Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-30 / 25. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. január 30. szombat Legbüszkébb a tenyésztő az arab fél vérfaj tára Hóban született kiscsikók Csodálatos terep ez a lovaknak: Képünkön Mach Gyula (jobbról) egyik kedvenc lovával fotó: oláh Gábor • • Öregszik a lakosság Gondot okoz a város ellátó rendszere Szülők az óvodában Az iskolaérettség volt a témája a szülők klubja legutóbbi ösz- szejövetelének a balatonföld- vári óvodában. Míg a klub első foglalkozásán még alig néhány édesanya jelent meg, most több mint ötvenen jöttek el. A beszélgetésen — szakember bevonásával — szó volt az apróságok neveléséről, a magatartási problémák kezeléséről. Ságvár verte Nagyberényt Pingpong versenyen mérte össze erejét a ságvári és a nagyberényi képviselő-testület. A házigazda ságváriak négy edzéssel készültek a meccsre, és ott döntő fölénynyel győztek. Ezer év zenéje A Magyar zene évezrede című országos zenei-történelmi vetélkedő bala- tonföldvári területi selejtezőjén Balatonlelle, Karád, Látrány, Marcali egy-egy és a házigazdák két csapata vett részt. Két neves szakember, Lukin László és Varga Károly állította ösz- sze a feladatokat, s ők vezették a játékot. Úgy értékeltek: a csapatok jól felkészültek, ezért valamennyien díjat kaptak. Földvár, Lelle és Marcali csapata jutott a megyei döntőbe. Párbeszéd a kultúráról Fekete György egykori kulturális államtitkár és felesége, Sunyovszky Szilvia színművésznő tartott előadást a Szárszói esték sorozat keretében a községháza nagytermében. Az előadást kötetlen beszélgetés zárta, ahol a jelen levő mintegy negyven résztvevő kérdezte a házaspárt. Füzetet ír a jegyző Elkészültek a földvári városháza régi szárnyának átépítésével, s újra zavarmentes az ügyfélforgalom. Áprilisra már megújul az egész épület. Addigra munkatársaival eligazító füzetet szerkeszt dr. Kiss Pál jegyző; ezzel az ügyfelek tájékozódását kívánja megkönnyíteni. A munkák befejeztével új helyen lesz a bejárat, s változik az ügyfélfogadás rendje is. Szegényes a környezet, mert ha porceláncsészéből iszik a ló, akkor megbetegszik — mondta Mach Gyula, aki tíz éve vett és bérelt földeket a nyírni faluhatárfoan, s lovakat tenyészt a területen. Nyim A gazdálkodó egy diósgyőri gyárat vezet, és Székesfehérváron is van cége. Nyim a harmadik otthona. — Ennél csodálatosabb környezet kevés van Somogybán — mutatott Mach Gyula a kis falut körülölelő dombokra. — A lovakat amúgy sem szabad egyenes legelőn tartani — úgy nem fejlődik megfelelően a csontozaIvóvizet és árajánlatot kérnek a somiak a bábonym- egyeri képviselő-testülettől. így megoldódni látszik a daránypusztai gond. Som-Bábonymegyer Ötvenhármán élnek a Somhoz tartozó Daránypusztán; egy részük nyugdíjas, a többiek többsége munkanélküli. Tíz embernek ha van állása. Mint lapunkban beszámoltunk róla, nemrég tíz napig nem volt ivóvizük; ezt korábban egy kft kútjából nyerték szivattyúval, amely most leégett. A somi képviselők arról döntöttek, hogy megoldják végre gondjaikat; vezetéken juttatják el hozzájuk az ivóvizet. A költségekhez hozzájárulni nem tudtuk —, ez a hely ebből a szempontból is ideális. Kint tartom a lovakat a szabadban, ilyenkor télen is. Ott születnek a csikók is, a hóban. Még a régi öregek is nehezen fogadják el: a lónak nem kell istálló, legföljebb a lovásznak, hogy meg ne fázzon. Akkor jó egy lótenyésztő, ha az állatai nem is veszik észre, hogy korlátozzák a szabadságukban. Évszázados igazság, s ma is érvényes: négy dologra van csak szüksége a lónak. Szénára, tiszta vízre, zabra, s ha kell, nyalósóra (mivel a somogyi legelők szelénben szegények, így Nyimben ez nélkülözhetetlen). Aki velük foglalkozik, annak meg elhivatottnak kell nak a lakók, mert nem hitelképesek; házaikat jelzálog terheli, mert azokat egykori munkaadójuktól, az állami gazdaságtól vették meg jórészt banki kölcsönnel. Az önrészük 300 ezer forintra rúgna. — Szegény az önkormányzat is, de nem odázhatjuk a probléma megoldását — állapította meg Lenkey Tibor somi polgármester. — Amíg tavaly 23, az idén pedig az infláció ellenére is csak 19 millió forint lesz a falunk költségvetése. Fejlesztésre egy fillér sem jut, pedig most először kivetettük az ingatlanok után az adót. Tavaly nyolcmillió forintot költöttünk segélyezésre... Állami segítséget kell kémünk pályázatok útján a vezeték kiépítéséhez, ez lehet a megollenni. Akár éjjel háromkor is fölkelek, s kimegyek hozzájuk. S türelem kell: kivárni, míg „beérik” a tenyészet. Mert évekig csak viszi a pénzt; havonta tizenötezer forintot kell a lovaimra fordítani, s van belőlük vagy ötven. Egy jó zabtermelő gazda kell még; Nyimben találtam ilyet, a szénát meg Sárrétről hozatom. Mach Gyula arról is beszélt: egyre inkább rátalálnak a lovagolni vágyók. Nyaranta igen sok gyerekcsoport keresi föl. S elárulta nagy vágyát: könyvet írna a magyar lovakról. Az arab félvér fajtára a legbüszkébb; azt mondta: ha az arab ló a gyémánt, akkor ez a fajta a briliáns. (Fónai) dás. Önerőt csak az adhatna, ha a Somnak járó 14 millió forintot kifizetnék végre a nekünk járó gázrészvények után; az ügy azonban egyre húzódik. A somiak kispekulálták, hogy olcsóbban megúszhatják a beruházást, ha Bábony- megyertől vesznek vizet. Bábonymegyer ugyanis jóval közelebb van Daránypusztá- hoz, mint Som. A falunak saját, fúrt kútja van. — Megtárgyalta a képviselő- testület a somiak kérését. Elvi akadálya nincs, hogy tőlünk vigyék a vizet — mondta dr. Ruff Flórián polgármester. — Az viszont biztos, hogy a rákötésért, aztán pedig a fogyasztásért is pénzt fogunk kérni. C.A. Elöregedőben van Bala- tonföldvár lakossága — ezt mutatják a felmérések. A gondokat lakossági fórumon is megvitatták. Balatonföldvár Ez a városról készített szociális térkép legfőbb tanulsága dr. Baráth Borbála, a városi IV. Béla Alapítvány vezetője szerint. A szociális térképet készítő alapítvány lakossági fórumon ismertette megállapításait a földváriakkal. — Az elöregedőiéiben levő lakosság igényeinek megfelelően Huszonkét hektárnyi üdülőfalut álmodtak meg a nagyberényi Oázis panzió tulajdonosai a jelenlegi panzió közvetlen szomszédságába. Nagyberény — Százhuszonnyolc telket kívánunk értékesíteni — mondta Sereg Józsefné társtulajdonos. — Mivel a panziónál ott a gyógyvíz, így könnyen meg lehet majd oldani a bevezetését csöveken a kialakítandó telkekre is, ha a vevő úgy kívánja. Az Oázis panzió vezetője elismerte: amikor annak idején megtalálták a melegvizet Nagyberény határában s erre alapozva megálmodták az Oázist, erejüket meghaladó vállalkozásba fogtak. — Most már nincs más hátra, mint előre menekülni; ezért született meg a Termálkert üdülőfalu ötlete — folytatta. — Alig több mint tíz kilométerre a Balatontól azt tapasztalom: ha nem lenne itt a gyógyvíz, már régen lehúzhattuk volna a rolót. Aki azt állítja, hogy évről évre egyre több turista jön a Balatonra, az szerintem nem mond igazat. Az viszont örvendetes, hogy iskell létrehozni a város ellátó- rendszerét; ez volt a fórum végkicsengése — állította dr. Baráth Borbála. — A városlakók felhívták a figyelmet arra is: az idegenforgalom — egyebek között a magánvállalkozások térhódítása következtében — egyre kevesebb munkaerőt tud fölvenni. A városnak ezért hasznos lenne, ha több lábra állna és nemcsak a turizmusra koncentrálnának. Ezzel együtt problémaként fogalmazódott meg a növekvő munkanélküliség is; alapítványunk kész együttműködni a helyi önkormányzattal a gondok enyhítésében. mét egyre több magyar kér szállást. Sokan kérdik tőlem, hogy télre miért nem zárunk be. Nos, azt vallom: ha ilyenkor ki tudom fizetni minden számlámat, akkor már nincs okom panaszra. Májusra ígérték a szakemberek a Sereg házaspárnak: elkészül valamennyi közmű kiépítése az üdülőfaluhoz. Terveznek oda halastavat és parkot is. Sereg József elmondta: azt tartanák ideálisnak, ha a helyi önkormányzattal közösen valósíthatnák meg elképzeléseiket. - A falunak azonban nincsen pénze, így nem is lehet felelősségre vonni őket azért, hogy nem tudnak velünk együttműködni — vélekedett. — Nagyon sok adót fizetünk, de a java részét nem helybe; s ez bennünket roppantul zavar. Termálvizes medencét is működtethetnénk közösen, a somi önkormányzat is puhatolózott már ez ügyben. Pénz híján azonban nem megy, hiszen sok millióba kerülne egy új medence. Tárgyalunk a herényi melegvízkincs hasznosításáról Siófokkal is; talán velük egyezségre jutunk, hiszen lényegesen jobb anyagi lehetőségeik vannak. (Fónai) Sereg József a termálfalu fejlesztési terveivel fotó: oláh Gábor Megvásárolnák az ivóvizet Üdülőfalu halastóval Környezetbarát ipart Balatonföldvárra Balatonföldvári önkormányzati képviselőket kérdeztünk arról: mit tartanak a legfontosabb elintéznivalónak a városban. Szabó József: — A városlakók többsége a turizmusból él, s a fürdőhelyet zavarhatná ipari park kialakítása. Ettől függetlenül úgy gondolom: kellene Földvárra környezetbarát ipart telepíteni, az segítene megteremteni a munkahelyek révén az egész éves foglalkoztatottságot. A lakossággal a vezetőknek szorosabb kapcsolatot kellene tartania. S támogatom egy sportcentrum vagy golfpálya építését. Csontos József: — Be kell fejezni az általános iskola bővítését és folytatni kell a virágo- sítást. Szeretném, ha amint lesz rá pénzünk, várhatóan jövőre, rendbe tetetnénk az utakat és a járdákat. S mielőbb szórakozási lehetőséget, klubot kell biztosítani a fiataloknak. Dr. Pap Tihamér: — A városközpont nagyon szép, de onnan száz méterre nincs megoldva a csapadékvíz elvezetése; a Damjanich utcát rendszeresen elönti a víz. A Radnóti utcából pedig hiányzik a járda, pedig a temetőt ezen át lehet megközelíteni, s ezért alkalmanként rengetegen járnak erre. Faluba húzódnak a Balatonról Szigorúbb önkormányzatok - Sok külföldi telepszik le a kis községekben A Szoba kiadó! feliratokat az észak-somogyi falvakban felváltották az Ez a ház eladó! táblák. Ezt is annak a vendégkörnek szánják, az eladók ugyanis külföldi vásárlókra számítanak. ÉSZAK-SOMOGY — Eleinte örültek a polgármesterek annak, ha külföldi vásárolt ingaüant a településükön. Hiszen felújították az épületeket, viacolor burkolat került az udvarra, s ezáltal szebb lett a falu — mondta dr. Szász István, a Balaton Környéki Ingatlanforgalmazók Egyesületének elnöke. — Általában a rosszabb állagú épületeket vásárolják meg, mert úgyis a saját ízlésükre akarják átalakítani. Ennek során munkát adnak a helybeli iparosoknak. Aztán pedig foglalkoztatják a szomszédokat is, hiszen fizetnek nekik, hogy távollétükben rendben tartsák portájuk előtt a közterületet. Ennek ellenére ma már sok településen nem írják alá automatikusan a hozzájárulást, amely azt tartalmazza, hogy a vásárlás nem sérti az önkormányzat érdekeit. A jogszabály nem változott, a közszereplők azonban szigorúbbak. Az önkormányzatok nem kapnak ugyanis fejkvótát a külföldi állampolgárok után, ami jogos igényük lenne, de ezzel az eladó és a vevő nem tud mit kezdeni. Korábban előfordult a régióban, hogy tudatták a vásárlóval: elhúzódhat az engedélyezési eljárás, ha nem fizetnek be bizonyos összeget egy alapítványi számlára; ezt azonban gyermekbetegségnek ítélem, ezzel már nincsen gond. Szerintem mindenkinek jogában áll eladni az ingatlanát, s ajándék a tulajdonosnak, hogy a külföldi többet fizet érte, mint amennyit az a ház piacon ér. A kis falvakban nincs munkahely; aki most nem tud elköltözni, meglehet, évtizedig nem kap újra esélyt. A Bala- ton-parton pedig sok a nyugdíjas ingatlantulajdonos, aki képtelen fizetni az ide utazását, a rezsit, a szemétdíjat, a helyi adót. Dr. Szász István beszélt arról is: divat testvértelepüléseket választani, elsősorban német nyelvterületről. Gyakran elhangzik: onnan lehet szemléletet, jó példákat hozni. Ha helybe jön a külföldi, akkor a tapasztalatait nem lehetne hasznosítani? — tette föl a kérdést. Szerinte a vásárlók zöme kivándorolt család tagja vagy hosszú évek óta visszajár nyaralni a Balaton-partra. — A legrosszabb esetben is tíz év alatt megtérül a beruházás — mondta a szakember. — Azért is választja sok külföldi azt, hogy házat vásárol a háttértelepüléseken, mert a tóparti szálláshelyek egyre lela- kottabbak, miközben a szolgáltatásért mind több pénzt kérnek tőlük. C. A.
