Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-30 / 25. szám
Antalközi József egész életében a családjának élt. Rajtuk kívül most semmije sem maradt. A család az elmúlt nyáron az elhíresült lakáscélú kölcsönök miatt vesztette el mindenét. Esetük nem egyedülálló, szomorú történetük azonban egyedi és tanulságos. — 448 ezer forintot ér az életünk — mondja Antalközi József. A 40 éves, életerős férfi tekintetében férfias düh és gyermeki bizonytalanság keveredik. Vállai beesettek, az ujjait tördeli szánalmasan, annak a keskeny heverőnek a szélén ülve, amelyen éjszakánként két gyerek alszik. Megkeseredett, talán örökre, pedig csak egy házikót akart négy gyermekének feje fölé. Amikor nem panaszkodik, akkor is segítségért kiált. Minden mozdulatában ott a kétségbeesés. — 1988-ban vettük fel a kölcsönt, 480 ezer forintot — meséli Antalközi Józsefné, a feleség. — Amikor szerződést kötöttünk három százalék volt a kamat. Néhány hónap múlva 33 százalék lett. Mostanáig majdnem a felét kinyögtük a négy gyerek mellett, mégis vissza van 448 ezer forint. A lakásunk fel is épült, nekünk mindent megért, végül 500 ezer forintért kelt el. Most se házunk, se pénzünk, csak a nyomorúságunk, de még ezt is elfelejteném, ha a gyerekeimnek nem kellett volna keresztül menni azon a megaláztatáson, ami velünk történt.- November 25-én este megjelent nálunk nyolc férfi, akik láthatóan italos állapotban voltak - meséli a férj. - Közölték, hogy takarodjunk, aztán elkezdték kidobálni a berendezési tárgyainkat és a bútorainkat az ablakon meg az ajtón. A csillárt például úgy tépték ki a falból. A feleségemet megverték és azt mondták, hogy ha itt töltjük az éjszakát, azt megemlegetik a lányaim: a legnagyobb 17 éves, a legkisebb pedig 3 és fél. Kihívtuk a rendőröket, de azok, miután beszéltek ezekkel a részegekkel, közölték, hogy jobban tesszük, ha kiköltözünk. A feleségem édesanyjához mentünk, ahol nyolcán laktunk két szobában. Most ebbe a házban, ahol albérletet fizetünk, hatan jutunk két szobára és négy ágyra. Az albérlet elviszi a fizetésemnek több mint a felét, ha ez sokáig így megy, enni sem tudunk. A család háza tavaly januárban a harmadik árverésen talált gazdára. Egy nagykanizsai férfi vásárolta meg 500 ezer forintért. Antalköziék az árverezés jogosságát is vitatják, mivel a férj fizetéséből 1997 janyárjától folyamatosan levonták a 33 százalékot a tartozás fejében és a mai napig is ezt teszik. Egy független jogi szakértő egyébként a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggel kérdésére elmondta: szerinte is jogtalan, mivel az árverezéshez csak végső esetben folyamodhatnak a végrehajtási eljárás során, ha más lehetőség nincs a pénz visszaszerzésére. Antalközi József fizetéséből pedig megtörtént a letiltás. Az árverésre egyébként jelentkezett egy kelevízi lakos is, őt azonban elutasították, mondván: nem vehet részt az árverésen. Az ügyben eljáró végrehajtó azt mondta, nem nyilatkozhat mivel erre nem kapott felhatalmazást egyik féltől sem. Elértük azt a nagykanizsai családot is, akik az árverésen hozzájutottak az ingatlanhoz. A kelevízi ház tulajdonosának felesége azt mondta: lehet, hogy valaki hibázott de azok nem ők voltak, mindenesetre szerinte Antalközíéknek nem most kellene futkosni, hanem akkor kellett volna kifogást emelni, amikor az árverés megtörtént. Egyébként sajnálja a családot is és azt is, hogy belekeveredtek az ügybe. Ennek ellenére azonban nyerni szeretnének a házon, ha már így alakult. Kiderítettük ugyanis, hogy árulják a házat. Egy kéthelyi építési vállalkozó többször meghirdette a Somogyi Hírlapban az ingatlant. Felhívtuk a „házügynököt” és érdeklődtünk, mennyit kérnek érte. A válasz: 2,5 millió forintot. — Szerintem egy hibás nincs — mondta Horváth Zoltán, a falu polgármestere. — Mi több hasonló családnak segítettünk, már rajtuk is próbáltunk, de csökönyösen ragaszkodtak a saját igazukhoz. Rendeletet is alkottunk volna hogy segíthessünk, de nem volt értelme, mert akkor már végrehajtási szakaszban volt ez az ügy. Az önkormányzat továbbra is minden segítségét felajánl, ha elfogadják, de házat nem tudunk venni nekik, mert erre egy ekkora településen nincs felesleges pénz. — 440 ezer forint adósságunk volt és elveszett mindenünk - mondta Antalközi József. — Ha lenne ügyvédünk, talán lenne esélyünk és visszaszerezhetnénk a házat. — Mi lesz ha nem sikerül? — Kötél. Mire várjak, hogy élőhalott legyek? A legkisebb kislány, a három és fél éves Cini ekkor sírni kezd, mintha értette volna, ami elhangzott. Édesapja szeme is megtelik könnyel, a felesége pedig a konyhába távozik. Az apró házban négy gyerek ellenére csend uralkodik, ez a csend azonban többet mond a legrangosabb kiáltásnál... Fábos Erika Harmadik oldal Kölcsön teher visszajár A kelevízi család szomorú és kilátástalan sorsa nem egyedi. Antalköziéken kívül 90 ezer magyar család — köztük 3300 somogyi — feje fölött lebeg hasonló jövő. Rajtuk csak az önkormányzatok segíthetnének, ha nem szorulnának maguk is segítségre és ha az állam olyan feltételeket szabott volna, amely valóban ösztönző erejű. Az OTP megyei adatai szerint csaknem 750 millió forinttal tartozik az a 3300 család, amelyik legalább hat hónapja — van olyan amelyik öt éve — nem fizeti az általa a 80-as évek közepén felvett lakáscélú kölcsönt. A pénzintézetnél elmondták: ezek ellen a családok ellen kivétel nélkül bírósági eljárás folyik. A legrégebbi ügy három éves, de a napokban is adtak át iratokat a bíróságnak. Az önkormányzatok számára tavaly május óta létezik egy kormányrendelet, amely segítséget nyújt azoknak a településeknek, amelyek helyi rendeletet hoznak az ilyen problémával küzdő családok támogatására. Ennek értelmében, az adós minimális önrésze mellett, a lejárt határidejű tartozásokat vállalhatja át az önkormányzat. Az állam az átvállalt rész 55, illetve 80 százalékát téríti meg a település nagyságától függően, és ami fontos, ntólag. Az sem elhanyagolható, hogy a százalékos felosztáson túl, szintén a település méretétől függően létezik egy keretszám is, amennyit az állam maximálisan megfizet a segítséget nyújtó önkormányzatnak. Ez például egy Marcali nagyságú település esetében 2 millió forint. Amennyiben tehát például Marcali az összes — 12 millió forintra rúgó — tartozást kifizeti, az általa átvállalt 8 millióból csak 2 millió forintra jogosult az országos alapból. Ráadásul az állami segítségnyújtás csak azokra a településekre érvényes, ahol az említett rendeletet szeptemberig megalkották a testületek, és decemberig meg is kötötték a szerződéseket. A települések nagy része azonban májustól szeptemberig — az országgyűlési és a helyhatósági választások miatt — nem is ülésezett. A megye közel 200 önkormányzata közül mindössze 18 vállalta a rendeletalkotást és ennek következményeit, többségében a két választás között, rendkívüli üléseken. A megye városai közül Barcson, Fonyódon, Nagyatádon és Siófokon nem is hoztak ilyen rendeletet. S akik hoztak, azok is igyekeztek minden lehetséges módon kibújni a lejárt határidejű lakáscélú kölcsönök fizetése alól úgy — és erre a törvény lehetőséget ad —, hogy az átvállalt tartozások rangsorolásakor ezeket a kölcsönöket az utolsó helyre állították. (Fábos) Endréd nem eladó Mostantól nem járulok hozzá ahhoz, hogy Balatonendréden külföldi ingatlant vegyen - mondta tegnap Késmárki Tibor polgármester. A miért?-re így felelt: - Nem szeretném, hogy a falunk tönkre menjen. Balatonendréden minden tizedik ingatlan külföldiek kezébe került. Németek és hollandok vásárolták meg a házakat, amelyeket nyaraltatásra használnak; csak két tulajdonos tartózkodik egész éven át a tóhoz közel eső faluban.- A külföldi ingatlantulajdonosok után nem kapunk állami fejkvótát. Értesítettük őket, hogy kötelezettségeik is lennének a faluban, amelynek az infrastruktúráját használják, de a fülük botját .sem mozdították - mondta a polgármester. - A hivatalba csak egy család jött el; ők nyolcezer forintot adtak. Arra futotta ebből a pénzből, hogy a közhasznú munkásunk kicserélje egy rövid szakaszon a járda összetört betonlapjait. Balatonendréd zsákút végén fekszik, útja Zamárdinál fut ki a tóhoz.- Zamárdi éves költségvetése 360 millió forint, a miénk 60 millió forint, annak is 78 százaléka elmegy az intézmények fenntartására. Ugyanakkor egyetlen pályázaton sem tudunk pénzt nyerni, mert a falunk neve úgy kezdődik: Balaton... Szomorúnak látom a jövőt: a faluban csaknem száz házban élnek nyugdíjasok. Tíz év múlva meglehet alig élnek majd endrédiek Endréden. Az itteni fiatalok és az értelmiség árajánlataira rendszeresen ráígérnek a külföldiek, ezért nem lesz majd maradásuk. Segélykiáltás az, hogy nem írom alá a papírt, miszerint az önkormányzat érdekét nem sérti a külföldi ingatlanvásárlása. Tudom, hogy azoknak, akik el akarják adni a házukat, jól jön a külföldiek pénze, de a többség érdekeire kell figyelnem. Egyébként azt sem tartom korrekt eljárásnak, hogy a polgármester jogát formalitásnak tekintik; csak azt követően ballagnak be az érdekeltek a hivatalba, amikor már megtörtént az adás-vétel. Balatonendréd polgármestere jogszabály módosítást szeretne kezdeményezni.- Juthasson szociálpolitikai támogatás a fiataloknak használt lakás vásárlása esetén is - mondta. - Másrészt vagy az államtól, vagy a külföldi ingatlanvásárlótól juthassanak szabályos körülmények között pénzhez az önkormányzatok. Ez a probléma szerintem több tucat települést érint Észak-Somogyban. Czene Attila HA NEM VOLNA PANCSOLÁS. HIÁNY KELETKEZNE A PIACON lenne a bírósági lehetőség is. A kormány előterjesztése a jogi útra vonatkozik, bevennék a hamis bor tényállást a törvénykönyvbe. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium idei támogatási politikájában nem kiemelt a szőlő és gyümölcs ágazat - mondta Font Sándor. A telepítést viszont támogatják, de pályázni kell és jogvesztő hatálya van a hiányos pályázatoknak. Ugyanakkor a szövetkezés új formái elkerülhetetlenek: az úgynevezett teészeket, termelő értékesítő szervezeteket támogatja a szaktárca nagyobb kedvezményekkel. Ez a lehetőség a szőlőfeldolgozásra társult ültetvényeseknek adott. A fiatal agrárszakemberek negyven éves korig kaphatnak kiemelt támogatást. (Gáldonyi) A privatizáció során sok gazem-t bér meggazdagodott. Ez a tőke jelenik meg a borhamisítási, olajszőkítési ügyekben. Ellenük/ szigorúan fellép a kormány - állította Herényi Károly ország- gyűlési képviselő (MDF). A szőlészek és borászok a szőlőtermesztők kiszolgáltatottságának megszüntetését várják a parlamenttől. Ezt a leilei hegyközség fórumán mondta Pócz József elnök. Font Sándor, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagja, maga is solt- vadkerti szőlőtermesztő, a borhamisítás megszüntetésére tervezett intézkedésekről szólva elmondta, hogy ma Magyarországon 120 ezer hektár a nyilvántartott szőlőterület, ebből 90-100 ezer hektárt művelnek. Tartósan 4 millió hektóliter valódi bor készül, amíg a műbor becslések szerint 1,5-2 millió hektó. A bel- és külpiacon 6 millió hektóliter hazai borra van kereslet. Tehát érdekes problémát vet fel a műborkészítés felszámolása, mert hiány léphet fel a piacon és importőrré válhat az ország. Az Európai Uniós csatlakozás is arra ösztönöz, hogy mielőbb szőlőt telepítsünk, mert a belépés időpontjában regisztrált területtel fogadják be az Magyarországot. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a műbor készítéshez évente 30 ezer tonna cukor fogy el, ami sok termelő és gyártó megélhetését biztosítja. Az olcsó műbort fogyasztó alkoholisták várható magatartását is figyelembe kell venni. A parlament és a kormány azonban elszánt a bor- hamisítás felszámolásában. A várható intézkedések azonban óriási ellenállást váltanak majd ki. Lehetséges megoldás a cukor jövedéki termékké minősítése, mert így nyomon követhetik a felhasználást. A forgalmazást azzal lehet megfogni, hogy azonnal bezárják azokat a kocsmákat, ahol műbort találnak. Az Országos Borminősítő Intézet funkcióját is tisztázni kell: tarthatatlan, hogy vizsgálatai ellen csak nála lehet fellebbezni. A képviselő szerint a bor bevizsgálását először a négy kutató intézetbe kellene elvégezni és az OBI határozatai ellen A hamis bor ellen az IgazWfr Adós,' fizess
