Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-06 / 4. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. január 6., szerda Belpolitika 7 Szigorúan ellenőrzött vonatok A vasutassztrájk külföldön is fennakadásokat okoz T ovábbra sem közele­dett egymáshoz a Vasúti Dolgozók Sza­bad Szakszervezetének és a MÁV Rt.-nek az állás­pontja a részleges sztrájk ügyében. Lapzártánkig egyik fél sem engedett. Sipos István, a MÁV Rt. ve­zérigazgatója bejelen­tette, hogy ha a Fővárosi Munkaügyi Bíróság ki­mondja a sztrájk jogelle­nességét, a keletkezett kárt áthárítják a szakszer­vezetre. Az első nap mér­lege 120 millió forint volt. Jugoszláviában, Ausztriában és Romániában is fennakadá­sokat okoz a nemzetközi vasúti forgalomban a ma­gyarországi vasutassztrájk. A MÁV Rt. hivatalos adatai szerint a sztrájk első napján, hétfőn a vonatok több mint 80 százaléka közlekedett. így a menetrendben » szereplő 2760 személyvonatból 2242 vett részt a forgalomban, 120 tehervonat indult el és ért célba annak ellenére, hogy a sztrájkot hirdető VDSZSZ mindössze 468 személy- és 22 tehervonat közlekedését garantálta. A MÁV Rt. a tegnap dél­előtti tárgyalásokat követően nyilatkozatban utasította vissza a VDSZSZ vádját, amely szerint a társaság nem tartja be a vasúti közlekedés biztonsági szabályait, hiszen rendeletben tette kötelezővé, hogy a vasútbiztonsági intéz­kedéseket a sztrájk ideje alatt is a legszigorúbban be kell tartani. Ezért úgy vélik, hogy a VDSZSZ a vádaskodásaival a vállalat jó hírnevét igyek­szik rontani. Bobál István árufuvarozási szakigazgató lapunk kérdé­sére kifejtette, eddig még Nem kell többet fizetniük a telefonálóknak csak azért, mert januártól „kap­csolási díj” elnevezéssel új tétel jelenik meg a Ma­táv-számlákon - tudtuk meg Kozma Zsolttól, a cég projektvezetőjétől, aki el­mondta: a fogalom - az impulzusdíjba beépítve - eddig is létezett. Kozma Zsolt elöljáróban le­szögezte, hogy az év elején szokásos áremelés és az időa­lapú számlázásra való áttérés független egymástól. A Matáv 1999-ben átlagosan 10,5 szá­zalékos emelést hajt végre. Mint megtudtuk, az igazi újdonságot a beszélgetések másodperc pontosságú mé­rése, illetve számlázása je­nem jelentkeztek kártérítési igénnyel a MÁV Rt. szerző­déses partnerei. Mint mondta, a fuvaroztatók, köz­tük a legnagyobbak is (Mól Rt., Prímagáz Rt., a cukor­ipar) türelmesek még, de hangsúlyozta, hogy csak egy­két napig tartható a jelenlegi állapot. Ez­után már nyersanyag-, alapanyag-el­látási prob­lémák me­rülhetnek fel, s ezek következ­ményeit már a MÁV-nak kellene vál­lalnia. A cég a sztrájk első napján becs­lések szerint 120 millió forint kárt szenvedett, ami az elma­radt fuva­rokból, a vo­natpótló au­tóbuszok bérleti díjából, a meg nem váltott jegyekből tevődik össze többnyire - tá­jékoztatott Bobál István. A szokásos forgalom egy tizede zajlott csak hétfőn, mert az utasok - félve a bizonytalan­ságtól - inkább el sem in­dultak. A közlekedési zavarok sú­lyosan megnehezítik azoknak a betegeknek az életét, akik gyógykezelésre lakóhelyük­től távoli kórházakba kényte­lenek utazgatni. Dr. Ottó lenti. Eddig impulzusokban számoltak, ami azt jelentette, hogy a hívónak akkor is ki kellett fizetnie legalább egy impulzus árát, ha lényegesen hamarabb letette a kagylót. A jövőben csak a ténylegesen lebeszélt másodpercek ke­rülnek pénzbe, ehhez jön - sikeres hívásonként - a nettó 6,60 forintos kapcsolási díj. A módosításokra részben a nemzetközi gyakorlat miatt, részben azért volt szükség, hogy a fogyasztók követni tudják telefonszámlájuk ala­kulását. Hétköznap este 6-tól reggel 7-ig, illetve hétvégén nettó 120 forintért akár egy­folytában beszélgethetünk, ha közben nem tesszük le a kagylót, s ha a hívás helyinek minősül. Takács Mariann Szabolcs professzor, az Or­szágos Onkológiai Intézet fő­igazgató-helyettese lapunk­nak elmondta, hogy betegeik nagyobbik hányadát a vidék­ről érkezők teszik ki. Sokan panaszkodnak, hogy a ked­vezményes vasúti utazás he­lyett jelentős összegeket fi­zetnek azért, hogy valame­lyik szomszéd kocsival fel­szállítsa őket Budapestre. A professzor szerint a progra­mozott gyógykezelések lé­nyege éppen az, hogy a keze­lések az előírt időben megtör­ténjenek. Nem sikerült megegyeznie a feleknek a késő délutáni tárgyaláson sem. Sipos István újra megerősítette 16 száza­lékos béremelési ajánlatát, amelyet azonban a VDSZSZ továbbra sem tart elfogadha­tónak. A vezérigazgató el­mondta, bármeddig is húzó­dik el a sztrájk, ennél maga­sabb ajánlatra nem képes a MÁV Rt., mivel az már veszé­lyeztetné a cég működését. Gaskó István, a VDSZSZ el­nöke ennek ellenére lapunk­nak azt nyilatkozta, nem ve­szik föl a munkát addig, amíg nem tesz számukra elfogad­ható ajánlatot a MÁV. Gaskó véleménye szerint a vállalat „taktikázik”. A tárgyalások lapzártánk után éjszaka is folytatódtak. Információink szerint ma sem várható döntés a Fővá­rosi Munkaügyi Bíróságon. Mint ismeretes, a MÁV a VDSZSZ által kezdeménye­zett sztrájk törvénytelensé­gének, a szakszervezet pedig a munkáltató jogtalan eljárá­sának megállapítását kérte. Úgy értesültünk, a bíróság újabb dokumentumok becsa­tolását kérte a VDSZSZ-től. Gaskó Istvántól megtudtuk, nem érdekük a döntés halo­gatása, hiszen véleményük szerint a MÁV Rt. folyamato­san megszegi a sztrájktör­vényt azzal, hogy nyomás alatt tartja a dolgozókat. A sztrájktörvény szűksza­vúsága miatt egyébként többnyire a bíróság mérlege­lésén múlik majd, hogy mi­lyen döntést hoz a vasutasok munkabeszüntetése kapcsán készült beadványokra - állít­ják egybehangzóan a szak­emberek. Czuglemé Ivány Judit munkajogász érdeklődé­sünkre megerősítette: való­ban megérett a hiánypótlásra a számos fontos kérdésről szemérmesen hallgató tör­vény. A paragrafusokból nem de­rül ki, hogy ha egyetlen mun­kahelyen több, különféle vé­leményt hangoztató szak- szervezet működik, van-e jo­guk külön-külön bérmegálla­podást kötni, illetve sztráj­kolni. A jogalkotó leszögezi ugyan, hogy a törvényes sztrájk akadályozása tilos, ám hogy mi számít akadályo­zásnak, netán sztrájktörés­nek, arra nem tér ki. Á törvé­nyesség kritériumait azonban megemlíti. Az általános sztrájk például akkor törvé­nyes, ha azt legalább 7 napos egyeztetés, majd egyszer 2 órás figyelmeztető sztrájk előzi meg. Egyesek tudni vélik: a Né- meth-kormány szándékosan készítette ilyen „lazára” a jogszabályt, hogy alkalma­zása úgymond minél köny- nyebb legyen. (Németh-Stefanits-Takács) Hatpárti egyeztetés Valamennyi frakció kész részt venni a Független Kisgazdapárt képviselő- csoportja által a NATO- csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosításról és a Ház létszámának csök­kentéséről kezdeménye­zett hatpárti egyeztetésen - derült ki tegnap a parla­menti pártok nyilatkozata­iból. Egyedül az MDF-es Balsai István jegyezte meg, hogy indokolatlannak tartja az újabb egyeztetést, ennek ellenére nem zárkó­zik el a megbeszélések elől. Kovács László, az MSZP frakcióvezetője és Kuncze Gábor, az SZDSZ képviselőcsoportjának ve­zetője szintén hajlik az egyeztetésre, bár az SZDSZ szerint a parlamenti vizsgá­lóbizottságok témakörét is napirendre kellene venni. HÍREK Széthullott szervezet Fel­bomlott a Roma Társadalmi Összefogás néven a múlt év vé­gén alakult, 19 roma szerveze­tet magában foglaló szövetség, és ezzel egy időben hétfőn új' tömörülés alakult a szervezet­től eddig távolmaradó Lungo Drom részvételével - ezt ked­den több roma vezető is meg­erősítette. Az új, négy szerve­zetet maga mögött tudó tömö­rülés neve még nem ismeretes. Fejlesztés a határon A ha­tárőrségnél jelentős beruházá­sokat terveznek a határőrizet és a határforgalom biztonságának javítása érdekében - jelentette ki Krisán Attila ezredes, a Ha­tárőrség szóvivője. Erre az évre körülbelül 24 milliárd forint a határőrség előirányzott költ­ségvetése, amelyből több mint egymilliárd forintot költhetnek majd a jelenleg rendelkezésre álló technikai eszközökre, il­letve újak beszerzésére. Egyházi bejegyzések 14 új egyházat, felekezetet, vallási közösséget, illetve szervezetet jegyeztek be tavaly a hazai bí­róságok - közölte Horváth Mik- lósné, a Legfelsőbb Bíróság munkatársa. Az elmúlt év vé­gén országosan 276 egyházat, felekezetet, vallási közösséget tartottak nyilván. Új szobrok Új szobrokkal gazdagodik az államalapítás ezredik évfordulójára Székes- fehérvár: a megyei jogú város önkormányzata négy köztéri alkotás elkészítésére írt ki or­szágos pályázatot. Ezer háztartásban végeztek felmérést a magyarok jövőképéről A többség derűlátó Jövőjük megítélésében óva­tosak a rendszerváltozás év­tizedének hazai polgárai - ez derül ki a Budapesti Köz­gazdaságtudományi Egye­tem kutatóinak nemrég köz­readott felméréséből. Ezer háztartásban tájékozódtak. Vajon foglalkoztatja-e egyálta­lán az embereket a jövőjük? A válaszokból változatos kép ke­rekedik ki. A havi 30 ezer fo­rintnál többet keresők 40-45, a legalább érettségivel rendelke­zők 30-40 és a városlakók mintegy 50 százaléka válaszolt igennel erre a kérdésre. A töb­biek kevésbé, vagy nem is tö­rődnek a holnappal. Más meg­közelítésben: a fiatalok, a ta­nulók állnak a sor élén, a se­reghajtók a nyugdíjasok és a munkanélküliek. A válasz­adóknak csupán 13 százaléka gondolta úgy, hogy képes sa­ját sorsát alakítani, 59 száza­lék ingadozott, s 27 százalék vélte úgy, hogy alig van erre módja. A kérdést másfelől megközelítve a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a megkérdezettek 27 száza­léka inkább optimista, 60 szá­zaléka pedig mérsékelten de­rűlátó. A megkérdezettek jö- vöstratégiája széles skálán mozgott. Ami az anyagi részt illeti, az a biztosítástól a vég­rendeletig, a lottószelvénytől a félretett pénzig terjedt. A vá­rakozásoknak megfelelően legkevésbé a tanulóknak volt spórolt pénzük, leginkább pedig a magasabb jövedelmű­eknek. A jövő esetleges veszé­lyeit elkerülő technikák tekin­tetében a legnehezebb hely­zetben a vidéki, kisebb telepü­lésen lakók, a legfeljebb nyolc osztályt végzettek és a mun­kanélküliek voltak. Az optimista világlátáshoz rendszerint dinamizmus, cse­lekvőkészség is társult. A bol­dogabb jövő érdekében a vá­laszolók egynegyede minde­nek előtt többet dolgozik, il­letve dolgozna. (Deregán) Kapcsolási díj eddig is volt Ha elindul, akkor sem biztos, hogy megérkezik fotó: feb/körmendi imre Összegyűjtik és kiadják az ünnepségsorozat programjait Felhívás a településekhez Felhívással fordult a Mil­lenniumi Kormánybiztosi Hivatal az államalapítás ezredik évfordulójának megünneplésére készülő közösségekhez: juttas­sák el terveiket a hiva­talhoz a 2000., ünnepi év nemzeti programjának összeállításához. A Nemeskürty István író-tör­ténész kormánybiztos által aláírt felhívás abból indult ki: az ünnep akkor lesz tel­jes, ha azt a polgárok, a kö­zösségek sokasága tekinti magáénak. A kormánybiztosi hiva­talban a hónap végéig várják mindazoknak az intézmé­nyeknek, vállalkozásoknak, társaságoknak, önkormány­zatoknak és magánszemé­lyeknek a jelentkezését, akik az ünnep előkészítésében, a közösségi mozgalmak szer­vezésében részt vennének. A 2000. január 1-jén kez­dődő és 2001. augusztus 20- ig tartó millenniumi év ter­vezett programjainak beje­lentése nem jelent egyben pályáztatást, pályázatot is - hangsúlyozták a hivatalban. Kovács Flórián irodavezető hozzátette: a számbavétel lehetővé teszi, hogy a kor­mánybiztosság a különösen ötletes, az eredetileg a sző­kébb közösségeknek szánt, de országos érdeklődésre számot tartó, nemzeti jelen­tőségű tervekhez támoga­tást nyújtson. A minél szé­lesebb programkínálat is­meretében arra is mód lesz, hogy a hivatal összehan­golja a terveket, egyesítse és kiegészítse az anyagi for­rásokat, kiküszöbölje a párhuzamosságokat. A kormánybiztosságra nagyon sok figyelmet ér­demlő kezdeményezésről érkezett hír, mindinkább formát ölt az országos je­lentőségű, központi prog­ramok terve is. Az állam- alapítás ezredik évfordulós ünnepségei minden jel sze­rint méltóak lesznek a tör­ténelmi eseményhez. D. G. Jövedelmi helyzettől függetlenül kérhető családtámogatási formák Már várják az igényléseket Idén januártól jövedelmi helyzettől függetlenül igé­nyelhető a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támo­gatás. Mivel az új szabályok szerint visszamenőleg csak két hónapig folyósíthatok ezek a családtámogatási el­látások, a kérelmeket cél­szerű mielőbb, még január bán benyújtani - tudtuk meg dr. Kis Lenkétől, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetőjétől. Igénybejelentési nyomtatvá­nyokat a megyei egészségbiz­tosítási pénztáraknál, illetve a munkahelyeken működő csa- ládipótlék-kifizető helyeken lehet kérni. Ezek térítésmente­sek. Fontos tudnivaló, hogy a családi pótlék esetében a gyermekek számába - maxi­mum két fő erejéig - beszámít­hatók a húszévesnél idősebb, középiskolában vagy felső fo­kon első diplomáért tanuló na­gyobb gyermekek is. Gyermeknevelési támoga­tást január l-jétől már nem a te­lepülési önkormányzatoknál, hanem a lakóhely szerint ille­tékes megyei egészségbiztosí­tási pénztáraknál, illetve kiren­deltségeiknél lehet igényelni. A települési önkormányzatok a korábban megítélt támogatá­sokat még március végéig fo­lyósítják. Áprilistól viszont már minden jogosultnak az egész­ségbiztosító fizeti ki a járandó­ságát. Az igénybejelentőkön sze­repel, hogy milyen iratok, iga­zolások bemutatása szükséges. A családi pótléknál például fontos, hogy az igénylő szülő bemutassa a személyi igazol­ványát, a társadalombiztosítási kártyáját, a családi állapotát igazoló okmányt, újszülött ese­tén pedig a születési anya­könyvi kivonatot. Az igényléseket két pél­dányban kell benyújtani, mert egyet - az átvételt elismerve - igazolásként visszaadnak. A januári ellátás kifizetése febru­árban esedékes. Dr. Kis Lenke szerint mintegy 100 ezer új igénylőre számítanak, s min­dent megtesznek azért, hogy mindenki idejében megkapja járandóságát. (Németh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom