Somogyi Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-19 / 297. szám

Közelről Negyedik oldal á\ mwmmm MM) Az egészséges em­bert is felvidítja a vidám környezet, a betegeknek pedig fél gyógyulás, ha a kórházban jókedvű nővérek gondos­kodnak róluk. Pappné Takács Judit, a megyei kórház ideg­osztályának ápolónő­je mindig mosolyog. Mostanában mégsem emiatt emlegetik, ha­nem azért mert taka­rékkönyvet és étkész­letet nyert a minap a TV2 Szerencsekerék című műsorában. Van hát oka a jókedvre, de mindig van? Pappné Takács Ju­dit a nővérszállón él leszázalékolt férjével és ötéves kislányával, aki folyton nyüstöli: Anya, gyere már ját­szani! A három mű­szak azonban megha­tározza életét. A fiatal ápolónő legszívesebben a ke­resztrejtvényeket „falja”. A Szerencse- kerékbe már régóta szeretett volna bejut­ni, Fortuna azonban csak most hívta, és karácsonyra meglep­te egy százhatvanezer forintos betétkönyv­vel, valamint egy ele­gáns, huszonöt ré­szes Zsolnai-étkész­lettel, amelyet szent­este avatnak fel. A pénzből ruhát és egy színes tévét vesznek. Tanítónőnek ké­szült, aztán az egész­ségügyben kötött ki. Nem bánta meg, hi­szen itt is emberekkel foglalkozhat. Állítja: munkájában az a szép, hogy látja: gyógyulnak a bete­gek. Legtöbbjük meg­köszöni az ápolónők gondoskodását is.- Hiszek a sorssze­rűségben: nekem itt van dolgom. Még ak­kor is, ha olykor sem­mit sem tehetünk a kényszerképzettől szenvedők érdekében. Ha azt mondják: ott egy macska a sarok­ban, mi rájuk hagyjuk és mosolygunk. Pappné Takács Ju­dit mellé az utóbbi időben odaszegődött a szerencse. Nyert már legót és egy puzzle­játékot is. Állítja: a szerelemben is szeren­csés, hiszen élete pár­jával hat éve élnek együtt - békében. Úgy véli: a jó Isten irányítja sorsukat, és a szeren­csét is neki köszönhe­tik. Legnagyobb vá­gyuk egy saját, a jelen­leginél nagyobb lakás, de erre a közeljövőben nincs reményük. Lehet, hogy a sze­rencse lánya indul egy másik televíziós műsorban, ahol egy lakás a fődíj? Lőrincz Sándor 1998. december 20. Az öröm Pappné Takács Juditot is doppingolja fotó: lang A maszeknak senki sem ad, csak az államinak Talán semmi sem váltott még ki annyi vitát az egész­ségügyben, mint a paraszol­vencia. Sokszor és sokan próbálkoztak már a meg­szüntetésével, mindhiába. A hálapénz él, igaz egyre vé­konyabban csordogál a fe­hér köpenyesek zsebébe. Hálát fejez ki a hálapénz? Ezt kérdeztük az egészség­ügyben dolgozóktól, s azt is, hogy tervezett megszün­tetéséről miként véleked­nek? A válaszok önmaguk­ért beszélnek. A feketebárány neve: hálapénz Dr. Berta Gyula tüdőgyógyász, a Mosdósi Tüdő- és Szívkórház osz­tályvezető főorvosa: — Kollégáimmal arról szoktunk beszélgetni: ki kapja azt a sok hálapénzt? A statisztika ugyanis milliárdokról szól. Mi, tüdő- gyógyászok ezt nem érzékeljük. Igaz, a pulmonológia nem hálapén­zes szakma. Munkánkban sokkal na­gyobb szükség van az empátiára és a szociális érzékenységre, hiszen zöm­mel a társadalom perifériáján élőket gyógyítjuk. Nálunk a gondoskodás a betegség súlyosságával arányos. Ettől eltekintve sem hiszem, hogy valaki pénzért vagy a nélkül jobban tudna gyógyítani. A „Megfizetem, ússzál!” mentalitás az egészségügyben sem működik. A hálapénz szerintem nem orvosi, egészségügyi kérdés, hanem egy torz értékrend és gondolkodás következ­ménye. Kínosnak és rossznak tartom, de úgy vélem: bizottságosdival, admi­nisztratív úton nem lehet megszün­tetni. Társadalmi szinten kell megte­remteni annak a feltételeit, hogy — bármilyen szolgáltatásról is legyen szó — eszébe ne jusson senkinek há­lapénzt ajánlani, vagy elfogadni. Kálmán Dezsőné, a kaposvári kórház szülésznője: — Több mint 33 éve dolgozom 12 órás műszakokban, jelenleg 45 ezer forint bruttó havi fizetéssel. Úgy gon­dolom, ha én kapok valamit, azt megérdemeltem. Mert kérni, nem kérünk. Ha jó szívvel adják azt a cso­koládét, a gyümölcsöt vagy az illat­szert, azt ülik elfogadni. Ezt nem le­het szabályozni, börtönbüntetéssel megtorolni. El sem tudom képzelni, hogyan gondolták... Úgy vélem: tisz­tességes fizetést kellene adni az orvo­soknak, ápolóknak, s nem azt szá­molni, hogy mennyi az ajándék. Dr. Iványi Erika radiológus, a sió­foki kórház osztályvezető főorvosa: — A hálapénz kulcsa a bér. Amíg az egészségügyben dolgozók nem a tu­dásuknak, a munkájuknak és a be­fektetett energiájuknak megfelelő bért kapják, addig a paraszolvencia élni fog. A megalázóan alacsony fize­tések mellett a hálapénz bérkiegészí­tés, legyen bármilyen megalázó is. Mondom ezt annak tudatában, hogy a radiológusok nem részesülnek be­lőle. Ez a mi bajunk. Ha néha klini­kus koüégáinknak fölrójuk ezt, azt válaszolják: miért mentél radiológus­nak? Sajnos az alacsony fizetések mi­att rövidesen nem is mennek orvosi pályára a fiatalok. A lányom kiemel­kedően jó képességű tanulókkal jár egy osztályba. Közülük már egy sem kíván az orvosi egyetemen tanulni. Úgy vélem, hogy egy közgazdasági, vagy jogi diploma mögött sincs több erőfeszítés és a társadalmi hasznos­ság tekintetében sem maradunk el mögöttük. Miért ez a diszkrimináció? A hálapénzzel — vagy nevezzük akár borravalónak — paraszolvenciával fölmerült a megvesztegetés lehetősé­ge. Kérdem: a fodrászt és a pincért is felelősségre vonják majd? Ha ke­mény béralkuval sikerül egy tisztes­séges fizetést kiharcolni, akkor szóba jöhet a hálapénz adminisztratív úton történő megszüntetése. Addig azon­ban marad annak ellenére, hogy megalázó az orvosnak és betegnek is. Dr. Szarka Ágnes, néhány hete Gölle háziorvosa: — A hálapénz léte­zik, bevett szokás, amely az orvos­nak és a betegnek is kellemetlen. Mégis adják, mi pedig rá vagyunk szorulva, akár vállalkozóként, akár közalkalmazottként dolgozunk, mert olyan alacsony a bérünk. A ne­vében is benne van: hálapénz. A be­tegek így fejezik ki a hálájukat, s első­sorban a kedvességet, gondoskodást honorálják. Vidéken gyakran termé­szetben, egy kis disznótoros, tojás, csirke, csokoládé formájában. Ezt nem illik visszautasítani. A legutóbbi orvosetikai állásfoglalás szerint bizo­nyos kritériumok mellett elfogadható a paraszolvencia. Elképzelni sem tu­dom például, hogy miként mérnék föl: ki, mennyi hálapénzt tesz zsebre. És azt sem, hogy ezt egy tollvonással meg lehet szüntetni. Dr. Káplár Lajos, szülész-nő­gyógyász adjunktus, a marcali kór­ház igazgató helyettese: — Anyám is orvos volt, tudtam hát, hogy mire számíthatok. Havonta nyolc ügyele­tet és hat behívós ügyeletet adok. Az igazgatóhelyettesi pótlékommal és 22 éves szakmai gyakorlattal 68 ezer forint nettót viszek haza. Ezért ki­lencszer alszom a kórházban, és másnap úgy kell dolgoznom, mintha Hawai-ról érkeztem volna. A fölkért szülések után egy ajándékkosarat; vagy annak megfelelő összeget ka­pok. Ez havonta még egy fizetésnek felel meg. Van van egy magánrende­lőm is: úgy gondolom, hogy nem akad olyan ember, aki szabadidejé­ben passzióból dolgozna. Lehet, hogy ez nem etikus, de a pihenésre nekünk is szükségünk lenne. Mi ugyanannyiért vásároljuk a kenyeret és a húst, mint a vállalkozók. Velünk szemben azonban mások az elvárá­sok, mert nem biztos, hogy egy beha­tásra úgy viselkednek az élő szöve­tek, mint a vegyszerek. Azt pedig nem hiszem, hogy adminisztratív eszközökkel meg lehet szüntetni a hálapénzt. Az ötvenes években erre már tettek kísérletet, de ettől nem gyógyult meg az egészségügy. Annyi biztos: a hálapénz megszüntetése ki­esést jelentene. Ezt csak akkor tarta­nám elképzelhetőnek, ha a havi net­tó fizetésem elérné legalább a 160 ezer forintot. Dr. Herczeg Olga, kaposvári ma­gánfogorvos: — A fogászati ellátás funkcionális privatizációja óta szak­mánkban gyakorlatilag megszűnt a hálapénz. Minden második fogorvos vállalkozóként, tb által támogatott pacienseket kezel. Akik pedig előre­haladott koruk, vagy a közalkalma­zotti státusz nyújtotta biztonság mi­att nem privatizáltak, azoknál sincs hálapénz. Borsos áraival a Bokros­csomag gondoskodott ennek meg­szüntetéséről. A nyugati árak és az alacsony fizetőképes kereslet miatt az igény is megcsappant a fogorvosi ellátás iránt. Amíg volt paraszolven­cia, addig pedig úgy éreztük: a beteg­re és az orvosra nézve is megalázó. Ha azonban arra gondolok, hogy egy kezdő, családos orvos fizetése 25-30 ezer forint, akkor úgy érzem, rá van kényszerítve a hálapénz elfogadásá­ra. Megszüntetni ezért csak a tisztes­séges megélhetést biztosító bérekkel lehétne. Várnai Ágnes Tv, Video, Hi-fi akció rielben Hihetetlen akcióval várja vásárlóit aranyvasár­nap a kaposvári és nagyatádi Ariel műszaki ke­reskedés. A cég boltjaiba Sanyo termékek érkez­tek nagy választékban és ezeket karácsonyi ajándékként csak ma akciós áron kínálják. Ezen kívül kaphatók Sharp, Panasonic, Daewoo, Samsung szórakoztató elektronikai berendezé­sek is. A legújabb Black Line képcsővel szerelt Sanyo színes televíziók például most 74.900 fo­rint helyett 54.900 forintért kaphatók. A Video­magnókat szintén nagy árengedménnyel kínál­ják, ezek 44.900 forint helyett 34.900 forintba kerülnek, a kiváló hangminőségű music cente­reknek pedig 54.900 forint helyett 34.900 forint az áruk. A cégnél az akció ideje alatt gyorsított hitel- ügyintézéssel várják a vásárlókat. A termékeket így akár előleg befizetése nélkül 36 havi részlet­re is meg lehet vásárolni. Az Ariel üzletek pedig Kaposváron a Kossuth téren és Nagyatádon szombaton és vasárnap reggel nyolctól este hat óráig tartanak nyitva. (x)

Next

/
Oldalképek
Tartalom