Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-08 / 6. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1999. január 8., péntek 3 Titoktöredékek keresése Évszázados, porladó, ttt-ott megégett, foszlósnak indult papírrétegek: rajtuk betű- és motívumtöredékek, valamint a mai kor felületeinek lenyomatai. Bátai Sándor Veszprémben született, a Balaton-felvidék nevelte, 1977-ben került Kaposvárra. A mai napig alkalmazott grafikákból él, rendszeres résztvevője a hazai és a nemzetközi grafikai kiállításoknak. A II. Somogy Megyei tárlaton ő kapta a fődíjat. Már a lépcsőházban is jelek mindenütt, a folyosó elzárt, tele dobozokkal és képekkel. Ajtók, zárak, betonelemek zegzugai. Itt gyűjti Bátai a maga titoktöredékeit múltból, jelenből. Nézzük a készülő munkákat, a korábbiak fotóit, közben egy-egy félmosollyal jelezzük, hogy részt veszünk a körös-körül hallatszó szomszédok életében. — Az újabb munkáid a temetőkhöz kötnek: préselt papírból lenyomatokat veszel a sírkövekről. Milyen bátais titkok fejthetők meg ezekből? — A temető csak ürügy: a sírköveken modellezhető a történelem. így megjelenik munkáimon a három íráskép, a héber, a latin és a cirill. Ezek a roncsolt betűképek a kultúrkörök egymásra rétegződését mutatják. Másrészt ugyanígy láthatók a mai kor A mögöttes Harangozó Ferenc Mernye és Kaposvár vonzásában él, évekig formálta Budapest, most pedig Itáliában kapta meg a nemzetközi figyelmet. Harangozó Ferenc grafikusművész Kaposvár város díját kapta a II. Somogy Megyei Tárlaton. A 46 éves mernyei születésű Harangozó Ferenc néhány évig Budapesten volt grafikus, onnan is nősült, majd visszajött Somogyba. Vezette Bátai Sándor FOTÓ: KOVÁCS TIBOR felületei: a beton, az aszfalt, a kátránypapír és a raszter. A levél-, sírkő- és emlékoszloptöredékek, a szakrális jelek, a kereszt, a négyzet és a kör mint egyetemes szimbólumok a kultúrák összecsengé- sére utalnak. Ez egyrészt hagyománykeresés, de nem az elveszett civilizációk siratása. Újra és újra visszakalandozunk a vágyott közösségi létbe, és úgy gondolom, a múlt értékeiből összeállítható egy új világkép szándéka. Bátai Sándor festményein szintén a rozsda, illetve az idő borostyán-árnyalatai uralkodnak, és a háttérből felsejlő ikonok ugyancsak a legkülönfélébb korok és kultúrák motívumaival, jeltöredékeivel alkotnak montázst az öröklétbe felejtkezve. sugallata a megyei moziüzemi vállalat dekorációs műhelyét, majd létrehozott egy galériát a kaposvári Rippl-Rónai iskola kollégiumában. Most a Va- szary képtárban dolgozik. Az első kiállítását 1975-ben Juhász Ferenc költő nyitotta meg a budapesti Metro klubban. 1976-ban lett tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, 1985 óta a külföldi kisg- rafikai kiállításokra is meghívják. 1987-ben ötödmagával indította a Rippl-Rónai Stúdiót. — A mást akarás, a fiatalabb gondolkodás jellemezte a társaságot — emlékezik Harangozó Ferenc. — Tavaly Udinében volt egy kiállításunk Bátai Sándorral egy magángalériában, idén Velencébe hívtak bennünket. Harangozó Ferenc nem a tárgyi ábrázolással, a valós formákból történő asszociációval akar következtetni a tartalomra. A megfoghatat- lant úgy „mondja el”, hogy az anyag mögött áttűnjön annak szellemisége. Visz jó vizet vár A Balatontól 10 kilométerre fekvő Visz sikerrel szerepelt a területi kiegyenlítést szolgáló pályázat őszi fordulóján, s a vízminőség javítására majd annyi pénzt nyert, mint az önkormányzat egész évi költségvetése. A két és félszáz lakosú településen már az 1986-os építéskor is magas volt a víz vastartalma. Azóta egyre romlott a minősége, színe és szaga élvezhetetlenné tette, lerakódásokat okozott a bojlerekben, mosógépekben: elkerülhetetlenné vált a megoldás keresése. Huider Ferenc polgármester szerint egyetlen reményük a pályázat volt, hiszen míg idei költségvetésük 9,1 millió forint, a vízbázis bővítése csaknem 14 millió forintot igényel. Érthető, hogy örülnek a pályázaton nyert 7,8 millió forintnak, ráadásul a hiányzó részt a DRW siófoki igazgatósága vállalta. A szerződést már megkötötték, május 31-re tervezik a munkák befejezését. — Az ilyen kistelepüléseknek nincs más lehetőségük a gyarapodásra, minden pályázati formát ki kell próbálni - magyarázta a polgármester. — Van még ezen kívül is tennivalónk, mert egyre rosszabb állapotba kerülnek az évtizede kispénz- ből épített utak, s a környező dombokról esőzéskor lezúduló víz miatt rendbe kellene tenni, lapkővel kirakni a vízelvezető árkokat. Hat éve készült el a polgár- mesteri hivatalt is magába fogadó 150 négyzetméteres épület, melynek szabad a tetőtere: jó lenne benne egy klubot kialakítani a fiataloknak. Az egyik legnagyobb feladat a fiatalok megtartása, mert nagyon erős a Balaton elszívóhatása. A 105 viszi házból 27 már nyaraló lett, a külföldiek szívesen vásárolnak nálunk ingatlant. Fel is ment az épületek ára: amennyiért itt eladják, any- nyiért Lellén kapnak másikat. Vonzóvá kell tennünk Viszt az ifjúság számára, hogy érdemesnek lássák a megtelepedést, a családalapítást. Kinyílt a Vadrózsa Tíz kisgyermek vette birtokba a kaposvári Zita Nevelőotthon Vadrózsa lakóotthonát. A kényelmesen berendezett lakás kialakításához a megyei önkormányzat 1,8 millió forintos támogatást adott. Képünkön Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke az új otthon kulcsát adja át Laky Lászlónénak, a nevelőotthon vezetőjének. Üdülőfalu a Kotró mellett Gyékényes, a Dráva egykori árterén fekvő 1200 lakosú település évek óta szüntelen harcot folytat a meglévő lehetőségek kiaknázásáért. Nem is eredménytelenül, hiszen az elmúlt években tízszeresére duzzasztotta törzsvagyonát. A bűvészmutatvány titka egyszerű, ám nagy-nagy kitartást kíván. Miből is tudna fejleszteni egy olyan település, ahol a költségvetés csak a legszükségesebb kiadásokra elég? Pályázatok révén. Persze, ha megkérdezzük Csordás József polgármestert, akkor kiderül, utólag elmesélni sokkal könnyebb, mint végigcsinálni. — A település fejlődéséhez rögös út vezet — avatott be történetükbe a polgármester. — Mindenért meg kell izzadni, az elmúlt évek eredménye a könyvtár, az út, a tornacsarnok, felújítottuk belül az intézményeinket, a jövő feladata a középületek külső renoválása. Pályázatok nélkül lépni sem tudtunk volna. A Kotró partján létrejött egy büfésor, s nagy álmunk az üdülőfalu megvalósulása, bár kétkedők mindig akadnak. A Kotró a kavicstermelés során keletkezett tiszta vizű, mély tó, melynek partján lassan formát ölt az üdülőtelep. Tavalyelőtt már motorcsónak EB színhelye volt Gyékényes. — A búvároknak nincs kiképzőközpontjuk — mesélte Csordás József —, ezért hosz- szú távú megállapodást készítünk elő, hiszen a község alkalmas lenne egy sportcélú létesítmény kialakítására. Itt nincs ipar, csak a mezőgazdaság ad megélhetést, a jövőt mindenképpen az idegenforgalom fogadásában látjuk. — Milyen beruházásokra számít az ezredfordulón? — Nagy gondunk a szennyvízelhelyezés, eddig hét pályázatunkat utasították el, de nem adjuk fel! Most térségi összefogással indulunk újra, s Csurgóval, Berzencével közösen pályázunk. Kiaknázatlan adottságunk a határ közelsége, szeretnénk forrást nyerni egy közúti átkelő kialakításához. Történelmi emlékeink Somogy területét már a késői kőkorszaktól lakta az ember. A kutatók ennek számos bizonyítékát találták, a megye gazdag régészeti emlékekben. A honfoglalók közül a Bogát és a Bő nemzetség telepedett meg itt először, majd a X. században vették át a hatalmat az Árpádok. Somogyfajsz Honfoglaláskori vasolvasztás nyomait fedezték fel a Fájsz környéki erdőben. A hajdani őskohóban feltehetően a fejedelem és katonai kíséretének fegyvereihez olvasztották a vasat. A feltárás eredményeként a milíecentenárium évében avatták fel az Őskohó Múzeumot. Kaposvár A X—XI. században népesült be Kaposvár területe. Ottó somogyi ispán 1061-ben alapította meg Zse- licszentjakabon — ma a város területe — azt a bencés monostort, mely hamarosan kulturális központtá is vált. Salamon király avatta fel az apátságot, majd a tatárjárást követően IV. Béla idején felépült a város első vára is. Somogyvár Az egykori vármegye első jelentős központja Somogyvár volt, ahol Koppány földvára helyén Szent László emeltetett bazilikát. Kolostor is épült mellé, melyet francia eredetű Bene- dek-rendi szerzetesek népesítettek be. Az apátságot saját temetkezési helyéül rendelte Szent László, akit 1095-ös halálakor oda is temettek. Hamvait később — a legenda szerint istenítéletre bízva — vitték Nagyváradra. A bencés apátság romjainak feltárása 1972-ben kezdődött, dr.Ba- kay Kornél régész irányította a munkát. A romegyüttest 1983-ban hazánk harmadik történelmi emlékhelyévé nyilvánították. Tavaly óta egy királyszobor is gazdagítja a műemléket. Segesd Somogy másik jelentős történelmi központja a déli megyét uraló Segesd, amely az államalapítást követő időkben élte virágkorát: királynéi birtok, várispánsági központ, s a veszprémi érsekség főesperessége volt. II. Endre feleségének, Jolántá- nak adta hozományul e területet, ahol később is szívesen tartózkodtak a királynék. Ezen a településen épült a XIII. század végén a megye első ferences kolostora. A királynéi város maradványait dr. Magyar Kálmán, a megyei múzeum régésze tárta fel. Felhívás hazánk településeihez Január 6. ünnepnap. 1498-ban, ezen a napon Somogy, a vármegyék közül elsőként kapott címeres levelet II. Ulászló királytól. Ez az 501 év jogot és kötelezettséget jelent számunkra. Kötelezettséget a múlt értékeinek megbecsülésére, az elődök tiszteletére. Története, történelme nemcsak országoknak, megyéknek, városoknak, hanem egészen kis falvaknak is van. Az emlékezés nem csupán a több száz éves városok joga, mint ahogy a jelképek felkutatása, szimbólumok teremtése sem. Somogybán mára mintegy másfélszáz település büszkélkedhet az együvé tartozást is kifejező saját zászlóval és címerrel. Történelmi évfordulóhoz közeledünk. Kétezerben államalapításunkra emlékezünk, s a magyarságnak arra az ezer esztendejére, amikor megvetette lábát Európában. Megyénk ünnepnapján, fél évezred távlatából Somogy Megye Közgyűlése felhívással fordul hazánk valamennyi, címerrel és zászlóval még nem rendelkező településéhez, hogy a második évezred végére, kétezer decemberéig alkossák meg jelképeiket. Somogy Megye Közgyűlése január 6- án, a megyecímer adományozásának 501. évfordulóján a felhívást azzal indítja útjára, hogy Somogyország legnagyobb és legkisebb településének megyedmert és megyezászlót adományoz. A millennium tiszteletére folytatjuk ezt mindaddig, míg így a harmadik évezred küszöbére, valamennyi somogyi település a saját jelképei mellett megyecímerrel és megyezászlóval is rendelkezik. Kérjük a megyenap díszvendégét, Göncz Árpád urat, a Magyar Köztársaság Elnökét, a megyegyűlések elnökeit és a médiák képviselőit, legyenek támogatói, hírmondói e kezdeményezésnek. Kaposvár, 1999. január 6. Dr. Gyenesei István Somogy Megye Közgyűlésének elnöke Somogyi alkotok tarlata Bátai Sándor grafikusművész vehette át szerdán a II. Somogy Megyei Tárlat fődQát a Vaszary Képtárban. Két egyenrangú díjat kapott Kaposvártól, s a képtártól Harangozó Ferenc grafikusművész és Baktay Patrícia textiltervező iparművész. A mintegy félszáz somogyi alkotó pályaműveit rangos zsűri, a szobrászok, a festők és a grafikusok szövetségeinek vezető művészei válogatták. Az alkotókat és tárlatlátogatókat dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke és Szita Károly kaposvári polgár- mester köszöntötték. Kostyál László művészettörténész, a zalai múzeum igazgató helyettese arról beszélt, hogy noha az alkotásokat sem technikai, sem stiláris összetartozás nem köti össze, a földrajzi rendezőelvű kiállításoknak mégis van létjogosultságuk. Nívódíjat kapott Kertész Sándor, Ungvári Károly, Csiszár Elek, Vörös András festőművész, Kiing József szobrászművész, Halmos Klára, Deák Német Mária, Szőke György grafikusművész, Honty Márta iparművész, J. Lieber Erzsébet felülettervező iparművész. Somogy közgyűlésének elnöke Czóbel Mariann tűzzománcait, Király Mariann papírmunkáit, valamint Tibol László és Wallner Jenő festőművészek alkotásait, munkásságát ismerte el díjjal. B. T. Csiszár Elek festőművésznek Nagyatád és Csurgó város közös nívódíját Ormai István polgármester és Szászfalvi László ország- gyűlési képviselő adta át a kaposvári Vaszary Képtár második megyei kiállításán fotó: lang Róbert
