Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-18 / 270. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1998. november 18., szerda Buszmegálló Cserénfán Mintegy négyszázezer forintba került a cserénfai önkormányzatnak az új buszmegálló elkészíttetése. A környezetbe illő fa buszvárónak hamarosan párja lesz, mert az önkormányzat azt tervezi: hamarosan ilyenre cserélik a másik bádogbódét. Kijavították a tetőt Tizenhat helyen tépázta meg a szél a simonfai katolikus templom palatetőjét. A megsérült palákat a közelmúltban cserélték ki. A kár 20 ezer forint volt. Zenebarátok Az ifjú zenebarátok világnapja alkalmából kisiskolák minősítő hangversenyét rendezik meg szombaton 15 órától a magyaregresi iskola kultúrtermében. Az alsós és a felsős versenyzők külön mutatkoznak be. A rendezvényt bababál zárja. Tájképek, csendéletek Dombóváron az 516. sz. Ipari Szakképző Intézet és Szakközépiskola kiállítótermében tegnap Kovács Mária alkotásaiból nyílt kiállítás. A pécsi művész a mosdósi Riba Mártát vallja mesterének, és egy nagyatádi kiállítást is tervez a közeljövőben. Olajjal készült tájképei, csendéletei november 27-ig láthatók. Bemutatkozik az iskola A kadarkúti Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola és Diákotthonban nyílt napot rendeznek pénteken. Az intézményben folyó szakoktatásról tartanak tájékoztatót s egyebek mellett kiállítás nyílik a tanulók munkáiból is. Nagybajom! számítástechnika A nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában már 10 számítógépen tanulnak a diákok. Ebből ötöt az elmúlt két év alatt a Gyer- mekekért-alapítvány vásárolt. Azt tervezik, hogy a pedagógusokat, valamint a falu lakóit is megtanítják a számítógépek használatára az intézmény szaktantermében. Rászorulók támasza A támogatottak köre egyre szélesebb, így több forrásra van szüksége a Ráksi Gyermekekért Alapítványnak. Ráksi Öt éve működik a csaknem félezer lelkes község fiataljainak - a lakosság több mint egyharmadának - támogatására szerveződő alapítvány, tudtuk meg Korb Elvira elnöktől. Az óvoda vezetője azt mondta, az önkormányzat minden évben növeli a tőkét, így évente mintegy 150-200 ezer forint sorsáról dönthetnek, s mindig igyekezve oda juttatni a segítséget, ahol a legnagyobb a szükség. A rák- siak felkarolták az ügyet, tavaly 26 ezer 667, az idén 37 ezer 692 szja-forint folyt be az alapítvány számlájára. Egyre több a magánszemélyek, cégek célirányos segítsége. Tanulmányi támogatást régóta osztanak, ennek kitétele a jó eredmény: ezzel is ösztönözni kívánják a diákságot. Tavaly 7, az idén már 11 általános és középiskolás vehetett át 7-7 ezer forintot. A szociálisan rászorulókat segélyekkel támogatják, karácsony előtt hagyományosan elkel a segítség. Az öt tagú elnökség arról is döntött: támaszt nyújt egy 2 éves mozgáskorlátozott kisgyereknek és családjának. Adtak már 50 ezer forintos kamatmentes kölcsönt is, amely nehezen akar visszacsordogálni. B. T. A megújult épületben szakrendelőt is terveznek Betegközpontú gyógyszertár Az igali patika fölkészült a gyógyszertörvény végrehajtására A megyei tiszti főgyógyszerész előírásainak és a januárban életbe lépő új gyógyszertörvénynek egyaránt megfelel a fölújított igali gyógyszertár. 1995-ben, az elsők között privatizált patikára eddig ötmillió forintot költött tulajdonos vezetője, dr. Kovács Jánosáé. Az egykori parasztházból újjávarázsolt épületben szakrendelők kialakítását is tervezik. Igal A 130 négyzetméteres patikában megújult a tára, a laboratórium, korszerű műszereket vásároltak, s az előírásoknak megfelelően alakították ki a raktárakat is. Szilágyi György helybeli pedagógus, asztalos jóvoltából egyedi tervezésű, elegáns bútorok között dolgozhat a gyógyszerész és a szakasszisztensek. Dr. Kovács Jánosáé elmondta: eddig minden többletbevételt visszaforgattak, ami nem kis dolog, mert még a privatizációra igényelt hitelt is fizetniük kell. A napi 70 személyes forgalmával törpe patikaként számon tartott igali gyógyszertár az átlagosan 17 százalékos árrés mellett hatmillió forintos forgalmat bonyolít le havonta. — Nyugaton 30-40 százalékos, Németországban pedig 60 százalékos árréssel dolgoznak — mondta a gyógyszerésznő. — Nyereséget csak 10 millió forint fölötti forgalommal tudnánk elérni. Ráadásul mi készítjük a környék valamennyi magisztrális gyógyszerét, ami rengeteg munkát igényel, ugyanakkor ráfizetéses. A betegeknek azonban megéri, hiszen jóval olcsóbb, mint a gyári. Mi látjuk el gyógyszerrel a hétvégi ügyeleteket és a három — a somogyszili, a kisbárapáti és a magyaratádi — fiókgyógyszertárat is működtetjük. Hétmillió forintos készlettel dolgozunk, a hiányzó készítményeket a Sanovita Rt jóvoltából gyorsan pótolni tudjuk. Az igali gyógyszertár igyekszik eleget tenni az új gyógyszertörvény előírásainak. Már FOTÓ: KOVÁCS TIBOR beszerezték az úgynevezett Pharma Info programot, melynek segítségével azonnal információt kapnak a vény nélkül vásárolható gyógyszerek mellékhatásairól, összeférhetetlenségéről. A megnövekedett feladatok ellátásánál csak a gyógyszerészhiány okoz gondot. — A patikusnak kötelező lesz mindenről fölvilágosítani a beteget. Az ő felelőssége az is, ha a páciens a tucatnyi már szedett gyógyszere mellé újabbat vásárol, amely esetleg nem szedhető a többivel. Ilyenkor el kell magyarázni: miért nem szedheti a beteg az adott készítményt, milyen mellékhatások várhatók. A gyógyszerésznő nem fél, hogy e miatt hosszú sorok kígyóznak majd a patikában, mert a program segíti a gyors lebonyolítást. Elveti azonban a szabadpolcos rendszer bevezetését, mert úgy véli: egészség- kultúránk még nincs olyan szinten, hogy a gyógyszer kiválasztását rá lehetne bízni a laikus emberekre. Várnai Ágnes Határszemle naponta Baksa Sándor, a magyaratádi Barátság mezőgazdasági szövetkezet elnöke úgy számol: ha valamilyen csoda folytán a héten nem esne több eső, tovább folytatják a kukorica betakarítást. Ezer hektáron végeztek, s még 420 hátra van, ebből 120 hektár a szövetkezeté. A maradék bérmunka is sürget, mivel a szövetkezet számít a pénzre. Az őszi kalászosok vetését is a lehető legrövidebb időn belül be kell fejezni, ami 170 hektáron esedékes. A szakemberek naponta többször is tartanak határszemlét, ám hiába: nem mehetnek a felázott talajra. A gép elsüllyedne, s akkor még a mentésről is gondoskodni kellene (Harsányi) Védelmi rendszert építenek ki a tyúkoknak Faluszélén, bádogkáddal Azt mondták a cigányok, sarlóval vágják el a nyakamat, ha megnyikkanok, pedig én csak arra kértem őket hagyják meg a esetét a területemen, mert én akarom leszedni. De nem vagyok olyan gyáva asszony, elébük álltam, ők meghátráltak, pedig gereblyével akarták be- horpasztani a kocsimat BÜSSÜ A büssüi Bognár Andrásáé mesélte el a történetet. Néhány hónapja él a kis településen. Kellemetlen élményei ellenére mégis azt mondta: örül, hogy megvette a faluszéli házat, amit régóta árultak a százhalombattai tulajdonosok. Szomszédja nincs, a szemközti porta gazdáját is csak távolról látja. A nyugalmát semmiért nem adná. Bognárné Nagyberkiből költözött ide élettársával, és a mosdósi kórház ápolónője. 19 éve dolgozik az egészségügyben, ismeri a falusi emberek gondját-baját. Most ő szorult volna segítségre. Kamatmentes kölcsönt kért, mert át akarta alakítani a lakást. Arról értesítette a polgármesteri hivatal: anyagilag nem áll úgy, hogy segélyre szorulna.- Ezért nem mentem el a választásra - fakad ki -, pedig mindig érdekelt a politika. Most inkább azon töröm a fejemet, meg kellene nézetni a kutat, milyen a víz minősége. Jó az íze - ebből főzök -, de ha esik az eső, akkor egy kicsit zavaros. Néhány tyúkot is akarok tartani, de először a védelmi rendszert kell kiépítenem, mert néhány hete tizenhét baromfim tűnt el. Gondolhatja, mit éreztem... Persze, hogy nem került rendőrkézre a tettes. A büssüi betelepülők egy része úgy érzi: jöttment marad az idegen. Az asszony szerint a pénzes embereket befogadják.- Azt viszont, aki szorult helyzetében kölcsönt kér vagy hitelt vár a boltostól, lekezelik. Annak örülök, hogy nem látnak a fazekamba, de én sem keresem a kapcsolatokat. Bevásárolni a párom jár, én csak a fodrászhoz megyek el néha. Beszélgetésünket három kutya éktelen csaholása kísérte, és az asszony optimizmusa: hogy már nem sokáig kell a nagyszoba ablaka alá állított kék bádogkádban fürdeni, mert nagyobb lesz a lakás, s talán a kutyákat is hátrább kötheti, mert javul a büssüi közbiztonság. Abban bízik: egyszer lesz polgárőrség is a faluban, s talán a cigányönkormányzat is megalakul. Ez segítene a jelenlegi helyzeten. Lőrincz Sándor Díszbejárat paprikafüzérekkel FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Leányanyasors Szereti a családja; amikor megesett, nem zavarták el hazulról, pedig tudták: nem veszi el a fiú. Igaz, azóta egyedül nem engedik el a diszkóba. Beátán kívül még van néhány fiatal lány Kazsokon - és a megyében is -, akinek a gyerekére csak ritkán kíváncsi az apja. A kétéves Gergőt is legutóbb húsvétkor látogatta meg. A gyerek anyja hallani sem akar arról, hogy együtt folytassák az életüket. Futó kaland volt - legyint mosolyogva de szerencsére Gergő megmaradt nekem. A kissrác arcáról letörli a hideg csalta könnyeket, és indul, hogy felvegye bátyja fizetését. Beáta is a közös kasszába adja a gyest, a családi pótlékot, a gyermekvédelmi támogatást és a 3000 forintos tartásdíjat. Nincs munkahelye, pedig a gyes után szeretne dolgozni. Korábban a ruhagyárba járt be. Azt mondja: a közös pénzt nehéz úgy elosztani, hogy jusson is, maradjon is, de megpróbálják. Gergővel van naphosszat, s ennek örül. Nem is vágyik sehova, pedig élhetne másként is. Szereti a faluját, de ha nyerne, szívesen elutazna néhány napra a tengerpartra. S nem egyedül indulna, hanem Gergővel, hadd lássa ő is a végtelen vizet. Lőrincz Sándor A vadűző nem jósol telet Az erdész kényszerpihenője Széchenyi Zsigmond azt mondta: a vadászat erdőzúgás és vadűzés. Zádori János, aki nagy tisztelője a vadász-írónak ínszalagnyúlása miatt nem járhatja az erdőt, nem élvezheti zúgását sem. Betegsége a négy fal közé parancsolta. A büssüi hivatásos vadász nehezen viseli a kényszerpihenőt BÜSSÜ Közeleg a tél, az etetőket már fölújították, ha leesik a hó, gondoskodni kell az erdő négylábú lakóiról. A patalomi TurulVadásztársaság tagjaként hajnalban és késő este, a vadak vonulása idején járja a 3500-3600 hektáros területet, ahol hagyományosan kevés, a megyében a legalacsonyabb az erdők száma. — A két nagyobb, tátomi és büssüi erdő másutt csak facsoport számba menne — mondja Zádori János. — Az akácosokban, tölgyesekben, mezőkön leginkább az apróvad: fácán, nyúl tanyáz, de fölbukkan a őz és a vaddisznó is. A szarvasokat a hetvenes években kilőtték, a ritka erdősültség miatt azóta sem szaporodtak meg. Igaz vadkár sincs, legfeljebb a vaddisznó megy a vetésbe. Amíg van tarló, kukoricacsuma, addig nem éheznek az állatok. A mezőgazdaságilag művelhető területeket a magánosítással apró parcellákra osztották. Eltűntek a hatalmas gépek, nem tesznek kárt az apróvadban. A nyúl szaporodásán már érzékelhető ez, de az erdők melletti réten, cserjésekben, a fácán is jól érzi magát. Zádori János családjában nem lógott vadászpuska a falon. Gyermekkorában, melyet Dombóváron és környékén töltött, Fekete István könyvei' és Széchenyi Zsigmond vadászélményei mozgatták meg fantáziáját. Húsz éve fogadott hűséget a erdőnek, s egyedüli fizetett vadásza a 30 tagú társaságnak. Legnagyobb élménye, ha egy külföldivel sikerül trófeás vadat lövetnie. — Nemrégiben egy osztráknak kedvezett a szerencse: olyan bakot lőtt a kazsoki mezőn, hogy csak másfél ponttal maradt el az aranyéremtől — meséli. Az orvvadászokat azonban nem kedveli. A környéken agarászókat még nem sikerült tetten érnie, de tudja: megfogják a vadat. A vadászok — mondják — megjósolhatják milyen telünk lesz. Zádori János azonban nem bocsátkozik holmi jóslatokba. Helyette megajándékoz egy, az indiánokról szóló anekdotával. Az indiánok a völgyben vágják a fát. Egyikük megkérdezi a törzsfőnököt, milyen lesz a tél? A törzsfőnök fölmegy a hegyre, letekint és azt mondja: csak vágjátok tovább a fát. így megy ez négy hétig, amikor rákérdeznek: miért néz le mindig a völgybe? — Mert látom, az indiánok négy hete vágják a fát. Hosszú lesz a tél. Várnai Ágnes
