Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-16 / 268. szám

SOMOGYI HÍRLAP 4 Megyei körkép 1998. november 16., hétfő Gazdavigasztaló nyúl (Folytatás az 1. oldalról) Most éppen az a célunk, hogy a kistermelőket is meggyőz­zük: minél nagyobb arány­ban vegyenek részt a minősí­tésben, és éljenek a támoga­tási lehetőségekkel — mondta Varga Gábor, a megyei FM hivatal helyettes vezetője. — A minőségi sertést jó áron, időben értékesíteni tudja a termelő, mert vah piaca. A tapasztalat viszont az, hogy a gazdák félnek a minősítéstől, még akkor is, ha tudják, mi­lyen támogatástól esnek el. Hilt István, a megye legna­gyobb felvásárlójának, a Pini Hungary Kft-nek a felvásár­lási igazgatója elmondta: he­tente 6-7 ezer sertést vesznek át, elsősorban azoktól, akik­kel a cégnek éves szerződése van. Felvásárlási áraik össz­hangban vannak a most kia­dott minisztériumi rendelet­tel. A minőségi támogatásról szóló határozat, a minőségi felárnövelés — a szakembe­rek szerint — gyors és hasz­nos döntés volt: a minőség így valóban érték lett, a cég­nek pedig lehetősége volt a húsárak 10 százalékos csök­kentésére. Hilt István hozzátette: a je­lenlegi, nem túl biztató ser­tés-helyzet egyébként az EU- n belüli túltermelési válság­nak és köszönhető. A nyugat­európai országokból az ott megtermelt többletet — szinte fillérekért — a most alakuló, s ezért nehézségekkel küzdő keleti piacokra szállítot­ták. (Jakab) Eladni is tudni kell Nemcsak a külföldieknek fontos tudni, milyen felté­telekkel vásárolhatnak ingatlant hazánkban. Az eladók is sok későbbi ké­nyelmetlenségtől kímél­hetik meg magukat, ha ismerik az erre vonatkozó jogszabályokat. Kaposvár Számos esetben azért nem engedélyeztük a külföldiek ingatlanszerzését, mert a vásárló olyan ország pol­gára volt, amellyel nincs vi­szonossági szerződése a Magyar Köztársaságnak — mondta Nagyné Czanka Va­léria, a megyei közszolgál­tató és információs központ vezetője. Hozzátette: az esetek egy részében bizony az a foglaló is elúszott, amellyel az eladni szándé­kozó már lefoglalt egy má­sik házat. Eddig 959 külföldi állam­polgár ingatlanszerzését engedélyezték a Somogy Megyei Közszolgáltató és Információs Központ mun­katársai. A személyesen be­vitt kérelmeket azonnal megvizsgálják, így pillana­tok alatt kiderül, ha vala­mire még szükség van az ügylet lebonyolításához. A vevő tehát azonnal meg­tudja azt is, hogy érvényes-e minden mellékelt doku­mentum. Ez azért is fontos, mert Somogybán minden törvényi feltétel meglétét szigorúan veszik. A központ vezetője ezért azt tanácsolja az eladni és venni szándékozóknak, hogy keressék munkatársait személyesen a megyeházán vagy telefonon a 82/529- 175-ös és az 529-176-os tele­fonszámon. Itt elmondják azt is, hogy mely országok­kal van viszonossági szerző­dés és azt is, hogy az adott Nagyné Czanka Valéria pillanatban pontosan milyen feltételekre van szükség ah­hoz, hogy az adott ingatlan legálisan külföldi tulajdo­nába kerüljön. (Lengyel) HÍREK Nyaralóbetörők Téliesíteni, vízteleníteni jöttek balatoni nyaralójukba a budapesti tu­lajdonosok, ám a kitört abla­kok, felfeszített lakatok jelez­ték: váratlan látogatói voltak vityillóiknak. A hétvégén há­rom nyaraló feltörését jelez­ték a siófoki rendőrkapitány­ságon, ahol gyakori az ilyen bejelentés. A betörők kedvelik az értékes műszaki cikkeket, hiszen könnyen eladhatók. A balatonszabadi, sóstói nyara­lókból is televízió, hifi-torony tűnt el. A csatlakozásról Az egykori NDK területén, Sachsen-An­halt tartományban tájékozód­tak a német mezőgazdaság helyzetéről a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium megyei hivatalvezetői. Az egyhetes tanulmányúton hat társával részt vett Lukács Zoltán, a Somogy megyei FVM-hivatal vezetője és Stefler Péter EU-szakértő. A magyar szakemberek szombaton ér­keztek meg Németországból, s a mezőgazdaság támogatási rendjéről, az Európai Uniós csatlakozás lépéseiről, a stendhali mezőgazdasági hiva­tal felépítéséről, működéséről gyűjtöttek információkat. Mester-művek Fejezetek a szentek életéből címmel a pé­csi székesegyház Kocsis László termében nyílt kiállítás Mester Béla kaposfüredi fes­tőművész alkotásaiból. A de­cember 6-ig megtekinthető tárlatot Maries József beszter­cei plébános, püspöki taná­csos nyitotta meg. Kifosztott automata Tolva­jok látogatták meg a hétvégén a marcali vasút melletti ven­déglőt. Dohányra és italra utaztak az ismeretlen tettesek, s jócskán megapasztották a készletet. A nyerő automatá­kat is felfeszítették és kifosz­tották. Hívatlan vendégek már máskor is megfordultak itt. A mostani kár 170 ezer forint. Új műhelyek Két szakmai és foglalkoztató műhelyt alakí­tottak ki a 138 idős lakó szá­mára a patalomi Park szociális otthonban. Az új helyiségek mentálhigiénés és rehabilitá­ciós célokat szolgálnak, az in­tézmény saját erőből biztosí­totta hozzá a szükséges 400 ezer forintot. Kettőstáiiat A Kaposvárról származó M. Tóth Éva és Paál Zsuzsanna mutatkozik be az Óbudai Társaskörben. A Bú­torok bevonulása című kiállí­tásukat a Nemzeti Kulturális Alap és a Fővárosi Főpolgár­mesteri Hivatal támogatja. A kettőstárlat december 6-ig te­kinthető meg. WmmmA ALLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT. OZLEMENY Az ÁPV Rt. az 1992. évi LIV. törvény alapján az önkormányzatokat megillető járandóságok tekintetében az alábbiakat hozza valamennyi érintett tudomására. Az 1992. évi LIV. törvény 42. paragrafus (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A föld fekvése szerinti önkormányzat az átalakuló vállalat va­gyonmérlegében szereplő belterületi föld után a föld értékének a vállalati va­gyonmérleg főösszegéhez viszonyított arányában részesedik a saját tőkéből”. A fent hivatkozott jogszabályhely alapján a belterületi föld értékének és a vagyonmérleg főösszegének hányadosa a vállalat társasággá alakulásakor rögzül. Ennek segítségével kerülhet kiszámításra az önkormányzat járandósága vagy olymódon, hogy a fenti arány szám és az átalakuláskori saját tőke értékének szorzata adja a járandóság összegét, vagy pedig úgy, hogy a saját tőke privatizáció időpontjában fennálló piaci értéke, azaz a priva­tizációs bevétel és az arányszám szorzata képezi az összeget. A fenti értelmezési problémákból adódóan több per is indult az állami va­gyonkezelő szervezet és az érintett önkormányzatok között, azok jogerős íté­lettel történő lezárását követően azonban - az ellentétes tartalmú ítéletekre tekintettel - a fenti értelmezési bizonytalanság továbbra sem szűnt meg. Az ÁPV Rt. Igazgatósága a kérdéskör komplex áttekintését követően határozatot hozott arról, hogy a jogbizonytalanság megszüntetése céljából levélben fordul a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, amelyben kéri annak kezdeményezését, hogy az 1997. évi LXVI. tv. 29. paragrafus (1) bekezdésé­nek a., pontja alapján kerüljön sor jogegységi határozat hozatalára irányuló eljárás lefolytatására. Ezen kérelem elbírálásáig, illetve a jogegységi határozat megszületéséig az ÁPV Rt. Igazgatósága olyan átmeneti rendelkezéseket léptetett hatályba, amelyek lehetővé teszik az önkormányzatok részére a járandóságok egységes elvek szerinti átutalását, nem eredményeznek azonban nem kívánatos többlet- teljesítést az ÁPV Rt., illetve utólagos visszafizetési kötelezettséget az önkormányzatok számára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ÁPV Rt. a már leírt számítási módozatokkal - mind az átalakulási vagyonmérleg­tervezet, mind a végleges átalakulási vagyonmérleg adatait figyelembe véve - elvégzi a szükséges számításokat, majd az így kapott összegek legkisebbi- két az önkormányzatok részére - évi 20 % -os kamattal növelten - átutalja. Ez az eljárás kizárólag az újonnan keletkező, vagy az ezidáig még nem teljesített járandóságok esetében alkalmazandó, a korábbi teljesítések helyes­ségének felülvizsgálatára és szükség szerinti korrekciójára az értelmezési bi­zonytalanság megszűntét követően kerülhet sor. Az ÁPV Rt. ezúton is jelezni kívánja, hogy a jogegységi határozat megszületése esetén annak megfelelően, a jogszabály szerinti jogos igé­nyeket az önkormányzatok felé teljes körűen rendezni fogja, az eddig teljesített kifizetések tételes felülvizsgálatát és összegzését követően. Az ÁPV Rt. mindezek alapján kéri az érintett önkormányzatokat, hogy a kérdésben szíveskedjenek türelmet és megértő együttműködést tanúsítani, az ügylet mielőbbi zökkenőmentes lebonyolítása érdekében is. ÜBUHi 1»;. • ■ Életet jelentő szűrés (Folytatás az 1. oldalról) Még 1950-ben is 45 ezer új beteget regisztráltak országo­san. Ez az arány — elsősorban a kötelező védőoltás és a tü­dőszűrés hatására — 1980-ra 5400-ra csökkent, majd pedig az utolsó két évben stagnált. Az új megbetegedések aránya azonban még így is magas: míg hazánkban 100 ezer la­kosra 40 beteg jut, Svédor­szágban 6,4, Angliában 16, Franciaországban pedig 14. — A jövőben a tébécé elleni küzdelemben a megelőzés­nek lesz a legnagyobb sze­repe — mondta a főorvos. — Tizennyolc éves korig a köte­lező védőoltások és szűrések nyomán mintegy 4,5 millió fiatal vált védetté. Gondot a munkaképes lakosság veszé­lyeztetettsége jelent. Koráb­ban ugyanis 40 éves kortól volt kötelező a szűrővizsgá­lat; a foglalkozás-egészség­ügyi orvosoknak most is meg kell követelni ezt. A tébécés fertőzések megfékezése ér­dekében szorgalmazzuk, hogy már a 30 évnél időseb­beknek is legyen kötelező az évenkénti ernyőképes szűrő- vizsgálat. Növeli a fertőzés- veszélyt, hogy az ideiglenes tartózkodási engedéllyel ha­zánkban lévőknek nem, csak a letelepedőknek kötelező a tébécé-szűrés. Idén Somogy­bán egy bevándorlónál talál­tunk elhanyagolt tébécét. Míg 1970 és 1990 között a megje­lentek 63 százalékánál, tavaly már csak a 43 százalékánál fedeztük föl szűréssel e be­tegséget. Riasztóbb a tüdőrákos be­tegek megszaporodása: tíz éve országosan még csak 4500, idén már 6500, So­mogybán pedig 180 új esetet fedeztünk föl. Sajnos a tüdő­rák esetében még a negyven százalékot sem éri el szűrés­sel felfedezett daganatok ará­nya. Ennek oka: a betegek túl későn, csak a tünetek megje­lenése után jelentkeznek vizsgálatra, s ezzel csökken a gyógyulásuk esélye is. Pedig a computer tomográf (CT) segítségével ma már százalé­kos biztonsággal felfedhető a korai stádiumban lévő tüdő­rák. Megtudtuk azt is: az utóbbi tíz évben ugrásszerűen meg­szaporodott szájüregi rákok szűrését a kaposvári kórház szájsebészetén és valameny- nyi fogorvosi szűrővizsgála­ton elvégzik. A bőrgyógyászaton tíz év alatt 3 HIV-pozitív beteget szűrtek ki. Évente ugyanitt 300-400 nemi beteget talál­nak. 1990 óta célzottan szű­rik a vesebetegeket a kórház nephrológiai osztályán. Az onkológiai gondozóban száj­üregi-, méhnyak-, emlő-, a férfiaknál pedig here- és prosztata-, mindkét nemnél vatagbélrák-szűrést végez­nek. Csontritkulás-szűrésre szinte valamennyi megyei reumatológiai, illetve ortopéd szakrendelésen, sőt vidéken is jelentkezhetnek a betegek. Cukorbaj-gyanú esetén ma már a háziorvosok is elvé­gezhetik a szűrővizsgálato­kat. Várnai Ágnes A legyengülteket veszélyezteti a kórokozó Piszok élteti a húsevőt Somogybán még nem for­dult elő húsevő baktérium által okozott fertőzés, ha­lál. Ezt dr. Hegedűs End- róné, az ÁNTSZ megyei in­tézetének járványügyi fő­orvosa mondta. Megyei körkép A szövetelhalást, majd általá­nos mérgezést és végül halált okozó félelmetes kórokozó nemrégiben a székesfehér­vári és a dunaújvárosi kór­házban szedett áldozatot. Bár a szakemberek ellentmondá­sosan nyilatkoznak a húsevő fölbukkanásáról, nem árt ha tudjuk: mire figyeljünk, ho­gyan védekezzünk ellene. — A húsevő baktérium nem új, ismeretlen kórokozó, hi­szen a skarlát és az orbánc kialakulásában is szerepet játszik - mondta főorvos. — Jelen van környezetünkben, de csak azokat veszélyezteti, akiknek az immunrendszere legyengült, s e miatt fogé­konnyá váltak a fertőzésre. A .rossz higiénés állapotok „me­legágyai” a kórokozónak, ezért nagy gondot kell fordí­tani a testi és környezeti tisz­taságra, az egészséges táplál­kozásra. Mindenképpen for­duljon azonban orvoshoz az, aki betegnek érzi magát, le­gyengült, s nem gyógyuló se­bet észlel a testén. Ha a házi­orvos gyanús jeleket észlel, a sebváladékot bakterológiai vizsgálatra utalják. Pozitív eredmény esetén a beteget szakirányú kezelésre küldik. A húsevő baktérium érzé­keny a penicillin-készítmé­nyekre, de jobbak a beteg ki­látásai, ha a betegség korai stádiumában kezdik meg a kezelést. (Várnai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom