Somogyi Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-28 / 302. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. december 28., hétfő Kaposvár 5 Életkoktél, Aranykor módra A rendszeres torna segít karbantartani a berozsdásodott ízületeket fotó: török HÍREK Több a hátralék A város I-X. hónapi gazdálkodásának összegzése szerint az ön- kormányzati bevételi hátra­lékok októberben csaknem 119 millió forinttal, vagyis 39,6 százalékkal növekedtek, elsősorban az adó- és illeték- hátralékok jelentős növeke­dése miatt. Koncert-szerződés Az el­múlt évadtól a kaposvári hangversenyeket a Filhar­mónia Dél-Dunántúli Kon­certszervező- és Rendező Kht szervezte. A szerződéskö­tésre az idén is sor kerül, er­ről a legutóbbi közgyűlésen született döntés. Moziműsorok SZIVÁRVÁNY: fél 6, 8: LOST IN SPACE (am.) Sony stereo íme az Aranykor Életmód Klub reggeli „koktélre- ceptje”: végy egy kis tü­relmet, egy csészényi jó­ságot, egy kanál jóakara­tot, csipetnyi reményt, jó adag bizalmat. Adj hozzá néhány maréknyi jóindu­latot, egy csomag okos­ságot, alázatosságot, egy porció humort. Az egészet ízesítsd jó adag bölcses­séggel, okosan keverd el. A végeredmény: lesz egy jó napod. Az Aranykor Életmód Klub lassan két éve működik. Tag­jainak többsége már a soka­dik ikszet is betöltötte, ener­giájuk azonban a tizenéve­seket is megszégyenítő... Tö­rődnek magukkal: hetente háromszor tornáznak az Egészségügyi Szakközépis­kola tornatermében, szak­képzett gyógytornász segít­ségével. Azt mondják: semmi sem kötelező, ám minden lehetséges. Attól, hogy annyi idősek, amennyi, még nem kell elásniuk ma­gukat. A legidősebb tagjuk például hetven éves. — Saját magunknak kell tenni valamit, hogy ne le­gyünk önmagunk, környeze­tünk terhére. Nagyon fontos a megelőzés — mondja Átal Sándomé, klubvezető, ala­pító tag. — Volt egészségügyi dolgozók, pedagógusok jár­nak ide. Nemcsak a rendsze­res mozgás, hanem az egész­séges táplálkozás, életmód­változás is szerepel a prog­ramunkban. Az első támogatásból sportszereket vett a klub, majd egy vérnyomásmérőt. Komolyan veszik az egész­séges életmódot: a klubban megtanult gyakorlatokat a tagok otthon is folytatják, minden nap. És mivel tár­sakkal a legkellemetlenebb dolog is elviselhető, a szűrő- vizsgálatokra is együtt men­nek el. — A házimunka, a meg­szokott mozgás egyoldalú, erős megterhelés, amitől el­fáradunk ugyan, de nem mozgatjuk át minden iz­munkat — mondja Laczó Tí­mea, gyógytornász. — A vál­tozó korban lévő hölgyek fi­gyelmét gyakrabban kell fel­hívni a mozgás szükségessé­gére. A tornán résztvevők egyszerű', célirányos gyakor­latokat végeznek, elsajátítják a gerinckímélő életmód sza­bályait is. A foglalkozásokon jó a hangulat, sokan nem­csak tornázni, hanem egy jó beszélgetésre is eljönnek. (Andrics) Szánkó, hógolyó, pihenés A téli szünetet a legtöbb gyerek a szobában, a televízió előtt tölti. A kaposfüredi gyerekek azonban kivételek. Pusztai Katalin, 10 éves: — A téli szünet nagyon gyorsan elte­lik. De belefér az is, hogy három-négy napra elutazzak a nagy- szüleimhez. Ilyenkor a papával madáretetőt, babaházat barká­csolunk, vagy bejárjuk a közeli szőlőshegyet. Azért marad idő a szomszéd gyerekekkel hóembert építeni, hócsatázni is. Horváth Gabriella, 15 éves: — Szeretnék nagyon sokat pihenni, ugyanis a tanítás utolsó hetében hat dolgozatot is írtam. Ezenkí­vül a karácsony előtti nagytakarítás fáradalmait is szeretném ki­pihenni. Barátaimmal már most nagyon készülünk a szilvesz­terre, aztán újév után tanácsos elővennem a tankönyveket is. Vörös Miklós, 10 éves: — Már nagyon vártam, hogy leessem a hó. Az öcsémmel így sokat szánkózhatok. Ha megunom, akkor tévézek, ugyanis már jó előre bejelöltem azokat a műsorokat, amelyeket szeretnék mindenképpen megnézni. Egy hetet pe­dig Magyaratádon, a nagymamámnál töltök. Ott több barátom van, mint Füreden, s kedvemre síelhetek is. Terlaky Fanni, 8 éves: — Ha iskolába kell menni, akkor mindig a játékon jár az eszem. Most, hogy szünet van, szívesebben tanulnék. Persze a téli szünetre sok szorgalmi feladatot kap­tunk, ezekkel szívesen foglalkozom, ha éppen nem vetítik a kedvenc rajzfilmjeimet. De jut időm a szánkózásra, és ha be­fagy a Deseda, a korcsolyázásra is. Boros István, 19 éves: — Már nagyon vártam a téli szünetet, bár nem szórakozással telik, hanem tanulással. Két nehéz vizsgára kell felkészülnöm. Kikapcsolódásra csupán kará­csonykor és István napon gondolhatok. (Kovács) Ünnep utáni cserebere a vásáron Csendes volt tegnap a ka­posvári vásártér. A csípős hidegben csak néhány bá­tor kereskedő merészke­dett ki, s jobbára ők is In­kább a forralt bor mellett melegedtek. Tehették, mert nem volt to­longás a sátrak körül. Mint mondták: ilyenkor elsősor­ban a lelkiismeretesebb vásá­rozók jönnek ki, akik komo­lyan is gondolják, amit vásár­lóiknak ígértek, vagyis hogy a karácsonyi ajándéknak szánt ruhát, cipőt visszacserélik, ha nem lesz jó a méret. így üzle­tek nemigen köttettek, alku­dozás sem hallatszott. Legfel­jebb azoknak az árusoknak volt nagyobb a forgalmuk, akik már a közelgő szilvesz­ter jegyében válogatták össze árukészletüket: papírtrombi­tából, konfettiből, szerpen­tinből és álarcokból jócskán Kicsik és nagyok szilveszteri kedvence a papírtrombita fotó: ung Róbert fogyott. Műalkotások, faxon Rutli és malom karácsonykor Faxon már vagy húsz éve küldhetünk leveleket, meghívókat a világ bár­mely részére. De hogy ez a készülék képes arra is, hogy pillanatok alatt mű­alkotásokat varázsoljon a papírlapra, eddig még ke­vesen jöttek rá. Ország László, grafikus-, foto- és faxművész évek óta készít fénymásoló segítségével mű­vészi „faxképeket”. — Kigondolok egy formát, lerajzolom, a fénymásolóval alakítom, nyújtom, zsugorí­tom. Végül, mint üzenetet fa­xon továbbítom — mondta Ország László. — Ma még so­kaknak talán megdöbbentő ez az újfajta „művészet”, mégis egyre többen művelik. Jó és rossz alkotások itt is születnek. Attól művészi, ha esztétikai élményt is nyújt. Mint mondja: nemcsak szabadidejében, de kiállítá­sokra is szívesen készíti a pa­pír és az ábrák faxgépen létre­jött alkotásait. Egyik ilyen képe a tanítóképző főiskola Csokonai termében nemzet­közi kiállítók művei között látható, Magyarország tér­képe címmel. — A tárlat szervezője, Bátai Sándor festő-grafikus az „Ere­deti és vagy másolat” címet adta a kiállításnak, ennek a gondolatnak a jegyében kérte az alkotásokat is. Harminc centiméter szélességű, kilenc­ven centiméter hosszúságú papírra dolgozhattunk. Arra Ország László fotó: király kerestem a választ, hogy van-e értéke a másolatnak. Kíváncsi voltam, hogyan tudom meg­változtatni a jól ismert Ma- gyarország-térkép alakját, ügyelve arra is, hogy valami mégis emlékeztesse a szemlé­lőt a térkép eredetijére. Azzal vált igazán izgalmassá a fel­adat, hogy a képet faxon kel­lett elküldeni. Az ilyen és ehhez hasonló képek pillanatok alatt elké­szülnek. Csupán ahhoz kell idő amíg alkotója kigondolja milyen is legyen az a forma, ami papírra kerülhet. Aztán nem kell mást tenni, mint fax­szal továbbítani e művészeti küldeményt. Ehhez pedig se csomagolópapír, se doboz nem szükséges, de még bé­lyeget sem kell ráragasz­tani. Kovács Gabriella A kaposfürediek a téli nép­hagyományokat ma már csak a művelődési házban elevenítik fel, vagy mesélik az érdeklődő unokáknak. Évekkel ezelőtt azonban nagy hagyománya volt a lu- cázásnak, kotyolásnak, tollfosztásnak, betleheme- zósnek, s a karácsonyi jó­kívánság mondásnak. Horváth Gábomé, a művelő­dési ház vezetője a fiatalab- bakkal néptánc feldolgozás­ban elevenítette fel a betle­hemi történetet. S azt, hogy családoknál mutassák be bet­Megerősödött a kaposvári szociális foglalkoztató, ahol most 52 dolgozót alkalmaz­nak. A csapat fele megvál­tozott munkaképességű. Sikeresen túljutottak a korábbi nehézségen, az elmúlt hóna­pokban már nem termeltek veszteséget. Dr. Várni János, a Stílex igazgatója, aki július óta irányítja a céget elmondta: alaptevékenységük nem vál­tozott, de igyekeztek újabb megrendeléseket felkutatni. Komoly feladat volt ez, mivel a dolgozók egy része nem ren­delkezik szakképzettséggel. Mégsem volt hiábavaló a pró­bálkozás, ezt mutatja az is, lehemi műsorukat, arra nem is mertek gondolni, a kedve­zőtlen fogadtatás miatt. A nagyszülők mégis szíve­sen mesélnek e szokásokról unokáiknak. A nyugdíjas Gergely Ferenc gyakran eleve­níti fel a régi karácsonyok, téli népszokások emlékeit. Mint mondja több olyan kö­rülmény is van már, ami mi­att nem lehet a népszokáso­kat gyakorolni.- A feleségem foglalkozna a tollfosztással is, ám a ház­nál semmilyen szárnyas nincs már - mondta. - Pász­torjátékot sem tudunk már hogy az eltelt időszakban több értékes üzletet kötöttek. Még­hozzá olyan piacon, ahol rendkívül kiélezett a verseny. — Most női ruhákat készí­tünk, valamint munkakö­penyt, ágyneműt és otthonkát is. Azt akarjuk, hogy a dolgo­zóknak folyamatosan legyen munkája. Időbe telik, amíg az új termék elkészítésének forté­lyát begyakorolják, ám felké­szült csapat dolgozik. Úgy ter­vezzük, hogy rövid időn belül szélesítjük a kínálatot. Egyre több saját anyagos terméket szeretnénk eladni. Úgy vélem, hogy a foglalkoztató gazdál­kodását kedvezően befolyá­solhatja ez a vállalkozás. előadni, kevesen vagyunk. Három éve betlehemeztünk utoljára. Volt olyan is, hogy beöltöztünk fehér ruhába, kendőbe, tornyos sapkába s vittük a betlehemi házikót a lakásokba. Elmondtuk a Mennyből az angyalt szöve­gét, valamint jókívánságain­kat. Pénzt és finomságokat is kaptunk. Gergelyéknél karácsony szenteste az emlékidézés mellett felelevenítették a rutli és a malom játékszabá­lyait is, amellyel idős és fia­tal egyaránt szórakozhatott. (Kovács) Mindezt persze alapos elemzés előzte meg. Az igaz­gató szerint a tervezés rendkí­vül fontos feladat, csak átgon­dolt elképzeléssel szabad a termékbevezetésről dönteni. Az új tervek hozadéka látszik a jövő évi tervekben is. Az idén mintegy 40 millió forint bevétellel zárják az évet, jö­vőre viszont már 55 millió fo­rintot terveznek. A több mint 30 százalékos növekedés to­vább erősíti a foglalkoztató helyzetét, ahol egyébként akár 30 dolgozó felvételére is lehe­tőség van. Újabb teremben akarják beindítani a termelést, s így tovább nő a hatékony­ság. H. M. Milliók a köntösből Jégpálya helyett tavak Csaknem húsz centis jégpáncél fedi a Dese- dát. A téli sportok sze­relmesei nem is hagyták kihasználatlanul a „jé időt”, már az ünnepek alatt ellepték a seké­lyebb vizű helyeket, hogy végre korcsolyázhassa­nak kedvükre, hiszen évek óta nem akadt már igazi alkalom erre. A városban egyébként so­kan sokszor hiányolták már a műjégpályát, csak­hogy ennek megépítésére nincs pénz. Régebben a téli szünetben az iskolák udva­rán, a sportpályákon csinál­tak jeget, ehhez meg az el­múlt években „hidegből nem volt elég”. Mint tegnap megtudtuk: a jégcsinálás idén is vállal­kozóra vár. A sulik udvarán sehol nem tervezték a kor­csolyapályák kialakítását, mert a pályák fellocsolása és karbantartása túl sok pénzébe kerülne az intéz­ménynek. Korábban a sportcsarnok mellett is volt lehetőség korcsolyázni, idén azonban a hírek sze­rint ott sem tervezik jégpá­lya kialakítását. A kaposvá­riaknak így jobb híján ma­radnak a befagyott termé­szetes vizek, amelyek azonban az óvatlanok számára számtalan ve­szélyt is rejtegethetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom