Somogyi Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-21 / 17. szám

SOMOGYI HÍRLAP 4 Megyei körkép 1999. január 21., csütörtök _________________________________________________________Téli napok Balatonszárszón ______________________________________ A címer, a szárazvölgyi ősök és a bezzegkedők Ezen a héten mindennap a 2200 lakosú Balatonszár­szó életét követjük nyo­mon. A település sajátos kettőssége, hogy máig együtt ól itt a hagyomá­nyos falu és az üdülőhely. Erre utal a nagyközség cí­mere is, melyben a szőlőtőke, a földművelést, a napkorong és a hullámos vonal a Bala­tont és az idegenforgalmat jelképezi.- Szárszónak különös von­zása van, ami a betelepülő­ket, sőt a nyaraló-tulajdono­sokat is hamar lokálpatrió­tává teszi - mondta Ázsóth Gyula nyugalmazott iskolai­gazgató, Szárszó díszpolgára, aki nemzedékeket tanított itt. Most 84 évesen is tanít: fő­ként a főiskolai felvételire ké­szít fel fiatalokat magyar nyelvből és történelemből. -• Mikor 1955-ben ide költöz­tem, a főutcán hajtott a ka­nász, s a 7-es úton leállt a for­galom, amíg átvonultak az ál­latok. A század első felében a Balaton-partot itt jószerével legeltetésre használták. A fej­lődés voltaképpen csak 1959- től indult meg.- Miért maradt ki Szárszó a balatoni hajózásból?- Földváron arisztokraták, színészek, földbirtokosok vettek nyaralókat, s persze jachtokat is. Szemesen a Hu­nyadiak voltak a birtokosok. Csupa olyan ember, akiknek kormánykörökben is voltak kapcsolataik. Szárszónak nem akadt befolyásos patró- nusa. Ázsóth Gyulától tudom, hogy Szárszó nevét először 1082-ben említik az oklevelek Zarresezow néven, amely száraz aszót, azaz száraz völ­gyet jelent. Századokon át jobbágycsaládok éltek az úgynevezett kiserdei részen, ahol akkor a Kanizsai út hú­zódott. Ne maradjon ki egy különös, újkori történet: La- tinovits Zoltán halotti bizo­nyítványát - minthogy Szár­szó volt a székhelyközség - itt állították ki. A hivatalno­kok azonban nem merték be­írni az öngyilkosságot a halál okaként. így az került bele, hogy agysérülés. Egyébként sokan máig itt keresik Lati- novits sírját. Ázsóth Gyula 40 éve előfi­zetője lapunknak, és mint mondta, a Somogyi Hírlap va­lóban megyei lappá vált, amely a kis települések életé­ről is sokoldalúan beszámol. Őt csak néhány nyelvhelyes­ségi hiba bosszantja. Más elő­fizetők viszont azt hiányol­ják, hogy a belső-somogyiak­nál kevesebb szó esik a Föld­vár és Lelle közötti települé­sekről. Ez utóbbit már Bog­nár József, lapunk kézbesí­tője mondta el, aki 180 előfi­zetőhöz juttatja el naponta a Somogyi Hírlapot.- Csaknem egy év alatt megismertek az előfizetők, sőt, már a kutyák sem ugat­nak meg. Hajnali fél öttől fél nyolcig tizenöt kilométert ke­rekezem. Egy, a halastó mel­lett lakó olvasóhoz külön hármat. A település hossza nem­csak a kézbesítőt teszi pró­bára, hanem sok gondot okoz az önkormányzatnak is.- Hat és fél kilométernyi a partunk, amelyik végig ma­gánnyaralók sorából áll - így Bereczk Gyula polgármester. - Földváron fele ilyen hosszú partszakaszról jóval több be­vételre tesz szert az önkor­mányzat, hiszen ott egymást érik a nagy szállodák, ahon­nan szinte automatikusan fo­lyik be a kurtaxa, és a hozzá járó állami támogatás. Nem is szólva az építményadóban je­lentkező különbségekről. Itt házanként kilincselve kell beszedni a kevesebb pénzt, amiből nem jut olyan nagy­szabású fejlesztésekre, mint Földvárnak. Nem tőlük sajná­lom, de bosszant, ha néhá- nyan Földvárt , emlegetve bezzegkednek. Recsegett a Balaton jege tegnap Mező Sándor alatt. Korholta is felesége, amiért ráment. A nyugdíjas buda­pesti házaspár azért utazott le, hogy megnézze, nem tör- tek-e be Álmos utcai nyaraló­jukba. Meg azért is - vallotta be az asszony -, hogy leve­gyék az „Eladó” táblát. A lá­nya szerint ugyanis jóval többet kapnak érte, ha majd EU-tagok leszünk. Bíró Ferenc Sokba kerül a nagyjavítás A környező megyékből is érkeznek vásárlók a kaposvári telepre Számlaapasztó a téli nagyjavítás, ám a mező- gazdasági vállalkozások az idén sem ússzák meg a több milliós kiadást. Megyei körkép A gyékényesi Csokonai me­zőgazdasági szövetkezetben mintegy hétmillió forintot költenek a gépek felkészíté­sére. Ez az éves alkatrész- költségnek csaknem a fele. Most a műtrágyaszóró és a kukoricavetőgépet ellenőr­zik, s hamarosan felkészítik az erőgépeket is — mondta tegnap Szilágyi István elnök. A kiadásokat igyekeznek le­faragni, s csak a halasztha­tatlan javítanivalót végzik el. Feil József, a balatonszent­györgyi Dél-Balaton szövet­kezet vezetője szerint négymillió forintnál olcsób­ban ezúttal sem ússzák meg a felkészítést. A programban 10 traktor, három kombájn és két rakodógép felkészí­tése szerepel. Az igali Aranykalász szövetkezetben elmondták: a gépparkot nemrégiben korszerűsítet­ték, a berendezések zöme garanciális. A kombájnok át­lagéletkora két év, s néhány esztendős traktorokat hasz­nálnak. Ugrósdy Péter, a he- tesi Vikár Béla szövetkezet FOTO: LANG ROBERT elnöke arról számolt be: az üzemképesség fenntartása a legfontosabb teendő, a téli ellenőrzésre alig egymillió forintot szánnak. A somogyi alkatrészellá­tás eddig zökkenőmentes. Kovács Kálmán, az Agroker Rt gép, alkatrész, vegyes üz­letág igazgatója elmondta: sokan keresik az erőgép al­katrészeket, éppen ezért a napokban több mint ötmillió forint értékű árut rendeltek. Sokan az MTZ-hez vásárol­nak kiegészítőket, s a kü­lönböző talajművelő beren­dezésekhez is számos alkat­részt rendeltek a részvény- társaságtól. (Harsányi) Üres kamionok átkelője 200 ezer sertés az ólakban HÍREK Begyulladt a gáz Tűz ütött ki tegnap az egyik görgetegi üzemcsarnokban. A PB-gáz tömlője lecsúszott a csatla­kozásról és a kiömlő gáz a közelben álló kályhától be­gyulladt. Az égő gázpalacktól nem messze még másik há­rom PB-palack volt, ám sze­rencsére időben eltávolítot­ták mindegyiket. A lángok ugyan átterjedtek az épület tetejére, ám a kiérkező tűzol­tók megelőzték a nagyobb pusztítást, s elhárították a robbanásveszélyt. Senki nem sérült meg, a kár mintegy 350 ezer forint, a megmentett érték csaknem 10 millió fo­rint. A nagyatádi tűzoltók mellett a barcsi és a kapos­vári egység vett részt az ol­tásban. Győztes énekesek A nép­daléneklési verseny megyei döntőjét tegnap rendezték meg Kaposváron, a Honvéd utcai általános iskolában. A megmérettetésen 46 diák vett részt, s az első öt helyezett továbbjut az országos dön­tőbe, amit Mohácson tarta­nak meg. A tegnapi verseny győztese Erdélyi Hajnalka, a somogyjádi általános iskola tanulója (felkészítő tanár: Husi Gyula). Második helyen végzett a kaposvári Zrínyi is­kola diákja, Torma Emese (dr. Itzésné Harmath Györ­gyi), harmadik Kovács Anikó, somogyjádi iskola (Husi Gyula), a negyedik Kuti Fanni, kaposvári Hon­véd utcai iskola (dr. Király Lajosné), az ötödik Pap Ta­más, kaposmérői általános iskola (Lenczlné Kálmán Gyöngyi). Hatezer fékdob A mernyei Fékdob Kft-ben tavaly mint­egy hatezer fékdobot készí­tettek, az idén várhatóan tíz százalékkal kevesebbet. Az elmúlt időszakban új beren­dezéseket vásároltak, s kiépí­tették a gépparkot. A kis­üzem 10 helyi és környékbeli dolgozónak ad munkát. Több a vendég A Balaton vonzereje továbbra is megha­tározó a dél-dunántúli régió­ban. A három megye üdülő­körzetei közül a Balaton közvetlen part menti telepü­léseihez tartozó település- csoport vendégforgalma emelkedik ki. A statisztikai hivatal legújabb összegzése szerint a régió összes vendé­geinek több mint fele szállt meg az oda tartozó szálláshe­lyeken, s a vendégéjszakák számából 64 százalékban ré­szesedtek. A másik leglátoga­tottabb üdülőkörzet a bara­nyai Mecsek és Villány tér­sége volt. Féloldalas a teherforga­lom a berzencei határátke­lőn. Kifelé azok a kamio­nok is elkerülik, amelyek­nek erre lenne a legrövi­debb az útjuk. Csak haza­felé — üresen — jöhetnek Berzencének. Berzence A gond az, hogy máig csak a horvát-magyar teherforgalom számára nyitott a berzencei átkelő, a nemzetközi áruszál­lításnak el kell kerülnie. Emellett hiába sürgetik évek óta, még mindig nincs Ber- zencén növény- illetve állat­egészségügyi állomás. E két hiányosság határozza meg a teherforgalmat. Emiatt for­dulhat elő, hogy a tavaly itt átlépő 6317 kamionból 5053 csak belépésre jelentkezett Berzencénél. A vámhivatal szakemberei állítják: már rég időszerű lenne a nemzetközi teherforgalom számára is megnyitni a határállomást. Nem kerülne semmibe, hi­szen az átkelő adottságai meg vannak ehhez, és szükség is lenne rá. — Ha a fejlesztés megtör­ténne, a duplájára nőne a kamionforgalmunk — mondja Miczók János vámparancs­nok. — Azokra a teherjármű­vekre biztosan lehet számí­tani, amelyek eddig csak visszafelé jöhettek erre. Ezeknek ugyanis Berzence felé a legrövidebb az útjuk, s ma vagy úticéljuk miatt, vagy pedig azért kénytelenek nagy kerülőket tenni, mert olyan átkelőt kell választaniuk, ahol van egészségügyi állomás. A közeli Kapronca, az ottani Podravka gyár nagy felvásár­lója a magyar terményeknek. A határ fejlesztésével a térsé­günk termelői és vállalkozói számára is megnyílna a hor- vát piac. A jelenlegi kamionforga­lom többszörösét sem érezné meg az átkelő — állítja a vám- parancsnok. Ezt az is bizo­nyítja, hogy az elmúlt évben a barcsi átkelőjével veteke­dett a személyforgalmuk. A 879 ezer utasnak szinte alig kellett várakoznia az átju- tásra, pedig hosszú ideje csak az állomás fele van nyitva a forgalom előtt, a többi ki­használatlan. N. L. (Folytatás az 1. oldalról) A sertéstartók helyzete nem túl rózsás. Ez kiderült már az első előadásból, amelynek során Varga Gábor, a megyei FM hivatal helyettes vezetője a megye sertéstenyésztésé­nek számadatait ismertette. 1980 óta éppen a felére csök­kent az állomány Somogy­bán, jelenleg mintegy 206 ezer disznó röfög az ólakban. Ez az ország állományának mintegy 4,2 százaléka. Ez a csökkenés a vágósertés-előál­lításra is igaz, az 1980-as 52 ezer tonna helyett ma már alig 30 ezer tonna kerül a vá­góhidakra. Ma aki disznót tart, az veszteséget termel. Elsősorban a belföldi kereslet csökkenése a legnagyobb gond: ma 20-25 kiló sertés­húst eszünk meg fejenként, szemben a 10 évvel ezelőtti 40-41 kilóval. Márpedig stabil belföldi piac nélkül nem tud fejlődni az ágazat, még az ál­lami támogatások is csak a szinten tartáshoz elegen­dőek. Idén a tenyészállomány minőségének javítása áll a támogatások középpontjá­ban, a tenyészállatok beállí­tását illetve minőségei cseré­jét támogatja a szaktárca. Az intervenciós támogatások to­vábbra is igénybe vehetők, ehhez azonban meg kell fe­lelni a szigorú törvényi előí­rásoknak. Itt már Hilt István, a Pini Hungary kft vezérigaz­gató-helyettese is bekapcso­lódott a beszélgetésbe, hiszen a támogatások igénybe véte­lének kulcsa az EUROP mi­nőségi átvétel. Hilt István el­mondta: hogy a támogatást megkaphassák, azok a kis­termelők, akik nem felelnek meg az előírásoknak, keres­senek fel egy integrátort, és rajta keresztül adják le az ál­latokat. Egyébként — tette hozzá — bár a szerződéseket már megkötötték, minden somogyi disznót szívesen át­vesznek. Szeretnék elérni, hogy a jelenlegi 20 százalék­ról 50 százalékra nőjön a me­gyéből átvett sertések meny- nyisége. A szakmai napon dr. Csató László a kocák takar­mányozásáról, dr. Házas Zol­tán docens a sertések szabad­tartásáról, dr. Bíró Hunor pe­dig a sertésegészségügy aktu­ális kérdéseiről tartott elő­adást. A sikeres rendezvény­nek lesz folytatása. V. O. MTI Kiemelkedő kereseti lehetőség - üzletkötői munkakörben Ha Ön • változatos és érdekes feladatot, • biztos jövőjű munkahelyet, • és vonzó kereseti lehetőséget keres Ha Ön • szívesen teremt kapcsolatot ember­társaival, • tárgyalóképes és meggyőző, • továbbá rendelkezik személygépkocsival Ha Ön • Somogy megyei lakos akkor azonnal jelentkezzen nálunk. A Magyar Telefonkönyvkiadó Társaság adja ki Magyarországon a hivatalos Telefonkönyveket és az „Arany Oldalak” szakmai telefonkönyvet. Ha Önt érdekli ez a feladatkör, akkor küldje el pályázatát önéletrajzával és 2 db igazolványképpel KOVÁCS LÁSZLÓ értékesítési vezető címére. Örülnénk, ha megismerhetnénk! Magyar Telefonkönyvkiadó Társaság 2040 Budaörs, Baross u. 89.

Next

/
Oldalképek
Tartalom