Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-12 / 36. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. február 12., péntek Megyei körkép 3 VÉLEMÉNYÜNK Munkáskerülő Sziszifuszi a harc a munkanélküliséggel szemben, hiszen a küzdőknek már az elején tudomásul kell venniük, sosem érnek a feladat végére. Nem is csak azért, mert a technoló­giai fejlődés miatt világszerte kevesebb a munka, mint a munkás, hanem azért, mert mindig lesznek, akik az isten­nek sem akarnak dolgozni. Mert rájöttek, anélkül is elboldo­gulnak, s így kényelmesebb. Kaposváron ma minden tisztességes, dolgozni akaró pol­gár találhat munkát. Persze, nem mindenkinek passzol a képzettségéhez az ároktisztítás vagy virágágyás-kapálás, de hát a képzettek ennél jobb lehetőséget is kaphatnak, ha tud­nak s akarnak. Az iménti közterület-szépítészeti feladatokat a közmunka-programban ajánlja a város a mindennemű el­látásból kikerült állástalanoknak, akikről nem lehet nem tu­domást venni. Mindenkinek tud biztosítani havonta 10 nap „nemesítő” elfoglaltságot, aki nem futamodik meg az ásó, kapa láttán. S akik végre munkával kereshetnek pénzt, nem kilincseléssel, a szociális irodán. Ami nyilván lealacsonyító, hiszen tehetetlenül az adófizetők pénzére szorulni az. Akik önhibájukon kívül kerültek szorult helyzetbe, nekik a város tehát segít. Korábban ők voltak a közveszélyes mun­kakerülők, manapság a munka kerüli őket. S erről ugyan nem tehetnek, de ez is lehet közveszélyes. Balassa Tamás Előtérbe a hátteret is Lakosnak számítanák az iidüló'tulajdonosokat Szeretnék megismerni a DRV Rt szerintük magas víz- és szennyvízdíjának árkal­kulációját a Koalíció a Ba­latonért csoport tagjai. Budapest A kormánypárti országgyű­lési képviselők tegnap állást foglaltak azzal kapcsolatban: át kell alakítani a szennyvíz- csatornázással kapcsolatos finanszírozási rendszert. Je­lenleg ugyanis nem érdeke az ingatlantulajdonosnak a rá­kötés, a költségeit ugyanis tovább növelné a szennyví­zelvezetés díja. A Koalíció a Balatonért or­szággyűlési képviselőcsoport tagjai úgy döntöttek tegnap: megpróbálnak tenni annak érdekében, hogy a Balatoni Fejlesztési Tanács kapja meg közvetlenül az állam által a tóra és a hozzá kapcsolódó régióra szánt pénzösszeget. Rajcsányi Pétertől, a csoport vezetőjétől tudjuk: szeretnék úgy átalakíttatni a céltámoga­tások pályázati rendszerét, hogy az üdülőtulajdonosok ingatlanait is beleszámítsák alanyként. E nélkül ugyanis nem lesznek képesek tovább lépni fejlesztéseikben a bala­toni települések. Minisztériumi rendelet szabályozta korábban a Bala­ton parti településeken az építésügyet, ez azonban al­kotmányellenesnek bizo­nyult. A törvény elkészültéig átmeneti szabályozás lép majd érvénybe március 31- től. Az ideiglenes szabályo­zást az érintett parlamenti képviselők szükségesnek, de pontatlannak találják. Infor­mációnk szerint az ország- gyűlés területfejlesztési bi­zottsága annak érdekében emel szót, hogy a szigorúbb építési szabályokat a közvet­lenül part menti települése­ken túl, .terjesszék ki a háttér­településekre is. Akad ugyanis közöttük olyan falu is, ahol az utóbbi időben — a környezetvédelmi érdeket a pénzügyiek mögé helyezve — hatszorosára nőtt a belterület nagysága. — Tíz módosító indítványt nyújtunk be — mondta teg­nap Rajcsányi Péter, a Koalí­ció a Balatonért csoport veze­tője. — Szeretnénk elérni azt is, hogy a szabályozás elfo­gadását ne lehessen el­odázni. (Czene) Jeles nap a Csokonai------*---------;-------------------------- rajz- és képeslap kiállítás nyílt, N AGYBAJOM sport- és illemtanversenyt ren­------------------------------------------- deztek. A rendezvénysorozat A környékbeli iskolák részvéte- vers- és mesemondó verseny­lével rendezték meg Nagyba- nyel, zenés irodalomórával, jómban a hagyományos Cső- játszóházzal folytatódik ma, a konai napokat. Tegnap megko- diákok előadást is hallhatnak szorúzták a névadó szobrát, Nagybajom történetéről. Vidékfejlesztés csak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődésével lehetséges Stratégia és támogatás (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Tamás Károly előadásá­nak első részében az ága­zat középtávú stratégiájá­ról beszélt. Elmondta: a je­lenlegi helyzetben nem szabad elhamarkodott dön­téseket hozni. Jó példa erre a nyári-őszi gabonaválság, amikor komolyan felme­rült a kérdés: kell-e ennyi búzát illetve kukoricát termelni, mint eddig? Ősz­szel erre a válasz egyér­telmű „nem” lett volna, ám év végéig a helyzet alapve­tően megváltozott. Ma már az exportőrök sorban áll­nak a búzáért, mert van pi­aca külföldön, és ha ma tesszük fel ugyanazt a kér­dést, a válasz már nem is olyan egyértelmű. Ami biz­tos: vannak olyan terüle­tek, ahol valóban nem sza­bad búzát vetni, helyette az inkább eladható ipari növényeket — szóját, ola­jos növényeket — kell előnyben részesíteni. A stratégia kialakításakor ha­sonló példát lehet hozni a tej- és húsmarha ágazatból, vagy akár a juhászatból is. Ami biztos — tette hozzá az államtitkár - a minőségre egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A világpiacon a minőség és a szubvenció versenye folyik. A támoga­tásokat tovább növelni nem tudja a kormány, vagyis csak a minőségben rejlő tartalékokat lehet ezek után kihasználni. Az idei támogatásokra így rátérve Tamás Károly ki­fejtette: az új rendszer alapvető változása, hogy a túladminisztrált pályázati rendszer helyett idén nagyrészt normatív támo­gatásokat vehetnek igénybe a termelők. Ilyen a szántóföldi támogatás, ami 20 hektárig 12 ezer forint hektáronként — tizenhét aranykorona alatt plusz háromezer forint — húsz és ötven hektár között 8 plusz 2 ezer forint, ötven és há­romszáz hektár között pe­dig négyezer forint hektá­ronként. Arra a kérdésre, hogy vajon mennyire szek­torsemleges ez a támoga­tási rendszer az államtitkár elmondta: minden gazdál­kodóra szükség van, azokra a családi gazdasá­gokra is, amelyek eddig nem tudtak támogatáshoz jutni. Ä "normatív-elv érvé­nyesül az állattenyésztés­ben is. Mindezen túl a ren­delkezésre álló 154,8 milli­árd forintból jut a gépesí­tés, az épületberuházás, a garancia-rendszer és a fia­tal agrárszakemberek tá­mogatására is. A mezőgazdasági szö­vetkezések új lehetőségei­ről és ezek támogatásáról dr. Becz Miklós, az FVM osztályvezetője beszélt, majd Somogyi Zoltán, a tárca EU-harmonizációs szakcsoportjának titkára a csatlakozásra való felkészü­lésről tartott előadást. Ta­más Károly még elmondta: ezekről a témákról a mi­nisztériumnak kötelessége tájékoztatni a gazdálkodó­kat, ezért több, hasonló előadást is terveznek. Mint mondta, rövidesen a Pan­non egyetemre hívják a Dél­dunántúli régió valamennyi gazdálkodóját. V. O. Az év somogyi rendőrei Néha ésszerűtlen gazda­sági megszorítások között dolgoztak, mégis kedvező esztendőt tudhatnak ma­guk mögött a somogyi rendőrök: az előző év mélypontja után szinte minden eredményességi mutató javult. Kaposvár A Somogy Megyei Rendőr­főkapitányságon az éves munkát értékelő tegnapi munkaértekezleten azonban az is elhangzott: bőven van még tennivaló. Több mint kétszeresére emelkedett az emberölések száma a megyében, igaz, va­lamennyi tettest sikerült kézre keríteni, sokszor kri­minalisztikai bravúrral. Megduplázódott a kábító­szerrel kapcsolatos jogsérté­sek száma, Somogy orszá­gosan a harmadik. A tízezer lakosra jutó bűnügyek szá­mát tekintve Somogy a har­madik legfertőzöttebb me­gye — ez nagyrészt az ide­genforgalom, a szezonális bűnözés hatása. Kétségtelen eredmény vi­szont — mint Dégi Endre ez­redes, megbízott főkapitány elmondta — hogy az országos 16,8 százalékos növekedéssel ellentétben Somogybán 0,7 százalékkal csökkent az is­mertté vált jogsértések száma. Sokkal több és ered­ményesebb volt a „titkos nyomozás”, elsősorban a fegyverkereskedelem és pros­titúció területén. Kevesebb volt a betöréses lopás, csök­kent — bármilyen hihetetlen — az autófeltörések- és lopá­sok száma is. Az értekezleten adták át a dicséreteket, jutalmakat is: az Év .parancsnoka Vörös Gyula rendőr alezredes, az Év nyo­mozója Nyers József rendőr százados, az Év közlekedési rendőre Kemény Kálmán rendőr zászlós, az Év köz- rendvédelmi rendőre Angyal Attila rendőr főtörzs-őrmes- terlett. (Jakab) HÍREK Gödreiek baráti köre Ba­ráti kört szerveznek a gödre­iek, ezért akik Gödrében, Gödreszentmártonban szü­lettek vagy ott laktak, dolgoz­tak, és valamilyen kapcsolat­ban voltak ezekkel a telepü­lésekkel, a polgármesteri hi­vatalban jelentkezhetnek le­vélben vagy telefonon. A szervezők ugyanis egy nosz­talgia találkozóra készülnek. Betörő Istvándiban Bemu­tatóra szóló postai takarékje­gyet és készpénzt lopott is­meretlen tettes egy istvándi lakásból. Az okozott kár ér­téke 700 ezer forint. Osztopáni hagyományok Régi hagyományokat elevení­tettek föl tegnap az osztopáni általános iskola diákjai. Nép­dalokat, rigmusokat, tréfás kiszámolókat gyakoroltak a gyerekek, ami az eheti far­sangi rendezvénysorozathoz kapcsolódott. Tegnap kor­teshadjáratot tartottak a mai farsangi herceg és hercegnő állításra készülve. Kinyílt a világ A szőlősgyö- röki Gárdonyi általános isko­lában a napokban nyílt meg a világháló: számítógépeikkel rákapcsolódhattak az inter­netre. Az iskola 60 ezer forin­tos internetismertetőt és be­mutatót is nyert. Kirámolta a vendéglőt Hatszázezer forint értékben vett magához műszaki cik­keket és felszerelési tárgya­kat egy balatonlellei vendég­lőből ismeretlen tettes a mi­nap. A lopás ügyében a fo- nyódi rendőrség rendelt el nyomozást. DÉLHÚS RT. * Somogy megye területére * VÁLLALKOZÓI * ÜGVNÖKÖT J keres. • Feltételek: , • legalább középfokú kereskedelmi végzettség, # • vállalkozói igazolvány. • • saját gépkocsi, mobiltelefon. • Előny: # • húsipari termékek forgalmazásában szerzett # gyakorlati tapasztalat, • • számítógépes ismeret. Pályázatukat • Délhús Rt. 7622 Pécs, Siklósi út 37., • Babracsán György * címére kérjük. # Tel.: 72/213-850 • __ ___________________ _____TÉH NAPOK HOMOKSZENTGYÖRGYÖN___________________________________________________ D idergő buszravárók, citerázó nagycsaládosok és beosztott anyós Ezen a héten az 1283 lel­ket számláló dél-somogyi település, Homokszent- györgy mindennapjait kö­vetjük nyomon. A falut ko­rábbi központi szerepéhez épült intézményrendszere és a munkahelyek meg­szűnése hátráltatja legin­kább a magára találásban. A mariettapusztai gyerekekért reggel nem tudott bemenni a busz. Ők tegnap nem voltak is­kolában. — Heten járnak be Mariettapusztáról, valameny- nyien hiányoznak — mondja dr. Visnyei Sándomé igaz­gató. — A kálmáncsai, lajoshá- zai iskolásaink és óvodásaink el tudtak jönni a busszal. Most már csak azért kell agódnunk, hogy este hazajussanak. Ez évente visszatérő gond itt; évek óta kérik a Kapos Vo­lánt, hogy segítsen és változ­tasson a menetrendjén, mert jelenleg csak a kora esti járattal juthatnak haza az iskolások és óvisok. Tavaly télen előfordult, hogy negyed hétkor még sehol sem volt az autóbusz, s a négy­öt éves óvodások ott fagyos- kodtak egy órán keresztül a buszmegállóban. — Én is erősen gondolkod­tam, hogy el merjek-e indulni a szódával — mondja Virth Csa- báné, aki családi vállalkozás­ban működtet szódaüzemet és termékét a faluban és a kör­nyékén teríti. — Persze elindul­tam, mert vártak az emberek. Szívesen veszik, hogy házhoz szállítom, hiszen csak keve­seknek van arra pénzük, hogy két göngyöleget tartsanak ott­hon. Három éve költöztek ide. Először pattogatott kukoricát, később burgonyaszirmot ké­szítettek. Időben váltottak, és most a szóda biztos megélhe­tést ad az asszonynak. Rőteden a munkaideje, így több idő jut a családra is. Az egyedüli hát­rány az, hogy nem lehet napo­kat kihagyni. Amióta Virthné szódát gyárt, két napnál tovább nem volt szabadságon. Abban a szerencsés helyzet­ben van, hogy az anyósa a be­osztottja. — Bejelentett alkal­mazottként dolgozik az üzem­ben — mondja Virthné. — Jól kijövünk egymással, szeren­csés páros vagyunk. Már régen összeomlott volna a vállalko­zás, ha nem így lenne. Mazáné tésztáját ismerik megyeszerte, és Baranyában, Zalában is. A száraztészta Ho- mokszentgyörgyön készül nyolcadik éve.' Négyen kezd­ték, ma tízenketten dolgoznak az üzemben, és több mint 150 négyzetméterrel nőtt időköz­ben az üzem alapterülete. A technológia korszerű, a piac biztos. Azt gondolná az ember, hogy nem sok panaszra van oka a vállalkozónak. — Nagyon megérezzük, hogy elmaradott térségben élünk. Rosszak az utak, rossz a telefon — mondja Maza Jánosáé. — Főleg ebben az Meddőben érezzük a bő­rünkön, hogy mennyire a peri­férián van ez a térség. Az el­múlt két napban egyetlen hóel­takarító géppel sem találkoz­tam ezen az útszakaszon. A szentgyörgyi citerazene- kar tagjaival az iskolában — szolfézs előtt — találálkoztunk. Jankovics Katalin, Bodor Dá­niel, Tóth katalin, Haracsi Anna, Stankovics János és a többiek alig néhány hónap alatt jutottak el arra a szintre, hogy közönség előtt is bátran bemutatkozhassanak. Már az első versenyükön ezüst minő­sítést szereztek. Azóta egyre bővül a környék népdalait is tartalmazó repertoárjuk. — Ci- terázni igazán egyszerű, ha va­lakinek van egy kis zenei ér­zéke, akkor gyorsan ráérez. A citerazenekart segíti a szövet­kezet, az önkormányzat, a he­lyi nagycsaládosok egyesülete. A gyerekek egyébként vala­mennyien maguk is nagy csa­ládban élnek, s tagjai ennek az egyesületnek. — Tehetséges gyerek vala­mennyi, csak éppen nem gya­korolnak többet, mint ameny- nyit a test megkíván — mondja a tanáruk, Halász Géza. Ő az egyetlen ének szakos pedagó­gus Kaposvár és Barcs között az egész szakaszon, így ezen az útvonalon valamennyi isko­lában tanít. Emellett a falvak pávaköreit, zenekarait, kóru­sait is irányítja. — Az asszony először el akart válni amiatt, hogy ennyi mindent vállalok, aztán idővel megszokta — mondta nevetve. Nagy László

Next

/
Oldalképek
Tartalom