelést, és ehhez teremtsük meg a feltételeket. — Sikerült? — Az utóbbit illetően igen. Ezt az is bizonyítja, hogy tavaly megkaptuk az ISO 9002 minőségbiztosítási tanúsítványt. Más kérdés, hogy a múlt évben csak a harmadát értük el az üzleti tervben leírt nyereségnek. A Nagyatádi Konzervgyárban már a múlt tavasz- szal érezték, gond lesz az orosz piaccal. A partnerek egyre nehezebben fizettek, s ezért le kellett állítani a kiszállításokat. Az orosz válság, amelyről azt mondták az ország vezetői a nyár végén azt mondták: nem gyűrűzik be hozzánk, ötszázmilliós árbevétel kiesését okozott a nagyatádi gyárnak. Bár novemberben, decemberben és januárban az, orosz piacra is vittek a raktárakból csemege kukoricát, zöldborsót és néhány gyümölcsfélét, még mindig sok az eladatlan késztermék. Ezért előbb a műszaki fejlesztésekről kellett lemondanunk, majd decemberben a törzslétszámból hetven embert elbocsátottak. A leépítés egyaránt érintette az adminisztrációt, a labort, a szállítást és termelő üzemeket. Csaknem ugyanannyi szerződéses dolgozótól is megváltak. A nagyatádi gyár termelése meghatározó részben az egykori szocialista piactól függött, s az utóbbi években is az utódállamok számítottak a legfontosabb partnernek. Mészáros László szerint — bár időnként úgy tűnik, hogy feléled a piac — egyelőre nem látni az rflagút végét. A kérdésre, hogy miként reagálhat a gyár a pangásra, elmondta: a készletek és a kereslet alakulása alapján döntenek majd arról, hogy a következő szezonban mit és mennyit gyártsanak. Hasonlóan vélekedik utóda, Csizmád József élelmiszeripari mérnök is, aki 1992-ben pályázat útján került Kecskemétről Nagyatádra. A nagy termelőkkel már megkezdődtek az előkészítő tárgyalások, hiszen a nyáron szükség lesz a friss zöldborsóra, zöldségfélékre, a gyümölcsökre, s leginkább a csemegekukoricára, amely ma a nagyatádiak legkeresettebb terméke. Abban bíznak, hogy tavasszal, megélénkül a kereslet. Ha ez nem történik meg, akkor ismét nehéz évnek néznek elébe. Az utódnak egyébként egy figyelmeztető ténnyel is számolnia kell június 15-én működnie kellene annak a szennyvíz-előtisztítónak, amelynek megépítésére az önkormányzat kötelezte őket. Százmilliós nagyság- rendű beruházásról van szó. A hírek szerint megkezdődtek ugyan az előkészületek, ám a kivitelezés még nem indult meg. Nagy Jenő HÍREK Egyéves kerekasztal A Zamárdi Kerekasztal Egyesület fennállása egy éves évfordulóján ünnepi taggyűlést szervezett. A rendezvény vendége volt dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke, aki a civil szervezetek társadalmunkban betöltött szerepéről szólt. Petőfi emlékezete A magyaregresi községi könyvtárban irodalmi műsorral és kiállítással emlékeztek Petőfi Sándorra. A verses összeállítás után a költő életútját idézték fel, majd a Bolond Istók dramatizált változata és a János Vitéz vetítése következett. A rendezvényen adták át a Kincskeresők által meghirdetett Olvasólámpa című verseny díjait is. Segély a Nyírségbe A Somogy Megyei Túzoltó-pa- rancsnokság és a Somogyért Egyesület közös segélyakciójának keretében több millió forint értékű magdeburgi adományt juttatott el a nyírségi árvízkárosultaknak. A matracokból, ruhaneműből, használati tárgyakból álló segély szállítását a Kapos Kamion Kft ingyen vállalta. Jeges Balaton A siófoki obszervatóriumnál 21 centiméteres jégvastagságot mértek. A parttól távolabb néhány rianás már megjelent, a partmenti részeken még alkalmas volt a jég korcsolyázásra. A téli sport szerelmeseinek legfeljebb a metsző, szél szeghette kedvét. Ennek ellenére sokan választották a Balatont hétvégi programul. Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a SOMOGYI HÍRLAP ot 1999. február hónapra február 5-ig lehet előfizetni. ,9959 "Alapítvány Somogyszobért" megköszöni a gazdálkodó szervezeteknek és magánszemélyeknek az 1998. évben adójuk 1%-val nyújtott támogatást, melyet 1999. évben is szívesen fogad az alábbi adószámon: 19197481-1-14 (99587)
