Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-26 / 21. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. január 26., kedd Kaposvár 5 Programajánló Kovács Tibor, lapunk fotó- riporterének a szovjet csa­patok kivonásáról készült sorozatából nyílik tárlat 16 órakor az iparművészeti­ben. A Dorottya házban 19.30 órakor Rózsa Pál: Egy Rippl-Rónai kiállítás képei című művét mutatja be a Kaposvári Kamaraze­nekar, közreműködik Pálfi László (ének) és Sóvágó Éva (cimbalom), valamint a Munkácsy gimnázium le­ánykara. Az ősbemutatón vezényel: Drahos Béla. Moziműsorok SZIVÁRVÁNY: 6: NINCS ALKU (am.) Siony stereo 8: HA ELJÖN JOE BLACK (am.) Sony digitális Festői hangok Rippl-hangulatra Rippl-Rónai képei, Takáts Gyula versei ihlették Ró­zsa Pál zeneszerzőt, ami­kor legújabb, mai ősbemu­tatójának hangjegyeit pa­pírra vetette. S hogy mi­ként alakította a színeket hangszínekké, a látvány összhangzattá? - tőle kérdeztük.- Rippl-Rónai hatalmas festő, akinek a képeit nézve mindig megfog egy-egy impresszió - mondta Rózsa Pál tegnap a zeneiskolában, ahol a Kapos­vári Kamarazenekar és a Munkácsy kórusa próbált. - Persze, nem azt akarom il­lusztrálni, hány ember van a képen, hanem a hangulatot, amely például csodálatosan a magányt festi le. Negyven éve gyűjtöm a benyomásaimat. Kaposváron jártam iskolába, régóta ismerem a Rippl-Ró- nai-képeket. A végső lökést a tavalyi budapesti tárlat adta meg, ahol a mester életmű­vének keresztmetszetét lát­hattuk. Csaknem 800 képe közül igyekeztem kaposvári vonatkozásúakat is válasz­tani, így került be a Kövezik a kaposi főutcát című kép. Per­sze Rippl-Rónainak a francia tájképei is valami módon kö­tődnek Kaposvárhoz. Volt, amit egyszerűen nem volt szívem kihagyni, mint pél­dául a számomra legkedve­sebbet, A kalitkás nő címűt. A szelekcióban segített, hogy a festmények minél sokrétűbb zenei anyag - lassú és gyors, szomorú és vidám - dallamo­kat ihlessenek.- Takáts Gyula költészete Rózsa Pál zeneszerző fotó: török milyen harmóniákat inspi­rált?- Az ő verseit nagyon könnyű megzenésíteni, mert Takáts Gyula nem verseket ír, hanem zenét. Muzikálisak a versei, vegyeskart már írtam belőlük a Táncsics kórusnak Iskolánk falára címmel, és a minap hoztam el a Munkácsy gimnázium kórusának egy gyerekkar sorozatot.- Sokat dolgozik Kapos­várra.- Igen, az első között Dra­hos Béla adta elő annak ide­jén a Koncertino egy fuvolázó karmesternek című darabo­mat. Most készült a Honvé­dzenekarnak két fúvószene­kari mű, és a zeneiskola Tü­csökzenekarának egy gyer­mek-fúvószenekari darab - mindhárom márciusban fog megszólalni. Drahos Béla karnagy ve­zényli ma az Egy Rippl-Rónai kiállítás képeit, nagyzenekar­ral, 70 tagú kórussal, szólis­tával és cimbalmossal. A nagyszabású mű nagy falat - jegyezte meg kérdésünkre, ám egyetértve a zeneszerző­vel hozzátette - mindig egy fokkal nehezebbet kell írni az adott zenekarnak, kórusnak, mint amiről azt gondolja, ép­pen meg tud csinálni.- Vegyészt tudománya se­gíti a hangok „kotyvasztásá­ban"?- A hangok kotyvasztása azért merőben más, mint mondjuk egy polietilén előál­lítása. A kettőnek annyi köze van egymáshoz, hogy a mű­szaki rajz segít a zeneszerzés kottagrafikai részében. Szeb­ben tudok kottát írni, mint néhány kollégám - ennyi hasznom van a műszaki ta­nulmányokból. B. T. Szanálásra építenek Azért, hogy több mint fél milliárd forint értékű beru­házással átépíthessék a Te­leki utcát, el kell végezni néhány kisajátítást. Erre az idei költségvetésben 23 mil­lió forintot tervezett a köz­gyűlés, jövőre pedig 34 mil­lió forintot kell biztosítani erre a célra. Szita Károly polgármester tegnapi sajtó- tájékoztatóján azt mondta: az OTP Ingatlan Rt szerző­dés alapján 2002-ig átépítik a Teleki utcai tömbbelsőt. A Teleki-Noszlopy átkötő út csaknem 100 millió forintba kerül. Az önkormányzat ta­valyi költségvetését 673 mil­lió forintos hiánnyal tervezte a közgyűlés. Az idén 700 millió forintos hiánnyal számolnak. A polgármester hangsúlyozta: nyugodt az 1999-es költségvetést ille­tően. Katona József Séta-perspektíva Ezt csak egy fotós tudja, neki arra van beállítva a blendóje, hogy ne rohan­jon, hanem lásson, és ne csak a szemével lásson, hanem minden érzékszer­vével, elsőrenden Is a szí­vével. És persze egy fotó­gép tudja, ami a színeket, árnyakat, pillanatokat gé­piesen tökéletes érzékkel, reflex-szel ragadja meg. A hivatásos sétáló. Külön vi­lág, rendkívül ritka, már-már kihalásra ítélt faj. A sétáló pillanatvadász kell hozzá, hogy megmutassa, amit mindannyian nap nap után látunk, mégis ezredvégi len­dülettel siklunk el mellette: városunkat. Ezúttal a Somo­gyi Fotóklub tagjai indultak el, hogy séta-perspektívából láttassák Kaposvárt. A Sáv­házat és a víztornyot a le­menő nap vörösében, a Kál­vária és a Róma-hegyi ká­polnát a nagylátó szögében, a hősi temető emlékműveit őszi napsütésben, a Színház­parkot jégfényben, a tűzfa­lakat szociografálva, István királyunkat leárnyékolva, s bennünket, embereket fej­vesztve rohanva. De, hiába menekülsz, az objektív elől nincs menek­vés, hála a Somogyi Fotó- klubosoknak. Tárlatuk a vá­ros hetén, az Együd-házban látható, feketében-fehérben s színesben, Kaposvári séta címmel. Záridő: március idusán. Kaposváriak: séta! B. T. A Kaposkábelnél olcsóbbak lehetnek A kisközösségi antenna- rendszerek, ha legálissá válnak, még mindig ol­csóbbak lehetnek, mint a Kaposkábel. Támogatom a hálózatok további munká­ját, s a verseny kialakulá­sát - mondta lapunknak Szita Károly polgármester. Mint korábban megírtuk, a központi antennát üzemel­tető kisközösségi hálózatok zöme törvénytelenül, jogsze­rűtlenül működik. A gazda­sági rendőrség a szerzői jog­védőkkel hat nyomozást indí­tott Kaposváron, s több eset­ben már bírósági határozat is született. A jövő bizonytalan­ságát érző üzemeltetők meg­hallgatást kértek a polgár- mestertől.- Elmondták, hogy invázió indult ellenük, s úgy érzik, emögött a konkurencia áll - mondta Szita Károly. - Két­ségtelen, hogy jogszerűtlenül működtek, s ugyan ez nem mentség, de hitet tettek, nem ismerték a rájuk vonatkozó jogszabályokat. Mivel ez tö­megesen így van, nem kétsé­ges, nem csak őket kell okolni a helyzetért. Hiány­pótló volt a tevékenység, amellyel családok százainál megszervezték a központi kábel szolgáltatást, ezért nagyra becsülöm a munkáju­kat. A kisközösségi rendsze­reknek most egy lehetőségük van, ha a tulajdonos családok vállalják ezt, legalizálniuk kell magukat. Ez azonban nem olcsó mulatság, kérdés, miként találják meg ennek forrásait. Be kell jelentkez­niük a Hírközlési Felügyelet­hez, az ORTT-hez, a szövet­séghez, nyilatkozniuk kell, milyen módon fizetnek szer­zői jogdíjat, s ezt követően megkaphatják a szolgáltatási engedélyt.- Mindezek után is olcsób­bak lehetnek, mint a Kapos­kábel. Felajánlottam, jogi se­gítséget nyújtunk a kis rend­szereknek - mondta a pol­gármester. B. T. _______________________________Kaposvár városért kitüntetettek______________________ A z elnököt hívják, az író marad Dr. Ujkéry Csaba, a megyei bíróság elnöke ország­szerte szakmai elismerés­nek örvend. íróként a sza­vak embere, s a megfo­galmazható érzéseké, mindezt bizonyította, ami­kor a kitüntetettek nevé­ben szólt. Szigetváron, mégis Somogybán szüle­tett, 21 éve kaposvári.- A bíróság elnöke, az íróem­ber vagy magánember ma­radt Kaposváron, amikor a munkája elcsábította volna? Nehéz különbséget tenni, de azt hiszem, első­sorban mindig magánem-' bérként döntöttem, de nagy mértékben szerepet játszott az íróság is. Aki írással is foglalkozik, talán jobban kö­tődik a röghöz, ahhoz a szel­lemi környezethez, tájhoz, ahol a gondolatai fogannak, mint aki nem műveli az írást. Természetesen közre­játszik az érvényesülés lehe­tősége is. Sokfelé, magasabb beosztásba is hívtak nem keveset, s kis gondolkodás után pakoltam és maradtam.'- így volt ez legutóbb a táb­labírósági döntéskor is.- Megbízással vállaltam el, mert máskülönben fel kellett volna adni - vélhetően végle­gesen - a kaposváriságomat.- Soha sem ingott meg ké­sőbb, vajon megérte-e?- Az a szerencsém, hogy nem foglalkozom vele, ugyanis ha a bíróságon bete­szem magam mögött az ajtót, akkor megyek a padlásra, ahol a dolgozószobám van, és elkezdem csépelni a gépet. Dr. Ujkéry Csaba író, a megyei bíróság elnöke Áttranszponálom magam egy másik világba, írom a könyve­imet. Jól érzem magam Ka­posváron, szeretem a somo­gyi embereket, mert meleg- szívűek, és őszinték. Ezek olyan értékek, amiknek egyre kisebb az árfolyamuk. Katedra negyven év után Dr. Péteri Pál plébános őszülő fővel jutott el oda, ahová már fiatalon sze­retett volna: a teológiai katedrára. A felsőfokú hitoktatói képzés szervezé­sét, lelkipásztori munkásságát is­merte el a város, s azt a hivatásszere- tetet, amivel az ötezer hívőt számláló donneri plébánia területén dolgozik.- Ez nem a személyemnek, hanem a hi­vatásomnak az elismerése, amivel remé­lem ráirányul a figyelem arra, amit negyven évig háttérbe szorítottak: a pa­pok, lelkészek szolgálata is közszolgálat. Papi életem túlnyomó része Somogybán zajlott le, s ezen belül is leghosszabb szakaszát töltöttem Kaposváron, s úgy érzem, kaposvári működésemet ismer­ték most el. 35 évvel ezelőtt működtem már itt káplánként két évig, akkor is sze­rettem itt lenni, de a 12 igali évem alatt is Dr. Péteri Pál plébános fotó: lang Róbert rengeteg beszédet mondtam a megye- székhelyen. Ide köt az is, hogy itt kezd­hettem el főiskolai szinten tanítani. Mindig teológiai tanár akartam lenni, de ezt a pártrendszer sosem engedte.- A hitoktatókat milyen értékek men­tén tanítja a főiskolán?- Nem kell mondanom: ma az egész ország nagy erkölcsi válságban van, s ha csak néhány embert is tudok ránevelni az igazi erkölcsi értékekre, akik tanító­ként, hitoktatóként mindezt továbbad­ják, már megérte. Természetesen a Bib­liának, a keresztény vallás alapkönyvé­nek a megismertetését is létfontosságú­nak tartom. Úgy érzem, az a munka, amit a főiskolán most már nyolc éve végzek, szép és hasznos, nekem pedig külön öröm, hogy ha fiatalon nem csi­nálhattam azt, amit legjobban szerettem volna, legalább idősen csinálhatom. A mezőgazdász iskolafejlesztő Abban, hogy a Felsőfokú Mezőgazdasági Állatte­nyésztési Technikumból főiskola, majd egyetem lett, jelentős szerepet ját­szott Dr. Pap Gábor nyu­galmazott főiskolai tanár.- Mindebben nagyon jó kol­légákkal dolgozhattam együtt. Dr. Guba Sándor, dr. Széles Gyula, az akadémikus Horn Péter, dr. Baka József, dr. Paál Jenő mind arra töre­kedtek, hogy az intézmény országosan elismert legyen.- A mezőgazdasági szakok­tatás megerősítésének hősko­rában dolgozott. Hogy emlék­szik a küzdelmes időszakra?- Kaposvárt kiszállásaim alkalmával ismertem meg, mint szakfelügyelő és tanul­mányi instruktor. Jól ismer­tem a mezőgazdasági szak- középiskolát, annak a tanári kara vetette meg az alapját a későbbi fejlesztésnek. Lép- csőfokról-lépcsőfokra emel­tük az intézmény tanári-kuta­tói gárdáját, s így lett nem­zetközi hírű egyetem.- Székesfehérvárra és Szek- szárdra is hívták tanárnak, mégis maradt.- A szakfőhatóságom Ka­posvárra küldött szervezni a felsőfokú mezőgazdasági technikumot, azzal a meg­jegyzéssel, hogy ismerem a város, a tanárokat. Örömmel vettem a megbízást, de nehéz napok elé néztünk, például a Kossuth tér 2-ben, az igazga­tói irodában aludtam négy hónapon át, s csak hétvége­ken tértem haza a családom­hoz. Mindez mély benyomást tett rám, de a Pannon egye­tem kárpótolt mindenért. Dr. Pap Gábor nyugalmazott főiskolai tanár fotók: lang Róbert i

Next

/
Oldalképek
Tartalom