Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-14 / 267. szám

Épségben földet értek az áltűzből kimentett személyek

FOTÓ: LANG RÓBERT

Sűrű füst gomolygott tegnap Kaposváron a megyei rendőr-főkapitányság épületének 3-4-emeleti ablakaiból. Egy nyolcéves kisfiút és egy felnőttet mentettek ki a szobákból, majd egy ágy is kötéllel ért földet.

A tüzet csak imitálták; a Kötél Alapítvány szakemberei tartottak bemutatót a Közlekedik a család országos verseny megyei döntőjén.

Huszonegy somogyi család jelentkezett az Országos Rendőr-főkapitányság és a Balesetmegelőzési Bizottság versenyére,

a tegnapi erőpróbán azonban csak kilenc család vett részt, köztük több generációs is. Wieland Marianna főhadnagy, a megyei rendőr-főkapitányság megelőzési főeladója, a verseny szervezője szerint a felnőttek közönye a gyerekeket is visszatartotta, ezért indultak ilyen kevesen.

Akik eljöttek, azok viszont elégedettek voltak, hiszen kellemes hangulatban zajlott a vetélkedő. A családok kresz- tesztet töltöttek ki, villámkérdésekre válaszoltak, és a kerékpár történetéről is beszámoltak. Az autós pályát, Karg Ferenc mutatta be a versenyzőknek, s úgy

tűnt: a család tagjai legjobban a volán mögött érezték magukat. Egy Volkswagen Pólóban vették az akadályokat, s december 3-4-én a budapesti műjégpályán rendezendő országos versenyen is ebbe pattannak majd a Pohner família tagjai. A megyei vetélkedőn ugyanis a kaposvári Pohner István és családja szerezte a legtöbb pontot, s nyerte meg a százezer forintos utazási utalványt nyert.

A második helyen a marcali Dombóvári Istiránék, a harmadikon pedig Nagy Györgyék végeztek. Ők értékes műszaki cikkekkel tértek haza. (Lőrincz)

Vadásznak született

Vadászdinasztia legfrissebb tagja a 28 éves Csíkvár Ferenc. Nagyapja Dél- Somogyban (Lábodon) volt hivatásos vadász. Édesapja Tab mellett (Aliréten) keresi ezzel a kenyerét. Nem csoda hát, ha Csíkvár Ferenc gyermekkorában csaknem minden szabadidejét a természetben, a fák és a vadak között töltötte.

Egy éve kapta meg a háromezer hektáros karádi kerületet. Sok itt a vad: a terület 85 százaléka erdő.

Karádon, a csiszárhegyi vadászház környékén példamutató a rend. Maga a kerületvezető vadász ügyel rá. Azt mondja: azért járnak ide szívesen a német, az osztrák, a francia és az olasz vadászok, mert szépek a gímszarvasok és sok a vaddisznó. Lövetnek persze őzeket és muflonokat is. Karádra egy vadászatot szervező irodán keresztül jönnek a „puskások”. Amikor nincs vadászat, a ház különféle programoknak ad helyet. A fiatal vadász naponta 12-14 órát tölt az erdőn. Napfelkelte

előtt már járja a természetet - s a délutáni sziesztát követően -, az éjfél még gyakran a vadászterületen éri. A legtöbb időt a vadak megfigyelése emészti föl.- A vadásznak melyik a legkedvesebb évszaka?- A havas, de nem túl kemény tél; ilyenkor minden nap különös élmény. A legemlékezetesebb napom az volt, amikor néhány éve egy francia vendégek kilövettem egy szarvasbikát. Igaz, nem volt kapitális az agancsa - 12,30 kilót nyomott -, de a kerületben ez nagyon szép eredménynek számít.- Melyik vad elejtésére a legbüszkébb?- Én inkább vadásztatok, mint vadászok. Leginkább vaddisznókat lőttem, főleg vadkárelhárító vadászaton. 1992-ben - mindössze 22 éves voltam - Ausztriában vendégként egy zergebakot ejtettem. Ez azért felejthetetlen, mert előtte még zergét sem láttam. Messziről és gyorsan kellett tüzelnem, amikor előbukkant. Egyetlen lövéssel sikerült leteríteni. Megdicsértek. Krutek József

1998. november 15.

Japánból jött a házaspár

A Balaton foglyai

Yoshikazu Kagawa és felesége Sachiko a napokban Fonyódra költözött. Házat bérel, aztán egy év múlva meglátja: vásárol-e, és meddig marad? Hosszabb távra szeretnének berendezkedni, hiszen körülnéztek már a világban. A japán úr Spanyolországot vagy Portugáliát választotta volna, de Sachiko asszony Magyarország mellett döntött. Mindez tíz évvel ezelőtt, egy társas utazással kezdődött.

Bejárták Európa csaknem minden országát, legszebb városait. Zágrábból jövet állt meg velük a vonat Fonyódon, és itt töltötték akkor a legtöbb időt. Azt olvasták a Magyarországról szóló útikönyvben, hogy innen nyílik a legszebb kilátás a Balatonra. Nos, erről személyesen meg is győződtek. Mondja valaki, hogy rosszul reklámozzuk magunkat? A japán nyugdíjas pár ezt bizony cáfolja.

Kagawa úr egyébként kolléga: újságíróként elsősorban a természet és környezetvédelem témáival foglalkozott, majd egy biztosító társaságtól ment nyugdíjba Kavagoe városában. Az elmúlt tíz évben, már nyugdíjasként, amikor éppen nem utazott, tevékenyen részt vett a környezetvédelemben. A tokiói mezőgazdasági egyetem szakembereivel és diákjaival együtt

civil szervezetük komoly kutatásokat folytatott a vizek minőségének vizsgálatában.

Szívesen segítene újdonsült otthonában is hasonló kezdeményezéseket támogatni. Közvetítene a magyar és japán szakértők között, hoznának speciális szereket, akár pénztámogatást is. Azt mondta, hogy odahaza az elmúlt évtizedben nehezebb lett az élet, az utazásra is kevesebb jut. A magyar ételek viszont elbűvölték. Japánban az utóbbi húsz évben a túlzott vegyszerezés hatására elveszett a zöldségek zamata. A csirkehús vízízű. Nagy öröm az idős házaspárnak, hogy nálunk újra felfedezhették, a sárgarépa, a paradicsom és húsok eredeti ízeit. Szomorúak lennének, ha Magyarország is hazájukhoz hasonló sorsra jutna. Ezért is ajánlják segítségüket. Yoshikazu Kagawa szívesen lenne a város szószólója, tanácsadója, jószolgálati közvetítő a japán civil szervezetek és alapítványok között.

Mindemellett szereti a sportokat és megtanítaná a fonyódiakat a go-ra, mert kiváló játékos hírében áll. Sachiko asszony mestere a hímzéseknek és szövéseknek, keresi a hasonló érdeklődésű idősek társaságát. Hiszen úgy érzik a magyar emberek szeretik őket. Hogy mi ragadta meg a házaspárt Fonyódban? Nevetve mondták: a Balaton .G. M.

Kizárta magát a lakásból

Egy idős kaposvári asszony kizárta magát tegnap a Honvéd utcai, első emeleti lakásából. Étele a gázon maradt, s félő volt, hogy mást is veszélyeztetve leég. A kaposvári tűzoltók az ablakon keresztül tették szabaddá a bejáratot. Ugyancsak a tűzoltók hatástalanították annak a Trabantnak az üzemanyagát, majd áramtalanították is a kocsit, mely tegnap borult az árokban Ladon, a Gyógyi italbolt előtt, mert a sofőr áttért a menetirány szerinti bal oldalra.

TERMÁLVIZEK A BALATONI TURIZMUSBAN

Kincs ami (még) nincs

Az idei balatoni szezon tovább rövidült. Több volt ugyan a vendég, de kevesebbet költött. Pedig part menti települések tovább szépültek, a víz minőségével kapcsolatban sem merültek fel komoly kifogások és kegyes volt az időjárás is. Úgy látszik, ez nem elég.

Molnár László, az EconoConsult Kft ügyvezető igazgatója, a turizmus, a balatoni vendégfogadás fejlesztésének elismert szakértője:

— Ausztriában - elsősorban a hozzánk közeli Burgenlandban és Steiermarkban - az utóbbi néhány évben dinamikus volt a fejlődést és a turisták igényei is változtak. Bad Tatzmannsdorfban, Bad

Waltersdorfban, Blumauban,

Stegersbachban, Loipersdorfban, egész évben pezseg az élet; és népszerűek az új termál- és gyógyfürdők, szabadidő központok. Az egész családot szórakoztatják az élményfürdők, amelyek mellett gyógyászati egységek, golfpályák, sportcentrumok, kalandszigetek működnek, felüdülést és változatos élményt kínálva a vendégeknek. Minden korosztály jól érzi ott magát, mert a programok között választhat. Jól láthatóan változik a turisták igénye és a szomszédunkban igyekeznek ennek megfelelni. Fürdőhelyeinknek nemzetközi versenyben kell megmérkőzni a vendégekért. Ebből levonhatók a következtetések.

— Vagyis lemaradtunk a fejlesztésekkel?

— Ritka adottsága a Balaton déli partján a viszonylag közeli gazdag termálvízkincs, A termál- és gyógyfürdők egész évben fogadnak vendégeket. Nyáron a rossz időben is kellemes ki- kapcsolódást nyújtanának a termálfürdők a strandolóknak, télen a befagyott Balaton viszonozhatná ezt a termálfürdőkből érkezőknek. Az egész éves működtetés teheti csak gazdaságosan üze- meltethetővé a szolgáltatásokat és ez megváltoztatná a mai balatoni program-szegénységet.

— Fejlesztési szándékból nincs ugyan hiány, de a közelmúltban is több sikertelen fúrást végeztek a Balaton- parti, illetve a közeli településeken.

— A fúrásra alkalmas területek ismertek. A Vituki geológiai adatbázisa megbízható. Ahol a geológiai adottságok, lehetőségek alapján a szakértők nem javasolják, ott nem érdemes kutat fúratni. A fejlesztésre alkalmas területek ugyanakkor a szakértők előtt ismertek. A fejlesztési szándékokat térségi, kistérségi összehangolással célszerű programmá fejleszteni a hatékonyság és a változatos programkínálat érdekében. A termálfürdők vagy az új termálvízre alapozott üdülőhelyek létrehozása tipikusan térségi, sőt regionális tervezést, illetve összefogást igényel. Más módon sok energia és pénz vész el.

— Ismer Ön termálfürdő fejlesztésre alkalmas területeket a Balaton térségében?

— Egy dél-balatoni termálvíz része lehetne például Marcali, Táska,

Csisztafürdő, Pusztaszemes (Kapoly), Ádánd, Nagyberény. Kapcsolódhat hozzá Igái fürdője, amely alapos fejlesztéssel vezető szerepet kaphatna a dél-balatoni idegenforgalom átalakításában.

— Mi az esélye egy ilyen program megvalósításának?

— A fejlesztés alapvetően szakmai és finanszírozási probléma. A fejlesztési területeket vonzóvá kell tenni a szükséges előkészítő lépések megtételével a befektetők számára. Nem a pár százezer forint értékű tanulmányok meny- nyiségét kell gyarapítani, hanem végigmenni az előkészítés lépcsőin. A szakértői munka nem megfizethetetlen, de pénzbe kerül. A megvalósulást kistérségi társulások gondozzák. Az indulást döntően önerőből kell finanszírozni, ezt pályázati lehetőségek támogatják. Nem könnyű a szükséges forrásokat előteremteni, de semmiképpen sem célszerű már a kezdeti lépések finanszírozásához befektetőket keresni, mert ezzel viszonylag alacsony összegért átengedik annak az értéknek a tulajdonjogát, amely a későbbi sokkal nagyobb bevételeket biztosíthatná a térség boldogulásához.

— Fejleszteni kell, mert különben lemaradunk. Hogyan lehet továbblépni?

— A turisták igénye megváltozott.

Egyre több család keresi az egészség- megőrzés és kikapcsolódás változatos lehetőségeit és a színvonalas szolgáltatásokat egyre többen meg is tudják fizetni azt. Még nem jellemző a fejlesztési kényszer általános felismerése, de jó példák Sárvár és Zalakaros, amelyek az EconoConsult szakmai irányításával fejlesztik a település idegenforgalmát és újítják meg gyógyfürdőiket. Zalakaros fejlett fürdővárossá szeretne lenni, amely a gyógyászattól a wellnesig, a gyógyvízre alapozott sokszínű programmal akar megfelelni az új igényeknek. Fontos, hogy az emberek tudjanak erről a fejlődésről és ez alapján a világ más képet alakítson ki róluk. Ez lehet az igazi kulcsa az üdülőhely népszerűségének. Gáldonyi Magdolna