Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-28 / 279. szám

szí észre a nyakkendő belsejé­ben, a hajtóka alatt, a farmer zsebének belső részén a csoma­golás között... — Mi csak szeretnénk meg­védeni az áruházunk termékeit — tette hozzá a személyzeti igazgató. — Azt hiszem: a vásár­lók még nincsenek hozzászok­va ehhez az ellenőrzéshez, megalázónak tartják. Pedig a „kamerás figyelőrendszer, biz­tonsági rendszer” felirat jogilag lehetőséget ad nekünk erre. Na­ponta kétszázszor, vagy akár többször is megszólal a riasztó- csengő, s akkor a biztonsági őr­nek kötelessége odamenni. Az esetek többségében ott a hely­színen kiderül, hogy csak a címkét nem hatástalanították. Sok a „bekísérés” is, amikor rendszerint a ruha, a kabát alatt található az „áruló biléta”... Nem kockáztathatunk: amióta az áruház megnyílt naponta hat-nyolc nagyobb lopást leple­zünk le, vannak bandák, akik kimondottan a Tescora szako­sodtak. Jakab Edit Egy olvasónk a minap levél­ben panaszolta el a Tescoban vele történt kelle­metlenséget. Az áruházban vásárolt egy szabadidőru­hát, s néhány nappal ké­sőbb éppen azt viselte, ami­kor vásárolni ment a Tescoba. A ruhában találha­tó jelző beindította a riasz­tórendszert. Mire a hiba — s a hölgy vétlensége — kide­rült, már jókora közönsége volt az esetnek. Magunk sem gondoltuk, hogy ez az ügy mennyire felborzolja a kedélyeket. Egy másik, megle­hetősen exkluzív kaposvári bolt vezetője jelentkezett, hogy el­mondja: nekik is ugyanilyen biztonsági rendszerük van, s a Tescoban vásárolt áruk náluk is bejeleznek. Eleinte nem tudták mire vélni a dolgot, és már há­rom vásárlót levetkőztettek, mi­re rájöttek a rejtély nyitjára. Jelentkezett szerkesztősé­günkben egy nyugdíjas katona­tiszt is, aki — állítása szerint — valamikor tüzérként sugárzó anyagok közelében dolgozott. Mint mondta: jól ismeri a hasa­dóanyagok jelzéseit, s meg van győződve arról, hogy csak vala­mi sugárzó anyag okozhatja, hogy a riasztók bejeleztek. Java­solta, hogy keressünk fel a problémával egy katasztrófa-el­hárítással foglalkozó szakem­bert, esetleg egy atomfizikust... Nos, ezt nem tudtuk teljesí­teni, de sikerült szóra bírnunk a Tesco illetékeseit, akik magya­rázattal szolgáltak. Azt mond­ták: szó sincs semmiféle sugár­zó anyagról. — Nálunk egy komplex áru­védelmi rendszer van, amely 32 áruvédelmi kapuból, kamerás figyelőrendszerből és személyi védelemből áll — mondta Mislai István személyzeti igazgató. — Az Ultra Poszt elektromos áru­védelmi kapu a jelenlegi legmo­dernebb rendszer, gyártója, a Sensormatic cég a legutóbbi vi­lágtechnikai kiállításon mutatta be. Ekkor a legtöbb áruházlánc, nagyobb üzlet ezt rendelte meg. Csak a környéken vagy tíz olyan üzletet tudok, ahol ez a rend­szer működik. Persze, ezek ná­lunk is bejeleznek, s előfordul, hogy a mi termékeink is ott. Ezek a kapuk egyébként — mint Mislai István elmondta — nem hasadóanyaggal, hanem egy 58 kiloherzes ultrahangos készülékkel működnek. Az áru­cikkekben helyezik el az áruvé­delmi címkét — ez lehet ke­mény vagy puha papíros, érték­határtól függően. Mindkettőt a pénztárnál kell hatástalanítani: a kemény lemezt egy speciális szerszámmal leszerelni, a pu­hát egy mágneses pádon áthúz­va semlegesíteni. Ha ez nem történik meg, a kapu jelez, bár­mikor is érzékelje ezt a címkét. A kemény lemezzel nincs is gond, azt nem lehet nem észre­venni. A puha címkét viszont a legelképzelhetetlenebb és leg­lehetetlenebb helyekre rakják fel. Ez a védőelem olyan „szu­pertitkos”, hogy még maguk a dolgozók sem találják. így az­tán sokszor a pénztáros sem ve­1998. november 29. Ötödik oldal Vigadnának a szentesi Vigadóban Bebocsátást kér a bérle­ményébe a Balatonszeme- si Fürdőegyesület a Siófo­ki Városi Bíróságtól. Dr. Dobozy Dániel elnöknek elfogyott a türelme és be­perelte az önkormányza­tot a közgyűlés és a vá­lasztmány teljes egyetér­tésével. Egy éve bérleti jog fűzi az egyesületet egykori tulajdonához, mégsem juthat be a Viga­dóba, mert a polgármeste­ri hivatalban egy éve nem hajtják végre a képviselő- testület határozatát. A Vigadó valaha híres épülete volt Szemesnek, ma méltatla­nul megy tönkre. A harmincas években Hunyady gróf ajándé­kozta a telket a fürdőegyesü­letnek és a jómódú üdülőtulaj­donosok közadakozásból épít­keztek rajra. Az államosítások után vendéglátóipari cégek üzemeltették. Legújabb törté­nete kedvező a község számá­ra, mert az önkormányzat részvénycserével egy fillér nél­kül jutott hozzá. Sokáig hirdet­te, 41 millió forintos vételáron. A fürdőegyesületnek sikerült elérni, hogy legalább bérlő­ként köze legyen hozzá. Ta­valy szeptemberben az akkori képviselő-testület határozott a tízéves bérleti szerződésről. Il­lés Antal polgármester ezzel nem értett egyet, aztán novem­ber 24-én fegyelmi kilátásba helyezésével kötelezte őt a tes­tületé a szerződés aláírására. Ezt akkor meg is tette, de egy záradékban kifejtette nemtet­szését. Alapvetően azt kifogá­solta, hogy ilyen jelentős pénz­bevételtől esik el a község. A jelentős értéket kifogásol­ja dr. Dobozy Dániel. Tudomá­sa szerint kétfajta felmérés is készült a házról, és egyik le- sújtóbb véleményt ad az álla­potáról mint a másik. Az is­mert jegyzőkönyv szerint az épület 45 százalékos készült­ségnek felel meg, mert szinte minden ki kell cserélni rajta. Az egyesület és az önkor­mányzat szerződése szerint közösen mérték volna fel a fel­újítás várható munkáit, de ál­lítja, erre nem a megállapodás szerint került .sor. Hatvan­százezer forintos szakértői munkára számított az egyesü­let, de az elnök tudomása sze­rint ennek tízszereséért ké­szült az önkormányzat által megrendelt munka. A megálla­pításait ugyan nem láthatta, de úgy értesült, hogy ez a vizsgá­lat már csak 15 százalékos használhatóságot állapított meg. Az egyesületnek nyilván felróják, hogy nem fizetett a közös szakértői vizsgálatért, viszont a mai napig nem jutott be az általa bérelt ingatlanba. A be nem teljesült szerződés szerint 1999-től fizet bérleti díjként évi 2,6 millió forintot két részletben, s vállalta volna a felújítás tetemes gondját. Dr. Dobozy Dániel szerint már nem így nézne ki az épület, tudtak volna olyan befektető­ket idehozni, akik finanszíroz­ták volna a megújulását. A há­zat meg nem gurítja el Sze­mesről senki, a község tulajdo­na gyarapodhatna jelentősen. Ez tán nem lenne olyan nagy baj? Az egyesület választmánya a héten úgy döntött, határozot­tan fellép a jogsértő helyzet el­len. Ugyanakkor ad hoc bizott­ságot bíztak meg a falu fejlesz­tési koncepciójának kidolgozá­sára. A jövő év elejére a mér­nökemberek leteszik az önkor­mányzat asztalára. Ne mondja senki, hogy az üdülőtulajdo­nosok csak beszélnek a nagy­világba és semmit sem akar­nak tenni Szemesért. G. M. Felkészültek a zsebesekre Állandó rendőri felügyele­tet ad a barcsi kapitány­ság a város üzletne­gyedében. Az ok: a horvát forgalom látványos növe­kedése. Amíg a horvát vásárlóinvázió véget nem ér, állandó rendőri jelenlétet ígér a barcsi üzlet­negyedben és a piacnál a vá­ros rendőrkapitánya. A foko­zott figyelemre szükség is van, hiszen az elmúlt hónap­ban több mint hetvenezer horvát vásárló fordult meg itt, decemberre pedig még többet remélnek. Ez pedig közel ugyanennyi pénztárcát jelent, így számítani lehet a zsebesek megjelenésére. A korábbi években legalábbis nem hagy­ták ki az efféle alkalmakat, a szomszéd megyék zsebesei gyakori vendégei ilyenkor a Dráva parti városnak. — A közlekedésben már látszik, a bűnözés erősödésén még nem, hogy megkezdődött az ünnep előtti horvát bevásárló­invázió — mondja dr. Kiss Elemér barcsi rendőrkapitány. — A szükséges megelőző in­tézkedéseket mindenesetre már megtettük A városnak fontos, hogy a vásárlók biz­tonságban érezzék magukat, s ne az a kép alakuljon ki az idelátogatókban, hogy Bar­cson meglopják őket. Gyalogos és autós járőr egyaránt fokozottan figyeli majd a barcsi üzletnegyedet. A rendőr nemcsak a közterü­letekre ügyel, hanem benéz a boltokba és a piacra is. A rendőri feladatokat tovább növeli, hogy december első napjaira tervezi a nyitását a Pólus-bevásárlóközpont, ami feltehetően újabb vásárlóréte­get vonz majd a városba. A rendőri munkát segítik vi­szont a közterületi kamerák, és a melléjük telepített lopott­kocsi felismerő rendszer. Nagy László Melegre vágyott, hűvösre tették Hűvösre tették, mert az illető ép­pen hogy melegre vágyott; besé­tált az egyik budapesti kerületi kapitányságra és balatonfenyvesi nyaralók feltöréséről mesélt. Az önként jelentkezőt nem a bűnbá­nat gyötörte, hanem a hirtelen hi­degre fordult időjárás hajtotta a rend őreinek karjaiba. Megunta a vacogást, téli pihe­nőre vágyott. Horváth Gyula rendőr százados elmondta, most náluk melegszik a fonyódi kapi­tányságon. Megnyugtatták, itt dí­szítheti a karácsonyfát. Ennek persze a fele sem igaz, senki se gondoljon szaloncukrot és fenyő­fadíszeket a fogdába. Ez amolyan rendőr-határidő némi komiszság- gal. Tavasszal a húsvéti nyulat helyezik kilátásba az előzetes­nek. Talán azért, hogy tudja, meddig van ideje elgondolkodni, mit veszített, mit hagyott oda- kinn. Érdekes társaság van most odabenn. A napokban gyűjtötték be őket. Bánhatják a nagyvonalú­ságukat. Azt hitték könnyen me­het büntetlenül, mert az újlenyo­mataik alapján körözték őket. Egyikük az építkezésekre specia­lizálódott, abból a megfigyelésből kiindulva, hogy ezeken még nem olyan éber a vagyon őrzése. Fúró­kat, szerszámokat vitt el, de nem vetette meg a híradástechnikai eszközöket, egyéb eladható apró­ságokat sem. Pécsett igazoltatták és a fonyódiak körözése alapján derült ki miért is keresik. Nyolc építkezés és nyaraló kirablását ír­ják a számlájára. Társát Aligán ál­lították meg. Amolyan vándor tol­vajként tartották számon, mert végig kerekezte a Balaton partot a lopott kerékpárral. Makacs túrá­zó lehetett, mert megfordult Szol­nokon és Kunszentmár-tonban is. Betört a házakba, jóllakott, aludt egyet és némi holmival to- vábbállt. Az egykori hivatásos ha­tárőr túlélési gyakorlata véget ért, amikor beszélgetésre hívták a fo­nyódi rendőrök. Bizony meg­lepte őket, mert olyan bűncse­lekmények helyszínét mutatta meg, amelyekről még nem is szereztek tudomást. Persze elfe­lejtették neki előre megmondani pontosan hol is találták meg az újlenyomatait. Jelenleg 11 betö­résnél tartanak. G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom