Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-22 / 18. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi Tájak 1999. január 22., péntek Huszonötén énekelnek a híres kórusban, fiatalok és idősebbek, és minden fellépés színt hoz az életükbe Már az aranyra utaznak, sokszor megemlegetik fellépéseiket Menyecskék csokorban A mi falunk híres embere A polgármester Hírek Vízváron drága az iskolás Egy gyerek 275 ezer forintba kerül az idén a vízvári általános iskolában. Főleg azért ilyen sok, mert a három falunak: Vízvárnak, Bélavárnak, Heresznyének egyre kevesebb az iskolása. A három önkormányzat most azt vizsgálja, miként csökkenthetők az iskolafenntartás költségei. Tetten ért betörők Tetten ért Berzencén a kmb-s két betörőt; éppen egy butikot ürítettek ki. A két helybeli nő a betört ablakon át jutott be, s aztán módszeresen kipakolta az árut ruhaféléket. Háromszor fordultak már, mikor elkapta őket a helyi rendőr. Mindig teli a fürdőjárat Hetente egyszer, kedden indul ingyenes fürdőjárat Csoko- nyavisontáról a termálfürdőre. A busz mindig tele van, átlag 35-40 idős ember ül be, igénybe véve az önkormányzat teremtette lehetőséget, hogy megmártózzék a melegvízben. A fürdőjárat pedig háztól házig szállítja utasait. Újjáépült a rendelő hárommillió forintos költséggel Szu- lokban, s bővítették is. Az ön- kormányzat saját építőbrigádjával és közhasznúakkal végeztette el a munkát, ennek nagy része el is készült. Az épületet megtoldották két új helyiséggel és vizesblokkot is építettek. Az orvosi rendelő és a szolgálati lakás tetejét is felújították. Támogatásra 140 millió A barcsi munkaügyi kirendeltség tavaly 140 millió forintot költött a térség munkanélkülijeinek a támogatására. 1593 embert közvetített ki sikerrel; megélhetéshez juttatva őket. Ez a szám ötszázzal több, mint egy évvel korábban. 325 állástalant iskoláztak be. Lajcsi Barcson dáridózik A Dráva Völgye Középiskola sportcsarnokában dáridózik ma Lagzi Lajcsi. A Tv2 születésnapi szórakoztató műsorában ismert muzsikusok lépnek fel; Bangó Margit és zenekara, Fenyő Miklós, valamint a műsor tánckara. Ahol fellépünk, ott megemlegetnek bennünket — mondták az asszonyok. S ez így is van: sokáig emlékeznek rájuk, mert olyan hangulatot tudnak teremteni, mint csak kevesen. Homokszentgyörgy A nagycsaládosok egyesülete 1995 őszén kezdeményezte a homokszentgyörgyi népdalkor létrehozását. Akkor csak hatan voltak, ma 25-en énekelnek a kórusban. A legtöbbjüknek nem kellett udvarolni, szívesen jöttek. — A közös éneklés színt hoz az életünkbe. Kimozdulhatunk otthonról, és rengeteg élményt adnak a fellépések, a gyakorlás — mondta Bélaváron, Vízváron és Heresznyén ma olcsóbb a víz, mint négy éve. Elszakadtak a DRV-től; viszont így a kockázatuk nagyobb. Vízvár-Bélavár A polgármesterek már elfogadták, és ha a testületek is rábólintanak, az idén 107 Helyi politikusokat képeznek s kertek közötti versenyt hír detnek a romák. Ebben pályázati pénz is segít ISTVÁNDI Félmillió forintot nyert az iskolának és oktatócsomagot Tóth Györgyné, a nagycsaládosok egyesületének vezetője. Azt gondolná az ember, hogy a férfiakat már nehezebb volt bevonni. Szó sincs róla.— Szívesen jöttünk — mondták ők mosolyogva —, hiszen hol találkozhatnánk másutt egy csokorban ennyi fiatal menyecskével? Lelkesedésüket az sem csökkenti: a menyecskék közt legtöbbnek ott a felesége is. Sokfelé föllépett már a kórus. Zömmel persze a környéken, de jártak már Egerben, Budapesten is. Legközelebb Abasárra utaznak két népdalcsokorral. — A legemlékezetesebb fellépésünk az egri volt. Sikerült kívül-belül jól eláznunk — emlékeznek nevetve a kórustagok. S hogy mit szólforintot (meg áfát) fizet Bélavár, Hereszanye,Vízvár lakossága a víz köbméteréért. Ez tízszázalékos emelés az előző évihez képest, de még mindig jóval kevesebb, mint négy éve, mikor a DRV volt a vízmű működtetője. Ma helyi vállalkozó végzi e feladatot. A DRV-vel szakításnak persze megvan a rizikója is„ cigánypolitikusok képzésére a közösségi klub. így számítógépet és sportfelszerelést kap az iskola. Oktatócsomagot a társadalmi egye-sületek szövetségétől kaptak. A cél a helyi politikusok felkészítése a munkájukra. Szükség van rá, mondták,mert a cigány- és nak mindehhez az itthon maradott családtagok? A dalosok huszárosán oldották meg ezt: viszik a családot is, megosztják velük az élményt. Az utazásokon jól szórakozik az egész csoport, a fellépéseket azonban annál komolyabban veszik. — Az ezüst minősítést már megszerezték, a májusi versenyen már az aranyra utazunk — mondja Halász Géza, a kórus szakmai vezetője. — Beérett, felkészült már annyira a csoport, hogy megszerezze az aranyat. Kezdetben csak a nagycsaládos-szervezet segítségére számíthattak. Ma már több helyi vállalkozó és az önkormányzat is segíti a szentgyör- gyi dalosokat. Nagy László négy éve hiszen ha szükségessé válik egy költségesebb felújítás, akkor csak a saját zsebükbe nyúlhatnak. Remélik azonban, hogy erre nem egyhamar lesz szükség: fiatal a rendszer, 15 éves a vízmű. Az idén is elegendő a koncessziós díj visszaforgatása. A 600 ezer forintból egyebek közt még a glóbuszz is felújítják. N. L. települési önkormányzati vezetők felkészületlenek. Ezzel egyidőben a cigányklub pályázik konyhakert-művelé- sre is. Hetven családnak — cigánynak, magyarnak — vár 700 ezer forint támoga- tást.Meghirdeti a kertek közti versenyt is értékes díjakkal. Hetedikes tanulók vagyunk. és Heresznyén lakunk; innen választottunk híres embert: Vida Imrét tavaly választották meg polgármesternek. Megkérdeztük: örül-e ennek? Heresznye — Annak örülök, hogy a falu többsége rám szavazott; jóval több szavazatom volt, mint a többi jelöltnek — mondta Vida Imre. — Igyekszem nyílttá tenni az irányítást; a gyűléseken mindenki szavára figyelünk. A testület vigyázott a pénzre; Heresznye még jól áll anyagilag.- Tősgyökeres helybeli? — Az egész családom az; én például itt születtem a szomszéd házban. Mindig is faluban éltem, soha nem kívánkoztam el; jól érzem magam itt. Szeretem ezt a tájat..- Milyen a kapcsolata az itt lakó emberekkel? — Igen sok barátom van, de van pár ember, aki irigykedik. Sokat és keményen dolgozom, és aminek nekikezd- tem, azt végigcsináltam.- Vagyonos ember, támogatja az iskolai rendezvényeket, ezt megköszönjük. Másoknak is szokott segíteni? — A vízvári iskolát, óvodát is támogattam, és még nagyon sok mindenkit. Nemes célra mindig adok.- Szörpüzeme van és boltja. Hogy győzi a sok munkát? — Órát nem hordok, és a munkában nem is nézem az időt. A családom is sokat segít. Nem látják mások az adósságaimat, a banki hiteleHa itt a szezon, az egész falu gyógynövényt gyűjt; ellepik az erdőt az aracsi romák. Erre alapítva tervezik munkahelyek teremtését is sok cigánynak. SOMOGYARACS Nagyban megy a gyógynövény-gyűjtés Somogyaracson, a falu szinte minden lakosa ebből él. Hosszú szakaszokon terítik az utakra a gyógynövényt, hogy autók, buszok kereke puhítsa. Tervezik a gyógynövényre alapozva feldolgozó- és csomagolóüzem létesítését; úgy nagyobb lenne a haszon. Az üzem létesítésének ötlete Orzsi Zoltán barcsi múzeumigazgatóé. — A szárímet, amit kamatosán vissza kell fizetnem, és még egy pár komoly összeget. — Hogyan tervezi Heresznye jövőjét? — Szeretném elérni, ha a heresznyei emberek jól éreznék magukat a faluban. Ehhez sok mindenre szükség van, és munkahelyet is kell biztosítani a munkanélkülieknek. — A drávai nemzeti park része a falunk, hirtelen nőtt az idegenforgalom is. Örül-e mindennek? — Bízom benne, hogy jó lesz a heresznyei emberek is, és még pénzt is hoz. Örülök, hogy városiak is jönnek ide, és már vannak visszatérő vendégeink is. Remélem, nem a sátras turizmus fejlődik, hanem egyre több szállást igényelnek, és előre bejelentkeznek a nyaralók. — Sok jó és sok rossz ember érkezik; hogyan különböztessük meg őket? — A cselekedeteik alapján. Sokan jönnek ide, a táj szépségéért, ismerkednek a faluval s megszeretik a vidéket. Nekik igyekszünk segíteni. Bolevárecz Tünde Gyurokovics Renáta Körzeti Ált. Iskola Vízvár Kedves gyerekek! Várjuk falutok, városotok híres, érdekes embereit bemutató írásotokat. A terjedelem kettes sortávolsággal gépelt, két oldalnál lehetőleg ne legyen hosszabb. A szerzőket megajándékozzuk, A borítékra írjátok rá: „A mi falunk (városunk) híres embere!” tó és csomagolóüzem gyűj- tené be a romáktól a gyógynövényt, s helyben feldolgozná. Ez munkát is adna — mondta. — Van a faluban szárítónak alkalmas hely, és a csomagolás is megtanulható. Kis befektetéssel, ami pályázattal megszerezhető, jóval nagyobb hasznuk lenne, mint csak a gyűjtéssel. A munkaügyi hivatal segítségével a szükséges képzettséget is hamar megszerezhetnék a romák. — Ha sikerül megtanítani a romákat gyógynövény-feldolgozásra, akkor van alapja — mondta Traxler Balázs polgár- mester. Bízik benne. Hiszen egyre több családot sikerül munkára bírni, s ebben nagy szerepe van a támogatásnak. Olcsóbb a víz, mint Versenyeznek a kertekkel • • Üzem a gyógynövényre Kilencvenkét szorgos asszony a varrodában Határszélről autógyárba A BMW motor- és autógyár megrendelésére varrnak az asszonyok. Ha ügyesek, s és elégedett a BMW három évre ide szerződik. Berzence Motorosdzsekiket kell készíteni; tavaly kezdték a munkát, és ha nem merül föl minőségi kifogás, 2002-ig szerződést köt a német gyár a csurgói Napsugár Rt-vel. A társaság erre a munkára állította rá egyebek közt ber- zencei varrodája kapacitását. — A visszajelzések jók, a németeknek megfelel a Dráva menti asszonyok keze munkája. Bőven a tűréshatár alatt van a hibaszázalék, így várhatóan tartós lesz a kapcsolat — mondta Fekete János, az rt elnöke. — A kész kabátokat Berzencéről Budapestre szállítják, ott csomagolják, s viszik a megrendelőnek. Azért ez a nagy kerülő, mert az ország több pontján is dolgoznak a német cégnek. A BMW ugyanis Magyarországon gyártatja szinte valamennyi ruházatát. A Napsugár Rt berzencei varrodájában most kilencvenketten dolgoznak. — Kicsi ez a szám, de egyszerűen nem találunk munkásokat. A munkanélküliek zöme — úgy tűnik — nem akar dolgozni, amíg választhat a segély és a munka között — mondta Fekete János. N. L. Motorsdzsekiket és öltözeteket varrnak a német megrendelőnek a Napsugár berzencei üzemében fotó: pölöskeiné Nárciszos kapcsolatok Sokat remélnek az osztrák nárciszvárostól és a kapcsolatfelvételtől a babócsaiak. Babocsa A vadon burjánzó, védett nárci- szosáról — a Basakertről — híres Babócsa már társat is talált egy ausztriai településben. Ausseerland ugyanis szintén híres nárciszára alapozta az idegenforgalmat. Sokkal előbbre tartanak ott, mint a Dráva menti településen: az idén már negyvenedik alkalommal rendezik meg a nárcisz-napokat. Nárcisz-királynőt is választanak, nárciszfutás és virágkarnevál szórakoztatja az oda sereglő turistákat. Babócsán is hasonló terveket szövögetnek, és ötleteket, együttműködést remélnek a kapcsolatfelvételtől. N. L.
