Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-16 / 39. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP Megyei körkép 1999. február 16., kedd A bírák is a felsőházban Dr. Solt Pál szerint tévedés az új büntetés-kiszabási rendszer Dr. Solt Pál szerint a somogyi bírák jól dolgoznak fotó: lang Róbert Késnek a bevallások A harmincezer adóívnek csak a fele érkezett meg Tegnap még postára adhatták adóbevallásukat az egyéni vállalkozók, gazdálkodó szervezetek és a mezőgazdasági őstermelők. Úgy tűnik azonban: többségük egyáltalán nem vette komolyan a február 15-i határidőt. Megyei körkép Mintegy tizenkettő-tizen- ötezer egyéni vállalkozótól — nem lehet pontosan tudni, hogy mennyitől, mert számuk állandóan változik — és tízezer gazdálkodó szervezettől várták az adóbevallásokat az Apeh Somogy Megyei Igazgatóságán. Az őstermelők közül most csak azoknak kellett nyilatkozni, akik vállalkozók, áfás magánszemélyek vagy kötelezettséget vallottak be. Somogybán háromezerre tehető ennek az őstermelői körnek a létszáma. A mintegy 27-30 ezer adóbevallásnak azonban alig több mint a fele érkezett be a tegnapi határidőig. — Akik február 15-e után adják postára az adóbevallásukat, mulasztási bírsággal sújthatók — mondta Hári Sándor bevallási osztályvezető. — Kivétel ez alól, ha valaki igazolni tudja, hogy rajta kívül álló okok miatt késett a beadással. Az osztályvezető elmondta: a mostani bevallásoknál leginkább a személyi jövedelemadó-bevallásokban voltak változások. Megszűnt az összesítő áfa-bevallás, az ötvenhármas ív részletesebb és terjedelmesebb lett, és hiába keresik az adózók a gázolajjal kapcsolatos fogyasztási adóvisszaigénylést is. A közhasznú szervezeteknek tett felajánlások miatt is bővült az ív. — A munkát a személyi jövedelemadó-bevallások feldolgozásával kezdtük. Már most látszik, hogy jellemző hiba az aláírások hiánya — ezt a nyilatkozatok után kell megtenni. Minden évben gondot jelent az is, hogy az adót visszaigénylők közül sokan elfelejtenek nyilatkozni arról, hogy van- e egyéb köztartozásuk. (Jakab) Legyen szebb a mi falunk Törekvő kisközség Hírek Folytatódik az ásatás Bodrog régészeti kutatásai címmel tartott diavetítéssel egybekötött előadást dr. Magyar Kálmán, a megyei múzeum régésze a kultúrházban. A közönség megismerkedhetett a feltárt leletekkel, és kiderült, hogy márciusban folytatódnak a községben a régészeti ásatások. Besurranókat fogtak Besurranó tolvajokat fogtak el a rendőrök. A baranyai illetőségű társaság Ladon egy családi házba lopakodott be, és 50 ezer forint készpénzt emelt el. Kaposmérőig jutottak csak, itt sikerült elfogniuk a csoportot a rendőröknek. A zsákmány előkerült, a három pécsi besurranó tolvaj letartóztatásban várja a folytatást. Átalakítanák az intézetet Terv és előzetes költségvetés készül a barcsi rendelőintézet átalakítására. A szándék az, hogy a jelenlegi szétszórtság helyett egyetlen épületbe kerüljön az alapellátás, a háziorvosi, fogorvosi szolgálat és az ideggondozó. Kábelt építenek Hetesen eddig több mint 100 lakást kötöttek a kábeltelevíziós rendszerre. A hálózatot egy kaposmérői vállalkozás építi ki, s az elmúlt időszakban folyamatosan dolgoztak. A tervek szerint tovább folytatják a fejlesztést, s most újabb megállapodás került szóba az önkormányzat és a vállalkozás között. Helyi adást akarnak készíttetni, ami a település életét mutatja be. Az elképzelések szerint heti rendszerességgel jelentkezne a műsor, s ebben az önkormányzat illetve az intézmények munkájáról számolnak be. Az ügyben várhatóan tovább folyik az egyeztetés, ám már most is működik a helyi képújság. Mérlegen a szövetkezet Tegnap újabb három dolgozó kezdte meg a munkát a ma- gyaratádi Barátság mezőgazdasági szövetkezetben. Az elmúlt napokban ugyanis többen szabadságra mentek, mivel kevés munka volt. Most az alkalmazottak csaknem 60 százaléka dolgozik: többségük a gépműhelyben készíti föl az erőgépeket illetve az adminisztrációs feladatokat látja el. Jelenleg készítik az elmúlt gazdasági évet összegző mérleget. A szövetkezet nyereséggel zárt, s több mint kétszázhatvan millió forint árbevételt könyveltek el. A somogyi bíróságok az ország legjobban működő bíróságai közé tartoznak, ezt igazolják a tavalyi év adatai is. Ezt dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke mondta tegnapi sajtótájékoztatóján a Somogyi Hírlap kérdésére válaszolva. Kaposvár Dr. Solt Pál, a megye bíráinak összbírói értekezletére érkezett Somogyba. Elmondta: látogatása során kedvező tapasztalatokat szerzett, a beszámolókból kiderült, hogy jó évet zártak a megye bíróságai. Dr. Ujkéry Csaba, a megyei bíróság elnöke és a vezetők mindent megtettek azért, hogy jó munkakörülményeket biztosítsanak a nem éppen könnyű helyzetben. így Somogybán — bár több ügyet tárgyaltak a bírák - jó munkaszervezéssel sikerült elérni, hogy minden eddiginél kevesebb ügy maradt folyamatban az év végén. Talán csak az egyre szövevényesebb és bonyolultabb gazdasági bűncselekmények tárgyalása tart hosszabb ideig. Ezek az ügyek Somogybán is egyre jelentősebb súlyúak és mennyiségűek. — A magyar igazságszolgáltatás nincs válságban, mint ahogyan azt sokan állítják, ám a mostani időszak valóban átmenetinek nevezhető: nem fejeződött be a '97-es döntések végrehajtása, másrészt számos kérdést újra felülvizsgál a kormányzat — válaszolta a Somogyi Hírlap kérdésére a Legfelsőbb Bíróság elnöke. — Változhatnak az alapvető eljárások, a jogorvoslati rendszer, még bi(Folytatás az 1. oldalról) — A lobbi-költségvetést fel kell váltani a program-költségvetésnek, mert csak így van esélyünk az Európai Unióban — mondta dr. Boros Imre. Hozzátette: az EU-ban szóba sem kerül a pénz, amíg nincsenek elfogadott programok. Ott most éppen a 2000-2006 közötti költségvetési program készül. A magyar kormány 2000-től tervezi, hogy át áll az úgynevezett „nulla bázisra”, amelynek az a lényege, hogy progzonytalan az ítélőtáblák sorsa is. Ez a bírók munkáján, az ügymeneten természetesen nem látszhat. De mivel a bírók munkájáról, státuszáról döntenek, nem közömbös számukra ez a helyzet.- Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész szerint a somogyi ügyészek a „felsőházhoz” tartoznak. S a somogyi bírák?- Fontosak a mostanihoz hasonló összegzések, értékelések, ám még fontosabb, hogy itt, Somogybán büszkék lehetnek áldozatos, de eredményes munkájukra a bíróságok munkatársai. Úgy vélem: a somogyi bírókról is elmondható, hogy az igazságszolgáltatás „felsőházához” tartoznak.- Mi várható a büntetőtörvénykönyv módosításától? A szigorúbb rendelkezéseket nem fogadták egyönram készül az elvégzendő feladatokról és ehhez rendelik hozzá a pénzt. Ebben az esetben a programszerkezetű költségvetés már hozzáigazítható az EU program-költségvetéséhez. A miniszter szerint a korábbi évek Phare-programjait azért nem használhatták ki, mert nem volt állami kötelezettségvállalás, és a programok sem voltak mindig megalapozottak. 40 millió ecu- hoz például azért nem jutottunk hozzá, mert nem jöttek tetű lelkesedéssel a bírók. — A társadalmi elvárások azt diktálják: szigorítani kell, mert a közvélemény szerint nem születnek elég szigorú ítéletek. Szerintem nem lehet általánosítani. Bizonyos bűn- cselekményeknél, kiemelkedő bűnügyekben igenis születtek példaszerűen szigorú ítéletek. A mostani szigorítással pedig „csak” az a baj, hogy nem az egész bün- tetőrendszer áttekintésével készült, nem ott és nem úgy szigorít, ahol és ahogyan kellene. A középmértékes büntetéskiszabási rendszer súlyos tévedés, ilyen büntetőjogilag nem is létezik, gyakorlatban nem jól alkalmazható. A szabadságvesztés mértékét ott növelné, ahol nem kellene, a kis- és közepes súlyú bűncselekményeknél. (Jakab) létre a régiók. 25 milliót pedig azért nem kaptunk a privatizáció támogatására, mert 1997-ben arról beszéltek: nálunk befejeződött a privatizáció. Bár ez nem így volt, időt vesztettünk, s ezt a pénzt az év végéig el kellene költeni. A tervek szerint 2000-től már mintegy 250 millió eurót használhatnánk fel fejlesztésre. Ez igencsak jelentős összeg, tehát jó lesz értelmes programok kidolgozásába fogni — mondta a miniszter. (Lengyel) A falu lakóinak egyhar- mada belépett a községszépítő egyesületbe. A Virágos Magyarországért mozgalom már elismerte törekvéseiket, most civil szervezetben folytatják. Gyugy A napokban alapították a falu fiataljai a „Legyen szebb a mi falunk Somogyért Egyesületet”, amelynek elnökévé Tóthné Szabó Erikát választották. A 300 lelkes község lakóinak egyharmada, több mint 90 ember jelentkezett a közös munkára. Évek óta elkezdődött az a mozgalom, amelyet most szervezett keretekben folytatnak. Virágos kertté varázsolták a völgyben meghúzódó kisközséget. Továbbra is gyűjtik a virágmagokat, hogy tavasszal újra nyíljanak. Az önkormányzat napraforgót vásárolt, ezzel etetik a házaknál kirakott madáretetőkhöz sereglő madarakat. Látszólag kis dolgok ezek, de Gyugynak nagy tervei vannak. Tavaly több pályázaton is nyertek a Lengyeltótival megvalósított 3 kilométeres összekötőút építésére, amely a nyárra kész lesz. Ezzel tíz kilométerrel közelebb kerül a város. Jelenka György polgármester most számolja a község költségvetését: az úthoz szükséges 600 ezer forintos saját erőt csak a lengyeltóti önkormányzat kamatmentes kölcsönével tudják előteremteni. Nem marad pénz másik nagy álmukra a dombtetőn levő Árpád-kori templom körül létesítendő parkerdőre, amelynek terveit reménykedve lapozgatják. Viszont a képviselő-testület százezer forinttal támogatta az alakuló egyesületet, ami jó befektetésnek bizonyul. Tóthné Szabó Erika el-' mondta, a Soros-alapítvány- hoz pályáznak a napokban, hogy nekiláthassanak a parkerdő létesítményeinek. Ha legalább az anyagra támogatást nyernének, a többit a falu megépítené a maga erejével. Játszóteret és sportpályát szeretnének a gyerekeknek, millenniumi emlékhelyeket a betérőknek. G. M. Pénzt csak programokra Somogyot elsősorban az agrárgazdaság, az infrastruktúra és a felsőoktatás-fejlesztés érinti TELI NAPOK GOLLEBEN Turkáló a moziban, mérlegen a hízók és a múzeum Ezen a héten az 1270 lelkes Gölle mindennapjairól tudósítunk. A gazdag faluként emlegetett település portáinak zömén érződik a hajdani jómód, de az üres ház is egyre több. A fiatalok máshol vernek tanyát. A moziban régen vetítettek, az épületet jobbára a kereskedőknek nyitják csak ki. Hetente más-más hozza a használt ruhát, aminek nagy a keletje. Tegnap Czékusné Béres Marianna kínálta a friss bontású bála „kincseit”. Nadrágokat, pulóvereket, dzsekiket vittek a gölleiek, akik gyakran betérnek ide, hiszen 250 forintért már kapnak egy gyereknadrágot. Igaz, kissé viseltes, de úgy is kinövi a gyerek és nem kell 3-4 ezret fizetni érte. Éktelen disznósivalkodás rázta fel a Kossuth utca csöndjét; 14 gazda adta le hízóját. A mázsánál Zsiga Lajos, a Korona szövetkezet elnökhelyettese strázsált. A rakományt Szekszárdra szállították, és a gazdák - mint megtudtam - áfával együtt 170 forintot kapnak kilójáért. A nyomott árnak nem örülnek, úgy vélik, ha 250 forintért vennék át, az is kevés lenne.- Én csak egyet hoztam - mondta Széles Imre, aki a 6 kilométerre lévő Nakon lakik. - Még van odahaza 15, de jövőre csak egyet nevelek, nem éri meg többet tartani. Gicony Puska József négyet adott le. Összesen 530 kilót nyomtak.- A villanyra , a vízre, az ólak javítására talán elég lesz az értük kapott pénz - jegyzi meg a gazda, akinek évtizedek óta teli az ólja. S hogy miért csinálja? Azért, mert már megszokta. Meg jól jön egy kis pénz egyben. Precíz kimutatásából kiderül: tavaly 117 ezer 499 forintot fizetett tápra, és 15 ezret az állatorvosnak. Nemrég levágtak kettőt - mindkét fiuknak teli lett a hűtője -, de még 28 jószág maradt az ólban. Gölle mindig büszke volt az állatállományára. Míg 1966-ban 5700 sertést tartottak nyilván és 1070 szarvasmarhát, addig most jó ha 1700 disznó és félszáz marha van a faluban. A gazdáknak fokozatosan vették el a kedvét az állattartástól. Bodó Imre dombóvári agrármérnök megírta szülőfaluja monográfiáját. Gölle község krónikája című könyvében is szemléletesen elemzi az állomány és a szaporulat alakulását. Helytörténeti kutatásairól is ismert és Fekete István emlékének megőrzéséért is sokat tesz. Legutóbb ifj. Fekete Istvántól újabb relikviákat szerzett be, amelyek az emlékházban kaptak helyet. A gölliek közül többen szeretnék, ha a falu a Fekete emléktúrákról szerezne hírnevet. Hiszen itt született a Bogáncs, a Kele, a Tüskevár, a Ballagó idő szerzője. Barangolásait őrzi az út pora, az erdő, a mező. Cönde és Palánkos, ahol még nyári táborokat is lehetne szervezni. Az önkormányzat' hozzájárul az író mellszobrának elkészíttetéséhez és felújíttatja az emlékházat, amelyben Rácz Ferenc kántortanító és Rácz Vali sanzonénekes és színésznő alakja is megelevenedik. Néhány éve meg is orrolt ezért Fekete István özvegye, de halálukban talán már megbékéltek oda- fönn. A falu és az idegenforgalom is gazdagodhat így; a Fekete-regényeket több nyelven lehetne megjelentetni és árusítani az emlékházban, amelynek Deres Károly a gondnoka. Három harmadikos barátnő hazafelé tart az iskolából. Salamon Nóra két ötöst is kapott tegnap, Spanics Dóri egyet. Bíró Ivettet nem feleltették. Arra a kérdésemre, tudják-e ki volt Fekete István egyszerre vágták rá: író. Itt született Göllében, és az ő műve a Vük. Az idő ballag. Vajon mikor ébred rá a falu, hogy profitálhat a Fekete István emlékéből, hiszen a múzeum, a tervezett túrák sok helyről idecsábíthatnák a diákokat, a tanárokat, s talán néhány még házban a falusi turizmus is virágozhat. Lőrincz Sándor
