Somogyi Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-09 / 288. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1998. december 9., szerda Megerősítették A Kaposvár és Környéke Kistérségi Ónkormányzati Területfejlesztési Társulás legutóbbi ülésén egyebek mellett bemutatták a régió polgármestereit, s ekkor szavaztak az elnök személyéről is. A résztvevők egyhangúlag Lőrinczné Kiss Ilonának, a társulás eddigi elnökének szavaztak bizalmat. Harangozó grafikái Harangozó Ferenc mernyei grafikusművész alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap este Budapesten a Rátkai Márton klubban. A Somogyiak Baráti Köre, valamint a klub közös rendezvényén dr. Géger Melinda művészettörténész ajánlotta a közönség figyelmébe a grafikusművész munkáit. A kiállításmegnyitón közreműködtek a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola művésztanárai. Harangozó Ferenc grafikáit december 23-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Kisasszondi jelképek Egyre több somogyi település választ magának jelképet. A kisasszondi önkormányzat is döntött arról, hogy elkészítteti a település címerét, zászlaját. A szimbólumokat - amelyek ábrázolják a kis falu kastélyát is - a tervek szerint jövő tavasszal avatják föl. Kész szennyvíztervek Az őrei önkormányzat elkészíttette a település szennyvízterveit. A csatornára százhatvanegy ház csatlakozik majd. A beruházás előreláthatóan százötven millió forintba kerül. Ezt az összeget pályázatokon szeretnék elnyerni. A szennyvízhálózat kiépítése Taszár és az Őrei patak közelsége miatt elodázhatatlan. Kaposméről Diákcsemege A kaposmérői Hunyadi János Általános Iskola tanulói Diákcsemege címmel jelentették meg suliújságukat. A grafikákkal gazdagon illusztrált kiadványban egyebek mellett ismeretterjesztő cikkek, élménybeszámolók, aranyköpések olvashatók, de szó esik a pályaválasztásról és két, tanárinterjú is helyet kapott benne. Józsi bá, ki csinálja ha maga nem? Segélyben a reményük Kötetbe rendezett ritmuszavarok Munkát és több segélyt várnak Horváthék fotó: kovács tibor A fiatalok hiányoznak innen, akik megmaradnának a faluban. De mi tartsa itt őket? Munkahely nincs, túl távol esünk az úttól, a vállalkozók elkerülnek bennünket. A kaposkeresztúri Bertalan Sándorné summázott így, amikor szülőfalujáról kérdeztem. Kaposkeresztúr- Örülök, hogy ilyen polgármesterünk van - mondta az özvegyasszony, aki a lányával él. - Kijavíttatta az utakat; a ravatalozóig sem kell sárban botorkálni. Víz, telefon is van. Nekünk ez elég.- Oda ne menjen, csak ha hozott valamit - szól utánam egy férfi, aki az orvosi rendelőből, bottal igyekezett haza. Nem hoztam semmit, de bekiabálok a portára. A sáros udvarban néhány használhatatlan munkagép; hátul szemétdomb. Kutyák hordják szét a hulladékot. Színes, fagydermesztette ruhák száradnak a rag alatt. A felújításra érett házban tizenöt éve él Baranyai Rozália és Horváth Gyula. A sparhelten égetett cukorból tea.- A kicsinek kell, nagyon köhög - mutat karon ülő gyerekére a gyesen lévő asz- szony. Férje segédmunkásként dolgozott az építőiparban. Most közhasznú munkás. Van egy 5 és egy 12 éves gyerekük is. A kisebbik tévét hallgat a nagyszobában. Nézni nem tudja, mert nem jön be a kép. A kályha mellett villanyradiátor.- Miért ezzel fűtenek - kérdezem -, hiszen az áram drágább, mint a fa?- Kevés a fánk - szólal meg a férfi. - Alig tudtunk valamit összeszedni az irtásból. - Megpróbálunk még szerezni, mert hideg lesz a tél. Fiatal felesége azon replikázik: csak egy bolt van a faluban, ahol nem tudnak húst venni, pedig néha jó volna a levesbe vagy pörköltnek. Azt is megjegyzi: kevés segélyt kapnak; a havi negyvenezer forint mellé - ennyiből élnek öten - kellene még valami kiegészítő.- Milyen karácsonyuk lesz? - faggatózom.- Fa nélkül még nem ünnepeltünk - mondta az asz- szony -, talán a gyerekeknek is jut majd valami. Csima József, Kaposkeresztúr hetvenéves polgár- mestere - több évtizedes közigazgatási múlttal a háta mögött - a harmadik ciklusát kezdte. Minden választás előtt azt mondta: nem indul, aztán mégis beadta a derekát, mert felkérték: Józsi bá, ki csinálja, ha maga nem? Az érv hatott. A háromszáznyolcvan lelkes faluban havonta 600 ezer forint szociális segélyt, jövedelem pótló és gyermekvédelmi támogatást osztanak ki. A százötven aktív korúnak a fele dolgozik csak, a keresztúriak több mint egyharmada cigány. A település első embere ottjártunkkor az utakat tisztogató közhasznúakat irányította.- A járdákat is rendbe kell tennünk, mert tönkrementek, és egy kutat is fúratnunk kell, ami hatmillió forintba kerül - sorolta a teendőket.- Nem támadták amiatt, hogy megszűnt az iskola?- Nem, mert rájöttek: néhány gyerekért nem érdemes fenntartani. Taszáron pedig sokkal jobb körülmények között tanulhatnak a lurkók. Fizetjük az ovisok és az iskolások útiköltségét, étkezési díját és negyvenezer forintot gyerekenként. A többszörösen hátrányos helyzetű település - ahol mindennaposak a lopások és a betörések - néha örömet is tartogat. Legutóbb az idősek napja volt ilyen. Száztízen vettek részt a bálban, s jó ideig eltartott a mulatozás. Az asszonyok táncba vitték a polgár- mestert is... Lőrincz Sándor Csalogat a hármashatár Egyre többen fedezik fel a Kercseliget, Jágónak és Baranyajenő határában lévő kilátót, valamint a három megye összefogását jelképező kopjafát. Kercseliget Mecseki János kercseligeti polgármestert arról kérdeztük: valóban idegenforgalmi látványosság lett-e az idén felavatott kirándulóhely.- A családommal én is többször kinn voltam már, és találkoztunk idegenekkel, illetve faszénmaradványokat találtunk a szalonnasütőnél - mondta a polgármester. - A tolnai és a baranyai településekről is sokan ellátogatnak erre, bár idő kell ahhoz, hogy a hármashatár valóban kedvelt hely legyen. Mecseki Jánostól azt is megtudtuk: a három megye határában lévő helyet - ahova kerékpárút visz - felvezetik a turistatérképre, és a polgármester társaival azt tervezik, hogy a közös falunapi rendezvényeket itt tartják meg. L. S. Egy egész fejezetet szenteltek dr. Rostás László, mosdósi kardiológus szakfőorvosnak, a szív pitvarából és környékéről kiinduló ritmuszavarokat taglaló előadásának egy, a ritmuszavarokról nemrégiben megjelent kötetben. Mosdós A Ritmusos Szívért Alapítvány és a Magyar Kardiológus Társaság aritmia és pacemaker munkacsoportja által összeállított könyv az első magyar ritmuszavar kongresszus referátumait tartalmazza. A főorvos a munkacsoport vezetőségi tagjaként' folyamatosan részt vesz a szakma hazai és külföldi rendezvényein. A pit- varfibrilláció című fejezetben a betegséggel kapcsolatos aktuális kérdéseket és a ritmuszavar kezelését taglalja. Az eddigi klinikai tapasztalataira támaszkodva a gyógyszeres és elektromos kezelések eredményeit dolgozta föl. A téma- választás nem volt véletlen, hiszen hazánkban a kardiológiai megbetegedések közül a legtöbb kórházi kezelést a pitvarból és környékéről kiinduló ritmuszavarok indokolják. Somogybán pedig 50 ezer magas vérnyomásos beteget tartanak nyilván. Ez figyelemre méltó, ugyanis e betegségnek a leggyakoribb oka a hypertónia, mely megyénk elöregedett lakosságát jobban sújtja. Szó esett a kötetben azokról a kisebb és nagyobb sebészi kezelésekről is, melyekkel jó eredményt érnek el a szakemberek a ritmuszavar korrekciójában. Az Akadémia Kiadó gondozásában megjelent másik, Klinikai elektrofiziológia és aritmia című hiányt pótló kötetben — melyet Amerikában lektoráltak. Dr. Rostás László két fejezetben számol be a kórházukban is alkalmazott, nyelő- csövön keresztül végzett elektromos szívvizsgálatról, szívingerlésről. A nemrégiben Isztambulban rendezett interaktív tréningen, - ahova Ausztrália kivételével a világ minden részéről érkeztek kardiológusok - szintén a ritmuszavarokról értekeztek. Dr. Rostás László megyénket képviselve elmondta: a kongresszuson bebizonyosodott, a szakmai ismeretek tekintetében megálljuk helyünket a nagyvilágban. Várnai Ágnes Vérre megy Ezt az országos kitüntetést nem egyedül kaptam, hanem a férjemmel közösen. Gyesen vagyok, és most ő végzi el az én munkámat is — mondta Kovács Attiláné kadarkút! védőnő, akinek kimagasló véradószervezői munkáját nemrégiben ezüst emlékplakettel ismerték el. Kadarkút A férjem erdész és a legfiatalabb kadarkúti véradó; már hússzor nyújtotta a karját, hogy segítsen. Engem sajnos, rendszeresen kiszűrnek; nem adhatok vért. Két, öt év alatti kisgyerekemmel egyelőre otthonról segítem a munkát. 1995-ben kerültem ide védőnőnek. Akkor már jó pár éve nem volt vöröskeresztes munkatárs a faluban. Nekem ajánlották föl a posztot. Főiskolásként is csináltam már ezt, könnyebben teremtettem kapcsolatot az emberekkel.- Hogyan nyerte meg őket? — A gyerekek révén. Indítottunk az iskolában egy ifjúsági vöröskeresztes szakkört. Ők hordták szét a véradásra a felhívásokat, ragasztották a plakátokat. Elmondták élményeiket a szüleiknek, és rövidesen 60 véradónk lett egy évben. Nyáron százat regisztráltunk.- A nők vagy a férfiak a jobb véradók? — Leginkább a 30-40 évesek jönnek. A fiatalabbakat nehezebb rávenni, mert a munkahelyükről nehéz elszabadulni. A férfiak egymást támogatják; hősiesen nyújtják a karjukat, de nem néznek oda.- Ha van csapat, mit tehet még a véradásszervező? — Igyekszem megtartani őket és még többet beszervezni. Ebben segít a Vöröskereszt és a véradóállomás. Húsvétra, karácsonyra és születésnapra küldenek üdvözlőkártyát; amiből sejtik, hogy fontosak, számon tartják őket. Véradáskor is személyre szóló meghívót kapnak. Legutóbb 0 negatív vérre volt szükség: lista alapján megkeresettek közül többen a szabadságot vettek ki, hogy vért adhassanak. (Várnai) Óvoda, kényszerből Lesz egy szép óvodánk — fogadott dr. Kovács József, taszári polgármester. — Nem céltámogatásból, még csak nem is pályázati pénzből, lemondás árán. A kényszer szülte a döntést. Taszár Taszár önkormányzata a honvédségi létszámcsökkentés óta küszködik az állományon kívül helyezett katonák gyermekeinek elhelyezésével. A hármas feladatot — bölcsődeit, az óvodait és a napköziotthonost — ellátó HM Gyermekközpont ugyanis már nem adnak támogatást. Hiába a sok levélváltás, méltányosságra, a honvédelmi miniszter közölte a megmásíthatatlant: a nem igényjogosult gyermekek után személyenként 9480 forintot kell leperkálni. A munka nélkül maradt szülők ezt képtelenek kifizetni. — Szeptembertől négyhónapi támogatást, 2,7 millió forintot vállalt át az önkormányzat — mondta dr. Kovács József. — Kértük a minisztertől, adják át az épületet üzemeltetésre. A válasz: nem; el- és bérbe sem adják. Azt ajánlották, márciusban térjünk vissza erre. Addig rengeteg pénzt kellett volna kifizetnünk, ezért döntöttünk: önkormányzati óvodát létesítünk. Mindent átrendeztünk. A nyugdíjasház' lakóit átmenetileg az orvosi rendelő melletti szolgálati lakásba költöztettük, s a megüresedett épületben alakítjuk ki az óvodát. Az idősek a hivatallal szembeni házban lelnek végleges otthonra. — Csaknem 2 millióért óvodabútorokat vásároltunk. Az átalakításra nem kaptunk egy fillért sem, de a környékbeli vállalkozók mellénk álltak. Olyanok is, akiknek semmi közük Taszárhoz. Több mint 15 vállalkozó pénzzel, játékkal támogatta az óvodát. Jelenleg 80 gyermeket tudunk elhelyezni, de a honvédségi igényjogosultak is át akarnak jönni. Ez a megoldás csak tűzoltás. Tavasszal bővítjük az épületet. A gyermekotthon napköziseit már korábban áthelyezték az iskolába. Most csak 17 bölcsődést és 120 óvodást gondoznak a honvédségi épületben. A polgármester tervezi: a 2,5 éveseket is az ön- kormányzati óvodában helyezik el. A gyermekek után ugyanis már megkapják az állami támogatást.- Buta örökség volt ez - summázta a polgármester. — A berendezéssel együtt csaknem ötmillió forintot költöttünk a gondok orvoslására, és szinte mindenről lemondtunk. Befagyasztottuk a költségvetést; lassan összedől az önkormányzati hivatal, nem kapja meg a tervezett összeget az orvosi rendelő, s az iskola is nélkülözi az ígért 2 millió forintot. Csak a béreket és a közüzemi számlákat fizetjük ki. Amit eddig nem Dr. Kovács József nagy fába vágta a fejszéjét FOTÓ: KOVÁCS TIBOR utaltunk át, azt már nem is fogjuk. így biztosíthatjuk, hogy a szülők nem fizetnek többet gyermekeik után. Várnai Ágnes Húszéves klub Harminckét tagja van a kercseligeti idősek klubjának, amely húsz éve alakult. Kercseliget Tévét néznek, kártyáznak, dominóznak a falu idős lakói, s meleg étel várja őket mindennap. Itt moshatnak, fürödhetnek is, hiszen odahaza nincs erre lehetőségük. Kovács Lászlóné klubvezetőtől megtudtuk: örülnek, hogy az önkormányzat gondoskodik róluk; így közösségben élhetnek. Most a karácsonyra készülnek. Hagyomány, hogy az iskolások műsorral kedveskednek nekik, ők pedig ajándékkal hálálják meg a verseket, énekeket.
