Somogyi Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-09 / 33. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. február 9.,.kedd Megyei körkép 3 _________________VÉLEMÉNYÜNK_________________ Aranybánya a zavaros Összekapkodott írásműnek tartja több önkormányzati és cégvezető a balatoni kiemelt üdülőkörzet rendezési tervét. Elkészültét idő előttinek azért nem mondanánk, mert hiá­nya teremtett építészeti szemetet a régióban. A rendszerváltás idején az emberek egy része a szabad­ságot nem a közéletben, hanem az üzletben kereste; ők nem a politikával foglalkoztak, hanem a hirtelen jött gaz­dasági lehetőségeket fürkészték. Aranybányának bizo­nyulhatott a zavarosban halászni. A hatóságok elbizonyta­lanodtak, ha erőszakos fellépésű, nagyhangú ügyféllel akadt dolguk. A káosszal most már valóban kellene kez­deni valamit. Nem tovább kuszáim, ami van, de jó volna végre rendet tenni. A cselekvést normális esetben a helyzet és az erő felmé­rése előzi meg. Vegyünk csak egy-egy példát arra, hogy ez most nem jól történt. Állami hatóság, a Hajózási Felügyelet írta elő csak nemrég, hogy a kikötőkben álló jelzőoszlopo­kat — amelyek korábban alacsonyabbak s a tapasztalat sze­rint nehezen észrevehetőek voltak — 11 méter magasra kell bővíteni. Az új rendezési terv szerint viszont 10 méternél magasabb építmény nem emelkedhet a parton. Összessé- , gében olyan benyomása támad annak, aki a kezébe veszi a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium által meg­rendelt elképzeléscsomagot, hogy akik összeállították, több évvel ezelőtti felmérésekre, jogszabályokra alapoztak. Az erőről szólva csak annyit: a régió önkormányzatainak jelenleg talán arra sem lenne pénzük, hogy a terv készítőit kifizessék. A rendezési terv előírásai — érzéseik szerint — megköt­nék a panaszkodók kezét, döntési szabadságát. Bár ezt nem említették, valószínűleg ezzel is bajuk van... Czene Attila Somogy szerepe fontos Dráva Parkett: vezérváltás A fejlesztés még nem hozta meg gyümölcsét fotó: pölöskei tiborné (Folytatás az 1. oldalról)- Olyan szakembert szeret­tünk volna a termelési veze­tői székben látni, aki jól is­meri a nyugati vezetési stí­lust és a magyar viszonyokat is - mondta Franz-Josef Ma­uer, a tulajdonos. A vezető- váltásban szerepet játszott, hogy késnek a várt eredmé­nyek. - Azt reméltük, hogy a modern technológia, a be­ruházott milliók már 1998- ban kezdenek megtérülni. Kiderült: lassúbb lesz a fo­lyamat. A gyár veszteséggel zárta a múlt évet; sok gép­hiba is fékezte a tempót. A sok állás miatt nem tudtunk eleget termelni, ma is csak hetvenöt százalékos a kapa­citásunk kihasználtsága. Várhatóan márciustól visz- szaállhatunk a két műszakos rendre. A lassúbb fejlődéssel fizetjük meg az árát, hogy csaknem száz munkahelyet megtartottunk. A gyár ma már európai színvonalon termel, és egyre nagyobb te­ret nyer a nyugat-európai piacokon. Nyitottak az an­gol, olasz, spanyol és portu­gál piac felé is. Az idén min­den adva van a nyereséges­séghez. - Amíg azonban erre a szintre eljutottunk, több száz milliót kellett befek­tetni - mondta Franz-Josef Mauer, s nehezményezi: sok betelepülő külföldi céget se­gít az állam, miközben az itthoniaknak semmilyen támogatást nem nyújt. A Dráva Parkett is állami segít­ség nélkül igyekszik talpra állni. N. L. Bérvita pénz nélkül X — Tabunak tűnik, de végre ki kell mondani, hogy a régiók­nak szüksége van központi városokra — mondta dr. Hor­váth Gyula, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Regionális Kutatások Központjának fői­gazgatója. — És végre azt is meg kellene nevezni, hogy mely városok ezek Európá­ban kevés kivételtől elte­kintve a legnagyobb lélek- számmal rendelkező városok a régióközpontok. Természe­tesen akadnak ellenpéldák is, igaz csak jóval kisebb szám­ban. A régiókra hazánkban is fontos szerep hárulhat, ezért fontos a működőképes régiók kialakítása. — Somogybán több fóru­mon is visszatérő téma, hogy erősíteni kell a megye és Ka­posvár szerepét a regionális fejlesztésekben. Önnek erről mi a véleményei — Somogyra a dél-dunán­túli régió kialakulásában fon­tos szerep hárul. A régióköz­pont kialakításakor több fon­tos tényezőt kell figyelembe venni. Meg kell vizsgálni a megközelíthetőséget, az op­timális fekvést, az intéz­ményrendszert csakúgy mint egy-egy város szellemi kapa­citását. A megyére a közleke­dés szempontjából hárulhat fontos szerep. Egy megfelelő szintű polgári reptér kialakí­tására ugyanis Taszáron van Dr. Horváth Gyula fotó: lang a legnagyobb esély. Már csak az a kérdés, hogy a repülőtér hogyan állhat majd közvetlen összeköttetésben a régió többi városával, például Péccsel. — Gálosfán, kihelyezett ülésükön a megye vezetőivel találkoztak. Miről beszéltek? — Elsődlegesen a vélemé­nyükre voltunk kíváncsiak, azzal kapcsolatban, hogyan segíthetjük kölcsönösen egymás munkáját. Kialakult a közgyűlés szakmai bizottsá­gaival egyfajta napi munka- kapcsolat, ezt kellene tovább­fejlesztenünk úgy, hogy az intézet és a közgyűlés javát egyaránt szolgálja. B. Zs. Hat intézmény négy szak- szervezetének képviselői vettek részt az érdek­egyeztető tanács tegnapi fórumán. Kiderült: egyet­értés van, pénz nincs elég. Marcali Az önkormányzati intézmé­nyekben működő reprezenta­tív szakszervezetek közül legtöbb egyeztetni valója a pedagógusoknak volt. Dr. Sütő László polgármester sze­rint a probléma legfőbb oka: az állam még mindig csak többet, de nem eleget ad az ágazat működtetésére. Mar­2,4 millió forintért átalakítja és bővíti Nagy Ferenc fafaragó népművész alkotásait bemu­tató galériát a Tabép Kft. Az épület földszintjéről új helyre­költöztették a könyvesboltot, ugyanis a galéria - hely hiá­nyában - az egy éve elhunyt caliban is minden oktatási célra érkező forinthoz még egyet hozzá kell tennie az önkormányzatnak. A szak- szervezeti vezetők azt tették szóvá, igazságtalannak tart­ják hogy az iskolában dol­gozó technikai és adminiszt­ratív dolgozók szerényebb béremelésben részesülnek munkatársaiknál, s az sem tetszik, hogy az önkormány­zat a pedagógusok bérének rendezését a város legna­gyobb terheként tünteti fel. Dr. Sütő László elmondta: törvénytelennek tartja, hogy különbséget tesznek a közal­kalmazottak között, de ha fafaragó alkotásainak csak egy részét tudta bemutatni. Kádár Lászlóné, az építkezés műszaki ellenőre elmondta: a földszinten három helyiség­ből álló, több mint 60 négy­zetméter alapterületű kiállító­termet alakítanak ki. Feljáró nem így lenne, akkor sem jutna több, mert az idén a költségvetés tervezete szerint 150 millió forint hiányzik a város kasszájából. A pedagó­gusok bérének emelésére 36 millió forintra lenne szükség, ezzel szemben mindössze 23,7 millió forinttal emelke­dik az állami támogatás mér­téke. Ennek ellenére a tör­vényben előírt emelésre szá­míthatnak a pedagógusok. A többiek bére 10 százalékkal emelkedik majd, és ha az ön­hibás pályázaton sikerrel jár a város, további három száza­lékos korrekcióról is tárgyal­hatnak. Fábos Erika lépcsőt alakítanak ki az eme­leti részre, kicserélik a hom­lokzat ablakait, és kiépítik az elektromos hálózatot. A kép­viselők arról is döntöttek, hogy közhasznú szervezet­ként létrehozzák a Nagy Fe­renc Közalapítványt. (Krutek) Hírek Elütötte a gyalogost Be­tegben a vizes úton megcsú­szott egy motorkerékpáros és elütötte a vele azonos irány­ban az úttesten gyalogló fér­fit a hétvégén. A szerencsét­lenül járt gyalogos súlyos — medencecsonttöréses - sérü­lést szenvedett. A motorke­rékpáros utasa ugyancsak sú­lyosan megsérült, a járműve­zető pedig könnyű sérülést szenvedett. Feltörték a boltot Hívatlan vendég kereste föl az egyik bolhói üzletet. A tettes, mi­után kifeszítette az ajtót, a boltból különböző terméket vitt magával. Lopás bűntett elkövetésének alapos gya­núja miatt rendeltek el isme­retlen tettes elten nyomozást. Az ügyben a barcsi rendőr- kapitányság kezdte meg a vizsgálatot. Felújítják a járdát A csom- bárdi kultúrházba a régi szé­kek helyett újakat vesznek, ez csaknem 300 ezer forintba kerül. Az idei fejlesztési program keretében mintegy 50 méternyi járdát felújíta­nak, ami legalább 200 ezer forintba kerül. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen át­tekintették az idei legfonto­sabb kötelező feladatokat va­lamint a fejlesztési terveket. Az idén várhatóan mintegy 10,5 millió forintnyi költség- vetésből gazdálkodnak a 330 telkes településen. Jelenleg újabb források kutatnak, s a fejlesztésekhez állami támo­gatást akarnak igénybe venni. Kevesebbet bontanak Ta­valy 59 lakást bontottak te megyénkben, míg egy évvel korábban hetvenhetet. A vá­rosokban 36 épületet bontot­tak te, a községekben 23 la­kást — derült ki a statisztikai összegzésből. Az építkezési kedv enyhén nőtt az elmúlt időszakban: szeptemberig 819 engedélyt hagytak jóvá. A lakás építéssel párhuzamo­san új üdülőt is kialakítottak. Összesen 74 építése fejező­dött be, a Balaton másik két megyéje közül Veszprémben 27-et, Zalában pedig 18-at vettek használatba. Bál a gyerekekért A mos- dósi Tüdő- és Szívkórház nagytermében mintegy 450 vendég részvételével rendez­tek jótékonysági bált, ame­lyen a Rezsó együttes muzsi­kált. Az est tiszta bevétele 94 ezer forint volt, amit a helyi vállalkozók további húszezer forinttal toldottak meg. Az összeget a gyerekekre for­dítja az óvoda és az iskola. Átalakítják a galériát X _________________________________________________________Téli napok homokszentgyörgyön__________________________ F ogy a falu, a tűzifa pedig önkormányzati Ezen a héten az 1283 lel­ket számláló dél-somogyi település, Homokszent- györgy mindennapjait kö­vetjük nyomon. A falut ko­rábbi központi szerepéhez épült Intézményrendszere és a munkahelyek meg­szűnése hátráltatja legin­kább a magára találásban. Éjjel havazott. Túrnia Sán­dor, Zákányi József és a má­sik három közhasznú mun­kás ilyenkor már tudja a dol­gát, és a lapátokért nyúl. Az idősek portái előtt és a busz­megállókból lapátolják el a havat. Tegnap reggel fél nyolctól dolgoztak. — Sokan vannak olyan magatehetet­len, idős emberek, akik nem tudják a házuk elől eltakarí­tani a havat. Buszmegállóból is nyolc van a faluban — mondják. Gyors fejszámolás után kiderül: több mint öt ki­lométernyi szakaszt keltett megtisztítaniuk. Ha nincs hó, a tűzifát hordják. A rászoru­lókon segít azzal az önkor­mányzat, hogy a közterüle­tekről kitermelt fát a piaci ár­nál olcsóbban nekik adja. — Magad uram, ha szolgád nincs — mondja Kulcsár Szil­veszter polgármester. — Meg­szűntek azok a cégek, ame­lyekhez segítségért fordul­hatnánk, ugyanakkor nagy kiterjedésű közterületeink vannak, amelyeket muszáj rendben tartanunk. Tehát amit tehet, magunk csiná­lunk; a közhasznú munkása­inkkal végeztetjük a terület­rendezést, fakitermelést... Évente 40 közhasznú mun­kást alkalmaz a falu. Traktort vettünk nekik kétmillió forin­tért, amihez 900 ezer forintot nyertünk pályázaton. A közelmúlt másik sikeres önkormányzati pályázatával az iskolai konyhát újították fel. 800 ezer forintot kaptak az 1,6 milliós beruházáshoz. — A visszajáró kollégák, diá­kok egyaránt dicsérik az isko­lánk fölszereltségét — mondja büszkén dr. Visnyei Sándomé igazgató. — A folytatás a szá­mítástechnika eszköztár fej­lesztése tesz idén. Az iskola fejlesztésével előre menekülnek. Korábban körzeti iskola volt, ma már a falu jóformán magára maradt a fenntartásával. — Ameddig bírjuk, fejlesztjük az iskolát — mondja a polgármester. — Mert minél többet képes nyújtani az intézmény, annál több gyereket vonz ide. Mi­után különváltak tőlünk a környékbeli községek, mind­egyik létrehozta a maga isko­láját — a 90-es években ezt a kormányzat is szorgalmazta —, és most mindannyian kín­lódunk a fenntartásával. — 115 diákunk van — mondta az igazgató. — Amíg körzeti iskola voltunk, épp kétszer ennyien jártak ide. Szerencsére nő a létszám, jö­vőre tízzel többen teszünk. A tantestületet most a minőségi bérpótlék megszűnése fog­lalkoztatja leginkább, no meg az, hogy alapítványi támoga­tást nyertek színházlátoga­tásra. Sütő András darabját nézik meg Budapesten a .gye­rekekkel. Szentgyörgy díszpolgára, az iskola korábbi igazgatója arról panaszkodik: fogy a falu, és a korábban virágzó te­lepülés ma csak árnyéka ön­magának. — Negyven éve, amikor ide kerültem, még 1900-an lakták, most keve­sebb mint 1300-an élnek itt — mondja Hajdú Béla. — Vi­rágzó település volt, szépen fejlődött egészen a 1990-es évekig. Aztán a rendszervál­tás után minden megválto­zott. Tudja, az itt élőket negyven éven át kézen fogva vezették, megmondták, hogy mit csináljanak. Egyszer csak rájuk szakadt az önállóság. Tóth Györgyné a homok- szentgyörgyi nagycsaládosok egyesületének vezetője arról beszél: a nagycsaládosoknak most épp fő a fejük, mivel ajándékot kaptak. — A Zwack cég irodabútorokat ajánlott fel az országos egyesüle­tünknek, amelyből mi is kap­hatnánk. 20-25 bútorról van szó, s mindössze a fuvarkölt­séget keltene állnia a szerve­zetnek. A bútor nagyon jól jönne, mert berendezhetnénk vele több helyi szervezet iro­dáját, klubját. Csak éppen nincs negyvenezer forintunk a szállításra. Nagy László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom