Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-14 / 267. szám

Bár a mezőny legjobbja, Cormier Covington (fehérben) a kaposváriaknál játszott, a találkozó végén mégis a paksiak hagyhatták el győztesen a játékteret fotó: török anett 1998. november 15. Kilencedik oldal Sport Megint kosarat kaptunk... Kaposvári Klíma-Vili Purina SE-Atomerőmű SE 85-90 (35-46) Egyre távolabb kerül minimális céljától a Kaposvári Klíma-Vili Purina SE NB I „A” csoportos férfi kosárlabda-együttese. A somogyiak tegnap ismét hazai pályán szenvedtek vereséget. Ezúttal a paksi Atomerőmű SE távozott győztesen a városi sportcsarnokból. A kaposvári közönségnek ezen a mérkőzésen bemutatkozó Cormier Covington hamar igazolta, vele jó vásárt csináltak a somogyiak. Az már más lapra tartozik, hogy erre miért kellett novem­berig Várni... Az amerikai irányító szinte tetszés szerint érte el kosarait és társait is elhibázhatatlan helyzetekbe hozta. Látta mindezt Rezák mester is, aki már a negyedik percben időt kért, és az addig a kispadon ülő, litván Stumbrys szolgálatait is igénybe vette. Az első játékrész feléig tartották előnyüket a hazaiak. Ponterősebbek lettek a vendégek akciói, a center Gulyás fizikai adottságait remekül használták ki a paksiak és fokozatosan növelték előnyüket, így kialakult a 35-46- os félideji eredmény. A szünet után is okosan, szervezetten kosárlabdázott az ASE. A közönség tapsa ismét Cormiert jutalmazhatta, aki előbb parádésan szerelt, majd kétszer is a levegőben úszva húzta a vendégek gyűrűjébe a labdát. Sajnos mindez csak szépségtapasz lehetett, mert a Duna-partiak minden akciója kosárral fejeződött be. A litván „különítmény” szinte minden helyzetből betalált. Állandósult a tíz pont körüli különbség a két csapat között, ezen Bencze hárompontosai sem tudtak vál­toztatni. A végjátékban rutinosan őrizte előnyét az Atomerőmű SE, amely megérdemelten nyerte ,meg a mérkőzést. Az újabb vereség azt jelenti, hogy a kaposváriak — a legjobb nyolc közé jutás szempontjából — szinte reménytelen helyzetben várhatják az alapszakasz három hét múlva kezdődő folytatását. December 5-én a szombathelyi Falco-Lépték KC lesz a vendég a somogyi megyeszékhelyen. így játszottak Kaposvár, városi sportcsarnok. 1200 néző. Vezette: Szlávik, dr. Páli. Kaposvári Klíma-Vili Purina SE: Bencze (19/15), Góbi (5), Orosz (15/3), Covington (34/3), Prlincsevics (4). Csere: Nyilas (3), Farkas (-), Filipovics (5). Vezetőedző: Goran Mijovics. Atomerőmű SE: Visockas (20), Gulyás (27), Mérész T. (10), Lukminas (-), Boros (10/6). Csere: Stumbrys (13), Rajkó (10/3). Vezetőedző: Rezák László. Kipontozódott: Orosz (a 27. percben), Bencze (a 40. percben). Jók: Covington (a mezőny legjobbja), Bencze, illetve Gulyás, Visockas, Stumbrys. Goran Mijovics: Az első félidő, második részében vesztettük el a mérkőzést. Rezák László: Mindkét együttes számára létfontosságú volt a találkozó és ez a színvonalra is rányomta bélyegét. Ifjúsági mérkőzésen: Kaposvári Klíma-Vili Purina SE- Atomerőmű SE 94-81 (48-39) Kun Zoltán További eredmények: Körmend-Sopron 87-74 (41-40) ZTE KK-Falco-Lépték KC (elmaradt) Lerobbant a Toyota- Munkácsy Autóscentrum HKK- Toyota Munkácsy BK 90-58 (52-29) A hetedik forduló mér- 1 kőzéseivel folytatódott az Erdőgép Kupa '99 | megyei férfi kosárlabda bajnokság. A Lamello „A” csoportban az Au- 1 tóscentrum HKK együt tese fölényes sikert ara­tott a Toyota Munkácsy BK ellen. A Kovács László által irányított Autóscentrum csapata javarészt leindí- tásokból érte el kosara it. A hazaiak ilyen ará- j nyú győzelme is telje sen megérdemelt. így játszottak Kaposvár, Táncsics f Mihály Gimnázium tor­nacsarnoka, 50 néző. í Vezette: Bognár, Pesta- j lity. Autóscentrum HKK: dr. Halász L. (-), Illia (4), Ihász (27), Kovács L. (32/9), FónaiZ. (27). Csere: Műdig (-). Edző Monok Tibor. Toyota Munkácsy BK Sziget (4), dr. Somoskövy (13/3), Hanyecz (6), Szőllösi |J (6), Gálosi (10). Csere: Varga O. (11), Gáspár T (2), Gonda (6), Kele (-), •] Somoskövy Á. (-). Edző: f dr. Csanda István. Jók: Kovács L., Ihász, | Fónai Z., illetve senki. (Az Erdőgép Kupa 99 megyei bajnokság részletes eredményeit a szerdai lapunkban ol­vashatják.) (Kun) FARKAS IAN0S EREDMÉNYEIT SZERETNE MEGISMÉTELNI A Somogyi Hírlap indította el Mit meg nem adna sok sporto­ló, ha sikerülne kijutnia a vi­lágbajnokságra, és ott mond­juk az ötödik helyet szerezné meg. Az új kaposvári lábte- niszkirály, a 24 éves Pál Ta­más mégis elégedetlen az ötö­dik helyével. Hat éves korában kezdett el focizni Barcson, ahol előbb a serdülő-, majd az ificsapatnak volt a játéko­sa. 17 évesen került Kaposvárra, de akkor még fogalma sem volt arról, hogy létezik a lábtenisz. — Tulajdonképpen a Somogyi Hírlap indította el pályafutásomat négy éve — mondta Pál Tamás. — 1994 októberében az újságban ol­vastam, hogy Szlovákiában, Kas­sán rendezik meg a világbajnoksá­got, ahová a kaposvári Farkas Já­nos utazik — a világbajnoki címért. Addig nem is nagyon tudtam, hogy egyáltalán létezik ilyen sport­ág­Farkas természetesen annak rendje és módja szerint megnyerte a világbajnokságot, Pál pedig el­kezdett komolyabban foglalkozni a sportággal. A sikerekre nem kel­lett sokat várni. 1995 szeptemberé­ben az EB-válogatón edzőpartne­re, a szintén kaposvári Korányi András mögött a második lett, így tartalékként utazhatott az Európa- bajnokságra Németországba, Mönchenglabdachba. December­ben az OB-n aztán már két érmet is begyűjtött: egyéniben és hármas­ban is a dobogó második fokára állhatott fel. Egy évvel később sé­rülten utazott el az országos baj­nokságra, mégis aranyérmes lett hármasban, egyéniben pedig bronzérmet szerzett. Tavaly aztán nem akármilyen eredménysort ho­zott össze. Párosban és hármas­ban is megnyerte az EB-válogatót, így mindkét számban ő képvisel­hette a magyar színeket Franciaor­szágban. Kétszeres Európa-bajno- ki bronzérmesként térhetett haza, s persze az OB-t sem hagyta ki; egyéniben és hármasban is egy­aránt a második lett, amelyet egy csapatarannyal tett teljessé. Az idén aztán ismételt a csapatbaj­nokságban a Kaposvári Pentasz- ervíz Kft együttesével, pár napja pedig Szolnokon a III. lábtenisz-vi- lágbajnokságon lépett pályára. — Csak a későbbi világbajnok szlovák Marian Zigalától — ő egyébként előtte már volt VB- ezüstérmes és kétszer nyert Euró- pa-bajnokságot —, s az ezüstérmes cseh Petre Bubniaktól kaptam ki nagy csatában, így elégedetlen va­gyok az ötödik hellyel — mondta. — Néhány éve még a magyar lábteniszezők számítottak a világ legjobbjainak. — Azóta „kicsit” megváltozott a helyzet, de mindjárt hadd tegyem hozzá: ez a legkevésbé rajtunk, versenyzőkön múlott. — Akkor miben kell keresni a hibát? — Soroljam? Nincs pénz, hiány­zik a motiváció, a szervezettség, s ami talán a leglényegesebb: a ma­gyar szövetség négy éve nem kö­veti az új szabályokat. Külföldön már régen a kétérintős szabály szerint játsszák a lábteniszt, a ma­gyar versenyeket viszont még min­dig a régi, egyérintős változat sze­rint rendezik. Mivel természetesen a világbajnokságot is az új szabá­lyok szerint bonyolították le, így nekünk, magyaroknak — hiába a hazai pálya — külön fel kellett ké­szülnünk. — A szolnoki VB-n az arany- és ezüstérmeken a csehek és a szlová­kok osztoztak. A magyaroknak hármasban a negyedik, egyéniben és párosban pedig az ötödik hely jutott. Ekkora lenne a különbség? — Én úgy vélem, hogy egyéni­ben megszűnt a lemaradásunk, és párosban, hármasban is utolérhe­tők. Csak hát ahhoz jó, színvona­las versenyek és mindenek előtt erős csapatbajnokság kellene. Hi­szen amíg Csehországban és Szlo­vákiában mintegy 40 ezren (!) űzik ezt a sportágat, nálunk Ma­gyarországon jó ha vannak szá­zan, s közülük is csak 10-15 játé­kos tartozik a közvetlen élmezőny­höz. — Mennyi támogatást kapnak a szövetségtől? — Most viccel? Mindenki a saját zsebéből utazik, járja a különböző versenyeket. Tavaly Franciaor­szágból kétszeres EB- bronzérmesként jöttem haza, de néhány baráti vállveregetésen és kézfogáson kívül mást nem igen kaptam. A lábtenisz soha nem tar­tozott a kiemelt és az elismert sportágak közé. — Akkor miért csinálja? — Hogy miért? Mert sportoló vagyok; nem ebből, hanem ezért élek. Szerencsére van néhány tá­mogatóm, így a Pentaszervíz Kft, az Agrocentrál Bt (Berkes Mihály) és Witz István. Nagy köszönettel tartozom a román bajnok Rapka Péternek is, aki állandó edzőpart­nerem volt, nagyon sokat segített a felkészülésemben.-A (közel)jövő tervei? — Decemberben lesz az orszá­gos bajnokság. Továbbra is mind­három számban játszani fogok, de A világ legjobb lábteniszezője szeretne lenni fotó: törők anett a fő hangsúly most már az egyesen válogatott legyek. De az igazi az lesz. Van egy nagy vágyam. Kapos- lenne, ha egyéniben tudnám foly- vár mindig is a sportág fellegvárai tatni az évekkel ezelőtti hagyomá- közé tartozott, van világ- és Euró- nyokat; röviden a világ legjobb láb- pa-bajnoka. Azt már sikerült elér- teniszezője szeretnék lenni, nem, hogy mindhárom számban Fenyő Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom