Somogyi Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-02 / 282. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Belpolitika 1998. december 2., szerda Csaták a politikai szorítóban HÍREK Perel az Apeh-elnök Si­micska Lajos Apeh elnök a maga és az adóhatóság nevé­ben nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés és rágalmazás címén feljelen­tette Eörsi Mátyás szabad- demokrata képviselőt. A képviselő az Országgyűlés november 24-ei ülésnapján kérdést intézett a miniszter- elnökhöz, „amelyben súlyo­san rágalmazó és becsület­sértő kijelentéseket” tett az ő személyére és az Apeh mű­ködésére. Tiltakozik a közszféra A közigazgatási dolgozók ér­dekképviseletei nyílt levél­ben fordulnak Orbán Viktor miniszterelnökhöz a jövő évi költségvetési tervezet meg­változtatása érdekében. A szervezetek tegnapi tanács­kozásukon döntöttek így, mert elfogadhatatlannak tart­ják béremelésük befagyasz­tását, a területet érintő 3 szá­zalékos létszámleépítést. Nem fizetett a Globex A soproni önkormányzat bank­számlájára nem érkezett meg az a 3,5 milliárd forint, amelynek visszafizetésére a Globex Rt. vasárnap éjfélig kapott haladékot - jelentette be tegnap Gimesi Szabolcs polgármester. A további lé­péseket illetően elmondta, az ügy folytatásáról csütörtöki közgyűlésükön döntenek. Zsidó kárpótlás A német kormánnyal megállapodást kötött Jewish Claims Confe­rence szervezet eddig ötszáz magyarországi holocaust-túl­élő okmányait továbbította Frankfurtba. Az egyezmény értelmében a német kormány négy éven át évi 50 millió márka kártérítést fizet a ke- let-közép-európai túlélőknek. Erőszak a híradókban A közszolgálati televíziók hír­adóiban idén mintegy 10 százalékra emelkedett az erőszakos események bemu­tatásának gyakorisága, míg a kereskedelmi televíziók ese­tében ez az arány 16-17 szá­zalék - állapította meg az Or­szágos Rádió és Televízió Testület. Az elemzés megál­lapítja: a TV2 és az RTL Klub hírműsora „átlagon felül ra­gaszkodik az erőszakot tar­talmazó tudósításokhoz”. Egy évtized A rendszervál­tásról, az azt követő konszo­lidációról, valamint a jel­lemző gazdasági átalakulá­sokról ad átfogó politikai elemzést a most megjelent Magyarország évtizedkönyve című kiadvány. A kormány és az ellenzék vezető pártjai, a Fidesz és az MSZP közötti politikai nézetkülönbség egyre éle­sebb szócsatákat szül a parlamentben. Mindkét fél igyekszik a másikat etikát­lannak, hazugnak, tör­vénysértőnek feltüntetni. Budapest Az MSZP és az SZDSZ este tiltakozásul kivonult az ülésteremből, mert a kor­mánypárti többség lesza­vazta az ellenzék által kez­deményezett két vizsgálóbi­zottság személyi összetéte­lére tett javaslatot. Délelőtt a szocialista kép­viselők vastapsától kísérve Magyarország 2002-2003- ra készen áll arra, hogy belépjen az Európai Uni­óba. A kormány azt várja a tagállamoktól, hogy konk­rét időpontot szabjanak meg a belépésre - mondta Orbán Viktor miniszterel­nök a tekintélyes brit Eco­nomist hetilap budapesti konferenciáján. Budapest Orbán Viktor rámutatott: több fontos témakörről az unió még nem közölte állás­pontját. A kormányzat attól tart, nem akarják megadni azt Kovács László frakcióvezető azt állapította meg, hogy a kormány öt hónapja forté- lyosan megtéveszt, fenye­getve félelmet kelt, hibái el­ismerése helyett azonnal el­lentámadásba megy.- Láthatjuk, a nyúl viszi a puskát - válaszolta Dávid Ibolya igazságügy-miniszter -, hiszen a megtévesztést és a megfélemlítést éppen a szocialisták gyakorolták év­tizedeken keresztül finom praktikákkal, időnként pus­katussal. Most, ellenzékben, állandó forradalomban él­nek, folytatta a miniszter asszony, és szívük vágya, hogy az utcára vigyék az embereket, de amíg ehhez nem elég erősek, addig a a lehetőséget, hogy a magya­rok közvetlenül a csatlakozás után munkát vállalhassanak a tagországokban. Bizonytalan terület a me­zőgazdaság is, amiről sokszor még az uniós államok között sincs egyetértés. Néhány or­szág határozott véleménye szerint ugyanis az integrá­ción belül különbséget kell tenni a belépők és a már bent lévő államok között: így a gazdálkodóknak adott pén­zek között tennének különb­séget. Ez azt jelentené, hogy nem ugyanazzal a mércével mérnék hazánkat, amikor a támogatási rendszert kialakí­fortély, a megtévesztés és a félelem hívószavaival ope­rálnak. A vastaps most még erősebb és hosszabb volt. A politikai töltetű adok- kapok délután is folytató­dott az azonnali kérdések órájában. Lendvai Ildikó (MSZP) szerint a kormány állami vállalatok túlfizetett hirdetéseivel, illetve hirde­téseinek elvonásával pró­bálja befolyásolni a sajtó struktúráját. Bogár László ál­lamtitkár ezt előítéletnek tar­totta, és hozzátette, hogy a sajtópiacnak az 1994-es poli­tikai ciklusváltás utáni átren­deződése a mostaninál sokkal jelentékenyebb volt. Horváth László (Fidesz) az után nyomozott, hogy miért tanák. A miniszterelnök fel­hívta a befektetők figyelmét: a kormányprogram alapja to­vábbra is a Magyarországra irányuló működőtőke nagy­ságának fenntartása, ugyan­akkor hozzátette: „nem va­gyunk lekötelezve az üzleti világnak”, a nemzeti érdeke­ket tartjuk szem előtt. A kétnapos előadás-soroza­ton Martonyi János külügy-, Járni Zsigmond pénzügy-, Chikán Attila gazdasági, Ka­tona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi minisz­ter és Surányi György, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke is tart előadást. vette bérbe a Postabank az adófizető polgárok pénzén az MSZP székházának 511 négyzetméteres területét négyzetméterenként havi 36 ezer forintért. Bogár László válaszából kiderült: az MSZP azért kapott ily módon 218 millió forintot a Postabanktól, hogy vissza tudja fizetni a pénzintézettől felvett 300 mil­liós hitelt. A kivonulás előtt még öt­párti megegyezéssel - a MIÉP kivételével - jóváhagyta a par­lament a NATO-csatlakozás- hoz szükséges dokumentu­mot a magyar katonák határ- átlépésének szabályairól, amely megalapozhatja a tag­ság indokolta alkotmánymó­dosítást. S. Á. A kormány a közelmúltban elfogadta a Belügyminisz­térium szervezett bűnözés elleni törvénytervezetét, amely ezekben a napok­ban van a Parlament előtt. A részletekről dr. Felkai Lászlót, a Belügyminiszté­rium közigazgatási állam­titkárát kérdeztük. BUDAPEST-Ha a törvényjavaslat meg­engedi a prostitúciót, miért türelmi zónákba szorítja visz- sza, miért nem lehet ugyanott nyilvánosházakat létesíteni?- Aláírtunk egy nemzet­közi egyezményt, amely sze­rint a prostituált saját testével szabadon rendelkezik, de ha mások próbálnak ebből élni, az tilos, illetve üldözendő. A nyilvános ház és alkalmazott­jai pedig a prostituált jöve­delmét „nyúlják le”. Az EU- hoz való csatlakozásunk előtt nem vetne jó fényt ránk, ha felmondanánk a nemzetközi egyezményt.- A bűnmegelőzési ellenőr­zés nem ellenkezik az emberi jogokkal?-A kétévi szabadságvesz­tés után szabaduló, vagy visszaeső bűnös esetén, ha úgy ítéli meg a bíróság, hogy a bűnöző életmódját valószí­nűleg folytatja, akkor bűn- megelőzési ellenőrzést ren­delhet el. Ilyenkor titkos el­lenőrzéseket lehet alkal­mazni. A rendőrség ilyen megfigyelést rendes körül­mények között akkor alkal­maz, ha bűncselekménynek A Házszabály nem korlá­tozza a parlament üléseinek hosszát, ezért tarthatott egy­folytában hétfő reggeltől a következő munkanap kezde­téig a költségvetési vita. A költségvetési végszava­zások olykor napokig is a székükhöz ragasztják a hon­atyákat. A maratoni viták érdekesebbjei között tartják számon Lezsák Sándor (MDF) éjjel egykor kezdett másfél órás beszédét, illetve Hegyi Gyula (MSZP) - majd­nem üres ház előtti - felszóla­lását. A szabályos munka­menethez elégséges négy személy - az elnök, két jegyző és az épp felszólaló képviselő - jelenléte. A honatyák vált­hatják egymást, az éberen ücsörgőknek étlen-szomjan kell bírniuk. Kávét sem vi­hetnek be, nehogy a szava­zóberendezésre loccsanjon. alapos gyanúja áll fenn. A na­gyobb büntetés után szaba- dulók vagy visszaesők ilyen - bírósági engedéllyel - való el­lenőrzése az európai orszá­gokban is gyakorlat.- A jogtalanul hazánkba érkezőket szállító légitársasá­gokkal szemben is növekszik majd a szigor. Ők mit szólnak ehhez?- Arról van szó, hogy eddig azokat a külföldieket, akik nem rendelkeztek megfelelő útiokmányokkal, vagy egyál­talán nem voltak papírjaik, az őket hozó légitársaságnak vissza kellett szállítania. Ám sokszor a repülőgép egy-két nap múlva indult csak vissza, s addig mi láttuk el a szabály­talanul érkezőket szállással, élelemmel. Ezután ezeket a költségeket is az érintett légi- társaságoknak kell fizetniük, sőt még külön bírsággal is sújtjuk őket. A Schengeni Egyezmény ezt lehetővé te­szi, tehát a légitársaságok nem tiltakozhatnak.-Az új törvénytervezet a vendéglátó üzletek bezárásá­ról is rendelkezik.- Előfordult, különösen külföldi vendégekkel, hogy irreálisan magas árat követel­tek tőlük, sőt tettlegességre is ragadtatták magukat a tulaj­donosok. Nem ritka, hogy drogfogyasztás és -kereskede­lem színtere a vendéglátó üzem, sőt embercsempész bandák is ott szervezik üzle­teiket. Ha megindult a bünte­tőeljárás, annak végéig, de legfeljebb 1 évig a jegyző be­zárhatja az üzletet. (Koós) Megnyílt az Európai Tájékoztató Központ Michael Lake, az Európai Bizottság magyaror­szági képviseletének vezetője avatta fel tegnap Budapesten az Európai Tájékoztatási Közpon­tot, a térség első ilyen intézményét. A legkorszerűbb informatikai eszközökkel felszerelt iroda az európai integráció iránt érdeklődők rendelkezésére áll. fotó: feb/diósi imre A nemzeti érdek fontossága Türelmi zóna lesz - nyilvánosház nem? Össztűz az alvilágra Kutatják a paraszolvencia, azaz a hálapénz „természetrajzát” Diszkrét boríték a zsebbe A hálapénz rendszere a ha­zai egészségügy legfelhá- borítóbb jelenségeinek egyike, amelynek jogi, közgazdasági, etikai és szociológiai hátterét tu­dományos munkacsoport fogja vizsgálni Gógl Árpád miniszter megbízásából. Budapest A munkacsoport szervezője dr. Balázs Péter, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Orvosi Népegés­zségtani Intézetének do­cense, aki az egészségügyi rendszerek nemzetközi ösz- szehasonlításával és a hála­pénz „természetrajzával” fog­lalkozik egy évtizede.- A pályám első huszonhá­rom évét sebészként a para­szolvencia világában töltöt­tem el magam is. Elfogadtam, amit a betegek adtak, sőt adóztam is a „borítékok” után - mondja dr. Balázs Péter. Az orvosi hálapénz több mint négy évtizede terjed a magyar egészségügyben. Túlélte a szocializmust és a szociális piacgazdaság kezde­tét. A hatalom mindig kifogá­solta, de az ideológiai táma­dásokat egyre inkább gazda­sági érvelés váltotta fel. Azért nem halogatható tovább a probléma megoldása, mert évente immár több tízmilliárd forintos, makrogazdasági té­nyezővé vált a zsebből zsebbe vándorló jövedelem. Jogi értelemben csak a gyógyító, megelőző munka fejében szabad elfogadni azt a pénzt, amit a betegek ön­ként és hálából adnak. A tényleges orvosi „hálapénz” ma már egy-egy beavatkozás után akár több tízezer forin­tot is elérhet. A legtöbb „há­lát” a műtétes szakmák kép­viselői iránt juttatják kifeje­zésre a betegek. Balázs doktor szerint a fej­lett országokban ismeretlen jelenség a „borítékdugdosás”. Megszüntetéséhez nálunk is rendezett, szabályozott gaz­dasági viszonyok kellenének. Németh Zsuzsa Pierre Székely Péter itthon Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntötte tegnap a Ma­gyar Nemzeti Galériában a Franciaországban élő Pierre Székely Péter szobrászművészt ab­ból az alkalomból, hogy megjelent a munkásságát ismertető könyv, és levetítették az életút­ját bemutató portréfilmet. fotó: feb/kallus györgy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom