Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-14 / 267. szám

■ Negyedik oldal 1998. november 15. A száguldó tolókocsis — Lakásunktól hat perc húsz másodperc alatt érek a kórhá­zig. Ha két perccel tovább tart az út, akkor még öt kézfogás és három köszöntés is benne van — számol a kaposvári Fü- löp Géza. Az ötvenöt éves férfi lábát tavaly térd alatt amputálták. A műtét után hónapokig tartott a rehabilitáció. Élete megváltozott, de igyekezett al­kalmazkodni az új helyzethez. Az optimista életszemlélet segített, ez a legnehezebb napokon is menedéket nyújtott. Megtanulta a tolókocsi irá­nyítását, amit az elmúlt hónapokban szinte tökélyre fejlesztett. Barátai, is­merősei időnként azt mondják: a száguldó tolókocsis. A rögtönzött Fő utcai bemutató meggyőzött, hogy nem véletlenül szólítják így. Bámula­tos gyorsasággal hajt az utcára, egye­dül húzza be a hatalmas bejárati aj­tót. Az úttestre óvatosan gurul, s mi­helyt szabad az út, áthajt a túloldal­ra. Ha kell, egy helyben megfordul. Mindezt pillanatok alatt. A száguldó tolókocsis önálló. — Nem bánt, hogy így szólítanak. Sőt, akár még elismerésnek is tekint­hetem. Tudja, tavaly még nem gon­doltam arra, hogy ilyen gyorsan megtanulom a tolókocsis közleke­dést. Én, aki világéletemben mozgé­kony voltam... Sportoltam, s több mint három évtizedet dolgoztam az építőiparban. Amikor az orvos is­mertette velem a várható kilátásokat, tárgyilagos akartam maradni saját magammal szemben. Nagyon fon­tos, hogy az ember fegyelmezett ma­radjon a legszomorúbb pillanatban is. Az operáció megtörtént, s túl va­gyok az első nehéz időszakon. Meg­változtak a hétköznapok, fura érzés volt először, de túléltem. Azt gondol­tam: nincs értelme a kesergésnek, ehelyett értelmes elfoglaltságot kell találnom. Amit lehet, most is elvég­zek. Úgy tartom: az ember soha ne tétlenkedjen. Ehhez ragaszkodtam korábban, s most is. Ez az egyik leg­hatásosabb gyógymód, nálam min­den esetre bevált. Egy mozgáskorlátozottnak sok mindenre szüksége lehet, de a szá­nakozást a legkevésbé igényli. Sőt, esetenként ez még kellemetlen hely­zetbe sodorhatja az illetőt. Előfor­dult, hogy segíteni próbáltak az ut­cai átkelésnél és váratlanul meg­emelték a tolókocsit. Kis híján felbo­rult a másik figyelmetlensége miatt. Az autósok zöme viszont udvarias; ha látják, elengedik. Bár a Fő utcán lakik, a város számos pontján látha­tó. Vasárnaponként friss újságért el­hajt, máskor a barátait látogatja meg. Rendszeresen felkeresi a kór­házat, ahol a sorstársaival is találko­zik. Igyekszik lelket önteni a keser­gőkbe, segíteni akar másokon. Ami­kor legnagyobb tervéről kérdeztem, azt mondta: a mihamarabbi felépü­lésben bízik, később műlábat akar használni. Tisztában van azzal, hogy ez nem megy egyik napról a másikra. Mégis élteti a remény. Úgy tervezi: előbb kettő, majd egy mankót használ. Látszik rajta: eltö­kélt, megvalósítja célját. Addig is dolgozik a garázsban, ahol kicsiny műhelyt rendezett be. Ha a ház kö­rül valami meghibásodik, ritkán kell mestert hívni. Szabadidejében három régi szenvedélynek hódol: az újság olvasás és a televíziózás mellett kedvence a rejtvényfejtés. Harsányi Miklós Megváltozott az életem, de túléltem FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Elárverezték a házát, felakasztotta magát FOTÓ: OLÁH GÁBOR Elárvereztek egy ádándi há­zat Az épületből kiköltözte­tett férfi öt nap múlva fel­akasztotta magát — Aránytalanul alacsony áron jutott a házhoz az új tulajdonos - állította a volt feleség. — Az árverés előtt sokan érdeklődtek, aztán a li­cit mégis elmaradt, mert nem akadt ember, aki ráígért volna az egyeüen ajánlatra. A téglaház a hatvanas években épült. Igaz, évtizede nem költöttek rá, de a feleség szerint így is több, mint a dupláját érte annak az 1 millió 330 ezer forintnak, ameny- nyiért elvitték a volt férje feje fölül. Úgy tudja: az új tulajdonos már re­ménybeli német vevőnek is meg­mutatta a házat. — Kisemmizettnek érezzük magunkat — mondta. — Szerin­tem ezért lett öngyilkos a volt fér­jem. Hozzá tette: tudomása szerint nem először fordul elő Ádándon sem, hogy valakik a mások nyo­morúságát kihasználva gazdagod­nak meg. Neves, ingatlanok forgalmazá­sával foglalkozó szakembertől tudjuk azt: sokszor bízzák meg olyan ház eladásával, amelyet ár­verés során szereztek. Nagy üzlet ez. Az eladásért a közvetítő 2.5 százalékot kér, azaz siker esetén százezer forintnyi összeg üti a markát. A licit nélkül épülethez ju­tó nyeresége viszont milliókra rúg­hat. — Nem tudok más olyan eset­ről, amikor az elárverezett épület gazdája öngyilkos lett volna — állí­totta Sudár Pál bírósági végrehaj­Az életút vege tó. — Ezzel az üggyel nem én fog­lalkoztam. De az árverés menete ugyanaz, mert azt törvény szabá­lyozza. A polgármesteri hivatal ál­tal adott bizonyítvány alapján köz­li a végrehajtó a perértéket. Ha en­nek ellent mond a tulajdonos, ak­kor bírósági szakértő becsüli föl az ingatlant. Licit nélkül ennek a felé­re lehet levinni az árat. Egyébként az én tapasztalataim szerint csök­ken az árverezések száma. Ennek oka az lehet, hogy kevesebb em­bernek van jelentős tartozása: vagy több pénzük van, vagy nem adnak nekik kölcsön. — Húszezer forintnyi közmű- tartozás miatt nyúltak a volt fér­jem házrészéhez — panaszolta a volt feleség. Pedig már leszerelték a gázórát, kikapcsolták a villanyt is. Kihasználták a nyomorúságun­kat; azt, hogy tudadanok va­gyunk, s nincs pénzünk évekig ügyvédet fizetni, amíg zajlanak manapság a perek. A háznak két új gazdája van. Az egyikük a faluban lakik. Férje azt mondta: mintegy két hónapig hagyták a házban élni a férfit, de ő nem volt hajlandó bérleti díjat fi­zetni. Vittek neki kaszát is, hogy tartson rendet maga körül, de ezt sem tette meg. — Ezeket írásba is foglaltuk, amit ő aláírt, utána raktuk ki a hol­mijait — állította. Bogláron élő társától tudjuk azt, hogy az öngyilkos férfi alko­holista volt. — A szomszéd házban élt a gyereke a családjával, lett volna le­hetőségük segíteni rajta — mond­ta. — Nem tették meg, ezt bizo­nyítja a kialakult helyzet. Hosszú idő alatt juthatott el a férfi idáig; szörnyű körülmények között élt. Lehet, hogy a család úgy gondolta, hogy nem érdemli meg a segítsé­get? — erre csak ők tudnának vála­szolni. Mi találtuk meg a szeren­csétlent felakasztva; a helyszíne­lés során hallottam, hogy koráb­ban többször is fenyegetőzött az­zal, hogy öngyilkos lesz. Az árve­rés intézményét nem mi találtuk ki. Az árverés nyilvános, bárki lici­tálhatott volna. A ház tulajdonosá­nak pedig joga van bérleti díjat kér­ni attól, aki benne él, használja. — Alkoholistaként élt a volt fér­jem, ez igaz — ismerte el a volt fe­leség. —Teljesen leépült, s ezt jól ki is használták. Úgy elkeseredtem, hogy még a esperessel is ordítot­tam, amikor elsőre azt mondta: nem ad sírhelyet a temetőben. Mert hogy ő katolikus szertartást szeretett volna, de én azt nem kér­tem, mert a családunk nincs meg- keresztelkedve. így kell bánni a bajba jutott emberekkel? A ház új ádándi gazdájának fér­jétől is úgy tudjuk: a nagyobb tar­tozása a külön élő, de az ingatlan­ban felerészt tulajdonos feleség­nek volt, akinek a vállalkozása csődbe ment. Megjegyezte azt is: egyre csökken az adósok fizetési morálja. Ő egyébként százezer fo­rintot vitt a családnak nem sokkal a tragédia után, mert a feleség fel­hívta telefonon, s elmondta neki: elfogadnák a pénzt, amit a férjének ígért, de az nem fogadta el, mert kevesellte. Először ugyanis kétszá­zezret ajánlottak az új tulajdono­sok a kiköltözésért. Százezer forint idő közben elment a költségeikre. — Házat akartunk felhúzni ne­ki a miénk mögé, miután az övét elárverezték — mondta az öngyil­kos lánya. A férfi azonban máshová, a te­metőbe költözött. Sikerült neki sírt ásatni mégis Ádándon. A két gyönyörű unoka mit sem sejtve játszadozott a szomszéd szobában, amíg beszélgettünk. Ők még kicsik; nem láttak, nem érte­nek semmit. Nekik a legjobb... Czene Attila lenítettek Téliesíteni, vízteleníteni jöttek balatoni nyaralójukba a buda­pesti tulajdonosok, ám a kitört ablakok, felfeszített lakatok je­lezték: váratlan látogatói voltak a hétvégi házuknak. Három nyaraló feltörést je­leztek tegnap a siófoki rendőrka­pitányságon, ahol gyakori az ilyen bejelentés. A betörők ked­velik az értékes műszaki cikke­ket, hiszen könnyen eladhatók. A balatonszabadi, sóstói nyara­lókból is televízió, hifi-torony tűnt el. A kaposvári személygépko­csikból meg pénzt és iratokat lo- vasítottak meg a tolvajok. A Te­leki, a Raktár és a Balogh Ádám utcában parkírozó járművek gazdái hiába keresték autójuk­ban a tárcájukat, nem találták, így ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést a kaposvári rendőr- kapitányságon. Autónak szaladt Kaposváron a Zrínyi utca 29 előtt egy autó oldalának szaladt egy tizenegy éves fiú. A mentők a baleseti sebészetre szállították a könnyebben megsérült, figyel­metlen kiskamaszt. Automata­fosztogatók Tolvajok látogatták meg tegnap­ra virradó éjszaka a marcali vas­út melletti vendéglőt. Dohányra és italra utaztak az ismeretlen tettesek, s jócskán megapasztot­ták a készletet. A nyerő automa­tákat is felfeszítették és kifosz­tották. Hívatlan vendégek már máskor is megfordultak itt. A mostani kár százhetvenezer ezer forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom