Somogyi Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-02 / 282. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. december 2., szerda Megyei körkép 3 VÉLEMÉNYÜNK A jövő parkja Egy pécsi természetvédelmi szakember néhány napja azt fejtegette nekem: a benne élők még mindig tartanak a nemzeti parktól, a gazdák csak a várható korlátozásokat látják, azt már nem, hogy micsoda lehetőséget kaptak. S amíg ezt nem sikerül megértetni velük, nem is számíthatunk arra, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Parkban számottevő turizmus alakuljon ki. Szulokban már több éve létezik falusi vendéglátás. Az egyik legnagyobb vendéglátó szintén erről beszélt nemrég: hiába vannak meg a vidék adottságai a turizmushoz — mondta —, a falusiak nem veszik komolyan, mert számukra csak az számít igazi munkának, ami a termőfölddel kapcsolatos. Tény: nehéz belátni, hogy kitettek egy nemzeti park feliratú táblát Szentborbásnál, és egyszerre más lett fontos, mint volt az apáknak, nagyapáknak. Nehéz áttérni a hagyományos gazdálkodásra, feleleveníteni a régi mesterségeket. Nehéz megértem az európai turistát, aki kíváncsi a népi mesterségekre, értékeli a szénapadlás romantikáját, kíváncsi arra, hogyan kell kézbe venni a kaszát. S nehéz elhinni azt is, hogy mindebből meg lehet élni. Aggteleken — mesélte az a pécsi természetvédelmi szakember —, miután a turista megnézte a barlangot, bemegy a faluba, ahol a népi mesterségekkel, régi gazdálkodási módokkal ismerhet meg. Az aggteleki méhésznek ma több pénze van a kasok eladásából, amit szobadísznek visznek a turisták, mint a mézből. Nagy László A 300. konvoj Okucaniba Halmozott hátrányban A Videoton MBKE asztalánál is sokan kértek tájékoztatást a munkalehetőségekről fotó: lang Róbert (Folytatás az 1. oldalról) A mostari öreg híd zsaluanyagát szintén a kaposváriak szállították, akár a lisztet, amiből a horvát pékek sütnek kenyeret. A 210 kilométeres utat négy és fél óra alatt teszik meg a járműoszlopok. Bognár Géza ezredes, a logisztikai ezred parancsnoka szerint 1,2-1,3 milliárd forint értékű anyagot szállítanak évente Okucaniba. Tegnap másik három oka is volt az ezrednek az ünnepeA legmodernebb útlevélellenőrző készülékeket vásárolja a barcsi átkelőre a határőrség, s ehhez a város egymillió forint támogatást ad. Barcs Három útlevélellenőrző készülék vásárlásához ad támogatást a városi önkormányzat a határőrségnek — erről állapodott meg tegnap Barcson Feigli Ferenc polgármester és Koczka István határőrezredes, a határőrség országos parancsnokságának képviseletében. A berendezések több mint kétmillió forintba kerülnek, ennek mintegy felét vállalta magára ERSTE BANK HUNGARY RT. volt Mezőbank Rt. Kaposvár. Bajcsy-Zsilinszky u. 24. Tel.: 82/421-322/15 421-302, 422-158 KOMPLETT TŐZSDEI BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS! * Tőzsdei megbízások, kereskedési idő alatt is! * Befektetési jegyek, OTC részvények, * Állampapírok adásvétele * Portfoliókezelés * Befektetési tanácsadás, elemzések, prognózisok * Betéti konstrukciók 1,5%-os ■ kamatprémiummal XII. 4-ig * Devizaműveletek Üdvözöljük az ERSTE lésre: névadójuk, Boconádi Szabó József honvédtábornok 1824 e napján született; három éve ugyancsak ezen a napon alakult az ezred a 64. Ellátó Zászlóalj jogutódaként; december 1-je az ellátók napja. Az ünnepi állománygyűlésen és a 300. menetoszlop útba indításán megjelent Dobó Péter vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar logisztikai főcsoportfőnöke és Szita Károly, Kaposvár polgármestere. Katona József az önkormányzat. Januárban már ezekkel dolgoznak majd a barcsi határátkelőn az útlevélkezelők. Ezekhez hasonló eszközök eddig csak Ferihegyen működtek. — A városnak fontos, hogy korszerű határátkelője legyen. Hogy akik Barcsnál lépik át a határt, gyorsan, minél rövi- debb várakozással tehessék — mondta a polgármester. — A korszerűsítés szükségszerű, hiszen a forgalom egyre növekszik, az elmúlt hónapban 140 ezren lépték át Barcsnál a határt. A határőrök az ünnepekig három helyett négy sávban kezelik a személygépkocsikon érkezők okmányait. N. L. A halmozottan hátrányos helyzetű munkanélkülieknek tartottak tegnap állásbörzét Kiskorpádon. Erre csaknem kétszázan jöttek el a kistérség településeiről. Kiskorpád Legnagyobb a gond a kis falvakban; nincs munka, s nehéz a bejárás is — mondta Kámyáczki Lajosné, a börzeszervező Somogyi Munkaügyi Alapítvány igazgatója. Tegnap a bajba jutottakon kívántak segíteni; húsz ipari és szolgáltató cég, képző, illetve érdekvédelmi szervezet kíná(Foly tatás az 1. oldalról) A statisztikák szerint az árbevételt tekintve a hazai gyümölcslépiac 27 százaléka a Sió-Eckesé. A Hohes C előadásából az idén 180 százalékosra teljesítették a tervet. A felmérés azt mutatja: 100 megkérdezettből kilencven- nek a Sió márka jelenti a gyümölcslét.- Kedvező a helyzetünk, de jövőre nagyon nehéz évünk lesz - mondta Fazekas Endre. - Az öt nagy gyümölcslégyártó nagy exporttal is rendelkezett, az orosz piac azonban bedugult. A meglévő kapacitás kihasználása érdekében árversenyt kezlatával ismerkedtek a munkanélküliek. Dr. Tarmé dr. Törzsök Piroska, a megyei munkaügyi központ igazgatója elmondta: az állástalanok zöme csak nyolc általános végzett, sok még azt sem fejezte be. Ezért is fontos a továbbképzés. Székelyfi József, a megyei kézműveskamara elnöke úgy látja: a többség 15-20 kilométeres körzetben is vállalja a napi ingázást. Gondok okoz, hogy egyre drágább a közlekedés. Pikier József kiskorpádi polgármester azt mondta: a fiatalok és a nyugdíjhoz közel álló falusiak nehezen találnak munkát. A kaposfői Varga Sándor deményeztek; hajlandóak ara is, hogy ne legyen hasznuk. Láttam már 62 forintért egy liter almaiét kiskereskedésben; ennyi pénzből a terméket lehetetlen legyártani. Az első számú célpont a Sió-Eckes. Úgy gondolom, hogy az almaié, a szőlőlé, a barack és a 12 százalékos gyümölcstartalmú narancslé termékeknél következik majd az élet-halál harc. Az igazgató beszélt arról is, hogy az új pasztőröző berendezésnek köszönhetően a korábbinál több gyümölcsöt tudnak feldolgozni. Az egzotikus ízeken kívül mindent hazai piacról szeretnének fel(50] sokáig egy ktsz-ben dolgozott. Három gyereke van, s a lehető leghamarabb szeretne elhelyezkedni. Lehet, hogy kitanulja — amit tegnap ajánlottak — a lakatosmesterséget. A jákói Bor Gyula (35) elsősorban az agrárcégek kínálatát böngészte. Kisasz- szondról jött Orsós László (25), aki családostul a jövedelempótló támogatásból él. A börzén három dolog ragadta meg a figyelmét: az erdészet, illetve a ruhagyár állásajánlata, és az egyik tanfolyam. Falubelije, Detári István (48) azt panaszolta: a bejárás költsége havonta akár nyolcezer forint is lehet. (Harsány i) vásárolni; reményük szerint minél közelebbről.- Legnagyobb gondunk, hogy a közepes nagyságú gyümölcsfa ültetvénnyel rendelkezők nem hajlandóak elkötelezni magukat - mondta Fazekas Endre. - Kivárnak, amíg úgy gondolják teheti. Ha nem veszik át tőlük a kereskedők, akkor állnak sorba a mi kapunk előtt. Nekünk viszont előre biztosítani kell a szükséges mennyiséget, nem várhatunk rájuk. Remélem, jövőre sikerül megoldani mindkét fél megelégedésére ezt a kérdést. A kétszáz tonnánál nagyobb beszállítók hozzáállása szerencsére már jó. (Czene) Csaknem 180 millió forintos fejlesztés végére ér hamarosan a kaposvári Kaposp- last Kft. A cég nemrég az ISO 9002-es minőségbiztosítási rendszer tanúsítványát is megszerezte. Kaposvár Bizakodásukat ezek mellett az is növelheti, hogy a Ka- posplast Kft 175 dolgozója az idén 100 millió forintos nyereséget termelt. — A leendő üzemcsarnok már kész, csak arra vár, hogy Németországból megérkezzenek a gépsorok, amelyek a tervek szerint január közepén üzembe is állnak majd — mondta Szilvási József, a Ka- posplast Kft igazgatója. — JöHÍREK Késnek az őszi munkák Még csaknem 230 hektárnyi kukorica vár betakarításra a toponári Kapostáj mezőgazdasági szövetkezetben, ahol az idén összesen 670 hektáron termesztették a növényt. Tegnap az őrei határban próbálkoztak a kombájnok ám alig 20 hektáron végeztek a munkával. A felázott szántó a vetést is akadályozza: az elmúlt három héten nem tudták folytatni a vetést. Évzáró beszélgetés A marcali gyermekjóléti szolgálat tegnap értékelő évzáró összejövetelre hívta a gyermekvédelemben résztvevő szakembereket. Az értékeléséből kiderült: 2100 esetben segítettek a bajba jutott családokon, 240 gyermekről részletes nyilvántartással rendelkeznek és 77 család 164 gyermekével állnak rendszeres kapcsolatban. Vetítik a tabí üléseket rendkívüli testületi ülésen döntöttek arról, hogy a november 19-i és 30-i ülésről készített videofilmét december 9-én este hat órától le kell vetíteni. Erről falragaszokon is értesítik a lakosságot. Határoztak arról is, hogy a továbbiakban az ülésekről készült felvételeket az azokat követő hét kedd este hat órától, illetve másnap délelőtt 9 órától láthatják a polgárok. Segítség Kárpátaljára Teherautóval szállították el tegnap a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pécsi területi raktárába a segélycsomagokat, melyeket a tabi és a környékbeli falvak lakói gyűjtöttek össze. Két hét alatt a helyi és több környékbeli község lakói háromszáznál is több zsáknyi holmit gyűjtöttek. Az adományt a szeretetszolgálat központja szállítja majd ki az árvíz sújtotta falvakba. Tab képviselő-testü- lete a kárpátaljai árvízkárosultak részére 200 ezer, Fehérgyarmat lakosságának pedig 100 ezer forint támogatást nyújt. Papok a fiatalokért Balás Béla kaposvári megyéspüspök szerint az ifjúsággal foglalkozó papok jól végzik munkájukat; s főleg a kaposvári egyházmegye városaiban. Egyebek mellett erről is szó esett az egyházmegye ifjúsági bizottságának ülésén. Itt nemcsak az elmúlt évet értékelték, hanem a jövőre szervezendő táborokról, lelkigyakorlatokról, ifjúsági találkozókról, kirándulásokról is tárgyaltak. gőzzel” üzemelnek, azaz négyszáz tonnányi terméket állítanak elő. Az ezredfordulón azonban már nyolcszáz tonnányi fólia készülhet Kaposváron, ez a jelenlegi üzem össztermelésének a harmada. A termelés felfuttatása már csak azért is sürgető, mert a Kaposváron gyártott termékeknek biztos piaca van Svájcban és az ottani üzleti partner akár gyártott mennyiség többszörösét is megvásárolná. A Kaposplastnál jövőre csaknem 1,2 milliárdos árbevétellel számolnak, amelyből a becslések szerint 130 millió forint lehet a nyereség. A fejlesztésekkel azonban nem állnak le, a további beruházások előkészítését már megkezdték. B. Zs. Egymásra utalt falvak Érdemes összefogni a természetes módon egymásra utalt településeknek. A megyei területfejlesztési pénzeket is térségekben gondolkodva osztják szét. Lengyeltóti A város környezetében élő települések polgármesteri találkoztak tegnap Papszt Lajos polgármester meghívására, hogy az együttműködés további lehetőségeiről és szükségességéről cseréljenek véleményt. Ezt a kistérséget természetes módon összekapcsolják a közös feladatok: most szervezik a több települést összekapcsoló csatorna- hálózat kiépítését, s együttműködnek az iskolák, óvodák közös fenntartásában, illetve a családsegítő központ működtetésében. Dr. Németh Jenő címzetes államtitkár, a megyei köz- igazgatási hivatal vezetője tegnap sokoldalú segítséget ígért az államigazgatási társulások megszervezésében a jegyzői kollégiumon keresztül is. Azt javasolta a kistérségnek, hogy vegyen részt kezdeményezően a város- környéki igazgatási modell kialakításában. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, hogy új szempontok szerint kívánják felhasználni a megyei terület- fejlesztési forintokat. Megszerzésükre az önkormányzatok társulásainak több esélyük lesz, mint az egyes településeknek, és ezzel a kis települések előtérbe kerülhetnek. A megyei közgyűlés a polgármesterek gyűlésén keresztül segíti az önkormányzatok társulását, de szakmai és infrastrukturális hátteret is nyújt.Egyetlen község se maradjon ki az érdekeit szolgáló együttműködésből anyagi gondjai miatt. Várható az is, hogy a következő évezred első éveiben létrehozzák a magyar igazgatási régiókat, ebben a rendszerben a tapasztalattal rendelkező kiskörze- tek jobban boldogulnak. A polgármesterek mindezzel egyetértettek — az önkéntesség, az arányos teherviselés és a kölcsönös előnyök jegyében. (Gáldonyi) Rövidül a várakozási idő a határon Gyorsul az ellenőrzés Előre menekül a Sió-Eckes Új gépek 180 millióért vőre a gépek még csak „fél-