Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-26 / 277. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. november 26., csütörtök Somogyi tájak 7 Görgeteg melege Görgeteg, Szentkirály kimaradt a gázfejlesztésből, bár a két szomszédos község, Csokonyavisonta és Lábod között megépült a vezeték. Arról kérdeztük a görgetegieket: fel­készültek-e a télre, és mi a véleményük a gázbevezetésről? Szabó József né óvodai dajka: — Régi a házunk, de átalakítot­tuk; két szobában német kályhával melegítünk. Ezeket csak fával fűtjük. Ismerősöktől, rokonoktól olcsón kaptuk a tüzelőt. Egyre nehezebb azonban fához jutni. Volt róla szó, hogy lesz gáz a faluban; ha nem lesz túl drága, mi is beköttetnénk. Akkor beszereltetnénk a központi fűtést is. Kolozsvári Ferencné nyugdíjas: - Van elég fa; tavaly vettem négy köbmétert, még abból is maradt. Egyedül élek; csak a szobát fűtöm kályhával, a fürdőszobát meg csak fürdéskor. Éj­szakára a fiamékhoz megyek. Nem a fűtés a legnagyobb gond, hanem hogy minden egyéb nagyon drága és kicsi a nyugdíj. Varga László nyugdíjas: — Tavaly 80 ezer forintért vettünk fát, az ősszel is hozattunk három vontatóval. Nagy a ház, és a há­rom szobából kettőt fűtünk. Telente elfogy 15 köbméter fa is. A telefont beköttettük, hogy tudjunk a gyerekekkel beszélni, de a gázt már nem vezettetném be, túl drága lenne. Kevés a pénz, 41 évi munka után 22 ezer forint a nyugdíjam. Kolozsvári Lajosné adóügyi főelőadó: — Felkészültünk a télre. Még a hóesés előtt sikerült betakarítani a terményt, s föl­hasogattuk a tüzelőt is. Központi fűtés van a házunkban, egy évben 20-25* mázsa szén és hat-nyolc köbméter fa fogy el. A gázfűtés tiszta és kényelmes lenne, de nem tudjuk, jobban jár­nánk-e vele. Attól függ, mennyi lenne a kiadás. Lerner Boldizsárné ügyintéző: — Csak fával fűtünk, s már szeptemberben beszereztük a tüzelőt. Gyűjtöttünk tetőfát, ágakat, s Barcsról is hozattam egy teherautónyi tölgyparketta- hulladékot. Nem vezettetnénk be a gázt, mert sokba kerülne. Futó Gyula munkanélküli: — Húsz köbméter fa elfogy a télen, de már megvan a tüzelőm. Ágfa, az erdészettől, magánerdő-tu- lajdonostól kaptam. Nem kellett érte fizetni, csak a fuvar meg a fűrészelés került pénzbe. Alkalmi munkákat vállalok a falu­ban, az élettársam meg leszázalékolt. Lovász Istvánná nyugdíjas: — Központi fűtésünk van, s egy évre 30 köbméter fa kell. Három szobát fűtünk, a konyhát s a fürdőszobát. Októberben vettünk utoljára fát, a férjem is kap az erdészettől öt köbméter illetményfát féláron. Akinek nincs erdeje, annak nagyon drága a fa. Ott vesszük, ahol a legol­csóbb. A fuvar is drága; az egy évi tüzelőre 150 ezer forintot is elköltünk. Jobb és olcsóbb a gáz, szeretnénk, ha lenne. Horváth Béla polgármester: — Van erdőm. A téli tüzelőm is tető alatt van, felhasogatva. Csak fával fűtünk; a két fal közti cserép­kályhákban telente 40 köbmétert is elfogy. Jó volna a gáz; ez lenne a következő négy év fő feladata, ha lesz rá pénzünk. Még azt sem tudjuk, hogy mibe kerülne a gáz a családoknak meg az önkormányzatnak. Most készíti a Kögáz a tanulmánytervet, felmérik a kis és nagy fogyasztókat. A fő gond itt az, hogy Görge­teg és Rinyaszentkirály most sem szerepel a környék gázfejlesz­tési programjában, így félő, hogy nekünk túl drága lenne. Eredménytelenül zárult a pályázat Csúszik a múzeum Segített az önkormányzat a szakterem kialakításában Tíz számítógépet vettek Az iskola felsős tanulói már birtokba vették az új Pentium szerverrel és számítógépekkel berendezett, korszerű szaktantermet fotó: bíró mária Egy hónap alatt kialakí­tották a somogyszobi is­kola új számítástechnikai termét, s már birtokba is vették a tanulók. Jelentős volt ugyanis a megtakarí­tás, kiegészítette az ön- kormányzat, s így sikerült az idén megvalósítani. SOMOGYSZOB A régi technikatermet kellett átalakítani, aztán kiépíteni a gépek áramellátását, majd a Bőzsöny és Társa kft dolgo­zói beszerelték az új Pentium szervert meg a tíz számítógé­pet. Mindez egymillió-hat­százezer forintjába került az önkormányzatnak. — Igen nagy szükségünk volt ezekre az új gépekre — mondta Újváry Tömör számí­tástechnika-tanár az új szak- tanterem bemutatásakor. — A nemzeti alaptanterv beveze­tésével együtt ebben a tanév­ben már a hetedikben el­kezdtük a számítástechnika tantárgyi oktatását. A többi osztálynak, a ki­sebbeknek is van azonban lehetőségük, hogy elsajátít­sák a ma már nélkülözhetet­len számítógépes ismerete­ket. — Az ötödikes, hatodikos tanulóknak a technikaórákon igyekszünk megtanítani az alapokat — tette hozzá a szaktanár. — Ezenkívül van két számítástechnikai szak­körünk is: egyik a kezdők­nek, amásik a haladóknak. — Egyik legfontosabb cé­lunk, hogy minél több gyer­meket tartsunk a faluban, hi­szen ha a település elveszti iskoláját, elveszti a megtartó erejét is — mondta Eller János polgármester. — Ezért is kell kiemelten támogatni az in­formatikai, számítástechni­kai, idegennyelvi képzést. Számottevő volt ez a befek­tetés, de — mint a polgármes­ter kifejtette — többszörösen is megtérül, ha a tanulók, az iskola pedagógusai élnek a lehetőséggel. — Több esélyt szerezhetnek így a tanulók — tette hozzá. — Ez a jelentős beruházás így nemcsak az is­kola, hanem a település jövő­jét is szolgálják. B. M. Elérhető munkahely kell, s javítanák a szállítás feltételeit Utat akar a kistérség Eredménytelen volt a köz- beszerzési pályázat; még mindig nem kezdhetik meg a segesdi múzeum építését, a régi malom átalakítását. Segesd Segesd múltja, az egykori ki­rálynéi központ feltárása so­rán előkerült relikviák tálcán kínálták a lehetőséget a mú­zeum létesítésére. Ezért dön­tött úgy az önkormányzat: ál­landói kiállítást nyitnak az ál­lamalapítás ezredik évforduló­jára. Terveikhez címzett tá­mogatást is kaptak. Ott van a régi malomépület, s azt átala­kítva könyvtárat, múzeumot alakítanának ki. Kivitelezőt is kerestek a munkákra. Öt pá­lyázat érkezett, de mindegyik túllépte a 30 millió forintos be­ruházási értéket, így a képvi­selő-testület érvénytelennek nyilvánította az eljárást. A múzeum kialakítása így még mindig nem kezdődhet meg. Most azt vizsgálják, mi­ként lehetne olcsóbban meg­oldani, s honnan kaphatnak újabb támogatást. Mert abban nincs vita, hogy Segesd múlt­jának emlékei mindenképpen tárlókba kívánkoznak. N. J. A térség fejlesztési elkép­zeléseiről tárgyalt a vá­lasztások utáni első ülé­sén a Rinyamenti Terület- fejlesztési Kistérségi Ön­kormányzati Társulás. DÉL-SOMOGY Abban egyetértenek Nagy­atád és a vonzáskörzetében levő települések polgármes­terei, hogy a foglalkoztatási gondokat elsősorban a nagy­atádi ipari park kínálta lehe­tőségek oldhatják meg. A kis települések jövőjét azonban nemcsak az elérhető munka­helyek, hanem a közlekedés is meghatározza. Utak kelle­nek! A térség polgármesterei mindenekelőtt azt szeretnék elérni, hogy a 68-as utat egy­számjegyű főúttá nyilvánít­sák, mert így javulnának az utazás és szállítás feltételei. Ormai István nagyatádi pol­gármester — a kistérségi tár­sulás elnöke — elmondta, hogy a 68-as út fejlesztésével egyidőben meg kellene épí­teni az út Nagyatádot elke­rülő szakaszát is, hogy te­hermentesítsék vele a város- központot. A környező köz­ségek polgármesterei pedig azt szorgalmazzák, hogy mie­lőbb épüljön meg végre a Vízvárt Háromfával, illetve a Rinyabesenyőt Homokszent- györggyel összekötő út. Szóba került az is, hogy nemcsak új utak kellenek; több régi út tönkrement, így ezeket is mihamarabb fel kell újítani, például a Lábod és Nagybajom közöttit. Mint Lassú István, a társulás alel- nöke kérdésünkre elmondta: a 19 érintett polgármester fog­lalkozott a kommunális hulla­dék elhelyezés kérdésével is. Úgy látszik, hogy hosszú tá­von megnyugtató megoldás lesz a nagyatádi szeméttelep bővítése, illetve ott egy új le­rakó hulladékkialakítása. N. J. Hírek KülöndíJ Nagyatádnak A Virágos Magyarország pályá­zat eredményhirdetésén Kun- cze Gáborné Fellegi Katalin fővédnök különdíját vette át Tatán Zöldi Aurélia, a nagy­atádi városgondnokság veze­tője. A fővédnök maga is járt a Rinya-parti településen, és hangsúlyozta, hogy Nagyatád nemcsak virágokban, parkok­ban meg játszóterekben gaz­dag, hanem rendkívül rende­zett, tisztán tartott város, s ezért kapta a különdíját. Új járda Belegben Határ­időre elkészült az Ady utcai 147 méter hosszú járda, és lezajlott a műszaki átadása is. Az önkormányzat 468 ezer forintot költött a burko­lására és szélesítésére. Ismét van népművelő Ko­rábban egy betéti társaság vál­lalkozásként működtette a se­gesdi művelődési házat, de a társaság megszűnt, s úgy dön­tött az önkormányzat: ismét átveszi a kultúrház működte­tését. November 16-ától már népművelője is van a község­nek: Tápler Violettát közal­kalmazottként foglalkoztatja az önkormányzat. Fogorvosi ügyelet továbbra is lesz a hétvégeken Nagy­atádon a rendelőintézetben a városlakóknak és a környék­beli településeken élőknek. Az önkormányzatok vállal­ták, hogy finanszírozzák a szombat és vasárnap délelőtti ügyelet megtartását. Az idén 256-an vették igénybe a hét­végi fogorvosi szolgáltatást. Karácsonyra ajándékokat gyűjtenek a helybeli nagycsa­ládosok megsegítésére a Ber- zencéért Kör szervezésében a falu lakosai december 7-14. között. Gyermekcipőket és meleg ruhákat, még használ­ható játékokat, tartós élelmi­szereket, illetve kiselejtezett, de még jó állapotban levő háztartási eszközöket, búto­rokat várnak, hogy a nehéz körülmények között élők helyzetén segíteni tudjanak. Közéleti klubot alakítanak Alapító ülést tartanak szerdán a görgetegi köz­életi klub tagjai. Görgeteg Összejöveteleket már régóta tartanak, de most alakul meg hivatalosan a klub. Azért szükséges ez, hogy a cégbíró­ság is bejegyezze, és ezál­tal csatlakozhassanak a me­gyei nyugdíjasszövetséghez. Harminc tagja van a klubnak, köztük aktív dolgozók is. Kéthetente találkoznak a fa­luházban, s a teadélutánokon kívül bált szerveznek, tavasz- szal-nyáron kirándulásokat is. Vendégül látták a berzen- cei meg a rinyaszentkirályi csoport tagjait is. B. M. Bognár Mária: Ez a bagf szoknya; nagyon hasonlít a régi kutasi viseletre Fergeteges tánc bálokon, fürge lányok négy alsószoknyában Ropják a tánc öröméért Leesik a csizmánk sarka; épp, mint a nótában. Ez megesett már velünk, annyit táncolunk — mondta Bognár Mária, a kutasi hagyományőrző néptáncosok vezetője. Kutas Két éve alakult az amatőr tánccsoport, és megannyi rendezvényen teremtett igen jó hangulatot. — Legnehezebb a koreog­ráfia összeállítása. A tánc megtanulása már könnyebb — mondta Bognár Mária. ­Ebben videó is segít; megvi­tatjuk, melyik részletén kell még javítanunk. A táncosok fellépőruháinak a beszerzése is nehéz volt. — A csizmákon, cipőkön és a kalapokon kívül a teljes helyi népviseletet, sajnos, nem si­került összeszedni a faluban. Egy szüreti bálra álltunk össze, és először bagi táncot tanultunk. Már akkor meg­tetszett a régi kutasi népvi- selthez nagyon is hasonlító ruha. A lányok négy alsó­szoknyája, az ing, a blúz meg a kötény: ez mind ere­deti. A fiúk mellénye is az, mert ezt Bagón még viselik. Most ebben az öltözetben járják a kutasi táncokat is. — Tíz táncospár lép színre; van köztünk kisiskolás és huszonéves fiatal is — mondta a csoport vezetője. — Mindenki lelkesen gyakorol, még hét közben is. Mert nincs annál jobb, mint mikor végre összeáll a tánc. Ezért az örömért táncolunk. Gyakran fellépnek a kör­nyékbeli bálokon, falunapo­kon. Legutóbb az Erzsébet- napi bál megnyitóján mutat­ták be új műsorukat; egy lá­nyos és egy üveges tánccal örvendeztették meg a kö­zönséget. Bíró Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom