Somogyi Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-03 / 283. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. december 3., csütörtök Belpolitika 7 A véleménynyilvánítás szabadságáról Anyázni - büntetlenül Nincs bizalom, nincs alkotmánymódosítás Korai volt a pezsgőbontás Véget nem érő adok-ka- pokkal folytatódott tegnap a kormánypártok és az el­lenzék között kedd este ki­robbant és MSZP-SZDSZ- kivonulással tetőzött poli­tikai botrány. Budapest Az összecsapás akkor vette kezdetét, amikor a kormány­pártok leszavazták a leendő két parlamenti vizsgálóbizott­ság (közöttük az APEH elnö­kének tevékenységét boncol­gató grémium) élére delegált MSZP-s Burány Sándor, il­letve SZDSZ-es Eörsi Mátyás személyét. Az ellenzék vála­szul visszavonta aláírását ar­ról a megállapodásról, amely a NATO-csatlakozás kapcsán többletjogosítványokat adna a kormánynak. A miniszterel­nök szerint „Ellenzék nélkül is működik a Ház.” Tegnap az Országgyűlés olyan törvényjavaslatokról tárgyalt, amelyek előfeltételei, illetve megkönnyítői az Észak-atlanti Szerződés Szer­vezetéhez (a NATO-hoz) tör­ténő csatlakozásunknak. A történelmi előzményeket tekintve érthető, hogy a rend­szerváltozáskor minden ka­tona határátlépését, minden egyes katonai repülő átrepü- lését az Országgyűlés jóváha­gyásához kötötték az alkot­mányban, akár külföldi ka­tona jön hozzánk, akár ma­gyar katona megy külföldre. A most javasolt könnyítés az, hogy azokban az esetekben, amikor harci cselekmény fel sem vetődhet (pl. gyakorlat, kiképzés, katasztrófaelhárí­tás), elegendő lenne a kor­mány engedélye. Az alkot­mány módosításához két­harmados többség kell, ami csak ellenzéki szavazatokkal együtt lehetséges. Hétfőn dél­után erről írtak alá a frakció- vezetők ötpárü megállapo­dást, amit még pezsgőbontás is követett. Tegnap azonban Kovács László (MSZP) és Mécs Imre (SZDSZ) bejelentette: csak azokat a jogszabályokat fog­ják megszavazni, amelyek kö­telező előfeltételei a NATO- tagságnak; ami csak a kor­mány munkáját könnyítené - ilyen a most szóban forgó al­kotmánymódosítás -, azt nem, mert a kormány a kedd esü események tükrében nem szolgál rá erre a bizalomra. Kovács László egyfajta alkut ajánlott: ha a kormánypártok megszavazzák a vizsgálóbi­zottságokat, ők is megszavaz­zák az alkotmánymódosítást. A vita ezt követően sokkal inkább szólt a kormánypártok és az ellenzék viszonyáról, az ellenzék ellenőrző szerepéről és a kormányfő ama kijelenté­séről, miszerint az ellenzék távollétében is működhet a parlament, mint a NATO-ról. * A kormánypártok és az ellen­zék egymás iránti politikai bi­zalma átmenetileg szétfosz- lott ugyan, de az indulatok csillapodása után remélhető­leg a felek belátják majd: a demokrácia íratlan játéksza­bályainak megtartása legalább olyan fontos feltétele a tör­vénykezésnek, mint az ellen­tétes vélemények ütköztetése - mutat rá az MSZP és az SZDSZ kivonulásának, illetve Orbán Viktor kijelentésének kapcsán Bozóky András poli­tológus. Bozóky szerint a koalíció akkor rúgta fel a korábbi években tiszteletben tartott parlamenti játékszabályokat, amikor nem fogadta el az el­lenzék által delegált két bi­zottsági vezető személyét, az MSZP-SZDSZ páros pedig ak­kor élt az erőfitogtatás mód­szerével, amikor visszavonta a NATO-csatlakozásunkat egyébként nem befolyásoló dokumentumról az aláírását. A kivonulás már-már szoká­sos stratégia, amit hosszú tá­von soha nem gondolnak komolyan a sértődött frak­ciók, hisz általában (most is) hamar visszatérnek a munká­hoz. A politológus úgy véli: Or­bán Viktor sem gondolhatta komolyan azt a bombasztikus kijelentését, hogy ellenzék nélkül is működik a Ház, hi­szen a jugoszláv vagy a szlo­vák példa mutatja, hová vezet a politikai elit megosztottsága. Ellenzék nélkül egyszerűen nincs demokrácia, a parla­mentben ülő felek egymás iránti bizalmának elvesztése pedig béníthatja a polgárok akaratának érvényesülését. A hogyan tovább az Orbán Viktor, illetve a Kovács László vezette két tábor „békülési hajlandóságán” vagy makacs­ságán múlik. Valószínűleg az ellenzék elvből ragaszkodik majd visszautasított jelöltjei­hez, de mert a kormánypártok újra és újra nemet mondanak majd e nevekre, nem állhat­nak fel a vizsgálóbizottságok (ezt a tényt aztán évekig a kormány orra alá lehet dör­gölni). (Simonffy-Takács) Fejlődő közigazgatási rendszer Önkormányzatok — a demokrácia alappillérei Az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bi­zottságának azt az ajánlást tettem, hogy becsületsér­tési és rágalmazási ügyek­ben a parlament plénumá­nak ne javasolja az illető képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztését - nyi­latkozta a bizottsági ülésen tartott előadása után la­punknak Ádám Antal volt alkotmánybíró. A pécsi jogi kar professzora ki­fejtette: a képviselőknek örök időre szóló mentességet kel­lene kapniuk a Ház falai között elhangzott állításaikkal kapcso­latban akkor, ha a jelenleg rá­galmazásnak vagy becsületsér­tésnek minősített kijelentések valamely képviselőtárshoz szólnak. Ebben az esetben azonban fel kellene éleszteni az Ország- gyűlés 1946. évi szabályzatá­ban még bennlévő parlamenti fegyelmezési jogot, amelyet akár a Ház elnöke, akár a plé­Szabó Lukács „alaptalan, értelmetlen” kérdéseket tett fel a párt és a frakció működéséről, amelyek azonban alkalmasak arra, hogy engem és élettársa­mat gyanúsítgatásokkal il­lessenek - közölte tegnap Csurka István. Budapest A MIÉP elnöke szerint az Ál­lami Számvevőszék eddig minden évben példásnak Az öregek ápolására, gon­dozására szakosodott ott­honok jelentős része nem felel meg a legelemibb követelményeknek sem, az ellátás színvonala pe­dig több esetben is állam- polgári jogokat sért, il­letve veszélyeztet - mondta sajtótájékoztató­ján az emberi jogok or­szággyűlési biztosa. Budapest Befejeződött az időseket ápoló-gondozó otthonokban élők alkotmányos emberi jo­gainak vizsgálata, amit Gönc- zöl Katalin, az állampolgári num gyakorolhatna. Ez a fe­gyelmezési jog a figyelmezte­téstől és megrovástól kezdve a tiszteletdíj elvonásán át egé­szen az ülésteremből való kitil­tásig terjedt. A professzor a vé­leménynyilvánítás szabadsá­gának biztosítása érdekében fontosnak tartaná, hogy a par­lament falai között elhangzott kijelentései miatt a képviselőt külső hatóság ne vonhassa fele­lősségre, s ez a „felelőtlenség” örök időkig tartana, nem csak a képviselői mandátum lejártáig. A jelenlegi parlamenti vi­szonyok között a mentelmi bi­zottság elnöke nem tartja reális lehetőségnek, hogy az Ország- gyűlés fegyelmi jogkört kap­jon. Mint azt Isépy Tamás el­mondta, becsületsértési és rá­galmazási ügyben a bizottság eddig sem javasolta a plénum- nak a képviselő mandátumá­nak felfüggesztését, mert úgy értékelték, hogy a honatyák nem lépték túl a véleménynyil­vánítás alkotmányos korlá­táit. (Horváth) találta a párt gazdálkodását.- Magyarország nem a tel­jes politikai biztonság hazája. Itt akármikor bekövetkezhet­nek olyan változások - pél­dául egy előre hozott válasz­tás -, amelyek pénzt igényel­nek - jnondta. A pártelnök úgy fogalma­zott: Szabó Lukács sorsa az országos gyűlésen dől el. A szombati pártelnökválasztás­ról úgy nyilatkozott, az „tel­jes mértékben lefutott meccs”. jogok biztosa tavasszal indí­tott. A megvizsgált hét in­tézmény működése és az ál­taluk nyújtott ellátás minő­sége eltér egymástól. Az ellenőrzött otthonok különböző feladatok ellátá­sára szakosodtak, ám a ta­pasztalatok szerint ezeket gyakorlatilag azonos körül­mények között végzik el, ami esetenként alkotmányos em­beri jogokat sért. A legrosz- szabbak a tapasztalatok az Aranykereszt Ápoló Kórház­ról és a Nyugdíjasok Acsádi Otthonának kastélyépületé­ről. Ezek az otthonok a leg­kevésbé sem felelnek meg a jogszabálynak. H. Gy. Törvényszerűen, hatéko­nyan címmel tegnap kon­ferenciát rendeztek Buda­pesten az önkormányza­tok gazdálkodásáról, pénzügyi ellenőrzéséről és jövő évi költségvetéséről. Budapest Kontrát Károly, a Belügymi­nisztérium politikai államtit- .kára megnyitójában el­mondta: az önkormányzatok a magyar demokrácia alappil­lérei, a fejlődés motorjai. Elengedhetetlen azonban feladat- és hatáskörük átte­kintése, amit a kormány az el­lenzékkel konszenzusban kí­ván megvalósítani. Balsay István, a Miniszter- elnöki Hivatal politikai állam­titkára a közigazgatási rend­szer továbbfejlesztéséről tar­tott előadásában fontosnak nevezte az önkormányzatok és a kormány kapcsolattartá­sát, valamint az állami, ön- kormányzati és civil szféra közötti feladatmegosztás megteremtését. Mindenképpen változásra van szükség az önkormány­zatok gazdasági, pénzügyi el­lenőrzésében. Meg kell aka­dályozni, hogy négyévente, vagy még sűrűbben kiismer­hetetlen költségvetési szituá­ciók alakuljanak ki, mondta Balsay. Kijelentette: a pedagógus- bérek jövő évi emeléséhez szükséges összeg az önkor­mányzatok rendelkezésére fog állni. A kormánynak alapvető érdeke a felzárkóz­tatás megvalósítása az okta­tás, a gyógyellátás és az építő­ipar területén egyaránt. Eb­ben nagy szerepet szánnak a szaktárcáknak, ám ugyanak­kor elengedhetetlennek tart­ják a magántőke bevonását is. HÍREK Bizalom Tetszettek a ma­gyar miniszterelnök világos szavai az európai uniós tár­gyalásokkal kapcsolatban, az, hogy Orbán Viktor egyér­telmű csatlakozási menet­rendet, világos határidőt akar a belépésre - mondta Wil­liam Crisp, a The Economist konferenciák alelnöke szer­dán, Budapesten. Aláhúzta: „Aligha kétséges, hogy a kormány kitölti teljes megbí­zatási idejét, azaz a követ­kező három és fél évben is hatalmon marad. Ebből az következik, hogy az üzleti döntések meghozói profitál­hatnak abból a tőkéből, ame­lyet ez a kormányzati stabili­tás biztosít.” Hálapénzbizottság Az egészségügyben elterjedt há­lapénzrendszer megszünte­tésének előkészítésére szak­értői munkacsoport alakult szerdán az Egészségügyi Mi­nisztériumban. A bizottság orvos, szociológus, közgaz­dász, jogász tagokból áll, akiket a paraszolvenciajelen­ség elméleti hátterének feltá­rásával bízott meg Gógl Ár­pád miniszter. Szövetségben Egyetemi szövetség létrehozására vo­natkozó szándéknyilatkoza­tot írtak alá a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem, az Ál­latorvos-tudományi Egyetem, valamint a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem ve­zetői. A szövetség életre hí­vásáról szóló dokumentumot jóváhagyásra elküldték az il­letékes tárcának, de végső soron a parlament dönt majd az új közös státusról. Egy szak - nem szak Az oktatási tárca fokozatosan, de két-három éven belül mindenképpen le akarja állí­tani az egyszakos tanárkép­zést - jelentette be Pokorni Zoltán szerdán Debrecenben egy konferencián. Postabank Még az idén 132 milliárd forint értékben, hosszú lejáratú államköt­vényt bocsát ki a kincstár a Postabank hiányának fedezé­sére - jelentette be tegnap Já- rai Zsigmond pénzügymi­niszter. Biztonságpolitika A kor­mány ma elfogadja, majd a parlament elé terjeszti a Ma­gyar Köztársaság új bizton­ság- és védelempolitikai alapelveit megfogalmazó do­kumentumot. Ez igazodik az euro-atlanti integrációhoz, a NATO- és európai uniós csat­lakozás XXI. században be­töltendő szerepéhez. Csurka szerint rendben van a MIÉP gazdálkodása „Lefutott meccs” a választás Otthontalan otthonok Ha időben felismerik, lassítható az időskori elbutulás A „tornáztatott” aggyal kevesebb a baj Világszerte mintegy 10 mil­lió ember szenved Alzhei- mer-kórban, közismerteb­ben öregkori elbutulásban, és több ezerre tehető a ha­zai betegek száma is. Tariska Péter professzor, az Országos Pszichiátriai és Neu­rológiai Intézet főigazgató-he­lyettese évtizedes tapasztalata­iból azt a következtetést vonta le, hogy sokan azért nem kere­sik fel az orvost, mert az örege­dés természetes velejárójának tekintik a kór legjellemzőbb tüneteit. Ez pedig a többi kö­zött az emlékezet gyengülése, tájékozódási zavar, hangulati­indulati ingadozások.-Általában 65 éves kortól fenyeget ez a betegség - mondja a professzor. - Nyolc­vanöt éves korban viszont már minden második ember veszé­lyeztetett. A statisztikák szerint a nők között csaknem három­szor gyakoribb az Alzheimer- kór, mint a férfiak körében. De megállapították azt is, hogy az iskolázottakat, az agyukat rendszeresen „tornáztatókat” kevésbé éri utol a baj. A betegség okát még nem tudták kideríteni; feltehetően társadalmi tényezők is közre­játszanak abban, ha idős kor­ban csökken az agyi tevékeny­ség. A magánynak, a depresz- sziónak pedig nagy valószínű­séggel szerepe van a koncent­rálási zavarokban. Egyes kuta­Egy a tízmillióból tók szerint az agy szénhidrát­anyagcseréjének felborulása áll a betegség hátterében. Ma már a családorvosok né­hány perces vizsgálattal ki tud­ják deríteni, hogy indokolt-e valakit további vizsgálatra kül­deni. A szakintézetekben pedig ismertek olyan korszerű, fájda­lommentes diagnosztikai eljá­rások, amelyekkel nagy való­színűséggel megállapítható az Alzheimer-kór. Akinél időben felfedezik a bajt, speciális tréninggel és gyógyszerekkel meg tudják fé­kezni a kóros folyamat terjedé­sét. A családok számára súlyos gond azonban, hogy a legkor­szerűbb gyógyszerek - tb-tá- mogatás híján - nagyon sokba, akár havi 30 ezer forintba is be­lekerülnek. Ha viszont nem kezelik az idős embert, egy idő után a felügyelete, az ellátása jelent súlyos problémát. Németh Zsuzsa Szülészeti szenzáció Megszületett az első olyan ma­gyarországi gyermek, aki a lombikbébiprogram során léze­res beavatkozás segítségével fogant. A módszer az egész­ségre teljesen veszélytelen és akár 10-15 százalékkal is nö­velheti a lombikbébik fogantatási esélyeit. Mersány Elisa négy kilóval, egészségesen jött világra, fotó: feb/diósi imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom